Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-20 / 136. szám

1995. május 20., szombat VÁROSAINK Dünántúli Napló 7 Pécsi körkép Tubesi kilátótorony-kilátások Megismétlődni látszik a 90 évvel ezelőtti nagy összefogás A Mecsek Egyesület másfél év­tizeden át dédelgetett ötletét megvalósítva 1910-ben készült el a tubesi kilátótorony Rauch János városi főépítész tervei alapján és nagy lakossági, vál­lalkozói összefogás révén. A 14 éve lebontott régi he­lyére most szintén jelentős ösz- szefogással új torony létrehozá­sát szervezi a Tubes Kilátó Alapítvány. Nemrégiben az is elhatároztatott, hogy a torony millecentenáriumi ajándék lesz a város lakosságának. A megvalósításnak számos új támogatója akadt a cégek, vállalkozások köréből. Ezeket ismertetjük most. A Centrophone Kft. felaján­lotta, hogy térítésmentesen ké­szíti el a torony alapját még ez évben. Az Aidita Kft. az alapo­záshoz szükséges betonacélt és helyszíni szerelést vállalta térí­tésmentesen. A BÁZIS Daru­zási és Fuvarozási Kft. felaján­lása arról szól, hogy betonpum­pát ad díjtalanul az építkezés idejére a torony 9 méteres szint­jéig. A Pécsi Vízmű az építke­zés vízellátását vállalata. A za­laegerszegi (!) Herklith-Villas Kereskedelmi Kft. felajánlotta, hogy a torony héjalásához a bi­tumenes zsindelyt ingyen adja. A Háló és Vasszerelő Kft. a kész alaptól 9 méterig a torony nyolc tartóoszlopához és a két födémhez térítésmentesen adja a betonacélt és a helyszíni sze­relést. A Beremendi Cement és Mészipari Rt. idén 35 tonna, jövőre 23 tonna cementet ígért hivatalos felajánlásként. D. I. Micsoda játszóterek! A Melinda utcai szabadidőpark játszóterén áldatlan állapo­tok uralkodnak. A mászóka kidöntve, a kötélpálya váza ösz- szetörve, a homokból gaz nő ki fotó: Müller andrea A kisebbségi önkormányzatok költségvetése A város közgyűlése május 18- ki ülésén a döntés elvi oldalát tisztázó vita után érdemi tár­gyalás nélkül elfogadta és jó­váhagyta a Pécsi Cigány Ki­sebbségi Önkormányzat, a Pé­csi Horvát Kisebbségi Önkor­mányzat, a Pécsi Német Ki­sebbségi Önkormányzat és a Pécsi Szerb Kisebbségi Ön- kormányzat 1995. évi költség- vetési előirányzatát. Ezeknek egyelőre 95%-ban a városi ön- kormányzat által nyújtott, egyenként 2,5 millió forint ösz- szegű támogatás az alapja. A mauzóleumtól a palotaromokig Pécs Önkormányzat újabb mű­emléki, műemlék jellegű, il­letve városképi védettségű in­gatlant igényelt tulajdonába a Baranya Megyei Vagyonátadó Bizottságtól. A 30 tételből álló pótlista a lakó- intézményi és irodaházak mellett több sajátos ingatlan-érdekességet tartal­maz. Ilyen például a Szabadtéri Színpad, a Szentháromság szo­bor, a Zsolnay-kút, Szathmáry püspök középkori reneszánsz palotájának tettyei romjai és a Zsolnay Mauzóleum A Munkáspárt és a MIEP irodahelyisége Korábbi gyakorlatának megfe­lelően Pécs Közgyűlése bérleti díj fizetés nélkül öt évi időtar­tamra kisebb irodahelyiséget adott két olyan párt pécsi szer­vezetének, amelyek képviselet­tel rendelkeznek az önkor­mányzati testületben. A Ma­gyar Élet és Igazság Pártja a Körösi Csorna Sándor utca 1/1. alatt, a Munkáspárt irodája a Varsányi utca 18-20. szám alatt nyert elhelyezést. Emlékszem, sok évvel ezelőtt Kalla Gáborral, a Kertészeti Vállalat fölöttébb ügy szerető főmérnökével játszótér-fejlesz­tési tervekről beszélgettünk, s ő kazalnyi külföldi szaklap hihe­tetlenül változatos játékkínála­tát mutatta. Hasonlókkal sze­rette volna ellátni a pécsi ját­szótereket. De pénz sem volt rá­juk, meg kellő érdeklődést sem tudott kelteni irántuk. Maradt a korábbi gyakorlat: az egysíkú játszótérépítés. A pécsi játszó­terek fő eleme a homokozó, s ehhez társul a hintákon és a má- szókákon kívül még néhány, nem túl fantáziaébresztő játék. Milyenek ma ezek a játszóte­rek? Érdemes egy pillantást vetni rájuk, mert éppen mosta­nában elevenednek meg e ját­szóhelyek, az apróságok keres­nék az újdonságokat, de csak a még lerobbantabbakat találják. A játékállomány felfrissítésére soha nem volt pénz, a felújí­tásra is alig. Évek óta meg hoz­zájuk sem nyúlnak. * Elkalauzolnám ezek után az olvasót az egyik legnagyobb játszótérre. Ezt 1980 augusztus 20-án avatták a Kertvárosban és hirtelenjében Népligetnek nevezték el. Magas színvonalú parképítési alkotásként ismer­hettük meg akkor, remek, bár nem sok újdonságot jelentő já­tékkal szerelték fel, csak a víz­felület hiányzott, ezt két sze­rény kis vízcsobogóval helyet­tesítették. Ma pedig azt látjuk, hogy az eltelt másfél évtized ennek sem használt. A telepített változatos növényzet ugyan pompásan megerősödött, a hely igazi liget, de a kanyargós séta- kutak burkolata megrepedezett, egyre követelőzőbben törnek elő a gazok, az épített játszóhe­lyek, játékok pusztulóban van­nak. Szívfájdító látni a három egymás melletti köralakú, süt- tői kemény mészkőlapokkal körített, ma víz nélküli vízme­dencéket - ezeket is felverte a gaz -, és a kis homokozót; igen sok mészkőlapot összetörtek, vagy elloptak, a padokról is sok, másutt jól hasznosuló vas­tag deszkát leszereltek. A nagy homokozó mellett - ez ma in­kább rétnek látszik - volt a kö­télpálya: a gyerekek két oszlop között egy kötélre függesztett gumiabroncsba ülve siklottak át a 25-30 méternyi távon. Ma kö­télnek, abroncsnak már nyoma sincs, viszont - mérhetetlen ga- ládság! - az egyik oszlop vas­kos támasztógerendájából va­laki egy másfélméteres darabot egyszerűen kifűrészelt és elvitt. Szeretném hinni, hogy nem késő még rendet csinálni a „népligetben” és meg is teszik. És a többi? Bármerre is jár az ember, mindenütt ugyanazt látja. A homokozókban a ho­mok mind betonkeménységűre tömörödött, a csöppségek meg­érnek kibányászni valamennyit, hogy játszhassanak. De a ho­mokozókban megtelepedett a gaz és - sokféle a „kutyagumi”. Nem lehetne néha-néha lega­lább fellazítani a homokot gépi kapával? Ha már a cseréjére senki nem vállalkozik. A vas­ból készült játékok úgy-ahogy dacolnak az idővel, a fából ké­szültek azonban - talán a nem kielégítő konzerválás miatt is - évek óta pusztulnak. Üdítő ki­vétel a tettyei játszótér, amely­nek a Szatyor Győző által készí­tett játékai keményen ellenáll­nak a vandál támadásoknak. Amikor divatba jött, számos játszótéren felállítottak mű­anyag csúszdát. Ezek legtöbb­jén mára nadrágszakító kopá­sok vannak. Soroljam-e még? Játszótereinkre tudnák aján­lani egy általában idejét múlt­nak hitt és mondott gyógymó­dot. Valaha az „Egy napot Pé­csért” mozgalom keretében is, meg csak úgy „simán” rengeteg sok minden készült társadalmi munkában - még játszótér is - és sok mindennek a karbantar­tásáról is gondoskodtak az em­lített két szó jegyében. Hát nem lehetne-e feleleveníteni az „Egy napot Pécsért” mozgal­mat? Legalább a játszóterekért. Hársfai István A szerecsen bőre Nem kellett hozzá próféta talentum, mondhatni nem volt nagy kunszt hónapokkal ezelőtt megjósolnom, hogy az önkormány­zati választások eredményének megfizetjük még az árát. Még­pedig az arányok miatt. Ä közgyűlés működőképessége olyan alkuk - szebben: kompromisszumok - által volt csak megte­remthető, amelyekért azóta is, ezután is benyújtják a „számlát”. Ilyen arányoknál szerintem más kombinációjú testületi felál­lás esetén hasonló helyzet adódhatott volna. A különbség talán inkább mennyiségi lenne: az efféle kényszer az alkuban részes tömbök számával egyenes arányban súlyosbodó. Hiszen az kí­nál most mind nagyobbra nyíló támadási felület, hogy több sze­replő esetén több igény, beváltandó ígéret, honorálásra méltó érdem - szakértelem, kapcsolatok, párthűség ... - adódik. Márpedig azt Robert Walpol, a 18. század hírhedt angol (kora­liberális) miniszterelnöke is megmondta: „Ezek közül az embe­rek közül mindegyiknek megvan az ára”. Persze a kortesekre értette, s ilyenek - mint tudjuk - nálunk ma nincsenek. Ám azt is tudjuk: olyan időket élünk, amikor már nem szemlesütve kell kimondani azt, hogy mindennek és mindenkinek(?) ára van, senki sem dolgozik ingyen, mert ugyebár Krisztus koporsóját sem őrizték társadalmi munkában. (Ámbár az árak megszellőztetése azóta is kényes kérdés?!) Nem is értem, miért váltott ki egyesekben csodálkozást, má­sokban megütközést annak a közgyűlési kiteregetése, hogy ki­ket milyen címen alkalmaz az önkormányzat vezetése szakér­tőnek és mennyiért? A vázolt helyzetre tekintettel igazán le­hetne bennünk annyi empátia, hogy ne akadjunk fenn az ilyes­min. Mert ha bennünk, választókban nincs a más helyzetébe be­leérző készség, ugyan kiktől leshetnék el a politikai élet „félhi­vatásos” - bár olykor már-már háromnegyedes - szereplői, hogy mi milyen dolgokra vagyunk érzékenyek. A szakértők közreműködése ennyit ér és pont. (Továbbá számosabb mások ugyancsak tiszteletdíjas igazgatótanácsi és felügyelőbizottsági tagként való felelős ténykedése, sőt esetleg együtt is a kétféle.) Bizonyítsa valaki az ellenkezőjét! Nincs mihez képest. Azt az összevetést hessegessük is el, hogy a tör­vény szerint az önkormányzati bizottságok állandó szakértői a testületi tagok tiszteletdíjának felét kaphatják, vagyis Pécsett mintegy bruttó 15 ezer forintot. S nem 40-et, 60-at, 74-et. Csakhogy az előbbiek a testület által megválasztott szakértők, az utóbbiak nem. A különbség ebben és az egyedi árakban ke­resendő. Hogy más szakértők alkalmazására nem futja? Hát mindenre mostanában nem telik. Azt is teljesen illogikus feltételezni, hogy alkalmazásuk tit­kos volt. Vajon a titkosságnak az a kritériumra, hogy egy adott tényt nem hoznak nyilvánosságra? Ugyan! A közgyűlés ominó­zus csütörtöki ülésén egyébként még az is testület elé került jó­váhagyásra, hogy a tisztségviselők a költségvetésben szabályo­zott személyi keretükből milyen közérdekű célra mennyi egyedi tételű támogatás nyújtottak: néhány ezer forintos össze­gek is (jótékonysági bál belépője!) külön fel voltak tüntetve ezen a listán. Hogy a szakértőkről is lehetett volna ilyen tájé­koztató esetleg nyilvános ülésen is? Talán. Ám ezek szerint mi már a kíméletet sem tudjuk értékelni. Most, amikor a közüzemi díjak rajtunk gyakorolják a magasugrást, létszámleépítési prog­ramok (és körlevelek) futkosnak, szűkül a szociális támogatás hatóköre, akkor még ilyen, esetleg sandán leshető bejelentések­kel is izgatták volna a polgárokat?! Jól tudom, vannak, akik e jegyzetre is azt a minősítést húz­zák, mint a közgyűlésben elhangzott magyarázatokra: szere- csenmosdatás. Itt azonban nincs szükség mosakodásra. Akik a „szerecsent” emlegetik, azok csak egyetlen fogalomra kihegye­zett formájában ismerik e mondást, amely eredetileg világosan utal arra, hogy bizonyos szituációkban a szereplők viselkedése lehetőségeik, adottságaik, jellegük által determinált. Jeremiás próféta ugyanis így tette fel a kérdést, amely ma is a hatalom- gyakorlás politológiai kutatásainak homlokterében áll: Elvál- toztathatja-e a bőrét a szerecsen, és a párduc az őfoltosságát? Dunai Imre Pécs-Hird Településrészi Önkormányzata Pécs Közgyűlése csütörtöki ülésén a választópolgárok igé­nyére és a lélekszám-arányo- sabb területi képviselet érdeké­ben 5 tagúra emelte a Pécs-Hirdi Településrészi Ön­kormányzatot. Egyúttal vezető­jének megválasztotta Tóth Ti- bomé önkormányzati képvise­lőt, tagjainak pedig Löjfler Ta­mást, Matheisz Jánost, Winkler Jánost és Sándor Tibornét. Városházi kalauz A Polgármesteri Hivatal irodái (II.) Pénzügyi, gazdasági iroda Feladatai: a költségvetés össze­állítása, az önkormányzati gaz­dálkodás szervezése, az intéz­mények pénzügyi-gazdasági feladatainak segítése, az ön- kormányzati beruházások szer­vezése, az első lakáshoz jutók támogatási szerződéseinek megkötése. Vezetője: Pilasza- novich Iván. Vagyonkezelő és hasznosító iroda Feladatai: az önkormányzat tu­lajdonában lévő lakások és he­lyiségek bérleti és egyéb jel­legű hasznosítása; az értékpapí­rok, részvények, kárpótlási je­gyek hasznosítása, az önkor­mányzati tulajdonosi nyilatko­zatok előkészítése, az önkor­mányzati vagyon nyilvántar­tása. Vezetője: dr. Kahutek Annamária. Az iroda lakás­gazdálkodási egységének - amely rendszeres ügyfélszolgá­latot tart a Kossuth tér 1-3. szám alatt - a feladata az ön- kormányzati lakásokkal és he­lyiségek való gazdálkodás és az első lakáshoz jutók ügyeinek intézése. Közoktatási, közművelődési és sport iroda Feladatkörébe tartoznak a szín­házak, a művelődési házak, a kultúrpark, a Városi Televízió, a képzőművészeti intézmé­nyek, az általános iskolai, a kö­zépiskolai és az óvodákkal, va­lamint a kollégiumokkal kap­csolatos ügyek, továbbá a sza­badidő sport és diáksport ügyei. Az iroda vezetője: Tóth Béla. Zöld a szürkében - Az épületek szürkeségét oldja sokhelyütt városszerte a házfalra felfuttatott zöld növényzet. A borostyán, vadszőlő nem csak széppé, hangulatossá teheti lakhelyünket, de véd az időjárási viszontagságoktól is. fotó: müller andrea Részönkormányzati • I Ml tt PP 1 / jelologyules Pécsbányatelepen Pécs Megyei Jogú Város pol­gármestere a Pécs-Pécsbánya- telepi Településrészi Önkor­mányzat tagjainak jelölésére gyűlést hívott össze május 22- én hétfőn 17,30-ra. Ennek hely­színe a Gesztenyés utca 17. szám alatti kultúrház lesz. A ré­szönkormányzati tagok aján­lása a gyűlésen jelölés alapján történik. Az ajánlásokat a tele­pülésrészen állandó lakhellyel rendelkező választópolgárok tehetnek. Jelölt az lesz, akit a gyűlésen megjelentek legalább 10 százaléka támogat nyílt sza­vazással. A részönkormányzat tagjainak száma - az önkor­mányzati képviselő vezetőjén kívül - 3 fő lehet, akiket a gyű­lés javaslatai alapján a város közgyűlés választja majd meg.

Next

/
Thumbnails
Contents