Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)
1995-05-17 / 133. szám
6 DUnántuli Napló Kistermelők 1995. május 17., szerda Gyümölcstermelés korszerűen Az integrált gyümölcstermelés Csak annyi növényvédőszert szabad felhasználni, amennyi feltétlenül szükséges fotó: löffler Gábor A piac - a külföldi eddig is, a hazai pedig egyre inkább - a kiváló minőségnek megfelelő árút fogadja csak el. Ezzel a makacs ténnyel, akár tetszik, akár nem, a hazai gyümölcs- termelőknek szembe kell nézniük, függetlenül attól, hogy milyen nagyságrendben, vagy üzemviteli formában gazdálkodnak, termelik a gyümölcsöt. A magasabb minőségi követelmény párosul az egész világban terjedő és fokozódó környezetvédelmi szemlélettel. A kettős követelmény látszólagos ellentmondását az integrált gyümölcstermelés oldja fel, terjedően az egész világban. Nagyon fontos körülményre hívom fel a figyelmet: mivel nemzetközi viszonylatban is viszonylag új fejlesztésről van szó, így a hátrányaink relatíve gyorsan behozhatok, annál is inkább, mert törvényben meghatározott kedvezmény csak Magyarországon van. Az integrált gyümölcstermelés az USA-ban, Kanadában, Olaszországban, Ausztriában már gyakorlat, Magyar- országon megindult. Melyek az integrált gyümölcstermelés főbb elemei, jellemzői, ha úgy tetszik követelményei? 1. Optimális termőhely. Azért fontos, mert a gyümölcs- termő növény környezeti igényét a legegyszerűbben úgy biztosíthatjuk (átlaghő, napfényes órák száma, csapadék stb.), ha olyan közegbe helyezzük, ahol azt a természettől megkapja, semmilyen más úton nem pótolható módon. 2. Rezisztens, toleráns fajták alkalmazása. Az integrált növényvédelem alapfeltétele, ma már a szakma - főleg almában- rendelkezik rezisztens vagy toleráns fajtákkal. 3. Megfelelő alany-nemes kombináció. A beruházás gyors megtérülésének feltétele a korai termőre fordulás, de biztosítja a minőségi áruméretet, gazdaságos mennyiséget és a gyors fajtaváltást is. 4. Környezetbarát talajerőgazdálkodás, a talaj tápanyag- tartalmának és típusának messzemenő figyelembevételével. 5.Integrált növényvédelem. Az integrált gyümölcstermelés legvitatottabb eleme. Lényege- a hagyományossal szemben- hogy csak annyi növényvédőszert szabad felhasználni, amennyi feltétlenül szükséges és elsősorban azokat, amelyek a legkisebb terhelést jelentik a környezetre. Nem minden Magyarországon engedélyezett növényvédőszer alkalmazható az integrált növény- védelemben. Az egyébként engedélyezett szerek „zöld”, „sárga”, „piros” besorolást kapnak az integrált gyümölcs- termelésben. A zöld: készítmények korlátozás nélkül használhatók, A sárga: a szerek alkalmazásuk során számban és időben korlátozottak, A piros: növényvédőszerek kizárólag csak növényvédelmi vészhelyzet esetén használhatók. Integrált növényvédelem esetén a szerfelhasználás váratlanul, alkalomszerűen és szigorúan ellenőrzött! A szabály be nem tartása az integrált termelésből való kizárást vonja maga után! 6. Korszerű fitotechnika: eddigi ismereteinket felülvizsgálva alkalmazza a metszést, a gyümölcsritkítást és a szüreti időpont meghatározását. Rovatunk következő megjelenésekor az olaszországi, dél- tiroli integrált almatermelést kívánom bemutatni. A gazdatársak, kerttulajdonosok figyelmébe ajánlom hangsúlyozottan: minőséget követelő világunkban az integrált gyümölcstermelés nem garantál magasabb árat. Ez téves elvárás! A piacra jutást garantálja! Buzássy Lajos A korszerű kisgépekből nagy a kínálat Baranya megye szakboltjaiban fotó: tóth László A rezisztencia veszély Növényvédelmi tanácsadó A tegnapi nappal kezdődően a Centrum parkolóban az egyre növekvő számú kisvállalkozók érdeklődésüknek megfelelően megtekinthetik azokat a VW-modelleket, amelyeket a különleges áruszállítástól kezdve az egyszerű kilós áruk helyszínre juttatásáig praktikus járműveket ajánlanak. A kiállítás május 18-án zárja kapuit. Az utóbbi években mind gyakrabban találkozunk a növényvédőszer rezisztencia kérdésével. A rezisztencián - növény- védelmi szempontból - a károsítok (rovarok, atkák és gombabetegségek) ellenálló képességét értjük az alkalmazott növényvédőszerrel szemben. A felszívódó szereknél nagyobb a rezisztencia veszély mint a kontakt - érintő - hatású készítményeknél, mivel a kontakt növényvédőszerek olyan módon „avatkoznak” be a károsító életébe, hogy további fejlődését lehetetlenné teszi. Hátrányuk viszont, hogy a gombafonalak szöveteibe behatolva már nem érhetünk el megfelelő eredményt. A gombaölő szerek közül a legismertebb kontakt hatású készítmények a kéntartalmú szerek, ilyen pl. a MICRO- THIOL SPECIAL. Valamennyi lisztharmat betegség ellen védelmet nyújtanak (szőlő, gyümölcsfélék, kalászosok, zöldségfélék stb.) Előnyük továbbá az atkaölő mellékhatás - folyamatos használatnál mérséklődik az atkák felszaporodása -, valamint elősegítik a fotoszintézist, befolyásolják a termés- mennyiséget, csökkentik a fehérhúsú - Golden Delicious típusúaknál a húsbamulást. A korszerű kéntartalmú szerekre jellemző az egyenletes, azonnali nedvesedés, keverhe- tőség más gombaölő-, rovar- és atkaölő szerekkel. A korszerű kéntartalmú szereknél követelmény - hatékonyság és tapadóképesség miatt - a kis szemcseméret. (A MICROTHIOL SPECIAL esetében a hatóanyag 92%-nál nagyobb meny- nyisége 1-5 mikrométer méretű). A kéntartalmú szerek közül a MICROTHIOL SPA- CIAL-on kívül e kritériumokat a HIOVIT S és a KUMULUS S elégíti ki. A fenti készítmények kijuttatása 25 C° alatti hőmérsékleten történhet a perzselés veszélye nélkül. A kontakt hatású (Rézoxiklorid, Bordódé stb.) növényvédőszerekkel szembeni előnye, hogy általánosan, - növényfenológiától függetlenül - fitotoxicitás veszélye nélkül használhatók. A házi- és kiskertekben gyakorlatilag az összes növényre kijuttathatok, a szürkerothadás és lisztharmat kivételével - a leggyakrabban előforduló - pe- ronoszpóra, varasodás, egyéb levél- és termésen előforduló betegségek ellen megfelelő védelmet nyújtanak. A zöldségféléknél - palántanevelésnél - a palántadőlés és fuzáriumos tőbetegségek ellen beöntözéssel is kijuttathatok. A kénkészítményekhez hasonlóan e csoportba tartozó készítményeknél a több mint harmincéves használat ellenére sem alakult ki a kórokozókra rezisztencia. A mankoceb hatóanyagú szerek közül legismertebbek a DITHANE és a VONDOZEB. Formulájukat tekintve nedvesíthető por (hagyományos) és a vízben diszpergálható granulátum (jelzése DG). A VONDOZEB B DG keverhetősége vízben „oldódása” lényegesen könnyebb permetlé előkészítést tesz lehetővé. A VONDOZEB és a DITHANE bármely növényvédőszerrel keverhető. Szántóföldi növényeknél (kukorica, kalászosok, cirok, csillagfürt) csá- vázásra is felhasználhatók. Dísznövénytermesztésben - elsősorban szegfűnél - beöntözéssel védekezhetünk a fuzáriumos palánta hervadás ellen. A VONDOZEB PLUS és a VONDOZEB DG hatékonyságban teljesen megegyezik a DITHANE M-45 és a DEt- HANE DG-vel. Várakozási ideje növényektől függően változó, az uborkánál 5 nap, míg a borszőlő esetében 28 nap. A környezetbarát növényvédelmi technológiákba beilleszthető. Czigány Csaba Kisteherautók bemutatója CHINMIX® 5 EC rovarölőszer Hatásos védelem szántóföldi növények, gyümölcs, szőlő és zöldségfélék kártevői ellen Májusban különösen eredményesen használható vetésfehérítő, burgonyabogár és gyümölcsmolyok ellen Beszerezhető 5 literes, 1 literes, 0.2 literes és fiolás kiszerelésben a Kertbarát boltokban valamint nagykereskedőknél: AGROKÉMIA Kft. Boly, DBT-BT, Pellérd Információ: CHINOIN Rt. tér. képviselője: Lukács Vilmos Pécs, Tel/Fax: 72/311-765 CHINOIN <sb A szabadföldi zöldpaprika Elmúltak a fagyosszentek (május 14-16). Az idő „jobbra” fordult. A hűvösebb - hideg - éjszakáktól kevésbé kell félni, így a melegigényes zöldségfélék - főzőtök, uborka, paradicsom, zöldpaprika stb. - palántái kockázat nélkül kiültethe- tők. Természetesen a bátrabb kerttulajdonosok már korábban kiültették az említett palántákat és a hűvösebb éjszakákon takarással védekeztek a megfázás ellen. Ha viszont még nem történt meg a paprika kiültetése, úgy azt sürgősen végezzük el. Mint tudjuk, a paprika melegigényes növény. Fejlődésének optimális hőmérsékleti igénye a 22-25 C fok. A magvak csírázása 25-30 C fokon a leggyorsabb és a kelés a legegyenletesebb. Melegigényére jellemző, hogy a növények 17- 19 C fokon is virágoznak ugyan, de a kötődés hiányos lesz és a bogyók lassan, rendellenesen fejlődnek. Melegigénye párosul a fényigénnyel. Ahhoz, hogy a paprikavirág megtermékenyüljön és bogyó fejlődjék belőle, 5-6000 Lux fényerejű megvilágításra van szüksége, legalább 12-14 órán keresztül naponta. A hő és fényigény tehát, mint a sikeres termesztést befolyásoló tényező a hajtatásban játszik nagy szerepet. Ezért nehéz a téli hónapokban zöldpaprikát előállítani. Vízigénye is nagy. A tenyészidőszak - annak derekán - egy növény 600 gr vizet is elpárologtat naponta. Ezt a vízmeny- nyiséget pótolni kell, különben a bogyók kicsik, satnyák maradnak és íztelenek lesznek. Gyakorlati tapasztalat viszont az is, hogy az utóbbi aszályos forró nyári melegben a természetes csapadék hiányában, az öntözés dacára is a termések csököttek, „bibircsókos” bogyók lettek. Az öntözést az esti órákban végezzük. A déli meleg alkalmatlan és veszélyes az öntözésre. A forró - 40-45 C fokos - levegőben kijuttatott yízzel leforrázzuk a növényt és tetemes a párolgás útján keletkezett vízveszteség is. Az esti órákban kijuttatott víz az éjszaka folyamán a talajba beszivárogva veszteség nélkül hasznosul a tápanyag felvétellel a növény fejlődése folyamán. Az öntözést a tenyészidőszak folyamán, az időjárástól függően 8-12 alkalommal végezzük el. A kiadagolt vízmennyiség 30- 35 mm legyen. Talajigényét tekintve legjobban kedveli a tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású, középkötött vályog talajokat. A kötöttebb mecseki domboldalakat bőséges humusztrágyázással lehet a paprikatermesztésre alkalmassá tenni. Az érett komposztból a paprika alá akár 10-15 kg-ot is kiszórhatunk négyzetméterenként. Ezt kiegészítjük 1,5 dkg foszfor és 2 dkg kálium műtrágya hatóanyaggal. Természetesen mindezt ősszel végezzük el, a 25 cm-es mélyásózást megelőzően. Tavasszal a paprikaágy elkészítése alkalmával ezt az alaptrágya meny- nyiséget még kiegészítjük 1 dkg nitrogén hatóanyaggal. Ültetésre a tápkockás palántákat javasolom. Igaz drágább, de a megeredés biztonságosabb és korábban szedhető a termés. A sor- és tőtávolságot a talajművelő eszközhöz, géphez kell igazítani. Általában fajtától függően négyzetméterenként 6- 7 palántát ültessünk. Javasolható az 50x30, vagy a 60x25 cm-es sor- és tőtávolság. Ha nem tápkockás palántát vásároltunk, vagy neveltünk, úgy feltétlen ikerszálas töveket ültessünk. Ezzel a módszerrel a termesztés biztonságosabb lesz. A növényápolás gyomtalanításból, szükségszerinti öntözésből és fejtrágyázásból áll. Amikor a töveken 2-3 termés megjelent, az első kötések majdnem kifejlődtek, így nem kell félni a túlzott növekedés, illetve terméselrúgástól, rendszeresen fejtrágyázni kell. A fejtrágyázás 3-5 alkalommal javasolható. Az adagolandó hatóanyag: 3-3,5 dkg nitrogén és 1,5-2 dkg kálium. Használható az öntözővízben oldott levéltrágya is, pl. Volldünger 0,2%- os oldata, amelyben magnézium is van. Fajták tekintetében igen gazdag a választék. Bátran javasolható szabadföldön is az úgynevezett folytonnövő, tám- rendszer mellett termeszthető fajták. Ilyen pl. a Duna F, fajta, amely 7-9 kg-ot is képes teremni négyzetméterenként, jó talajon, bőséges tápanyagellátás mellett. Uj a Blondy fajta, amelynek termése eléri a 200- 250, kedvező esetben a 300 grot is. Dr. Tamcsu József A 4 r
