Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-02 / 118. szám

1995. május 2., kedd Kistermelők DÜinántúli Napló 15 A korai szabadföldi paradicsom Gyümölcstermesztés - korszerűen A kombinált korona kialakítása Mivel rovatunk kifejezetten kistermelőknek, kiskerttulaj­donosoknak íródik, ezért szük­ségesnek tartottam, hogy a kombinált korona kialakítását is bemutassam, hiszen azok­ban a kertekben, ahol nem el­sődleges cél az árutermelés, je­lentősége van ennek a korona­formának is, bár nem nevez­hető intenzív koronának. Al­kalmazhatjuk az erős növeke­désű alanyokra szemzett gyü­mölcsfajoknál és fajtáknál, szinte kivétel nélkül. Kombi­nált koronának azért nevezzük, mert a hagyományos sudaras ágcsoportos korona van kom­binálva a katlan koronával úgy, hogy a központi tenge­lyen a két, három ágcsoport fe­lett a sudár megszűnik, a ko­rona felső része pedig katlan formájú. Az első év metszése: az 1. ábra szerint az elültetett su- hángot a kívánt törzsmagasság felett 4-5 rüggyel visszamet- szük, a kitörő hajtások közül a zöldválogatás során meghagy­juk azokat amelyek majd az oldalvezérek és a sudár lesz. A második év metszése: a 2. ábrán láthatóan a sudarat visszametszük a második ág­emelet magasságában az ol­dalvezéreket a hosszuktól füg­gően metszük vissza, általában egyharmadnyit vágunk le. A hajtásválogatás során az első ágemeleten meghagyjuk azo­kat, amelyek termőrészek lesznek, a második ágemelettel úgy járunk el, mint az első év­ben az első ágemelettel. Ha szükséges, akkor lekötőrésszel segíthetünk az oldalvezérek kívánt hajlásszögén és irányán. A harmadik év metszése: A 3. sz. ábrán látható, az első ágemeletet kivételesen tovább neveljük, ezen már termésre is számíthatunk, a második ág­emeletet a már ismert módon visszametszéssel alakítjuk és a nyári zöldválogatás során meghagyjuk a termőrészeknek szánt hajtásokat. A sudarat is visszametszük, mellőle eltávo­lítjuk a konkurens hajtásokat. A negyedik év metszése: ha három ágemeletet szándéko­zunk kialakítani, akkor a ne­gyedik év tavaszán - ahogy a 4. sz. ábra mutatja - befejez­zük a kombinált korona kiala­kítását, úgy, hogy a sudarat a harmadik ágemeletnek szánt hajtások felett tőből kivágjuk, megszüntetjük (szokták mon­dani: „kiheréljük”), azaz a harmadik ágemeletet adó haj­tások felett kivágott sudár mi­att a korona katlan formába fog végződni. Az alsó két ág­emeletet termőre-metszésbe részesítjük, a harmadik ágeme­letet katlan formára neveljük. A nyári zöldválogatás során különösen ügyeljünk arra, hogy a megszüntetett sudár szerepét átvenni szándékozó hajtásokat mindig tőből törjük ki. Ezzel a kombinált korona kialakítása befejeződött. Buzássy Lajos Bio-almatermesztés A piacokon tapasztaljuk, hogy a zöldség és főzelékfélék árai már lassan megfizethetetlenek. A paradicsom 250-300, a fe­jeskáposzta 90-100 F, pedig mindenki előtt világos, hogy az egészséges táplálkozás a zöld­ség és főzelékfélék nélkül nem valósítható meg. A paradicsom őshazája Dél- Amerika, (Peru, Bolívia stb.), ezért igen melegigényes nö­vény. Fejlődésének optimális hőigénye 22 C fok körül van. Ez azt jelentené, hogy csak má­jus 14^e után, a fagyosszentek elmúltával lenne kiültethető. A palánták megfelelő edzésével azonban a kiültetési idő előre­hozható. Különösen, ha széltől védett, déli fekvésű, könnyen felmelegedő területünk van. A meteorológiai intézet ma már egészen megbízható előrejel­zéssel áll rendelkezésünkre, így a várható hűvösebb éjszakára a növényeinket fólia, vagy más takaróanyaggal megvédhetjük. Tápanyagigényes növény. A nitrogénre az egész tenyészidő- szak folyamán növekvő arány­ban szüksége van, míg a fosz­fort inkább a fejlődés kezdetén, a lenyészidőszak első felében igényli nagyobb mennyiség­ben. Kálium szükséglete a leg­nagyobb. A kálium az erősebb szöveti szerkezet kialakulását segíti elő, ezáltal a betegségek­kel szemben ellenállóbb lesz a növény. Bőséges kálium ellátás esetén javul a paradicsom-bo­gyó minősége és nem lép fel az úgynevezett zöldtalpasság. A tápanyagigény ismeretében a következő műtrágya mennyiség javasolható egy tápanyaggal közepesen ellátott talajon. Alaptrágyának négyzetméte­renként a következő ható­anyagmennyiség adagolandó N: 1 dkg, P205: 1,5 dkg, K20: 3 dkg. A műtrágyát kiültetés előtt kell a talajba juttatni. A paradi­csom a porhanyós, jó vízáte­resztő, humuszban gazdag talajt szereti. A tenyészidőszak alatt legalább négyszer fejtrágyáz­zunk, 0,5 dkg N és 1. - dkg. K20 műtrágyával, magnézium­mal kiegészítve. (Magnézium- szulfát=keserűsó, amely ipari keserűsó néven az üzletekben kapható, 0,2%-os oldatban használandó). Vízigénye nem olyan nagy mint a paprikáé, de a paradi­csomra is elmondható, vízigé­nyes növény. Jó vízfelvevő és a vizet gazdaságosan hasznosító növény. Nem igényel olyan gyakori öntözést mint a pap­rika. Egy-egy alkalommal 20-25 mm vizet adagoljunk. Kísérletek szerint a legnagyobb vízigény június második fel­ében és július elején jelentke­zik. Ebben az időszakban a napi vízfogyasztás elérheti a 6-7 mm-t is. A vízutánpótlásról ek­kor feltétlen gondoskodni kell. Fajták tekintetében gazdag választék áll rendelkezésre. Két nagy fajtacsoportot különbözte­tünk meg, illetve még egy „ol­dalágat” is a determinált cso­porton belül. Determinált cso­port, amelynek tulajdonsága, hogy a 8-12 fürt után a hosz- szanti növekedést befejezi. Félig determinált csoport, amely tulajdonképpen a deter- mináltnak egy erőteljesebben fejlődő, nagyobb bokrokat ké­pező típusa. Minden tekintet­ben egy erőteljesebb, magasabb habitusú növénycsoport, talán megérdemelné a külön cso­portba való sorolást. Harmadik a folytonos növekedésű fajta- csoport. Ezek a fajták képesek 2,5 m magasra is megnőni. Egész nyáron teremnek és ked­vező körülmények között csak az őszi fagyok vetnek véget a vegetációnak. A folytonnövőkből 3 db-ot, a determináltakból pedig 4-5 db- ot ültessünk ki négyzetméte­renként. A Kecskeméti törpe fajtából kiültethető 5-6 is. Néhány fajta. Gála F,, Lugas Fp mindkettő folytonnövő, ko­rai, házikertekbe ajánlott kiváló fajta. A fagyok beálltáig terem­nek. Nyersen és feldolgozva egyaránt fogyaszthatok. Determinált fajták: Kecske­méti Ks F|, Kecskeméti 262, Robot, Nívó (K555) stb. A ve­tőmag katalógusokban több, mint 30 kiváló fajta áll a ter­mesztők rendelkezésére. Dr. Tamcsu József 2. Engedtessék meg nekünk, hogy a bio-almatermesztést egy ki­csit szakmai oldalról is alátá­masszuk - természetesen vegy­szerekkel is, melyek a biogaz­dálkodásban zöld utat kaptak. A jó termőhely megválasz­tás, a megfelelő növényfaj és fajta (ellenálló) ismeretén túl­menően, a természetes alap­anyagú talajerő utánpótlás le­gyen a kezdete a bio-gazdálko­dásnak, melyhez hozzátartozik a megfelelő tenyészterület biz­tosítása, a koronakialakítás, a metszés, melyről a „Növényvé­delmi tanácsadó” című rovat­ban gyakorta olvashattak. Ez utóbbi fontosságával teljes az egyetértésünk Szabó Lászlóval (UDN márc. 28.). A kémiai anyagok használatával kapcso­latban más a véleményünk. Az általa említett főzött mészkénlé és gyári rokon rügy- fakadás előtti lemosószer társai (Neopol, Báriumpliszulfid) nem tartoznak az ún. „zöld ké­szítmények” sorába - beleértve más kéntartalmú szereket is. Az integrált gyümölcsvédelem sem ajánlja, mely nem mellőzi a bi­ológiai védekezés lehetőségét. A mészkénlé főzés igen nagy tapasztalatot kíván és haszná­lata % helyett téli vagy nyári hígításban történik. Ráadásul a mai gyümölcsfajtáink érzéke­nyek vele szemben (perzselés- veszély). A réztartalmú szerek (Bordódé, Rézoxiklotif, Cu- proxat, Champion stb.) az Ág­ról Plusz használata viszont megengedett. Az utóbbi kisebb dózisban a vegetáció végéig al­kalmazható, míg a réz (alacso­nyabb dózisban) maximum pi- rosbimbós állapotáig a fajtaér­zékenység figyelembe vételé­vel. A rezes készítmények utolsó kijuttatási ideje a vege­tációban - ellentétben a cikkel közöltekkel szedés előtt egy hónappal van. Helyettesítésük rézpótló anyagokkal (Bravo, Orthocid, Buvicid K, Ortho- Phaltan, Merpan) lehetséges. A levélpirosító almafa-levéltetűt, beleértve más fajokat is Dimi­linnel (engedélyezett rovar fej­lődés szabályozó) nem lehet ki­irtani, helyette a Bio Sect al­kalmasabb. Továbbá - e ké­szítmények Agrol-al kombi­nálva, Cascade 5 EC-vel, No­moi 15 SC-vel váltva jól hasz­nálhatók a körtelevélbolhák el­len is, a fakadástól kezdődően. Az utóbbiak levéltetvekkel ro­kon szívó-kártevők és nem be­tegségek. Az almamoly (néha keleti gyümölcsmoly) szexferomon csapdás előrejelzés alapján a fenti rovarölők közül - Ágról kivételével - bármelyikkel jól leküzdhető, de jól használható az igazi biológiai készítmény a Dipel, valamint a fejlődéssza­bályozó Inseger és Alsystin is. Szexferomon csapdás előrejel­zés esetén a rajzáscsúcstól számított 10-12 nap jelöli a vé­dekezés időpontját és felesleges április 1-ig kihelyezni (megtré­fál, ugyanis fogás csak május elejétől várható). A lisztharmat ellen a sárga kategóriás kénkészítmények ál­talában nem elegendők, kiegé­szítésre szorulnak a zöld beso­rolással rendelkező Nimrod-al, Saprol-al, stb. A hosszú ideje fenntartott biotermesztés ese­tén, mivel életteret nyújtottunk a ragadozó atkáknak, speciális kezelésre elvileg nem volna szükség. Ha mégis védekezni kell, fakadás előtt Ágról Plusz- t, ezt követően Omite 57 E-t, Andalin DC 25-t, Cascade 5 EC-t, Apollo SC-t vagy Nisso- run 10 WP-t használjunk. Hogy mégis vegyszer hasz­nálatára invitáltuk önöket, egy­szerű a magyarázata: ha to­vábbra is ragaszkodunk a szép, egészséges termék fogyasztá­sához, el kell fogadniuk, hogy annak előállítása szelektív ke- mizáció, biológiai védekező­anyagok bevetése és szorgos, a természet törvényeit tisztelő ember kézi munkaerejének együttes felhasználása nélkül nem megy. Csörnyei Lászlóné Czigány Csaba Tóth Béla TAVASZI Növényvédőszer és műtrágya vásár A TÜKE boltban Az Uránvárosi piac melletti Biológiai óra Amerikai tudósok felfedeztek a csirkeagyban egy festékanya­got, amely a feltételezések sze­rint az úgynevezett „biológiai órát” irányítja. A festékanyag a fényre érzékeny, s valószínűleg ez határozta meg az ősidők, primitív, vak állatainak napi életritmusát. A felfedezést Joseph Taka- hashi, az illionis-i egyetem pro­fesszora és Marinna Max, a Roche Intézet kutatója közölte a Science című szakfolyóirat­ban. A két tudós úgy véli, hogy ebből a fényérzékeny festék­anyagból fejlődött ki a látás - írja a UPI amerikai hírügynök­ség. A csirkék agyában talált festékanyag egy hormon mű­ködését ellenőrzi, amely több­féle magatartást szabályoz: így például a napszakokhoz és az évszakokhoz történő alkalmaz­kodást. A kockázatot vállalni kell Pécsről Mohács felé haladva a lánycsóki faluhatárban ala­csony fóliasátrak sorakoznak az út menti szántóföldön egy­más mellett. A sátraknál csak egyetlen ember, de egy pilla­natra sem áll meg. Felemeli a fóliákat, kapál, majd ismét be­takarja a palántákat. S ez így megy sorról-sorra. Kőszegi La­jos az egyetlen dinnyés ezen a környéken. Már nyolc éve csi­nálja itt. 13 éve kezdte Sellyén, onnan jött erre a vidékre.- Alighogy kiültettem a pa­lántákat, fagyott aznap éjjel - mondja. - Megsínylették, de már újra életre keltek. Amikor esett, leszedtem róluk a fóliát, most visszatakarom őket. Ön­tözni is kell, ezért kis réseket csináltam a fóliára. Másfél he­tente permetezek, kapálok. Ás­tam egy kutat is, de bedőlt, most csinálhatok egy másikat. Két holdon termel dinnyét. Idén először nem bérli a terüle­tet, a felesége családja földhöz jutott, azon gazdálkodik. A szezon februárban kezdődik, amikor a nagy fűtött fóliasá­torban elvetik a magokat. Ápri­lisban, ahogy az idő engedi, kiültetik a palántákat a szabad­földi fóliasátor alá. Egy hold­dal már elkészült. Azt tervezi, hogy április utolsó napjaiban a másikat is beülteti. Ilyenkor összejön a család, és mindenki a dinnyeföldön dolgozik.- Az első évben még Sely- lyén is volt dinnyém, de azt nem győztük. Szezonban alig lát a családom. Művezetőként dolgozom egy cégnél, amellett muszáj ezt csinálnom, hogy megéljünk. Régebben még hí­zóval is foglalkoztunk, de ab­bahagytuk. A dinnyét a földről adom el, így még megéri. Csak fóliás sárga- és görög­dinnyét termeszt. A szabad­földi kevesebb befektetéssel, de kisebb haszonnal is jár, mert egy hónappal később érik, amikor már megy le az ár.- A kockázat nagy, hiszen hiába pátyolgatja az ember a palántákat, jöhet egy aszály, jégverés, és oda a termés. Minden évben új fóliát kell venni, mert a régi már nem ereszti át úgy a fényt, ahogy kell, nem fejlődnek rendesen a palánták. Biztosítást nem kö­tök, mert háromszor annyit kell fizetni itt egy hold után, mint Sellyén. Nekem akkor mi marad? Sz. K. Egy hónapot nyerhetnek a fóliával FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents