Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-13 / 129. szám

1995. május 13., szombat Tudomány - Kultúra Dlinántúli Napló 13 Szívinfarktus: versenyfutás az életért A POTE Intenzív Terápiás Intézete és a Mentőszolgálat kézfogása Napvilágra került a 2700 éves Karthágó Karthágó, az észak-afrikai met­ropolis, 2000 évvel azután, hogy a rómaiak lerombolták, ismét látható. Ez egy régészek­ből álló csoport húszéves mun­kájának köszönhető. A kutatócsoport 400 négy­zetméteres területen hat ház romjait ásta ki. A házak egy keskeny utcát öveztek. Az épü­leteket az ókori történészek szerint Krisztus előtt 814-ben emelték. A régészek úgy talál­ták, hogy Karthágó rendkívül sűrűn lakott volt, 25-35 hektár területen 6000-7000 lakos élt. A város romjainak felkutatá­sát megnehezítette, hogy Pub­lius Cornelius Scipio Aemilia­nus, a rómaiak afrikai főpa­rancsnoka Krisztus előtt 146- ban a tenger fölött ellenőrzést gyakorló ellenséges metropolist a földdel tette egyenlővé. A há­zak tizenhét napon át lángoltak. A történészek beszámolnak ar­ról, hogy a győztes rómaiak a területet felszántották és sóval hintették be, majd megátkozták az elpusztított várost. Száz évvel később azonban maguk a rómaiak kezdtek épít­kezni Karthágó helyén. A leg­újabb kutatások szerint a rom­bolás nem volt teljes. A Julia Karthágónak nevezett római gyarmat ismét évszázadokon át virágzó várossá fejlődött. Nevezett B. T., pécsi, Maiéter Pál utcai lakos volt az első baranyai ember, akinél a szívin­farktust követően már a mentőben megkezdőd­hetett az oki terápia, a harc az életéért. Ponto­sabban a szívéért, a szí­vének izomzatúért. A beavatkozás neve trombo- lízis. Azaz B. 71, Maiéter Pál utcai lakos olyan gyógyszert kapott, ami a szívében az érelzáródást okozó vérrög feloldásához el­engedhetetlenül szükséges volt. Elkezdődhetett az a folyamat a gyógyításában, mely hátteréül az intenzív osztály, a klinika szolgált majd, s ahol a mentő­ben elkezdett beavatkozás foly­tatódhatott, s tarthatott mindad­dig, míg a beteg, a zárójelentés­sel a kezében hazaballagott. Nem kell ahhoz szakem­bernek lenni, hogy könnyen megértsük amit dr. Sárosi Ist­ván, a POTE Anaszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézete belgyógyászati-intenzív osztá­lyának vezetője mond. Láttunk már filmen is a fehérköpenye­sek rohanását, amikor a másod­percekért futottak, s már a kór­ház bejáratánál fogadva a bete­get, a hordágyon már infúziót adva igyekeztek vele a műtőbe. A trombózis következménye a szív falának elhalása, a szív- izomzat visszavonhatatlan ká­rosodása. S annál nagyobb felü­let károsodik, minél több idő te­lik el az első szorító görcstől addig, míg a beteg gyógyítása megkezdődhet. Ezért fontos in­farktusnál az időtényező. Sárosi adjunktus szerint oly­kor a rohanó mentőben fekvő számára végzetes lehet a csúcs- forgalom, vagy végzetes az az idő, amíg a rohamkocsiból a liftbe teszik, s míg a lift az eme­letre felér.- Borzasztó látni és tapasz­talni - jegyezte meg Sárosi doktor -, hogy sokszor hosszú órákat vagy akár napokat is késhet egy infarktusos beteg, például azért is, mert nem veszi komolyan a jósló vagy fenye­gető jeleket, szívtáji fájdalma­kat. Az meg már egyenesen tragikusnak nevezhető, hogy tavaly hat olyan infarktusos be­tegünk is volt, akit előzetesen orvos látott, panaszai ellenére nem készített vagy nem készít­tetett EKG-t, s így nem diag­nosztizálhatta a szívinfarktust. Mire a betegek hozzánk az, in­tenzív osztályra kerültek, közü­lük négy menthetetlen volt. Ugyanis időközben a szívi- zomzatuk döntő hányada elhalt. Mindezek okán kimondhat­juk: szinte szenzációszámba megy az az együttműködési le­hetőség, mely a megyei mentő- szolgálat és a POTE intenzív osztály, személy szerint Sárosi doktor és a mentőszakorvos, dr. Buda Péter között létrejött. Mindennek előzetes feltétele volt, hogy legalább egy mentő­kocsit az infarktus megállapítá­sához és a szövődmények elhá­rításához szükséges berendezé­sekkel felszereljenek, s hogy legyen ott a rátermett mentőor­vos, jelen esetben Buda doktor. A trombolízis megkezdésé­nek, azaz a vérrögöt feloldó gyógyszer beadásának szigorú előfeltételei vannak. A szak­ember tudja, mit és mikor tehet. Mindenesetre már a mentőko­csiban megkezdett lízissel ren­geteg időt nyer a beteg és az or­vos, s a szív megmentésére na­gyobb az esély. Nem beszélve a gyógyulás utáni időkről: egy idejében elkapott infarktus után teljes értékű emberként, igazán gyógyultan távozhat a beteg. Magyarországon a mentőben végzett trombolízis nem elter­jedt még: Vas megyében, Sze­ged környékén és Budapesten alkalmazták olykor-olykor, s most fáradozik a klinika bara­nyai bevezetésén. Természetesen az volna a jó, ha a megyénkben lévő összes mentőállomás rendelkezne olyan gépkocsival, amelyen a diagnózis felállításához és a beavatkozáshoz minden szük­séges berendezés rendelkezésre áll a hozzáértő mentőorvossal egyetemben. Mint azt Sárosi István említette: van ugyan a beavatkozásnak rizikója, de ez a rizikó elhanyagolható amel­lett, hogy milyen eredmények­kel kecsegtet. Izraeli, svéd, amerikai, holland példák iga­zolják ezt. Igazolják, hogy mennyi min­dent nyer meg az, aki fölvál­lalja ezt az életért való verseny- futást, s mit ér az, ha már a mentőkocsiban megkezdődhet az infarktus korszerű, oki-gyó­gyítása. Kozma Ferenc MA III • i*! • © HAVONTA 10 DB. EGYENKÉNT 00.000 FT. ÉRTÉKŰ NYEREMÉNYSORSJEGYI © ÉV VÉGÉN 2 FŐNYEREMÉNY! O EGY KB. 1.500.000,-FtÉRTÉKÚ AUTÓ O ÉS KB. 1.600.000,-Ft ÉRTÉKŰ ÉPÍTŐANYAG ■«aw - r n Leier- CSOPORT MAGYARORSZÁGON Michael Leier, a cégalapító 10 évvel ezelőtt jelent meg Magyarországon, s az eltelt időben létrehozott vállalko­zásai révén jelentős és elismert szereplőjévé vált az ország gazdaságának. Befektetéseinek összértéke meg­haladja a 2.5 milliárd forintot, érdekeltségei vannak az építőiparban és az autókereskedelemben. A horitschoni (Burgenland, Ausztria) székhelyű vállalkozási központból kiindulva M.Leier sorrendben a következő építőanyag­üzemeket létesítette: Leier Kft.- Gönyű, Leier-BCM Kft.- Pécs, Leier Építőanyag és Építő Kft.- Jánossomorja és Leier-Mátratherm Kft.- Mátraderecske. Ezek a magasépítés, főleg családi házak, lakótelepek építőanyagai­nak gyártására szakosodtak. Az üzemek fő termékei a szuper-energiatakarékos 'HABISOL" és "MÁTRATHERM" építőelem család. A magasépítési programot homlokzatdíszítö-elemek gyártása egészíti ki. A termékpalettát gaz­dagítják az un. "zöld-program" keretében gyártott mosottbeton-termékek és a "Quadro" burkoló elemek, melyek e terület kiváló cégérei. A tevékenységi kör kiszélesedésével a Leier-csoport 1992-ben az autókereskedelemben is megvetette a lábát Magyarországon. A két értékesítésre és teljeskörű szerviz-, és javító-tevékenységre beren­dezkedett autószalonban - Győrben a Leier-Márton - a VW és az Audi, - Celldömölkön a Leier & Co - a VW konszern Skoda márkáját forgalmazzák. Kérjük a helyes válaszokat X-el megjelölni, és bármelyik LEIER cégnél leadni, vagy postán a következő címre eljuttatni: LEIER Központi Iroda - 9024 Győr, Vasvári Pál út 13. 1. Mióta van jelen a LEIER-csoport Magyarországon? 3 éve 5 éve 10 éve 2. Mely területeken vannak érdekeltségei a LEIER-csoportnak? építőipar □ textilipar □ autókereskedelem 3. Hogy hívják a LEIER építőanyag-üzemek szuper-energiatakarékos építőelemeit? Habisol □ Zsaluzó elem □ Mátratherm 4. Milyen termékeket gyártanak a LEIER építőanyag-üzemek a "zöld-program" keretében? Quadro-burkolóelemek □ Mosottbeton-elemek □ Domino 5. Milyen autómárkák hivatalos képviseletei a LEIER márkaszervizek? VW □ Skoda □ Audi □ A nyertesek a helyes válaszokat beküldők közül kerülnek kisorsolásra! Név: □ Cím Frank örökre elment... Nagyon vártam az idei nyarat. Úgy terveztem, hogy végre pótoljuk majd a sok éves mu­lasztást, és jól kibeszélgetjük magunkat. De a sors másként rendezte az életet. Kedden jött a szomorú hír: Thiery Árpád váratlanul elhúnyt. Számolgatom, már több mint harminc éve, hogy Veszprémből Pécsre a Dunán­túli Naplóhoz jött, és azután évekig együtt dolgoztunk a szerkesztőség egyik hátsó, udvarra néző szobájában. Né­hány hét alatt igazi pécsi pol­gárrá vált. Ez azt jelentette, hogy törzsvendégnek számí­tott a Nádor kávéházban, kéz­iratot kért tőle a Jelenkor, megfordult a Lajos bácsi és a „tanácsos úr” szőlejében, vi­dám „kikapcsolódásaink” színhelyén. És írta a riportjait, publicisztikáit, színikritikáit, vasárnaponként pedig rend­szeresen megjelent a heti sportjegyzete. Közben már az első regé­nyén dolgozott. Isten veled háború. Ez volt a regény címe. Akkor még nem törté­nelem volt a háború, hanem a félelmekkel, szorongásokkal teli közelmúlt. A könyv azért is íródott (talán), hogy ne fe­lejtsük, milyen mélységekben jártunk, milyen sebekkel kell végig élnünk életünket. Árpád nyughatatlan ember volt. Drámát írt, amit a Pécsi Nemzeti Színház mutatott be, de aztán máris Véméndre köl­tözött fél évre, hogy életkö­zeiben fürkéssze ki, miként békéi össze a kitelepített né­met nemzetiségű lakosság he­lyére beköltözött székelység a megmaradt őslakosokkal. Ezt adta közre a Bábel volt Vé- ménd című könyvében. Köz­ben levelezett Victor Vasa- rellyvel, majd nagy interjút készített vele, ezzel nem kis mértékben járult hozzá, hogy a nagy művész hazalátogatott szülővárosába és létrejött a lá­togatás eredményeként a Va- sarelly kiállítás. A Thiery név francia ősök­től származik. Onnét kerültek valamikor Erdélybe, majd a Bánátba, Temesvárra, az első világháború után Magyaror­szágra, Szolnokra, majd Kis­pestre. Franciaországban járt- tunkkor nem is hagyhattuk ki Chato Thiery városát. A vá­roska feletti romos vár azon­ban mélyen hallgatott. Nem árulta el Thieryek titkát. Vé­gül is St. Maloban találkozott Árpád egy Thiery-vel, aki vi­szont belga állampolgár volt. Összebarátkozott a két Thiery és fenntartották a (rokoni?) kapcsolatot. A főműve, a Freytag re­gényciklus Frankja is a fran­cia származásra utal. Hiszen a Freytag család története sze­mélyes kitárulkozása. Frank­ban önmagát állította elénk. Egy valamiben nem ismert tréfát Árpád. A kispesti emlé­kei összefonódtak a futballal. Márpedig a Kispest FC há­ború utáni utóda a Bp. Hon­véd lett. Érthető, hogy a leg- vérmesebb Honvéd szurkolók közé tartozott. Könyve is je­lent meg A gólzsák címmel. Főhőse pedig Kozma Mihály, a nemrég leváltott Honvéd edző, az egykori válogatott csatár. Az otthoni íróasztala fölött egy pár puhára püfölt box- kesztyű lógott. Később mellé akasztott egy Bretagneban vásárolt hajólámpát is. Ez igazi kalózlámpa - mondo­gatta mindig - az igazi sza­badságra emlékeztet. Arra, amikor az ember hajózik, kö­rülötte a végtelenség, senki nem dirigálja, csak a termé­szettel kell küszködnie, de az nem bosszúálló, nem hazudik, hanem egyenes és becsületes. Szerette Pécset. Itt alapított másodszor családot, itt szüle­tett a leánya, Henrietta, az első regény, az első színpadi mű is pécsi kapcsolódást je­lentett. És természetesen a fia­talság színes emlékeinek egy része is pécsi emlék volt és maradt. Csaknem minden ta­lálkozásunkkor megkérdezte: ugye emlékszel rá, hogy a La­jos bácsi pincéjében tótágast állva ittam egy pohár bort? Persze, hogy emlékszem Árpád. Emlékszem a párizsi tőzsdén tett látogatásunkra is, ahol „légiós” sapkád aratta a legnagyobb sikert, meg a nagy családi futballmeccsekre is, ahol mindig a Honvéd győzött. (Ha nem, akkor bunda volt). Istenem, de ré­gen is volt... Pécs után Budapest követ­kezett. A Népszava irodalmi szerkesztőjeként, a Kortárs főszerkesztő helyetteseként, majd főszerkesztőjeként dol­gozott, 1991-ben József Attila díjat kapott, ugyanabban az évben nyugdíjba vonult. De továbbra is út, olvashattuk írásait. Biztosan voltak még nagy tervei, biztosan állan­dóan későig világított íróasz­talán az ernyős lámpa és újabb sorok kerültek a kéz­iratpapírra, hogy majd újabb sorsokként elevenedjenek meg egy új műben. Kedden, május 9-én valami menthetetlenül megszakadt. Thiery Árpád kezéből kihul­lott a toll. Frank elindult, amerre még sohasem járt. . . Kurucz Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents