Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-13 / 129. szám

1995. május 13., szombat A Mai Nap Dünántúli Napló 5 Új tanári karral, 200 diákkal indul a Katolikus Általános Iskola Pécsett Keresztény szellemiségű oktatás Gazdasági szervezetek és a szakoktatás A szentlőrinci Újhelyi Imre Mezőgazdasági Szakközépis­kola nagyarányú fejlesztést, korszerűsítést hajtott végre az utóbbi időben, mintegy 10 mil­lió forint értékben. Ennek nagy részét a termelőüzemek szak­képzési alapátadásából terem­tette elő. Az intézmény a minap ven­dégül látta azoknak a gazdál­kodó szervezeteknek a vezetőit, melyek szakképzési hozzájáru­lásukkal támogatták az iskola szakképzésének fejlesztését. A találkozón megjelent közel 45 termelőüzem képviselője, és dr. Hargittai János, a Baranya Megyei Közgyűlés alelnöke, Kovács Mihály, a Belügymi­nisztérium FM Hivatal veze­tője, Huszti Zoltán, a Baranya Megyei Agrárkamara titkára és dr. Tóth Sándor, az Agráregye­sület elnöke. A megjelenteknek Szabó Zoltán, a szakközépiskola igaz­gatója mondott köszönetét az eredményes együttműködésért, mely jelentősen elősegítette az iskola szakképzési feladatainak ellátását, a gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek korszerűsí­tését. A program során bemu­tatták a vendégeknek a tangaz­daságot, a kertészetet és a tar- csapusztai oktatási központot. A támogató cégek és intéz­mények vezetői fontosnak tart­ják, hogy pénzük nem egy kö­zös alapba kerül, hanem a régi­óban maradva saját jövőbeni szakembergárdájuk korszerűbb képzését segíti elő. Dr. Hargittai János, a me­gyei közgyűlés alelnöke pél­damutatónak tartja a szentlő­rinciek és a térség gazdálkodó szerveinek egymásra találását. Csak így lehetséges, hogy a mai nehéz gazdasági helyzetben egy iskola megőrizze verseny- képességét. Nemcsak az iskola, de a megyei szakképzés jövője szempontjából is fontos a fel­ismerés, hogy a térségben kép­ződő források a megyén belül, célirányosan kerüljenek fel- használásra. S. E. Filmesek találkozója Siófokon Határon túli magyar filmesek, televízió- és videostúdiók első fesztiválját és vásárát rendezik meg a hétvégén Siófokon. A pénteki megnyitóval kezdődő, s vasárnapig tartó rendezvényre 91 külföldön élő magyar alkotó nevezett 71 produkcióval, ame­lyeken kívül 40 hazai művet is levetítenek. Szeptemberben újjászervezett intézmény nyitja meg Pécsett kapuját a Hunyadi úton, a Kato­likus Általános Iskola. Kétszáz, egytől nyolcadik osztályos ta­nuló kezdi meg itt az új tanévet, tájékoztatta lapunkat Uzsalyné dr. Pécsi Rita, a leendő iskola igazgatója. Az iskola nevében és jelle­gében is katolikus, szellemi­sége családra, hivatásra, haza­szeretetre épül, amely egyben a pedagógiai arculatot megha­tározó Kolping-program alapja is. Az iskola vallásos életét meghatározzák a katolikus hit ünnepei, szokásrendje, de ez nem jelent kirekesztést a más felekezetűekkel szemben, hi­szen az iskolába nem katolikus gyerekek is felvételt nyertek, akiknek saját hitoktatást bizto­sítanak. A tanítás minden reggel öt­perces imával kezdődik az is­kola kápolnájában, ahol vala­mennyi tanuló és az első órát tartó pedagógusok is részt vesznek. Pécsi Rita szerint sikerült egy kiegyensúlyozott, jó szakmai színvonalú, ambició­zus, elkötelezett keresztény emberekből álló tanári kart ki­alakítani. Ez véleménye sze­rint reményteli alapja lehet a tartalmas nevelői és magasz­színtű oktatói program megva­lósításának is. Az épület alkalmas arra, hogy különösebb átalakítás nélkül beindulhasson szep­temberben a tanítás, és arra, hogy ott működhessék a Kol- ping-rendszerű napközi, amely osztályonként két-két cso­portra osztva, forgó rendszerű tevékenység-sorozattal nagyon hasznos és értékes foglalkozá­sokat biztosít a gyerekeknek. Bizonyos foglalkozásoknak pedig továbbra is otthont ad majd a József utcai Kolping Gyermek- és Ifjúsági Ház. A párhuzamos osztályok ré­szint egyházzenei részint pe­dig manuális, művészetköz­pontú oktatásban részesülnek, de mindkét vonalon fontosnak tartják a művészetek szoros kapcsolatrendszerére irányuló nevelést, azt, hogy a tanórák minél inkább a kultúra találko­zóhelyei legyenek. Az iskola két legfontosabb célja ugyanis, hogy megbízható alapokat, te­hát ne tudásfoszlányokat, ha­nem műveltséget nyújtson, va­lamint, hogy növendékeit jó emberekké nevelje. A felsősök heti négy órában tanulhatják a német vagy az angol nyelvet, mert az iskola vezetése az élet­képes nyelvoktatást tartja csak elfogadhatónak. A tornaórákat a szemben lévő kisegítő iskola tornatermében tartják majd meg, viszont saját, nagy kapaci­tású konyhájuk arra is alkal­mas, hogy külső diákokat is ét­keztetni tudjanak. Fontosnak tartják a csalá­dokkal való szoros együttmű­ködést, ennek keresik a módo­zatait, de mindenképpen sze­retnék beindítani a szülők isko­láját, és havonta hazaküldenek a gyerekekkel egy lapot, amely az aktuális programokat és a szülőket is érintő eseményeket, terveket, elképzeléseket tartal­mazza. Év végén pedig törté­nelmi tábort szerveznek a fel­sősök részére, amelyben egy meghatározott történelmi kor­ban élhetnek és tevékenyked­hetnek a gyerekek. Az iskola általános és szak­felszereltsége viszont igen sze­rény, ezért segítséget várnak a nemzetközi Kolping szervezet­től és a pécsi állampolgároktól is. Ennek érdekében jótékony- sági koncerteket is szerveznek az iskola javára. Május 14-én, vasárnap 19.30-kor a Baziliká­ban Gounod Szt. Cecília misé­jét adja elő a Pécsi Bazilika Bárdos Kórusa, május 27-én, szombat este fél nyolckor pedig Pitti Katalin koncertjére kerül sor. Cseri László Futnak a képek Holdnővér megpróbáltatásai Giovanni Verga, a verizmus­nak nevezett olasz realizmus fénykorának nagy alakja fiata­lon, harmincéves korában írta Egy apáca története című re­gényét, amely még a letűnő romantika érzelmi gazdagsá­gát is megőrizte. A könyv hőse, Mária, nem sokkal fel­szentelése előtt döbben rá, hogy elszánt erőfeszítései el­lenére sem képes leküzdeni szerelmét. Megvallja érzelmeit a korábban elutasított fiatal­embernek, aki még mindig szereti őt, de életét már más­hoz kötötte. Ebben az alap­helyzetben bomlik ki a lélek drámája. Míg Diderot Apácá­ja a hivatás elleni elszánt láza­dásról szólt, Verga egy tiszta szívű, önfeláldozó lány meg­próbáltatásáról beszél, a Ha­mupipőke-motívumot a csa­ládi környezet és a szicíliai millió sokszínű képébe szövi. A hetvenkét éves Franco Zeffirelli, bölcsen s mélységes beleérzéssel, a történet lélek- rajzi vonatkozásait emeli ki a regényből készített filmjében, amelyet nálunk Egy apáca szerelme címen játszanak. A cselekmény bevezető szaka­szának képei, finom utalások­kal, a húsz évvel korábbi mű, a szépséges Napfivér, Holdnő­vér jeleneteit idézik, ám ez a mostani alkotás annál komo- rabb, sőt, tragikusabb. Mária, ez a kedves, megsebzett Hold­nővér, akit a törékeny bájú, őz­tekintetű, s igen plasztikus alakítást nyújtó Angela Bettis játszik, ezúttal, magányosan vívja harcát önmagával, ön­magáért. Zeffirelli több húron szólaltatja meg e fájdalmas dallamot. Test és lélek, a földi vágyak és az átszellemült szű­ziesség, az égi és földi szere­lem drámájából keserű felis­merések fakadnak, ám az a megtisztító sejtelem is kicsen­dül, hogy a makulátlan szeretet mégis képessé teszi Máriát a lemondásra, s ez megmenti őt a kárhozattól, de attól az áldo­zati szereptől is, amit Agata nővér képvisel (Venessa Redgrave megrendítő epizód­alakításában). A film talán legszebb jele­nete, amikor a novícia meg­tudja, hogy a szeretett ifjú fe­lesége gyermeket vár, s csak annyit mond: Egy élő gyermek többet jelent, mint egy álom. És visszamegy a kolostorba. Apáca lett, immár végérvénye­sen. Franco Zeffirelli a lelkiálla­potok gazdag, változatos ská­láján bontakoztatja ki a cse­lekményt. Az expozíciót ké­pező kolerajárvány komor nyi­tánya után a békés családi ott­hon idilli képei következnek, majd a szicíliai táj telt tónusai az Etna fenyegető látványával, aztán a kolostor zárt tereibe vonul a kamera, s egy mélyen hívő lélek már-már végzetes vergődését szemléli, tartózko­dóan, ám nem titkolt együttér­zéssel. Sokat tud az emberről, aki ezt ábrázolni képes, és ke­veset, aki értetlenül, kétkedve figyeli a látottakat, mert bizo­nyára ilyen is akad. Végül Mária Jágra nyitott szemét látjuk, amint ráborul a jelképes szemfedél. A dráma véget ért, hogy kezdetét ve­hesse az igazi történet. Nagy Imre • • Az Ünnepi Könyvhét és a Jelenkor Kiadó Az idei Ünnepi Könyvhétre igen színvonalas művekkel je­lentkezik a pécsi Jelenkor Ki­adó. Mészöly Miklós Hamisre­gény című kisepikái írásaiból összeállított kompozíciója iz­galmas olvasmányt ígér. Nádas Péter életmű-sorozatának könyvheti kötete ezúttal esszéit tartalmazza. Parti Nagy Lajos, akinek az utóbbi időkben ki­tűnő prózai írásait ismerhettük meg, most újra verseskötettel jelentkezik. Esti kréta című könyve válogatást nyújt koráb­ban megjelent köteteiből és a legújabban írt verseiből is. Márton László életmű-soroza­tának most megjelenő darabja a Nagy-budapesti rém-üldözés és más történetek, amely a pálya­kezdő kötet darabjai mellett eddig csak folyóiratokban pub­likált írásait is tartalmazza. Mintha élnél címmel jelenik meg Garaczi László önéletrajzi kisregénye, és Mintha már túl sokáig állna címmel Kukorelly Endre 140 történetet tartalmazó szabadprózája. Földényi F. László filozófiai-esztétikai esz­széit és művészeti írásait tar­talmazza A tágra nyílt szem, amely a szerző harmadik kötete a Jelenkor Kiadó gondozásá­ban. Baka István, az idei Szinnyei Júlia-díjas költő No­vember angyalához című ver­seskötete egyetlen év termését tartalmazza. Sándor Iván új re­génnyel jelentkezik, az Átválto­zások kertjével, Kaszás Máté pedig elbeszéléskötetével, a Korom és hóval. Heinrich von Kleist, nagy német író összes művét a magyar olvasók elé táró sorozat első kötete az El­beszélések, mely Márton László és Forgách András fordításá­ban, Földényi F. László jegyze­teivel jelenik meg. A huszadik század regényirodalmának egyik legjelentősebb műve Heimito von Doderer A Strudl- hof-lépcső című műve, amely most jelenik meg először ma­gyar fordításban. Jamier Tomeo Szerelmetes szörnyetege külö­nös hangulatú regény, amely a JAK-Jelenkor Műfordító Füze­tek sorozat ötödik darabjaként jelenik meg az Ünnepi Könyv­hétre. Cs. L. Veszélyben tízezrek ivóvize? Pécs a felhasznált ivóvíz több, mint felét, továbbá Komló, Mohács és mellettük még jó néhány település kapja a vizet a Mohács-szigeti parti szűrésű kutakból. Az első, 13 darabból álló kútsor üzembe helyezése 1984-ben történt, két évvel ké­sőbb ötöt, majd 1992-ben újabb tíz kutat fogtak termelésbe. A napi átlagban 25-28 ezer köb­méter vizet adó létesítmény ál­lami beruházásban, az OVI- BER bonyolításával készült, az üzemeltető a Dunántúli Regio­nális Vízmű. A víznek a fo­gyasztókhoz való eljuttatását az 1995 június 30-ig érvényes, ideiglenes jelleggel kiadott víz­jogi engedély teszi lehetővé. Egyrészt éppen e dátumhoz kötődően kerülhet veszélybe a megye jelentős részén a jó mi­nőségű ivóvízzel történő ellá­tás, illetve amennyiben a szak­hatóságok előírását a kijelölt védőtávolságok szerint nem tartják be, akkor a kutak köze­lében intenzív kertészetet foly­tató magángazdák a növény- termesztéshez használatos vegyszerekkel fogják a megen­gedett határértéknél nagyobb mértékben mérgezni a vízbá­zist. Az a tény, hogy a kutak ter­melése ideiglenes engedély alapján történik, nem rendkí­vüli. A megfelelő hatástanul­mányok elkészítéséhez szükség volt az eltelt évekre. A MÉLY- ÉPTERV szakemberei e tanul­mányt május végéig kidolgoz­zák. Ezzel párhuzamosan a DRV tárgyalásokat folytat a ku­tak közelében gazdálkodókkal. Várhatóan hét telektulajdonos esetében kell előírni védőtávol­ságon belül a vegyszermentes növénytermelést és számukra kártérítést ajánlanak. Lehet, hogy az egyezség az érdekelt felek között nem jön létre egy­hamar, ám amennyiben bármi­lyen ok miatt júliustól leállíta­nák a kutak üzemeltetését, a DRV a felszíni vízkivételi mű­től Duna vízzel megoldja az el­látást. Viszont akkor a szigeti települések nem jutnak semmi­lyen ivóvízhez! Berta M. Kastélytűz Hatvanban Lehetséges, hogy gyújtogatás történt A vizsgálat eddigi adatai sze­rint, mintegy 80 millió forintos kár keletkezett a hatvani Gras- salkovich Kastélynak a Városi Művelődési Központnak ott­hont adó szárnyában pénteken, nem sokkal 0 óra után keletke­zett tűz miatt. Olasz Sándor őrnagy, a Hat­vani Városi Tűzoltóparancs­nokság vezetője elmondta: a ri­asztást követően pár perccel már a helyszínre érkeztek, és három szerkocsi tíz főnyi le­génységének bevetésével meg­kezdték az oltást. Azt tapasztal­ták, hogy az épület belső be­rendezése már kiégett. Hogy a tűz ne terjedjen át az értékes ba­rokk műemlék egyéb részeire, tetőbontást kellet alkalmaz­niuk. A művelet, mintegy 2 órát vett igénybe, így a lángokat hajnali 3 óra előtt nem sokkal sikerült végleg megfékezniük. A tűzeset során személyi sé­rülés nem történt, a lángok ke­letkezésének körülményeit a Heves megyei Rendőr-főkapi­tányság szakértők bevonásával vizsgálja. Olasz László úgy nyi­latkozott: vannak arra utaló nyomok, hogy a tűz keletkezé­sét külső behatolás előzte meg. A 4 A k A bronzkor kincsei Magyarországon. - Ezzel a címmel nyílt tegnap kiállítás a Janus Pannonius Múzeum Papnövelde utcai kiállítótermében Pécsett. Az aranyleletekkel is kiegészülő - két-háromezer éves - baranyai lelőhelyű edények, ékszerek, fegyverek között helyett kapott egy erdélyi bronz kocsikerék is. fotó: laufer László

Next

/
Thumbnails
Contents