Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-23 / 139. szám

1995. május 23., kedd A Mai Nap Dhnántúli Napló 3 Mérgeződő légkörben Kényes mezsgyén Az alacsony alkoholtartalmú szeszes italok esetleg reklámozhatók Sörhab és cigarettafüst Nem biztos, hogy mindenki a reklám hatására gyújt rá a cigarettára fotó: laufer László Senki sem mondta, hogy nem ért egyet az ésszerűsítéssel, a gazdaságtalanság felszámolá­sával. Kórház-ügyben sem. Tudják orvosaink, hogy annyi ágyas egy kórház, amennyit oda betesznek, s ha a fekhely legalább három oldalról körbe­járható, akár kint lehet a folyo­són, az bizony kórházi ágy. S most itt az idő, hogy megtisz­tuljanak a folyosók, átgondol­hassák intézményről-intéz- ményre a tervszerűtlen de szük­séges racionalizálást végzők, hogy hány sebészre, szülészre, ápolóra, ágyra, s ágy alatti ka­csára lesz szükség a hatékony­ság és ütőképesség megőrzése érdekében. Senki sem strucc, hogy fejét a homokba dugva ne lássa: gyötrő esztendők előtt állunk. Ma már nemcsak a bányász, az esztergályos, a tímár, a kesz­tyűszabász és a cipőfelsőrész­készítő vesztheti el az állását. Kaszál a munkanélküliség réme a dolgozó néphez hű értelmiség körében is. Elbocsájtják a ta­nárt, az orvost, a kutatót, nincs szükség muzeológusra, könyv­tárosra. Leszázalékoló szele­tekben gondolkodik a döntésal­kotó. Az egyetemeken, közép­iskolákban és általános isko­lákban is leépítések várhatók, s meglehet, akad olyan oktatási intézmény, melyet végleg be­zárnak. Valaha a kultúrának, okta­tásnak és az egészségügynek zászlószerepe volt: lobogtattuk vívmányként. Ma már min­denki tudja: államunk roggyant hátú vénemberré lett, s nem bírja már a terheket, s akinek szeme volt, az bizonyára látta előre a várható folyamatokat. Csakhát. Minden különösebb előké­szítés nélkül, villámcsapássze- rűen, s előfordul, hogy az érin­tettek megkerülésével folynak a dolgok. Mérgezett és_ egyre mérgeződő légkörben. És kam­pányszerűen, majdnemhogy di­adalmenetben, akár a széncsa­ták idején, vagy amikor úgy hit­tük, hogy arccal a vasút felé. És közben egyre több a névtelen levél és telefon, s a főorvosi kar feláldozza igazgatóját. Rekto­rok felejtik a tudományt, s tan­székvezető egyetemi tanárok válnak személyzetissé, s ad­A hét végén rendezték meg Székesfehérváron a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete és a Magyar Numizmatikai társulat nyári egyetemét és XXV. jubi­leumi vándorgyűlését. A vasár­nap véget ért rendezvénysoro­zat keretében előadások hang­zottak el, és numizmatikai kiál­junktusok díszdoktorálhatnak munkaerő-racionalizálásból. Az újsághírekből megtudták Komlón és Siklóson, hogy a két városi kórház fölött megkon­gatták a vészharangokat. Nekik senki se szólt. Futhat­nak fűhöz-fához, hogy megtud­ják, mi van a dolgok mögött? Mennyi a hír valóságtartalma? Jogos tehát a kérdés: nem il­lett volna-e, előbb velük is asz­talhoz ülni? Megkérdezni tőlük mielőtt a hivatal meghozza döntését, hogy vajon mennyit is költöttek időközben a kórházak felújítására? Mennyit hasítottak ki erre az önkormányzatok az adófizető polgár zsebéből? Honnan is tudhatta volna Bu­dapesten az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár illetékes munkatársa, hogy mondjuk Sik­lóson intenzív osztály is akad, amivel még a Baranya Megyei Kórház sem dicsekedhet. Hogy Komlón éppen most áll befeje­zés előtt egy 170 millió forintos rekonstrukció. (170 millió, az ablakon kidobott forint?) Mit érdekli a térképen a kilométe­reket vonalzóval kiszámítót, hogy a megye déli és északi ré­szében élők harmadrendű pol­gárokká válnak, s hogy a hegymélyén megrokkant bá­nyásszal hány kilométert fut be a mentő? (Amiért majd fizetni kell!) Mi tagadás, elég kényes mezsgyére érkezett társadal­munk átalakításának folyamata. Már talán megszoktuk, hogy vegyészmérnökre, bányamér­nökre és egyéb mihaszna ér­telmiségre nincsen nagy szük­ség, most az orvosokba hara­punk, kikezdjük a humán ér­telmiséget és szamárpadba ke­rül a tanító. Borulnak korábbi értékrendek. Keserű szájízzel írom e so­rokat, s egyelőre nem találok e jegyzethez sem méltó befejező mondatot. Legfeljebb néhány halk halk megjegyzésre telik, maradéktalanul elfogadva a tényt: nincsen már több elfecsé­relhető forintunk. Szóval: ha már közgazdasági szemüvegén át kell néznünk a világra, illene a döntéshozatal táján az érintet­teket is szót váltani, akár egy futó konzílium erejéig. Hátha több lesz a haszon. Kozma Ferenc lítás megnyitására is sor került. Ebből az alkalomból orvostör­téneti és orvosnumizmatikai munkásságáért Széchenyi Fe­renc jutaloméremmel tüntették ki dr. Sülé Tamás pécsi belgyó­gyász főorvost, aki e témakö­rökben lapunkban is rendszere­sen publikál. Ha körbekapcsolgatjuk egy ki­csit az égi televíziós csatorná­kat, gyakran találkozhatunk habzó, hideg sörökkel, melyek pillanatok alatt tűnnek el a siva­tagi szárazság fokával mérhető szomjas torkokon át a gyomrok sötét mélységeibe. A hazai sö­rökkel nemigen találkozhatunk a tévé képernyőjén, nem teszi ezt lehetővé a jelenleg érvény­ben lévő szabályozás. Készül viszont a reklámtör­vény tervezete, amely még az idén a parlament elé kerül. Ér­tesüléseink szerint tervezik, hogy az alacsony alkoholtar­talmú szeszes italokat, mint a sör vagy a bor, lehessen reklá­mozni. A dohányreklámok esetében két változatot is előterjesztenek majd: az egyik szerint tilos lesz a cigarettareklám, a másik sze­Noha a változást az új szakkép­zési törvény kívánalmai is sür­gették, a Pécsi Egészségügyi Szakiskola profilváltását a pé­csi önkormányzat döntése tette időszerűvé. Az iskolába 1975 óta a nyolc általános osztály után jelentkezhettek a fiatalok, ma már azonban csak az érett­ségivel rendelkezők közül isko­lázhatják be növendékeiket. A rövidesen az ország valameny- nyi szakiskoláját érintő válto­zás célja végső soron az, hogy a jövőben érettségizett dolgozó­kat foglalkoztassanak az egész­ségügy intézményeiben. Igaz, ápolási asszisztensi képzés még indul a 16. évet betöltötteknek. tint pedig bizonyos helyeken, mint a sajtóban és a mozielőa­dásokon megengedett lesz a dohánytermékek népszerűsí­tése. Tóth Ildikó, a Pécsi Sörfőzde Rt. PR-menedzsere szerint pil­lanatnyilag semmilyen lehető­ségük nincs arra hogy terméke­iket reklámozzák, legalábbis a direkt reklámnak nincs helye. Ezért ezt a tevékenységet csak közvetett úton lehet végezni, többnyire szponzorálnak. A számukra pozitív reklámtör­vény megszületése után át fog alakulni a koncepció, sokkal célzottabban költhetnek rek­lámra. Példa értékűnek mondta néhány európai ország szokás­rendjét, mint például Ausztriáét és Németországét, ahol lénye­gesen liberálisabbak a szabály­zók.-A végzett diákjaink 17 éve­sen nem ritkán olyan miliőbe kerültek, amely lelkileg sokszor még a felnőtt korosztályt is próbára teszi - mondja dr. Mikii Éva igazgató. A profilvál­tás ugyanakkor az intézmény pedagógusainak, szakoktatói­nak komoly megmérettetés, hi­szen a tinik még alakítható kor­osztályához képest más nexust kíván az „élemedettebb” hall­gatóké. A 4600 órás, ápolói szakképesítést nyújtó képzés követelmény- és vizsgarend- szere már az európai színvo­nalnak megfelelő. A hagyomá­nyos tantárgyak mellett új szakmai és közismereti tár­Egyed Kálmán a BAT Pécsi Dohánygyár részéről elmondta, hogy jelenleg törvény híján mindössze egy belkereskedelmi rendelkezés szabályozza a rek­lám-lehetőségeket, ez a rendel­kezés azonban értelmezhetet­len. A dohánygyár jelenleg önmérséklő módon reklámozza termékeit, többnyire boltokon belül és olyan lapokban, ame­lyekben feltehetően nem kerül­nek gyerekeket érintő anyagok. Ők is bíznak abban, hogy a mostaninál liberálisabb szabá­lyozás következik. Érdekességként megemlí­tette, hogy például Finnország­ban, ahol teljes körű a tiltás a dohányipari termékekre, emel­kedik a dohányosok száma, míg az ebből a szempontból lénye­gesen liberálisabb Ausztriában nő. Cs. L. gyakkal bővül a kör, az utóbbi­nál például szociológiával, pe­dagógiával és önismereti-fej­lesztési tréninggel. Szeptem­berben három típusú; ápoló, gyermekápoló és szülésznő képzést indítanak hét osztály­ban. A felvétel esélyeit nem be­folyásolja a tanulmányi ered­mény, s az augusztus 20-i je­lentkezési határidő is „kényel­mesen” tág. Nem társul viszont a képzéshez ösztöndíj. Átlagos munkaidőben a kötött órabe­osztás miatt dolgozni sem igen lesz módjuk a diákoknak - ezért a megfelelő anyagi kondí­ciójú családi háttér bizony fel­tétel. Tröszt É. Szokai Imre az AV Rt. megbízott elnöke Szokai Imre, a társaság Igazgatóságának tagja lett az ÄV Rt. Igazgatóságnak megbízott elnöke - tájékoz­tatta az MTI-t hétfőn az ÁV Rt. A miniszterelnöktől ka­pott megbízás május 15-től hatályos. Francia nyelvi pécsi diáksiker A Budapesten vasárnap rendezett országos általános iskolai francia nyelvi ta­nulmányi versenyen a pécsi Köztársaság téri Általános Iskola tanulói szép eredmé­nyeket értek el a II. kategó­riában. A hetedik osztályo­sok versenyén 108 induló­ból 2. Vastagh Noémi, 7. Buchberger Petra, 13. Raj­nai Csilla, míg a 153 nyol­cadikos francia nyelvi or­szágos versengésén 10. Ko­csis Mátyás, 11. Kovács Gábor és 21. Papp Tímea lett. Felkészítő tanáraik: Ürmösi Mónika és Jeney Istvánná. Tűzzománcok Bicsérden Márkus Ilona képzőművész munkáiból nyílik tárlat má­jus 26-án Bicsérden, a Falu­házban. A pécsi művész számos önálló kiállításon külföldön is bemutatkozott már, ezúttal festményeivel, kisplasztikáival és tűzzo­máncaival találkozhat a kö­zönség. A tárlatnak hagyo­mányteremtő szándékkal ad helyet Bicsérd önkormány­zata, amely a jövőben ne­gyedévente szeretne a kor­társ művészetet reprezentáló kiállításokat szervezni, nya­ranta pedig alkotótáborokat rendez. Művésztelep Siófokon Művésztelep nyílt hétfőn Siófokon, az Ezüstpart Ho­telban; a műhelymunkában a hazai képzőművészeken kívül Hollandiából, az Egyesült Államokból, Len­gyelországból és Japánból érkezett alkotók vesznek részt, összesen csaknem harmincán. A szervezők reményei szerint e mostani közös munka tovább erősíti a tér­ben távol élő, gondolko­dásmódjukban azonban egymáshoz mégis közelálló alkotók kapcsolatát. A két­hetes alkotótábor résztvevői Siófokon elkészült művei­ket zárókiállításon mutatják be az érdeklődőknek. Széchenyi Ferenc jutalomérem Új ápolóképzések a szakiskolában Börtön - levelező tagozaton Akadnak jó magaviseletűek, akik előtt bírói ítéletre a zárkaajtó nyitva-tárva... Környezetében tudták, hogy két évet kapott. Ezért aztán, ahogy meglátták a lakásajtó­ban, hüledezve rákérdeztek:- Mi az? Te megszöktél? * Akadnak a rabok között né- hányan olyanok a pécsi bör­tönben is, akik minden reggel civilbe öltözve kisétálnak a kapun. Engedéllyel dolgozni járnak, vagy hétvégén a csa­ládhoz. Aztán este visszatér­nek, s újra kattan a zárka ajtaja. Találó kifejezéssel élve: ők levelező tagozaton „végzik” a börtönbüntetést. Erről beszélgetve Markó István alezredes, a Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka leszö­gezte: úgy tűnik, hogy hasznos a börtönbüntetés végrehajtásá­nak enyhébb szabályait beve­zető törvényi rendelkezés. En­nek alapján azok az elítéltek, akik fogházban vagy börtön­ben töltik a fogva tartás idejét, jó magaviseletük és egyéb mél­tánylandó körülmények mérle­gelése nyomán, bizonyos letöl­tött idő után, kérhetik az eny­hébb végrehajtási szabályok alkalmazását. Ennek alapján a büntetés-végrehajtási intézet­ből az elítélt 24 órát - kivétele­sen 48 órát meg nem haladó időre - eltávozhat. Naponta, akár korábbi munkahelyére is kijárhat dolgozni, felügyelet nélkül. Ebből adódik: látogatót fogadhat odakint is, keresmé­nyével szabadon rendelkezik. Azaz vásárolhat a közeli ABC- ben s ihat egy fröccsöt a kocs­mában. A pécsi börtönben több el­ítélttel is beszélgettem: éppen a héten szállt ki a bíróság, hogy az ügyész és ügyvéd előtt döntsön néhány indítvány felöl. Egyikük megjegyezte:- Első utam a családhoz, az­tán pedig az édesanyámhoz ve­zetett, aki úgy tudja, hogy kül­földön dolgozom. A viszontlá­tás csodálatos volt.- És estére visszajönni?-Ez a dolgokban a legke­servesebb. Más a a hétvégi programról szólva jegyezte meg:-A hozzátartozóim kocsival jönnek értem, hogy minél keve­sebb időt veszítsek, aztán elug- runk pecázni. Este szeretnék moziba menni a menyasszo­nyommal.- Barátai nem csodálkoz­tak?-Eleinte nagy volt a meg­döbbenés, de mostanra meg­szokták. A hétközi eltávozáshoz mindenki sajátos igazolványt kap, időnként ellenőrzik, hogy tényleg a munkahelyén van-e, s rögzítve benne eltávozásának és a várható beérkezésének az ideje is. Tehát nem késhet el a mun­kahelyéről sem, de nem késhet a visszatéréssel sem. S bár mindössze másfél esztendős az enyhébb végrehajtási szabá­lyok alkalmazásának lehető­sége, levonható a tapasztalat: jó az intézet és jó az elítélt számára is. Mint azt Markó István említette, elsősorban a fegyelmezés kitűnő eszköze. Ugyanis, amennyire nem ismert e nyitott börtönajtó le­hetősége a közvélemény előtt - talán eddig kevés szó esett róla a sajtóban -, annyira ismert az elítéltek körében. Igyekeznek tehát jól és kiszámíthatóan vi­selkedni, ami fontos a börtön­vezetés számára. (Ugyanis a hazai BV-intézetek zsúfoltsága könnyen a bezártak ki- sebb-nagyobb összezördülé­séhez vezet.) Az elítéltnek módja van tartania a kapcsola­tot a külvilággal, szeretteivel, könnyebb számára az ismételt beilleszkedés. Ne felejtsük: nem mindenki megátalkodott, a szó szoros ér­telmében vett bűnöző, aki a fegyházba-börtönbe kerül. Elég egy gondatlan gázolás, s a széttört lelkiismeret mellé ke­mény bírói ítélet is társulhat. Az enyhébb végrehajtási szabályok nem sok elítéltet érintenek, nem sokan élhetnek lehetőségével. Országosan az elítéltek alig 5 százaléka. (Pé­csett jelenleg tízen.) Egyébként e szabadabb börtönélet meg­adásáról az intézet javaslatára a bíróság dönt. A másfél év alatt csak egyet­len esetben kellett - ugyancsak bírói ítéletre - valakitől e ked­vezményt megvonni. Éppen az elmúlt héten, mert feltételez­hető, hogy ismét valamibe be­lekeveredett. Kozma Ferenc 1 * i á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents