Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-13 / 129. szám

1995. május 13., szombat Gazdaság Dunántúli Napló 11 Reform előtt a munkaügy Dr. Halmos Csaba: szeretnénk tiszta lappal indítani a fejlesztést A közhasznú munka támogatása idén Magyarországon na­gyobb hangsúlyt kap fotó: müller andrea Menedzsment-szerződés a baranyai téglaiparban Az ÁVÜ igazgatótanácsának döntése alapján menedzsment szerződést kötnek a Baranya- Tégla Ipari és Kereskedelmi Kft. négy vezető dolgozójából alakult Agadé Kft.-vel, a tár­saság és a hitelezők által kö­tött konszolidációs megálla­podás végrehajtásának érde­kében. A konszolidációs tárgyalá­sok során a hitelezők a me­nedzsment tevékenységét nagyra értékelték, az adós­konszolidációs megállapodás megállapodás végrehajtásá­nak biztosítékát a társaság színvonalas vezetésében lát­ják. A kft. a 400 millió forintos adósságából az adóskonszoli­dáció során 150 millió forin­tot engedtek el a hitelezők, amennyiben a fennálló 250 millió forint adósságot a kft. 1999-ig visszafizeti. A me­nedzsment a 28 milliós jegy­zett tőkéjű cégben első lépés­ként 12 százalék tulajdoni részt (3,6 millió) tőkeemelés­sel szerezhet, míg három év alatt további 46 százalékos üzletrészt névértéken vásá­rolhat meg a cég sikeres reor­ganizációja során kapott 15 millió forint reorganizációs díjból. A hazai téglaipar kapacitá­sának mintegy fele külföldi érdekeltségűvé vált, ezért kü­lönös súlya van az egyes ha­zai téglagyárak talponmara- dását célzó törekvéseknek. Ennek egyik lehetséges meg­oldása a menedzsment-szer­ződés. Csökkenő sertésárak A DÉLHÚS Rt. a piaci körülményekhez igazodik Előkészületek a jubileumi OMÉK-ra Jól haladnak a jövőre tervezett jubileumi, 72. Országos Mező- gazdasági, Élelmiszeripari Ki­állítás és Vásár előkészületei. 1996-ban lesz ugyanis 100 éve annak, hogy megrendezték az első mezőgazdasági termékbe­mutatót hazánkban, akkor a Millenniumi rendezvények ré­szeként. Erről tájékoztatták a szerve­zők a sajtó képviselőit a Föl­dművelésügyi Minisztérium­ban. Elmondták: a tervek sze­rint nagy nemzetközi érdeklő­dést is kiváltó mezőgazdasági árumustrának a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem területe ad majd otthont. A kiállítás költségei a mai áron számolva mintegy 400 millió forintot tesznek ki. Ebből az összegből 200 millió forintot a kezdemé­nyezés fő támogatójaként, a Földművelésügyi Minisztérium ajánlott fel. A rendezvény sike­réhez hiányzó pénzösszeget vállalkozói alapon kívánják előteremteni. A kiállításra a földművelé­sügyi miniszter 77 országnak juttatott el meghívókat hazánk nagykövetségei útján, így vár­hatóan komoly külföldi érdek­lődésre, és ami még ennél is fontosabb, színes árukínálatra számíthatnak a jubileumi OMÉK szervezői. Az MNB valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. május 12-tŐl Pénznem vételi közép eladási angol font 192,51 194,45 196,39 ausztrál dollár 91,08 91,98 92,88 belga frank (100) 419,30 423,60 427,60 dán korona 22,05 22,28 22,51 finn márka 28,03 28,32 28,61 francia frank 24,50 24,75 25,00 gör.drachma(IOO) 53,21 53,75 54,29 holland forint 76,62 77,41 78,20 ír font 197,97 199,95 201,93 japán yen (100) 143,79 145,25 146,71 kanadai dollár 91,76 92,65 93,54 kuvaiti dinár 419,75 423,88 428,01 német márka 85,54 86,43 87,32 norvég korona 19,12 19,32 19,52 olasz líra (1000) 74,41 75,15 75,89 osztrák sch. 12,16 12,29 12,42 portugál esc.(100) 81,45 82,28 83,11 spanyol pes.(100) 99,34 100,34 101,34 svájci frank 102,69 103,76 104,83 svéd korona 16,77 16,94 17,11 USA dollár 123,92 125,13 126,34 ECU (Közös Pi*c) 159,20 160,82 162,44 Az oldalt összeállította: Kaszás Endre A megyei munkaügyi közpon­tokat végiglátogató országjáró kőrútjának egyik utolsó állo­másaként Baranya megyében is hasznos tapasztalatokat gyűjtött dr. Halmos Csaba, az Országos Munkaügyi Központ főigazga­tója. Ezekről, és a közeljövő tennivalóiról kérdeztük a mun­kaügyi szakembert, aki a hazai munkaerőpiaci szervezet teljes reformjára készül.- Több hetet szántam rá, hogy végigjárjam valamennyi megyei munkaügyi központot. Mindenhol találtam ugyan ked­vező elemeket, de egyértelmű tapasztalatom, hogy a szervezet nem úgy működik, ahogy kel­lene. Lezárult egy időszak, amikor gyors ütemben emelke­dett Magyarországon a munka- nélküliek száma. Annak idején e folyamat kezelésére megin­dult egy gondolkodásmód, a passzív és aktív foglalkoztatás­politikai eszközök valamilyen arányú felosztása és használata. Ma ezzel két irányú a prob­léma: egyrészt a felhasználás módja megyénként változik, másrészt pedig az új munkae­rőpiaci helyzet új jogszabályi hátteret, új megoldást igényel. A túlságosan heterogén megyei hálózatban az OMK sem tudja betölteni jelenleg szakmai irá­nyító szerepét.-Mi jelenthet megoldást az ön által vázolt meglehetősen súlyos problémára ?- Pillanatnyilag nincs előre mutató működési és fejlesztési stratégiája a hazai foglalkozta­táspolitikai szervezetnek, tehát a legfontosabb feladatunk, hogy ezt kialakítsuk. Terveink szerint ennek június végéig el kell készülnie, hogy utána erre épüljenek az új módszertani és személyi feltételek. A munkába természetesen szeretnénk be­vonni a megyei központok kol­lektíváját is, ugyanúgy, mint az elkészült stratégia szakmai vitá­jába.- Kérem mondjon néhány mondatot az ön által eredmé­nyesnek remélt új szervezetről, annak működési elvéről.- Nagyon fontos, hogy a megyei központok egységes el­vek szerint, lehetőleg egységes technikai ellátottsággal működ­jenek. Ma például valamennyi központ más-más számítógépes programot használ, ami eleve kizárja a gyors és hatékony együttműködést. Ami az ér­demi munkát illeti, az egyik legfontosabb célkitűzésünk a szervezet által nyújtott szolgál­tatások színvonalának növe­lése. Ennek meghatározó pontja lesz a kirendeltségeken zajló közvetítői tevékenység, illetve a potenciális foglalkoztatóként jelentkező munkáltatókkal való kapcsolattartás.- Milyen anyagi igénye van a magyar munkaerőpiaci szerve­zet megreformálásának?-Az egységes arculat és a minőségi szolgáltató munka megteremtése nem lesz olcsó dolog. Ez azonban alapfeltétele a hazai. munkanélküliség haté­kony kezelésének. Éppen ezért szeretném, ha a szakmai előké­szítéssel még idejében végez­nék ahhoz, hogy az 1996. évi költségvetés kialakításánál konkrét és alátámasztott forrás igénnyel tudjunk fellépni.- Idén jelentős mértékben csökkentették az aktív foglal­koztatáspolitikai eszközökre szánt forrásokat. Milyenek a jövő kilátásai?-Az előjelek szerint több pénzre nem szabad számítani. A most használt eszközöket ha­tékonyság és gazdasági megté­rülés szempontjából kell meg­vizsgálni. Nem kizárt, hogy kö­zülük néhányat el kell felejteni, és a fennmaradókat is át kell gondolni. A jelenlegi munkae­rőpiaci folyamatok ismeretében a legvalószínűbb a képzés, a közhasznú foglalkoztatás és a bértámogatási forma előtérbe helyeződése.- Baranya megyében most az uránbánya fokozatos bezárása okozza a legnagyobb foglalkoz­tatási traumát. Ön szerint mi lenne a probléma leghatéko­nyabb kezelési módja?- Most is azt mondom, mint évekkel korábban, hogy min­denki számára a legjobb egyér­telműen lezárni az ügyet. Eb­ben viszont nem lehet egyedül hagyni a megyét, ugyanis vilá­gosan látható, hogy a regionális feszültségek nem megoldhatók normatív támogatásokkal, ke­zelésüket kormányzati szinten kell koordinálni. Van azonban egy másik speciális probléma, ami Baranyát ugyancsak foko­zottan érinti. Ez a kistelepülé­sek hátrányos helyzete, ami szintén egy más megközelítési módot igényel, szükségszerű az önkormányzatok és a munkaü­gyi szervezet hatékony együtt­működése. Különösen igaz ez most, amikor a regisztrált mun­kanélküliek egyre nagyobb há­nyada a civil önkormányzato­kon keresztül részesül jövede­lempótló támogatásban.- Talált-e hasznosítható, po­zitív példát Baranyában?- Örömmel tapasztaltam, hogy a szakmai munka sok te­kintetben példaértékű a megyé­ben. Különösen igaz ez például a munkáltatókkal való kapcso­lattartásra. Számos, azóta más­hol is alkalmazott módszer in­dult Baranyából, mint az orszá­gosan elterjedt egységes közve­títési program. Kaszás E. Térségenként változó mérték­ben, 2-től 20 forintig csökkent a hízósertések kilogrammonkénti felvásárlási ára, s így megszűnt az eddig szinte folyamatos fel- vásárlási árnövekedés. A nagy­üzemi hízósertés ára kilo­grammonként jelenleg 168-177 forint között mozog, míg a kis­üzemből felvásárolt állatokért 135-167 forintot adnak a fel­dolgozók. A Földművelésügyi Minisztérium illetékes főosztá­lyának legfrissebb felmérése szerint a hízó átvételi árának csökkenése már mérsékelte a malacárakat is. Mike Imre, a Húsipari Szö­vetség titkára a jelenleg tapasz­talható folyamatról elmondta: nem a sertésszám növekedése okozta az árcsökkenést, hanem az, hogy a néhány hete még al­kalmazott felvásárlási árak túl­ságosan magasak voltak, és ezt már sem a belső, sem a külső piac nem volt hajlandó a ter­mékek árában megfizetni. Konferencia Immár hazánkban is szinte ha­laszthatatlan a reklám szabá­lyozása, illetve az évek óta va­júdó reklámtörvény megalko­tása. Még ennél is fontosabb lenne, hogy mielőbb, és még ezt megelőzően, megszülessen a jelenleg ugyancsak sok bi­Megerősítette, hogy a gazdák törekszenek minél jobb minő­ségű disznót átadni a felvásár­lóknak. Az országban ugyanis már több mint húsz helyen mű­ködik a vágóüzemekben a EU- RÓP minősítési rendszer. Tíz cég már a számítógépes prog­ramot is megvásárolta a minősí­téshez, s a gazdák is igénylik a minősítést. A húsipari szakértő becslése szerint az országban jelenleg mintegy 4,5 millió ser­tés lehet, ám erről pontos ada­tok nem állnak rendelkezésre. Az ÚDN kérdésére a DÉL­HÚS Rt. úgy tájékoztatott, hogy a piaci változásokhoz iga­zodva az exportcsökkenésre te­kintettel ez a cég is kénytelen volt csökkenteni felvásárlási árait. Idén a DÉLHÚS legma­gasabb árként 176 forintot fize­tett a minőségi sertés kilójáért a jelenlegi 163 forinttal szemben. A kommersz sertések kilón­kénti ára a legmagasabb 165 fo­rintról 140-re esett vissza. a reklámról: zonytalansággal övezett média- törvény. Mindezt a jövő héten - május 14—17-e között - Buda­pesten, 24 ország 500 marke­ting és reklámszakemberének részvételével összeülő nemzet­közi reklámkonferencia szerve­zői hangsúlyozták előzetesen. Elegant amerikai kabátban A komlói konfekcióüzem gőzerővel hódít a tengerentúli piacon Az itt készülő férfikabátok Angliában és Amerikában kerülnek értékesítésre FOTÓ: LÄUFER L. A komlói Elegant Rt. évi 250 milliós árbevételének 90 szá­zaléka nyugati piacról szár­mazik. Az egykori Május 1. Ruhagyár komlói üzemében most már a telephely és az ingatlanok is az rt. tulajdo­nába kerültek, s részvénye­seknek 20%-os osztalékot fi­zettek. Egyedülálló a régió­ban, hogy az Elegant évente több árut értékesít Ameriká­ban, mint Európában. A Május 1 Ruhagyár kon­fekció üzeme nem számított nagy vállalatnak Komlón, de az évek során a 300 fős létszám mit sem változott - az Elegant Rt.-nél az 1990-es megalakulás óta nem volt létszámleépítés, s ma is a munkahelyek megtar­tása a gazdálkodás egyik sarka­latos pontja -, így napjainkban a Kőszénbánya után ez a cég foglalkoztatja a legtöbb embert a városban. A bérek ugyan nem túl magasak (általános ez a könnyűiparban) de évente követi az inflációt a bérfejlesz­tés (15-20 százalékos emelé­sek), s az év végi jutalom, mely több mint egy havi fizetés, népszerűvé teszik az rt.-t a nők körében Komlón. A főként kellékes bérmun­kát végző vállalkozás telített létszámmal, teljes kapacitással dolgozik, így új embert legfel­jebb szakképzett munkaerőt vesznek fel. Az egy harmad­részben amerikai vegyesválla­lat Elegant Rt. - a tulajdonhá­nyad többi része magyar ma­gánszemélyek birtokában van - biztonságos jelene elsősor­ban annak köszönhető, hogy míg a hasonló profilú hazai vállalkozások a keleti piac ösz- szeomlásán keseregtek, ez a cég férfi gyapjúkabátjainak azonnal talált vevőt Ameriká­ban és Angliában. A termékek több mint felét ma is a tenge­rentúlon értékesítik, s Má- tyusné, Varga Mária, az rt. ügyvezető igazgatója az ÚDN- nek így jellemezte a másik kontinensen folytatott üzleti kapcsolatokat:- Amerikában nagyon fon­tos a bizalmi viszony, a meg­bízható minőség és a szállítási pontosság. Napra készen kell érkezzen az áru, s a folyamatos szállítás biztosítása nem kis feladat. Az Elegant asszonyai így aztán hozzászokhattak már, hogy nyáron nem mehetnek szabadságra, s Karácsonykor pihenhetik ki egységesen az év fáradalmait. Ugyancsak lénye­ges üzleti sajátosság: bár a ten­gerentúli árak nem magasabbak mint a nyugat-európaiak, de ke­vésbé ingadoznak, ugyanakkor ennek a távoli piacnak magyar szemmel elképzelhetetlen a fel­vevő képessége. A személyes üzletkötések eredményeképp a komlói kon­fekcióüzem 5 éve folyamato­san mindig nyereséget termelt, s USA beli vásárlóinak a száma egyre szaporodik. A 250 millió forintos árbevétel tavaly 20 százalékos osztalékfizetést eredményezett, s a zömmel de­viza-árbevétel is a cég bizton­ságát garantálja. A társaság 1994-ben megvásárolta telep­helyét, épületeit, sőt műszaki fejlesztésre is tellett, új szalag­soron női kabátok, blézerek készülnek már, s néhány hete korszerű számítógépes rend­szer irányítja a gyártás-előké­szítést. Persze Komlón is nőtt az energia és a szükséges kellé­kek ára, s a forintleértékelést is megérezni a fizetésekben, de az Elegant dolgozói legalább munkahelyüket biztonságos­nak érezhetik. A régióbeliek viszont leginkább azt sajnál­hatják, hogy az itt készülő gyapjúkabátokból nemigen jut a hazai boltokba. M. B. E. á i I k

Next

/
Thumbnails
Contents