Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-03 / 119. szám

1995. május 3., szerda A Mai Nap Dünántúli Napló 3 Ki lenne annyira naiv, hogy a politikai, gazdasági, társadalmi szféra élén táncolókról azt hinné: példaképül szolgálnak a „kisemberek” millióinak? Hi­szen minek lenne akkor szük­ség átvilágításra, különféle fel­ügyeletekre, hogy is kerülhet­nének ki az érintett tekintélyek sértetlenül az olyan stiklikből, amelyekért egy harmadrendű ? könyvelő minimum két évet ül? Ilyen naiv hitünk már nincsen. Nem mintha jó Danilo Kis dör­gedelme tanított volna bennün­ket: „Nem szeretem az olyano­kat, akik mindenből ügy kerül­nek ki, mint a földigiliszták. Se­bek és horzsolások nélkül. ” A reményünk azonban él, s ugyanígy az: megőrizni vala­mennyire jó hírünket. Miután azonban a kisemberek vajmi ritkán szerepelnek a hatalom forgószínpadán, nem utaznak hivatalosan hazánkat képvi­selni, nem nyilatkoznak a mé­diának sérelmeikről, maradnak a mécsesnek választottak. Akikről tehát példát lehetne venni, akik a reprezentánsaink. Hamarjában három példa. Ami a Forma-1 körül zajlott, már a laikusok számára is meg­szégyenítő volt. Amikor pedig végre a közelmúltban elhárulni látszott minden akadály - igen, felvették a versenynaptárba a Hungaroringet is -, pár napra a döntés után újabb hazai kontra vetett gáncsot a magyar tárgya­lópartnerek hosszabb távú megbízhatóságának. Nálunk mindig akad legalább egy ér­dek, amelyik úgy érzi: ebből a falatból már pedig neki minden áron jár valami. Nemzetközi hí­rünk rovására is. Egyik miniszterünk külhon­ban tárgyalt. Hazatértük után pitiáner váddal illették: valaki úgy érezte, őt nem a politikai súlyának megfelelően kérdez­ték a programról, sőt, egyezte­tés sem volt. Hogy a tárgyalás sikeres volt-e? Nem érdekes. Mondhatnánk: lehet valakinek valóban politikai súlya - karos­székének mindenképpen -, de hogy ezek után közéleti súlya, nemzetközi és honi tekintélye fölöttébb könnyebb lett, ezt az államférfi elfelejtette a szám­adásba bekalkulálni. Mert ter­mészetesen külhonban felfi­gyelhettek a kicsinyességre, s talán magukban feltették a kér­dést: akkor kicsit könnyebbnek kell kezelnünk az egész Ma­gyarországot? A parlamenti színvonal (na­pirend előtt!) lenne a harmadik példa, de erről bővebben szólni felesleges is. Ha a nép ma szó­rakozni akar - micsoda egész­séges felfogás! - csak bekap­csolja az élő közvetítést. Az már más kérdés: ha nem lenné­nek ott a tv-kamerák, akkor is felpattanna-e a székéből, napi­rend előtti hozzászólás, vi­szontválasz, személyes megtá- madtatás, két perc, kikérem magamnak . . címén ugyanaz a honatya? Mert nem az a lényeg, hogy mit mond, hanem hogy minél többször hallják, lássák. Már pedig mécsesek, példa­képek: kellenek. Ajánlom azo­kat a kisembereket, akik ma is be tudják osztani a pénzüket, úgy, hogy béke marad a család­ban. Azokat, akik 12-14 órát dolgoznak, hogy legyen mit beosztani. Azokat, akik még mindig szeretik, ha nem csak a gondolataik, az életük ritmusa szép, de kertjük, a házuk előtti utcarész is. Akik a szorgalom szülte munka révén céltudato­sak. Akik viták helyett letörlik a verítéket az arcukról. Azokat ajánlom mécsesnek, akik nem szerepelnek, csak derűs nyuga­lommal, vagy elszánt akarattal: dolgoznak. Mészáros Attila SE im Képernyő előtt JEGYZET Éljen Május elseje! Munkásököl, vasököl, oda­csap, ahova köll. Kocsmai rigmus a huszadik század kö­zepéről, dél-magyarországi gyűjtés. Jó, hogyha az ember izmos, reszkess imperializ- mos. Anti-imperialista ihle­tésű, műköltészeti szójáték a hatvanas évek közepéből, pá­linkával kihajtva. Az idézet pontatlan, a szerzőség sze­mélyhez nehezen köthető. A munkásosztály nemzet­közi ünnepének eszmekörén belül sok szép példát lehetne hozni az öntudatos sörivási és főttkolbász-evési szokásokra is, a munkásosztály és a vele szövetséges parasztság vala­mint értelmiség demonstráci­ójára. A sör és főtt kolbász - a bőrös majd később műanyag virsli - azt demonstrálták, hogy a fizikai munkás hitét a jövőbe, a fejét pedig fölfelé veti, ereje fölfelé ível. És azt is, hogy azért a lehajtott fejű szellemi munkás is munkás, rá is szükség lehet még, hi­szen május elsején ugyanúgy vedeli a sört meg nyeli a kol­bászt, mint a munkásosztály többi tagja - legfeljebb még nem bírja úgy. Lehet, hogy már ez a vív­mányunk is a múlté? A Magyar Televízió egyik ünnepnapi műsora ezekre a figyelemre méltó, örökségül hagyott szokásokra nem is pazarol szót és képet, hanem 1945 májusának első napját idézi. A kommentár szerint ekkortól lett szabvány az op­timizmus^ piros drapériával bevont szószék, és lám, Iste­nek kegye, magyar nép nyu­galma, hogy kiváló színé­szünk, Bárdy György nagy­szerűen utánozta Rákosi elv­társ kissé mekegő, a pátosztól bégetéssé vékonyodó hangját, amikor erre szükség volt. Ezidáig rendben is volna, ha már így MADISZ-ostul, szocdemestül szakadt ele­inkre az ünnep - a szabvány­optimizmus pedig nyílván ké­sőbb vált követeléssé. A lóte­temek fölött még csak arról lehetett szó, amit Egri György újságíró egyszerűen úgy fo­galmaz: „a túlélés mámorá­ban éltünk”. A túlélés valóban mámorrá fokozódhat - gon­dolom naívul - amit több féle ideológia meglovagolhat, de erőszakosan kisajátítani ma­gának csak ideig-óráig tud. Példa erre éppen Rákosi esete, másfelől elgondolom, hol tartanánk a táblákkal is kiékelt optimizmus nélkül. Most egyedül a Munkás­párt őríz színpiros drapériát raktáron, viseltes anyag, a szószék is a múlté. Ma az ün­nepen csak néhány mikrofon, dobogó és hangfal kell az összefogáshoz, ahol Horn Gyula és Nagy Sándor a hosszú egyeztetések után akár helyet is cserélhetett volna egymással, hiszen belelátnak immáron egymás veséjébe, nemhogy a tegnapi munkás- osztályéba. Az optimizmust is kötelező visszafogni kicsit, a munkás- osztály sem időszerű, és a nyilvános budi használati díja is inkább az égig emelkedik ezen az ünnepen, ahelyett hogy ezt előre központilag le­rendeznék, visszaszorítanák, mert nagyon sok ember sze­retne legalább ilyenkor nyu­godt, derűs lélekkel, oldott, ünnepi hangulatban könnyí­teni magán. Bóka Róbert Hogyan látja a pszichoanalitikus a hatalmat? A tekintélyelvűség karikatúrája Bizonyos korokban normális­nak tartották, hogy az emberek többsége alattvaló, és hogy va­laki vagy valakik uralkodnak fölöttük. Ez a tekintélyelven alapuló hatalomgyakorlás azonban ma már nem létezik, a hatalom az Osztrák-Magyar Monarchia bukása óta nem így működik. Ez a véleménye dr. Lust Iván pszichoanalitikusnak, aki május 3-án és 10-én tart előadásokat Pécsett, a Művé­szetek Házában a hatalom és pszichoanalízis összefüggése­iről. Dr. Lust Iván szerint, a hata­lom ma már önigazolásra szo­rul, ezért morális célokat hirdet meg. Azt állítja magáról, hogy a közjót, a társadalmi igazsá­gosságot szolgálja. Erkölcste­lennek tartjuk ugyanis azt, ha a hatalmat valaki magáért a hata­lomért kívánja gyakorolni. A tekintély eltűnése azonban bizonyos embereknél kínzó hi­ányként jelenhet meg. Nincse­nek olyan személyiségek, aki­ket példaképnek tudnának vá­Április elején teljes szélesség­ben lezárták a pécsi Hársfa utca egyik szakaszát a közúti forga­lom elől, ami miatt kerülő uta­kon kénytelenek járni az autó­buszok is. Az indok: szenny­vízcsatorna fektetés. Vajon mi indokolta a közlekedés hetekig tartó korlátozását? Hidasi Oszkár, a Pécsi Kö­züzemi Részvénytársaság for­galomtechnikusa elmondta, na­gyon gondos szakmai mérlege­lés után döntött úgy, hogy nem fél-, hanem egész pályás útlezá­rásra ad engedélyt a munkála­lasztani, akiknek alakját fel tudnák használni saját szemé­lyiségük felépítéséhez. Elkép­zelhető, hogy az identitásválsá­gokkal járó lelki betegségek a tekintély eltűnésével függenek össze. Az önbizalom hiányában szenvedő emberek száma ugyanis egyre növekszik. A tekintély hiányát többféle­képpen lehet kitölteni. Erre szolgálnak a sportemberek, a pop-énekesek, a sztárok. Ezek­kel csak az a baj, hogy gyorsan lecserélődnek, ezért nem tölthe­tik be a mintaadás funkcióját, nem válhatnak a valódi belső személyiségépítkezés alap­anyagává. Rágógumiként szol­gálnak a valódi táplálék helyett. Megrághatjuk és kiköphetjük őket, emészthetetlenek. A legveszélyesebb hiánypót­lók a diktátorok, népvezérek. Dr. Lust Iván a hatalom parazi­táinak nevezi őket, akik a tekin­télyelvű hatalom karikatúráját nyújtják. Könnyen belátható, hogy egészen mást jelentett Fe­renc József császár alattvalójá­tok kivitelezőjének. Azért, mert a burkolat alatti talaj összeté­tele - az árokásást követően - balesetveszélyt rejt, azaz okkal lehetett beomlástól tartani. Ezt, mint korábban mélyépítésben dolgozó szakember nem vál­lalta, s ő javasolta a szakaszok teljes lezárását. Hidasi Oszkár hozzátette, döntését az is indo­kolta, hogy az árok melletti kor­láttól nem volt meg a biztonsá­gos közlekedéshez szükséges távolság sem, így az ott dolgo­zók forgalom esetén közvetlen életveszélyben lettek volna. nak lenni, és mást Hitlert ki­szolgálni. A diktátorok az em­bereknek az elveszett tekintély utáni természetes vágyakozását használják ki. A személyiség egyre éretlenebb részeit támad­ják meg, ott keltenek benne az ő érdekeiket szolgáló érzelme­ket. Erre használják fel például a nacionalizmust, amivel átél- hetővé válik, hogy egy na­gyobb, „magasabb rendű” szer­vezet, a nemzet részei vagyunk, amit csak a hatalmon levő tud átlátni és irányítani. Bizonyos emberek könnyen elviselik az elnyomó hatalmat, ha érzik, a vezér gondol rájuk. Ez az önér­tékelésüket emeli. Ha pedig azonosulnak a hatalommal, ak­kor részesülhetnek is belőle, ki­csiben ők is hatalmassá válhat­nak. A tekintélyelvű hatalom elvesztése azonban nem min­denkiben kelti fel ezt a vágyó­dást, véli a pszichoanalitikus. Megfigyelhető, hogy ezzel ösz- szefüggésben az anarchikus, ér­tékromboló magatartások is ter­jedőben vannak. U. G. Bár tény, hogy így kényel­metlenséget okoznak a közle­kedőknek - terelő utakat ugyan folyamatosan kijelöltek, s állí­tólag egyetlen reklamációt sem kapott sem a társaság, sem a ki­vitelező -, mindenesetre viga­szul szolgálhat, hogy a a teljes lezárásnak köszönhetően vi­szonylag gyorsan befejeződnek a csatomafektetési munkálatok. A forgalomtechnikus szerint május közepétől a buszok és az egyéb járművek is már kerülő nélküli útvonalon járhatnak. R. N. Pollen-jelentés A Baranya Megyei ANTSZ pollenfigyelő szolgálatának mérései szerint a szállópollen mennyisége az elmúlt héten hétfőn kiugróan magas, a kö­vetkező napokon közepes, majd pénteken és vasárnap ismét magas értéket mutatott. Az el­múlt héten az allergizáló hatás­sal bíró pollenekből legalább 15 féle keringett a légkörben. A hét uralkodó pollenallergénje az igen nagy agresszivitású pla­tán virágpor volt, utána követ­kezett a valamivel alacsonyabb számban regisztrált juhar-, tölgy-, dió- és vadgesztenyepol­len. A fűfélék virágpora még nem érte el a napi „bűvös” 10- es számot, amely az allergiára hajlamos egyéneknél már tüne­teket vált ki. A nyírfapollen csökkenése a „nyírszezon” vé­gének közeledtét jelzi. A hét­végén megjelent az eperfa-pol- len, amelyet súlyos érzékeny­ség kiváltójának ismerik azok­ban az országokban, ahol nagy számban található ez a fa. Ná­lunk csekély száma miatt kér­déses az allergiát kiváltó hatá­sának mértéke. Gépjárműdiagnosztikai konferencia Pécsett A Pécs-Baranyai TIT Műszaki Szakosztálya és a Magyar Au­tóklub Baranya Megyei Szer­vezete közös rendezésében ez­úttal hetedik alkalommal ren­deztek a múlt héten Pécsett Or­szágos Gépjárműdiagnosztikai Konferenciát. A legújabb műszerek, beren­dezések bemutatásával, gyakor­lati alkalmazásával kiegészített háromnapos találkozót idősze­rűvé a környezetszennyezés, a szén-dioxid-kibocsátás nö­vekvő tendenciája tette. A cél pedig természetszerűen nem más, miként bővíthető a kör­nyezetszennyezéssel szembeni fellépés eszköztára. A környe­zetvédelmi szakhatóságok és a műszaki szakemberek elvárása­inak egyeztetéséről, s az ezred­fordulóig időszerű teendőkről is szó esett a konferencián. Mint Koncz Istvántól, a Magyar Autóklub Baranya Megyei Szervezetének elnökétől meg­tudtuk, a TIT munkatársaival közösen tematikus továbbkép­zési rendszerük előkészítéséhez is hozzáláttak. Az AJAKSZ és az Opel Gergely szakmai támogatását élvező konferencia program­jában a svájci Peter Kessler AG cég munkájáról, a használt autók behozataláról, az alkat­részellátásról, a közúti közle­kedés műszaki feltételeiről, a vonatkozó jogszabályok vár­ható változásairól, valamint a Siemens és a Philips műszerek alkalmazásának gyakorlati ta­pasztalatairól szóló előadások is szerepeltek. Ha felbontás miatt lezárják az utat Érdekesség! A második jelölt is az első Aktuális! Nem szégyen az évvesztés Mindenről, ami érdekli a nőket: Ártó gyermekfilmek Zalatnay Cini boldogsága Romantikus divatötletek Anyaszívű apák Lengyel Kati otthona Küzdelem a gyermekért Haj védelem GYÖNGY i 1 k Jó hír a bringátoknak - Kerékpárút épül Bár és Dunaszekcső között. A Strabag Hungária Rt. kaposvári szakemberei a hárommilliós útpálya alapját betonozzák, melyre majd az aszfaltszőnyeg kerül. fotó: töth László Mécsesek helyett...

Next

/
Thumbnails
Contents