Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)
1995-05-13 / 129. szám
1995. május 13., szombat Interjú Dlinántúli Napló 3 Beszélgetés Werner Józseffel, a Baranya Megyei Közgyűlés elnökével A rendszer működik Új feladatokat veszünk át - Szorosabb gazdálkodásra ösztönöznek Nehéz pénzügyi helyzetben, s nem igazán nagy egyetértésben dolgozik Baranya Megye Közgyűlése. Megőrizhető-e a működőképesség, nincs-e veszélyben a megyéhez tartozó 36 intézmény sorsa, a politikai csatározások, a személyeskedések menynyire befolyásolják a testület munkájának hatékonyságát, hogyan szeretnék átalakítani Baranya határokon belüli és kívüli kapcsolatait? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Werner Józseffel, Baranya Megye Közgyűlésének elnökével. Politikai villongások- Gyakorlatilag száz napja, hogy érdemben dolgozik a testület. Hogyan ítéled meg ennek a 3-4 hónapnak a munkáját?- A közgyűlés munkáját nagyon intenzívnek és nagyon eredményesnek tartom. A kezdeti bizonytalanságok, amelyek a legelső ülést még jellemezték, rövid idő alatt eloszlottak. A feladatok megfogalmazásakor és a döntéseknél általában nagytöbbségű állásfoglalások születnek. Indokolatlanul hosz- szú néhány ülés, de jellemző kép: a közgyűléseken 15 napirendi pontot végigtárgyalunk.- A tennivalók megtárgyalása mellett politikai villongások és nagyon kemény személyeskedések jellemzik a közgyűlést. Nem ez a feladata.- Ahol ennyi szervezet alkotja a közgyűlést, ott természetesnek veszem, hogy a véleménykülönbségek időnként határozottan megnyilvánulhatnak, s személyi kérdésekben villongások vannak. A személyi kérdések nincsenek még rendbe téve.- Mikre gondolsz?- Napirendre került az aljegyzői kinevezés, s ebben nincs egyetértés. A közgyűlésben határozottan kialakult egy álláspont, hogy bizonyos fokig társadalmasítani kellene a kinevezést. A főjegyzőnek az az álláspontja: az önkormányzati törvény őt hatalmazza föl, hogy előterjessze az aljegyző személyét, a pályázatokat értékelje.-A közgyűlés vezetői, - vezető tisztségviselőkre gondolunk: elnök, alelnökök és főjegyző- jól együtt tudnak működni?- Még nem mondhatom. Nem akarok semmit eltitkolni a közvélemény elől, a közgyűlés nem egy baráti társaság szövetkezése, hanem egyezkedés és alku után jött létre. Hála Istennek, az önkormányzati törvény módot ad, hogy bizonytalanságok ténylegesen ne jelentkezzenek a munkában, mert az elnöknek van olyan jogosítványa, és én ebben a közgyűlést határozottan képviselem -, hogy itt anarchia semmiképpen nem alakulhat ki. Erre én következetesen vigyázok, és ebben megvan a támogatottságom. Mert a súlyos felelősség összetartja a képviselőcsoportokat független attól, hogy milyen volt az első reagálás. Önként vállaltuk- Evezzünk ki egy picit a megyeházáról. Az Európa Nap példaértékű volt a megyei közgyűlés és Pécs együttműködésére.- Programunkban, amit nyilvánosságra hoztunk egy sajtótájékoztatón, alapvetően meghatároztuk, hogy miben kívánunk másképpen dolgozni, mint az előző közgyűlés. Tanultunk az ő hibájukból, s változtak a körülmények is. A partnerségre való törekvés elemi kötelesség. Önként vállaltuk, hogy az ön- kormányzati törvény által ránkbízott hatáskörön és kötelezettségeken túlmenően nagyon szoros partneri viszonyra fogunk törekedni mindenkivel, aki erre hajlandó. Elsősorban Pécs megyei jogú várossal kívánunk kiemelten jó viszonyba, munkakapcsolatba kerülni és maradni.- Milyen elemei vannak a gyakorlati, a konkrét együttműködésnek? Közösen a várossal- A megyei kórház rekonstrukciójára gyakorlatilag közösen adtunk be pályázatot. A megyei kórház a megyei ön- kormányzat fenntartásában van, de az igénybe vevők körének fele pécsi. Ezért a címzett támogatáshoz a saját erőt felefele alapon fogjuk állni. Erre azonban csak jövőre kerülhet sor. Az idén sajnos nem került a támogatottak körébe a megyei kórház.- Több megyei intézménnyel kapcsolatban is ez az együttműködés a jellemző?-Nagyon sok olyan intézményünk van, amelynek munkáját össze kell hangolni. A szociális intézményeknél is. Az együttműködésre egy példát mondok. Amikor mi Pécsett felszámoltuk a fiú-otthont, amely a volt államigondozottak utógondozását szolgálta, elhatároztuk, hogy újtípusú, a nonprofit szervezetek működéséhez hasonló intézményt hozunk létre Pécs várossal közösen. Az állami gondozottak jelentős része a mi intézményeinkből kerül ki, s mi nem kívánunk a felelősségről lemondani.- Mi lesz a megoldás?- Egy bizottságot bíztunk meg, hogy Pécs várossal közösen dolgozzon ki javaslatot, s igyekszünk rá pénzalapot képezni. Kaszárnya típusú intézmények helyett, családiasabb ellátásban tudjuk az úgynevezett életrevezetési programokat elképzelni. Szigorítások - lesznek!-A megye költségvetése hogyan alakul?- A költségvetésünkről any- nyit, hogy a megyei intézményeknél is nagyon fontos lesz együttműködni. Ugyanis sok a párhuzamosság a városi és a megyei kulturális szolgáltatásoknál. Az erre fordított összegek nem fognak növekedni az elkövetkező években, ezért, színvonalesés nélkül csak úgy oldhatók meg a feladatok, hogy a megyei és a városi intézmények munkáját összehangolják. Ez közös elhatározásunk. Az előző közgyűlés az olyan szerencsésen tudott indulni, hogy 400 millió forint feletti volt az a tartalékösszeg, amivel működését megkezdhette. Ez, ha mai értékre átszámítjuk, több mint egy milliárd forint. Mi amikor januárban a pénzügyi koncepciót megörököltük amit csak részben tudtunk módosítani, egy meglévő intézményrendszer mellett nem lehet alapvetően változtatni az előző közgyűléstől 50 millió forint hitelfelvételi kényszert vettünk át. Év közben próbálunk olyan intézkedéseket hozni, hogy gazdálkodásunk egyensúlya az év végére helyre álljon. A pozíciónk tehát rossz. Emiatt legnagyobb sajnálatunkra megyén belüli támogatási programot nem is tudunk indítani. Egyszerűen nincs miből. Ettől függetlenül 25 milliós területfejlesztési alapot képeztünk, hogy majd a területfejlesztési törvény elfogadása után, a kölcsönöket meg tudjuk kapni. Kulcshelyzetünket egy másik dologgal jellemezhetném: a forintösszeg majdnem megegyezik a 95-ös évivel, ez eleve már 20-25 százalék pozícióromlás. Szorosabb gazdálkodás-Mit jelent ez az intézményeknél? Azt, hogy bizonyos intézmények működése veszélyben van ?- Közvetlen veszély pénzügyi okok miatt nincsen. De szigorításokat kell bevezetnünk, amit én most természetesnek tekintek. Például az intézmények nem havi bontásban kapják működésükhöz a támogatásokat, hanem ténylegesen jelentkező kiadásaik szerint. Esetenként ez jobb is! Az intézmények vezetőinek a keze jobban meg van kötve, mint korábban, de ez biztonságot is jelent, mert a ténylegesen jelentkező kiadásaikat biztosítjuk.- Tehát nem lehet arról szó, hogy a megyei kórházban osztályok megszűnnek, vagy múzeumokat zárnának be.-Nem! Az intézményeket finanszírozzuk, külön kell venni azonban az önkormányzati, a kötelező és az önként vállalt feladatok támogatását. A kórháznál az Országos Egészségügyi Pénztár finanszírozza a tevékenységet, a megyei kórház azzal szabadon gazdálkodik. Tavaly itt volt pénzmaradvány, sajnos az idén már hónapról hónapra deficites a gazdálkodás. Néhány dolgon változtatni fogunk, hogy szorosabb gazdálkodásra ösztönözzük őket. S azt természetesnek veszem, hogy másképp működik egy kórház, másképp a Mecsek Tours Kft, másképp egy olyan intézmény, amely nem állami feladatot lát el, és másképpen a Művészetek Háza. Nagyon széles skálán mozognak a módszerek. Összegezve azt tudom mondani, hogy ebben az évben működésük biztosítva van. Vé- gülis, maga a rendszer működik. Még nem dőlt el-Az államigazgatásban 15 százalékos lesz a létszámleépítés. A megyében is?- A kormány létszámleépítő törekvéseinek nem a megyei önkormányzatok az első számú címzettjei. Mi ebben az évben még további feladatokat is fogunk hatáskörünkbe kapni. Kezdődött decemberben, amikor a Polgári Védelem elnöki posztját kellett átvennem. A területfejlesztési törvény júniusban szerepel a parlament munkatervében. A törvénytervezetet ismerve ott is kapunk majd hatásköröket. Egyelőre több variáció van, s hogy a megyei ön- kormányzat pontosan mit kap, lesz-e még egy független területfejlesztési tanács a megyében - ez még nem dőlt el. De feladatok mindenképpen lesznek. A Művelődési Minisztéri- umbam már tervezik a területi oktatási központok megszüntetését. Nem dőlt még el, mi hogyan részesülünk a feladatokból. Nálunk létszámleépítés nem várható, vagy csak minimális mértékben.- A megyék szerepe sem teljesen tiszta.- Ettől függetlenül a Hivatal átszervezésére szükség lesz. Ugyanis 4 évvel ezelőtt, az ön- kormányzati választásokra nem készült el teljeskörűen az ön- kormányzati törvény, bizonytalanság volt a hatáskörökkel. A megyei önkormányzat annak idején úgy döntött, hogy ideiglenesen fölállít egy hivatalt. S lett egy kétosztályos hivatal, amely nem felel meg egy korszerű hivatal követelményeinek. A 4 és fél éves ideiglenes állapotot meg kell már szüntetni, és a hivatalt képessé tenni új feladatok befogadására. Az összhang irányában-Kiemelkedő eseménye volt az elmúlt hónapnak az Európa Nap. A nyilvánosság előtt zajló események mellett voltak nem hivatalos programok is?- Mi elhatároztuk, keresni fogjuk a kapcsolatot a szomszédos megyékkel és készek vagyunk együttműködni velük. Az Európa Nap hivatalos rendezvénye előtt meghívtam a dél-dunántúli megyék elnökeit és a megyei jogú városok polgármestereit. Többen eljöttek, egyrészük képviseltette magát. A területfejlesztésió törvény szellemében regionális terület- fejlesztési feladatokra készülünk és ebben együtt fogunk működni. Együtt fogunk működni, amikor a regionális közművállalatokkal, - Dédász, Gázművek - tárgyalunk. Egyetértettünk továbbá, hogy kül- kapcsolatainkban rendezni kell az ügyeket. A megyei vezetők nem járhatnak úgy Európában, mint a kalandozó magyarok. Hangoljuk össze szándékainkat, és rengeteg pénzt meg tudunk takarítani. Befolyásunk, súlyunk, tekintélyünk növekedhet azzal, ha a nemzeti szervezetek tagsági díját közösen fizetjük. Külön-külön helytállni nehezen tudnánk s kevesebb eredményt érnénk el. Amikor a dél-dunántúli ügyeket összehangoljuk, nem fogunk központot kinevezni és nem fogunk egy vezetőt választani, hanem egy vezető testületet fogunk létrehozni. A lényeg az, hogy az összhang irányában meg tudjuk tenni a megfelelő lépéseket. Ez nagyon fontos. Lombosi Jenő Roszprim Nándor Werner József a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke Roszprim Nándorral és Lombosi Jenővel beszélget fotó: Tóth l Az időhúzás menetrendje? Van-e legalább feltételezhető időpontja a közép-európai országok - köztük Magyarország - remélt és oly gyakran ígért Európai Unió tagságának? Most ismét úgy tűnik, mintha azoknak lenne igazuk, akik azt gyanítják, nincs menetrend, sőt megbízhatóan találgatni is mind nehezebb. A brüsszeli EU Bizottság - vagyis a közös piaci kormány - belső köreiből származó legújabb hírek szerint ugyanis még az 1996-ra emlegetett konferenciának sincs dátuma, amelynek nyomán egyáltalán megindulhatnak a csatlakozási tárgyalások. Mi következik ebből? Szakértők szerint az, hogy legjobb esetben legkorábban 1998 végén, 99 elején indulhatnak meg tényleges tárgyalások magáról a bővítésről. Brüsszelből kiszivárogtatták: egyelőre megjósolni sem lehet, milyen Európai Uniót álmodnak az ezredforduló utáni időszakra a tizenötök, így puszta találgatás marad még jó darabig az is, hogy milyen Európához csatlakozhatunk és mikor. Csatlakozási menetrend helyett tehát az időhúzás menetrendjével szembesültünk? Ha ez a realitás, nem sokat segítenek a szép szavak. Genscher volt német külügyminiszter például így nyilatkozott: „Mindnyájunknak el kell fogadnia a kontinens egészének egységét”, mert „ha Kelet-Európa rossz állapotban marad, Nyu- gat-Európa sem virágozhat hosszú távon”. Vajon így vélekednek a brüsszeli politikusok is? Kocsis Tamás Megkérdeztük Békési Lászlót Lehet-e a 150 milliárdos privatizációs bevételt teljesíteni? Ha késve is, de megszületett a privatizációs törvény. A késés okán külön is fölmerül a kérdés, hogy:- Sikerülhet-e a költségvetésben előirányzott 150 milliárdforintot a privatizációs bevételekből előteremteni? Erről beszélgettünk dr. Békési László volt pénzügyminiszterrel, aki ennek a bevételi tételnek annak idején egyik szakmai szülőapja volt.- Tavaly, mikor ezt az összeget a költségvetésben előirányoztuk, reális volt a tervünk, még egykönnyen teljesíteni lehetett volna - mondja.- És most?- Kétségtelen, minden nap elteltével nehezebb a helyzet, hiszen május közepén járunk, s az évből 200-nál nem sokkal több nap van már csak hátra.- Ezek szerint reménytelen a helyzet?- Ezt nem mondom, csak nehéz. Ha szinte napokon belül kiírják például az energiaszektor tendereit és a versenyeztetést viszonylag rövid idő alatt lebonyolítják, akkor még teljesíthető a feladat.- Vannak már jelentkezők?- Ebben az ágazatban a világ legjelentősebb vállalatai már régen a tender kiírására várnak pályázataikkal.- Itt vannak még a szállodák is...- Azok jelentősége ilyen szempontból eltörpül az energiaszektor, a nagyobb vállalatok és a bankok privatizációja mellett.- A Budapest Bank privatizációjától egyébként is visszalépett két nagy bank.- Ez valóban kellemetlen. Az ellenzék nem számol a következményekkel, csak mindent, amit arra alkalmasnak tart, felhasznál a kormány elleni támadásra. A Budapest Bankkal kapcsolatos eljárás teljesen jogszerű és indokolt volt, éppen a privatizáció elősegítésére. Most ennek a felesleges vag- dalkozásnak látjuk kárát. Félő, hogy ez a többi bank privatizációjára is kihat majd. A jelentős bankok nem szeretnek hektikus, bizonytalan banki világba belépni. Koós Tamás Vár állott? Becslések alapján állapítható meg csupán, hány lakásnélküli él ma Magyarországon. Körülbelül húszezer. A romos, vizes odúkban, negyed-komfortos szobakonyhákban lakókat számítva pedig ennél tízszerte többen vegetálnak sokszor embertelen körülmények között. Hány elhagyott orosz laktanya, egykori személyzeti lakótömb terpeszkedik falvaink, városaink határában és kik a gazdáik? Vegyes a kép, ám kemények a számok: csak őrzésük, állaguk megóvása tízmilliókat visz el az önkormányzatok pénzéből. Kevés helyen akadt eddig pénz és szív arra, hogy némi felújítás után odaadja pár tucat családnak a kis „apartmanokat” a gazda-szervezet. Mibe kerülne az egykori orosz laktanyák országos méretű felújítása? Nehéz lenne összegeket mondani. Ami biztos: a községekben, városokban szinte mindenütt lenne fizetőképes, vagy legalábbis kétkezi munkát vállaló bérlő az elképesztő állapotú épületekre is. Másutt cseréket ajánlhatnának: egyszerűbb lakásokat adnának a lerobbantért, amelyben viszont nagyobb komfort teremthető meg. Alakultak már minderre sokhelyütt lakossági csoportok, kilincselve, kérve. Az ügy megoldása azonban alig halad. Jelentős nemzeti vagyon foszlik-romlik tégláról téglára. Nehéz lenne lépni? Bizonyára, hiszen jobbára a szűkös helyi forrásokból kellene meríteni, kevéske pénz adódna hozzá a lakók pénztárcájából. Pedig akárki a hivatalos gazda, az adott településé lesz a megőrzött vagyon. Akár országos mozgalmat megérne a többezer lakás sorsának megnyugtató rendezése. Várkonyi Margit
