Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-13 / 129. szám

1995. május 13., szombat Magazin Dtinántúli !>apló 15 Old Shatterhand és Winnettou a rézbőrűek és sápadtarcúak világa elevenedik meg az idei nyáron Amerikában, - megismétlik a nagy marhahajtást. Márciusban indult el a csorda Texasból és szeptemberben érkeznek Montanába a cowboyok a hosszúszarvú mar­hákkal. Felvételünk május 4-én készült Kansasban mti foto Ötmillió ember beszéli a jiddist Kigúnyolták, kinevették, üldöz­ték - ez volt a sorsa évszázado­kon át a legtöbb jiddisül be­szélő embernek Európában. Er­ről a sajátos, gyakran zsargon­nak tartott nyelvről azonnal fel­ismerték a zsidó embert. Ma­guknak a zsidóknak ellenben a sok szeretettel anyanyelvnek becézett jiddis a csoportidenti­tás erősítését jelentette. Napjainkban - emlékeztet a dpa - a nyelvtudósok közül többen ennek a népi nyelvnek a kihalását jósolják, kereken ezer évvel keletkezése után. Mások ellenben - mint például Ulrike Kiefer, a jiddis nyelv szakértője Mannheimben - rámutatnak, hogy Európa ugyan megszűnt jiddis nyelvterület lenni, de más kontinenseken gyakran hallani ezt a nyelvet. Különböző becs­lések szerint világszerte 4-5 millió ember beszéli napjaink­ban a jiddist, többnyire máso­dik nyelvként. Valamikor Ke- let-Európa nagy kiterjedésű te­rületein úgyszólván köznyelv­nek számított, míg a héber volt a zsidó vallás írott nyelve, a fel­sőfokú végzettségűek pedig arámi (arameus) nyelven be­széltek. ‘ A jiddis a némethez hasonló indogermán nyelv, amely a X. században keletkezett, amikor a zsidók nagy tömegei a latin nyelvterületről német nyelvte­rületre vándoroltak be. A jiddis nyelv mintegy 200 000 szavá­nak kereken 40 százaléka a hé­berből ered és a nyelv szláv elemeket is tartalmaz. Európában a jiddis a máso­dik világháború után főleg a gyémántkereskedelemben őrizte meg uralkodó szerepét. Még a japánok is megtanulták ezt a nyelvet, hogy kedvezőbb üzleteket köthessenek. Izrael állam létrejöttekor, 1948-ben heves viták folytak arról, hogy a jiddis vagy a hé­ber legyen-e a zsidó állam hiva­talos nyelve. Hogy mégsem a jiddis lett a hivatalos nyelv, azt elsősorban a diaszpórában érő zsidó népet ért megaláztatással és azzal indokolták, hogy a jid­dist világszerte a gettóval azo­nosítják. Emellett a jiddis, mint német szóképződmény, sokak­ban elviselhetetlen emlékeket ébresztett a holocausttal kap­csolatban. Napjainkban sok izraeli fia­tal tanulja a jiddis nyelvet, tan­folyamokon vesz részt az egye­temeken és megpróbál a nagy­szüleivel azok anyanyelvén be­szélni. Biofegyver a burgonyában A biotechnológia legújabb cso­dája semmiben sem különbözik a leghétköznapibb, legmegszo- kottabb, mondhatnánk közön­séges burgonyától. Kívülről. S belülről? Az élvezeti érték szempontjából sincs különbség - állítják létrehozói, az ameri­kai Monsanto intézet kutatói. Bármilyen módon is van elké­szítve, ugyanolyan ízletes, mint a hagyományos burgonya. A gazdák szemszögéből nézve azonban óriási a különb­ség: ez a krumpli önmagában képes védekezni a kártevők el­len! Mégpedig legveszedelme­sebb ellensége, a sajnos nálunk is jól ismert kolorádóbogár el­len. Amerikai kutatók génsebé­szeti módszerekkel egy gént építettek bele, amely mérget termel, mégpedig végzetes ha­tásút - de csakis a kolorádóbo- gárra nézve. Ez a „méregterme­lés” ugyan ijesztően hangzik, ám a kutatók hangsúlyozzák: a toxikus anyag teljességgel ve­szélytelen az állatokra vagy az emberre nézve! Utóbb ezt sok­oldalú - közismerten szigorú - hatósági vizsgálatok is megerő­sítették, így már kereskedelmi forgalomba is került a NewLeaf névre elkeresztelt bio-burgo- nyafajta. Borban az igazság - a hosszú élet titka A méltóságteljes londoni The Times is belső - igaz, iróniától átitatott - vezércikket szentelt annak a felmérhetetlen hord­erejű tudományos értekezés­nek, amely a British Medical Journal című vezető orvosi szaklap legfrissebb számában kapott helyet, s amely nem más, mint a bornak, a hosszú élet titkának a dicsérete. A nyugat-európai orvosi szakközlemények, kutatási eredmények egyik legtekinté­lyesebb közvetítő orgánuma je­lentős teret szentel dán szak­emberek következtetéseinek, amelyek egyenesen szorgal­mazzák napi egy üveg bor elfo­gyasztását. Ettől - állítják a skandináv kutatók - nem kevesebb, mint ötven százalékkal csökken a korai elhalálozás veszélye, mi­vel a nemes ital - e mérsékelt mennyiségben - szinte gyógy­írként hat a szív és a keringési rendszer különféle nyavalyáira. Az alkohol barátai mindazo­náltal nem nyugtathatják meg teljes mértékben lelkiismeretü­ket, mert a tudósok leszögezik: csakis a borra áll mindez, a sör és a tömény készítmények rendszeres élvezete inkább kö­zelebb hozza, semmint kitolná a vég óráját. A dán szakemberek csaknem 13 ezer koppenhágai férfi és nő életvitelét vizsgálták 12 éven át, s ezután állították össze be­számolójukat, amely szerint a szenvedélyüknek dicséretes mértékletességgel hódoló bo­risszák esélye az idő előtti ki­múlásra - bármilyen betegség okán - az átlag felével csökken, ezen belül a szív végzetes meg­betegedései hatvan százalékkal kisebb arányban fordulnak elő körükben, mint a társadalom egészében. A tudósok mindezt a borban jelenlévő olyan ösz- szetevők hatásával magyaráz­zák, amelyek akadályozzák a zsírlerakódásokat a keringési rendszerben. A The Times fi­gyelmeztet: a britek ugyan már régen tudják, hogy sokkal több a öreg borivó, mint az öreg or­vos, a tartós egészséget ígérő napi öt pohárnyi borajánlat azonban nem jelenti azt, hogy tíz pohár egyenesen az öröklét esélyével kecsegtet. Ennyi bornak - úgymond - legfel­jebb az lehet a következmé­nye, hogy az ember nem talál oda az újságárushoz, s nem tudja megvenni az örömhírrel szolgáló British Medical Jour­nalt . .. Pókparadicsomok A kis karibi szigetecskék nem csupán a milliomos turisták kedvelt üdülőparadicsomai, hanem a különböző pókfajták kedvenc tartózkodási helyei is egyben. Minél kisebb egy szi­get, annál inkább kedvelik a pókok - erre a furcsa megálla­pításra jutottak dél-kaliforniai kutatók. A dpa híre szerint a nagyobb szigeteken a póknépesség egy adott területre jutó aránya jóval kisebb, vagyis a „póksűrűség” jóval alacsonyabb. A kutatók következtetéseiket a különböző nagyságú szigetek kaktuszain tanyázó pókok számából von­ták le. A kutatók által írt tanulmány szerint a kis szigetek póknépes­sége legalább kétszerese, de akár, százszorosa is lehet a na­gyobb szigeteken található po­pulációknak. A jelenséget a víz közelsé­gével, a pókok tengerszereteté- vel magyarázzák. Biztonságos, kamatozik és könnyen elérhető.. Kincstári Takarékjegy Biztonságos Mint minden Magyar Állampapírra, a Kincstári Takarékjegyre is érvényes a soha el nem évülő állami garancia. A befektetett összeg és kamatainak visszafizetését az állam szavatolja. Kamatozik És nem is akárhogyan! A Kincstári Takarékjegy 1 éves futam­idejű, sávos kamatozású értékpapír, mely az első félév után különösen kedvező kamatot nyújt: Például ha Ön a hetedik hónapban váltja vissza Kincstári Takarékjegyét, akkor a kamat mértéke a hetedik hónap első napjáig számított évi 26%. A teljes, 27%-os kamat a lejárat napján válik esedékessé. Könnyen elérhető A Kincstári Takarékjegy 10.000 és 100.000 Ft-os címletekben folyamato­san váltható és visszaváltható több mint 2600 postán. Hát ilyen még nem volt! A Kincstári Takarékjegy mindenki szá­mára elérhető, aki kisebb-nagyobb megtakarításainak elérhető, biztonsá­gos, egyszerű és kedvező befektetést keres. A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG A A l K

Next

/
Thumbnails
Contents