Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)
1995-05-19 / 135. szám
1995. május 19., péntek A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Szedik a borsót - Érik a borsó Máriagyűd határában, a Tenkes-hegy déli lejtőin. Megszokott, hogy minden évben először itt virágzik és fordul termőre a szabadföldi nevelésű cukorborsó. A kiskertekben és a nagyobb parcellákon már szedik és a piacokra szállítják a bőségesnek ígérkező zsenge termést. fotó: müller andrea A város pénze nélkül Kiemelt helyen a pellérdi szennyvíztisztító beruházása Alibi az oktató-hallgatói arány A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete tárgyalási pozíciót és szakmai érveket követel H+H országos verseny A védegylet nemes gondolatát karolta fel a H+H Alapítvány, s népszerűsítésére a legfogékonyabb korosztályt mozgósította. A verseny megelőzően hazai termékek gyűjtésén keresztül ismerkedtek a tanulók és szüleik a magyar ipar termékeivel. Már másodízben nyerte az országos gyűjtési versenyt a JPTE II. sz. Gyakorló Iskolájának csapata, megszerezve ezzel a rendezés jogát. A magasz- szintű vetélkedéshez méltó volt a mintaszerű rendezés és felkészülés, mely a Papp Éva igazgtó vezette II. sz. Gyakorló színvonalas csapatmunkáját dicséri. Versenyzők: Antal Csanád 7. a, Bodor Andrea 8.a., Golácz Imola 8. b., Máté Györk 8.a., Nemes Krisztina l.b. osztályos tanulók. Felkészítőjük. Bo- domé Radó Andrea, és a főszervező Bárkányi Tamás. Nemes küzdelemben szerezték meg a II. helyet és a vele járó 50 000 forintos jutalmat, gyarapítva a JPTE II. sz. Gyakorló 14/95-ös tanévi imponáló sikersorozatát, mely szinte minden tantárgyat érint (ének, magyar, rajz, testnevelés, angol, matematika, biológia). Vendégprofesszor Tübingenből Richard Michaelis, a Tübingeni Egyetem nemzetközi hírű gyermek-ideggyógyász professzora tartott vendégelőadást és konzultációt csütörtökön a POTE Gyermekklinikáján, fő kutatási területéről: a szülési károsodottak és az éretlen koraszülöttek értelmi és mozgásfejlődésének felmérésről, javítási lehetőségeiről. A professzor a Perinatalis Kongresszus vendége is egyben, ahol szintén előadást tart. Negyven éves a meszesi iskola Az akkoriban főleg bányászlakta vidéknek épült 1955-ben a Meszesi Általános Iskola. Az idén a fennállása negyvenedik évfordulóját sok-sok rendezvénnyel ünnepelték meg, s ma, pénteken délután 5-től a József Attila Művelődési Házban tartják az esemény záróünnepélyét. Villamos vontatás az államhatárig Befejeződött a Budapest-Dom- bóvár-Kaposvár-Gyékényes- Murakeresztúr vasútvonal villamosítása. Az elkészült, 15 kilométer hosszú, vonalszakasz ünnepélyes átadására május 26- án kerül sor.-Azért felesleges oktató-hallgató aránypárokról és ezek „nemzetközi normáiról” beszélni - mondja dr. Barakonyi Károly, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektora -, mert nem erről van szó, hanem a kormány egyszerűen ki akar vonni ötmilliárd forintot a felsőoktatásból. A fenti arány úgy is javulhatna, ha - mint hangoztatták - több hallgatót vennék fel. De ez éppen hogy többletkiadással, és nem spórolással járna. A bejelentett létszámleépítések elméletileg kevésbé fogják sújtani a JPTE-t, mint a nagy budapesti egyetemeket, (ELTE, Műszaki Egyetem, Közgazdaságtudományi Egyetem), mivel nem voltak úgy „felfuttatva”, visszanyesni sincs nagyon miből. Ennek ellenére a pécsi egyetem vezetése egy hónapja válságstábot hozott létre, melynek segítségével megpróbálják megállapítani a prioritásokat, elemzéseket végeznek. Idén nagyjából 70-80 oktató (az egész jogi karon ennyien tanítanak!) és 80-90 nem oktató elbocsátásával számolnak, ám ez az aránypárokból kiszámítható nagyságnak csak a fele (kb. 14 százalék, bár a pénzügyminiszter minimum 15-öt irányzott elő 1995-re). Mindez „természetesen” szögesen ellentmond a felsőoktatás fejlesztési stratégiájának. Az egyetem vezetői a leépítést a következő lépésekben képzelik el:- Élni fogunk ésszerű nyugdíjazásokkal, és itt az „ész- szerű”-n van hangsúly, mert egy 65 éves professzor még tudása legjavát tudja nyújtani. Egy másik terület a nyelvi lektorátus, ahol fel kell számolnunk állásokat. Régen még egyfajta misszió volt, hogy az egyetem nyelvet tanít mindenkinek (bár az eredmények elég gyengék voltak), ma már ez luxus, arról nem is szólva, hogy a középiskolában legtöbb hallgató már minimum egy középfokú nyelvvizsgával érkezik. Meg kell szüntetnünk a kötelező testnevelést is. Végül, de nem utolsó sorban, sajnos meg kell válnunk tanszéki oktatóktól is. Itt főleg ebben a lépcsőben azokról van szó, akik megrekedtek, nem szereztek tudományos fokozatot, nem publikáltak, és az egyetemi közéletben sem mutattak semmiféle aktivitást. Talán nem szentség- törés azt mondanom, hogy ezek az intézkedések talán serkentőleg, ösztönzőleg is fognak hatni, és hozzájárulnak a belső minőség javulásához. Ha már ilyen kutyaszorítóba kerültünk, próbálunk úgy kimászni belőle, hogy valami jó is legyen benne. Dr. Kiss György, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) JPTE titkára és az Országos Intézőbizottság tagja: értékelése szerint az oktatóhallgató aránypárt nem csak egymáshoz viszonyítva kellene vizsgálni, hanem a lakossághoz mérten is. Ugyanis ekkor kiderül, hogy a sokat emlegetett nemzetközi mérce rossz fényt vet ránk, hiszen míg Magyarországon 180 felsőoktatási oktató jut 100 ezer lakosra, Bulgáriában 260, a nyugati országokban 350 fölötti ez a szám. A 18-23 éves korosztályból nálunk csak 17 százalék jár egyetemre, tőlünk nyugatabbra 30-50 százalék. 1995-ben 107 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, s közülük a legjobb esetben is csak 40 ezret vesznek fel. A kimaradók nagy rész legalább egy év munkanélküli segélyre megy, ami jóval nagyobb kiadás az államnak, mint ha egyetemistaként ők is hallgatói juttatásokban részesülnének és közben még tanulnának is!-Az a gond - így dr. Kiss György -, hogy a most elküldhető oktatók helyett se lehet újakat, képzettebbeket felvenni, tehát nincs mód minőségi cserére. Szakmailag a leépítést semmi sem indokolja, mert az utóbbi 6-8 évben sok helyen kétharmad részben kicserélődött a tananyag, és most éppen minél több friss diplomásra lenne szükség, akik már új tudással vannak felvértezve: csak ők tudnák kihúzni az országot a kátyúból. De ki tanítsa őket? Az FDSZ követelései között a következők szerepelnek: tárgyalási pozíciót a kormánnyal szemben; kormánygaranciát arra nézve, hogy jövőre több leépítési lépcső nem lesz, mert az már alapjaiban veszélyeztetné a munkát; valamint szakmai, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által megállapított érveket szeretnének hallani, nem a Pénzügyminisztérium által kitalált számokat. Ha mindez nem teljesül június 1- jéig, a következő küldöttgyűlésig, bojkottálják az idei felvételi és államvizsgákat. M. K. A kormányszóvivői irodától kapott tájékoztatás szerint ebben az évben a központi költségvetés öt megyei jogú város - közöttük Pécs - szennyvíztisztító-telepi beruházását támogatja. A vízügyi államtitkár legutóbbi pécsi látogatásakor bejelentette: a pellérdi telep a jövő évben elkészül. Az OVIBER-től megtudtuk: az eredeti szándék szerint közel egymilliárd forint költséggel megépülő telep jelenleg 1 milliárd 850 millió forintnál tart. A várost kiszolgáló Megyeriúti telep a húszas években készült. Ezeket a létesítményeket 40-50 évre tervezték, így joggal mondható: ideje volt a nyolcvanas években egy újabb tisztítómű építését elkezdeni. Számos ok miatt a beruházás elhúzódott, a magyarországi szokásos átfutási időt - ami háromnégyszerese a nyugati normáknak - tekintve is lassú volt. Ezzel együtt is megnyugtatóak a Pécsi Vízmű Rt. igazgatójától, Harness Jenőtől kapott legújabb információk: ez év végén megkezdődhet a pellérdi szennyvíztisztítóban a próbaüzem.- A fővállalkozó a DÉL- VIÉP, éppen a napokban jártuk körbe a telepet és a kivitelezés jelenlegi állapota alapján mondható az év végi próbaüzem. Ennek érdekében a Me- gyeri-úton meg kell még építeni egy átkötést - ez augusztus-szeptemberben elkészül -, ezt követően a pécsi csatornarendszerbe kerülő összes szennyvíz már a pellérdi telepre megy. Most építik azt a vezetéket, amelyik visszaviszi a városba a már tisztított vizet, hogy a régi telepen utótisztítóba kerüljön, s a továbbiakban ipari vízként hasznosítható. A régi, Megyeri-úti telep - mint szennyvíztisztító - megszűnik, csak fogadó- és átemelő-gépház lesz itt, illetve a már említett utótisztítást végzik. Az új telepen először az átA szombat délelőtt 9 órától 11- ig tartó „Jó pihenést” című zenés magazin szerkesztő-műsorvezetője, Schweier Rita ezúttal sem csak nőknek ajánlja a programot, annak ellenére sem, hogy a „gyengébbik nem” képviselői lesznek a hangadói a második műsorórának. Ellátogatunk ugyanis a Nők Nemzetközi Klubjába, ahova természetesen kizárólag lányok-asszo- nyok járnak, megtagadva, ám nem megvetve a férfitársaságot. Hogy mit szólnak ehhez a férjek és egyáltalán a férfiak - ez is kiderül majd a 10.00 órától kezdődő műsorrészben, melynek vendége Karády Kármon, a klub elnöke lesz, aki nem is olyan rég választott új hazát magának és családjának. Róla is elárulunk egyet s mást, nem titkolván az amerikai nők jó és kevésbé jó tulajdonságait. A hét eseményösszefoglalója és a hétvége sporttörténései után beszámolunk a Baranya Megyei Munkaügyi Központ sajtótájékoztatójáról, melyen a megye bányászatának válságos helyzete miatt bekövetkezett létszámleépítések tapasztaltairól lesz szó. Megtudhatják mit lehet tenni a férfiak egészségének védelmében és milyen ötlettől vezérelve öltenek utcaseprő-ruhát Kaposvár városának vezetői. A műsorban megszólal Bajor emelő és a nyomócső-vezeték készült el, ezt követte a tisztítás mechanikai oldalának megépítése, kész az iszapkezelő, az év végére pedig működni fog a biológiai tisztítórendszer is. Az OVIBER-nél azt hangsúlyozzák: mindez együtt azt jelenti, hogy a pellérdi lesz az ország nagyvárosai tisztítótelepei között az egyedüli, amelyik kompletten megfelel a legszigorúbb technológiai, műszaki követelményeknek is. A központi költségvetés által ilyen beruházások támogatására elkülönített megközelítőleg 700 millió forintból 408-at a pellérdi telep kap. Kapacitása naponta 60 000 köbméter, a város által most termelt 40-50 000 köbméter közötti mennyiséget bőven fedezi, ráadásul a telep úgy épült, hogy a későbbiekben bővíthető. Hangsúlyozni kell azonban, hogy csak a csatornarendszerbe került szennyvizek tisztításáról van szó, a szippantott szennyvíz „megoldása” az önkormányzat feladata. Kérdés: ha Európa legkorszerűbb technológiája dolgozik majd a pellérdi telepen, milyen állapotban lévő csatornarendszer szállítja ide a szennyvizet? A hálózatot ugyancsak a húszas években kezdték el építeni, általában 50 évre készülnek. A Vízmű felkészült már korábban folyamatos karbantartására, rekonstrukciójára. Az OVIBER-nél azt is megtudtuk, hogy újabb versenytárgyalás várható a speciális iszapkezelés megoldására. Ez a már említett 1 milliárd 850 millió forint összköltséget tovább emeli. Ezzel együtt a Pécs szennyvízének tisztítására épült telep annyiban is kiemelt helyzetben van, hogy nem csak a támogatás ez évi mértéke haladja meg a többi ilyen, hasonlóan folyamatban lévő beruházásét, hanem azért is, mert teljes mértékben állami pénzből épül meg, a város költségvetését egy fillérrel sem terhelte. Mészáros A. Imre, a népszerű színész és - a műsor zenei szerkesztője Ko- szits Attila jóvoltából - a legnépszerűbb hazai „roma zenekar”, a Kalyi Jag vezetője is, aki szerint Nyugaton nagyobb megbecsülést élveznek, mint itthon. Már két éve, hogy először felharsant a 100-as FAKTOR szignálja, melyet kéthetente szombaton 3-tól 4-ig hallhatnak a Pécsi Rádióban. Ebből az alkalomból ünnepi műsorral kedveskednek a szerkesztők: Laci és Robi. Számos telefonbeszélgetés és nyereményeső mellett megismerkedhetnek a Rekordok Könyvébe igyekvő vállalkozással: 24 órás telefonbeszélgetés egy fülkéből. Ausztrália a kenguruk és a csalódások földje is. Erről beszél a világcsavargó. Élete legemlékezetesebb forgatására emlékezik Sztankay István és bemutatkozik egy szintén két éves együttes, aki a 100-as Faktorral együtt ünnepelnek: ők a Zsűri Zenekar. A jelszó már érvényes: Unalomra doktor a 100-as Éaktor. A vasárnapi a kívánságmű- sorké a Pécsi Rádióban: délel- tőt fél 9-től 10-ig Lenk Irén teljesíti a hallgatók levélben érkezett kéréseit, míg délután 3-tól 4-ig a Somogyvári Valéria, Tuczai József páros vállal zenés üzenetközvetítést. Sorry... (Mert nem csak a Hivatal...) M ajd egy évvel ezelőtt, a választások után történt. Rövid levélben gratuláltam néhány képviselőnek. Ismertem őket, hosz- szabb kollegális viszony fűzött hozzájuk. Nem akartam (azóta se akarok) tőlük semmit, csak egyszerűen, úgy éreztem, ilyenkor ez „illik”. Egyikük se válaszolt, jelezve legalább: „megkaptam, jólesett”. Többször megkérnek arra, hogy véleményezzenek egy-egy döntés-tervezetet. Megteszem, aztán csönd. Annyit se mondanak, hogy „rendben, megjött”. Kutató vagyok, viszonylag sokat írok. Múltkor egy „ismert ember” kérésére összegyűjtöttem néhány munkámat, s elküldtem Neki. Eltelt jó néhány hét, elfelejtett visszaszólni, vagy csak üzenni, hogy kösz. Levelet írtunk nemrégiben ide-oda, főhatóságokhoz. Nem magánügy, hivatalos. Hónapok teltek el. Többségére még csak nem is válaszoltak. Mindennapi eset: telefonálok valakinek (legalábbis azt hiszi, hogy ...) amíg eljutnék hozzá, hosszú időbe telne, hiszen „nincs benn”. A fagyos hangú titkárnőtől bátorságot öntve magamba, visszahívást kérek. Múlnak a napok, hetek. Nem csörög a masina. Csak azért is megpróbálom megint. Ugyanaz. Faxolok. Mindhiába. Rá néhány hét múlva - véletlenül - találkozunk. Szemére hányom. Fölösleges. Ő nem tud semmiről. (Legközelebb és mással megismétlődik.) Összejövetelre hívunk egy önkormányzati tisztségviselőt. Nem magunk miatt, hisz ez is közügy, a városért kellene, hogy részt vegyen. Nem sikerül elérni, kérem, hogy hívjon vissza. Azóta is hív. Megbeszélést tartanánk, egyeztetett időpontban. Többen nincsenek ott. Ki sem mentik magukat. Az ügynek fuccs. Néhány nappal ezelőtt régen látott kedves ismerősömmel futottam össze. Megállapodtunk, este pár sör mellett cserélünk eszmét. Nem volt ott. S még csak annyit se mondott, hogy: „sorry”! Baráti társaságban sorolom mindezeket. Többen, azonnal túllicitálnak: „ez semmi, azt képzeld el, amikor ...”. * Tegnap írtam egy levelet, s föladtam tértivénnyel. Amire hazaértem, otthon volt, megkaptam. Elolvastam, aztán fölhívtam magam, hogy nyugtázzam. A búgó hangú üzenetrögzítő biztatott: „hagyjak üzenetet, ahogy tud, visszahív”. Most várok. Csefkó Ferenc A Pécsi Rádió hétvégi műsoraiból £ * 4 i
