Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-09 / 125. szám

1995. május 9., kedd Gazdaság Dunántúli Napló 9 István-akna térségében már próbálkoztak a metánmező megcsapolásával fotó: laufer l. Amerikai jelentkező a mecseki metánmező lecsapolására A gázkincsről a kanadai Fracmaster után az ausztrálok is lemondtak A mecseki metánvagyon ki­nyerését megkísérelték már egy különleges kanadai tech­nológiával - mint annak ide­jén megírtuk, a módszer 3 mil­lió dollárba került, s bebizo­nyosodott, ily módon nem gazdaságos a térség föld alatti gázkincsének a kitermelése. A kanadai Fracmaster társaság így a múlt évben végleg visz- szavonult a baranyai metán- gázmezőről, a Mecseki Bá- nyavagyon-hasznosító Rt. azonban mindemellett nem mondott le az értékes fűtő­anyag kiaknázásáról. A sikertelen gázkinyerési kísérlet befejeződése után az MBVH Rt. egy korábbi meg­állapodás értelmében megke­reste azt az ausztrál céget (Tower Petroleum Co.), ame­lyik a Fracmaster mögött a nemzetközi tenderkiíráson a második lett. A déli földrész­ről bejelentkező vállalkozás fél évig vizsgálta a mecseki metángáz-vagyon kutatási do­kumentációját, de a napokban végül is lemondó nyilatkozat érkezett a részükről, azzal in­dokolva a döntést, hogy az itt található szénnek alacsony a gázátbocsátó képessége, más­részt nem látják biztosítottnak a kinyert metán piaci értékesí­tését. Más kérdés, hogy az ausztrálok eközben egy másik projektet sikeresen pályáztak meg, a Csendes-óceánon kez­denek hozzá egy aranybánya kiaknázásához. Továbbra sem dőlt el tehát, hogy van-e olyan módszer, mellyel gazdaságosan a fel­színre hozható az ország 10 évi fűtőenergia ellátását bizto­sító mecseki metángáz-va­gyon. Csak annyi bizonyos, hogy a kanadai kísérletnél nem volt szerencsés a rétegre- pesztési eljárás megválasztása és a nyomásviszonyok kialakí­tása, másrészt ez a technológia eltért az ilyen esetekben al­kalmazott megoldásoktól. Hogy a geológiai körülmé­nyek lehetővé teszik-e a nagy mennyiségű metángáz fel­színre hozatalát, arra remélhe­tőleg hamarosan mégis választ kaphatunk, ugyanis jelentke­zett egy újabb, ezúttal ameri­kai társaság az eddigi adatok vizsgálatára. A magyar kiren­deltséggel is rendelkező ten­gerentúli vállalkozás már megkezdte a kutatási anyag elemzését, s várhatóan ismét kell egy félév a döntő szó ki­mondásához. Mészáros B. E. Több pénzt a vállalkozó háziorvosoknak Külföldi cégek hazánkban Megkezdődött a Sziget Takarék I. kötvény-jegyzés A Szigetvár és Vidéke Taka­rékszövetkezet Sziget Takarék I. elnevezéssel kötvényt bocsá­tott ki 5 év és 1 hónap futam­idővel. Az első évben 34,93 százalékos kamatozású érték­papírt május 8 és május 18 kö­zött lehet jegyezni - Baranyá­ban a Magyar Takarékszövet­kezet Bank Rt. pécsi, sziget­vári, szentlászlói, mozsgói, kétújfalui és nagydobszai fió­kjaiban, valamint a Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet va­lamennyi kirendeltségén. A kötvényt 30 millió forint össz- névértékben bocsátják ki, a túl­jegyzés 50 millió forintig lehet­séges. A pénzt a Takarékszö­vetkezet tőkeemelésre hasz­nálja fel, az ügyfélhálózat ki­szolgálásának javítása a fő cél. Milyen mérőt vegyünk? A PÉTÁV szakmai napot tart Pécsett a Zöld-Híd Tanácsadó Irodájában május 9-én délután 14 órától. A távfűtő vállalat szakembere többek között a melegvízfogyasztás, a hő­mennyiség méréséről, az el­számolás módjáról, a megfelelő mérők kiválasztásáról tájékoz­tatja az érdeklődőket. Ugyan ezen a napon a napenergia tuda­tos hasznosításáról tartanak ta­nácsadást a Solar Center és a Heliotech Bt. munkatársai is. Az MNB valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. május 8-tól Pénznem vételi közép eladási angol font 192,20 193,94 195,68 ausztrál dollár 88,92 89,72 90,52 belga frank (100) 426,41 429,87 433,33 dán korona 22,39 22,57 22,75 finn márka 28,56 28,79 29,02 francia frank 24,72 24,93 25,14 gör.drachma(IOO) 53,93 54,39 54,85 holland forint 78,55 79,18 79,81 ír font 196,01 197,74 199,47 japán yen (100) 144,58 145,68 146,78 kanadai dollár 88,55 89,34 90,13 kuvaiti dinár 409,17 412,79 416,41 német márka 87,96 88,67 89,38 norvég korona 19,48 19,64 19,80 olasz líra (1000) 73,78 74,48 75,18 osztrák sch. 12,51 12,61 12,71 portugál esc.(100) 82,46 83,16 83,86 spanyol pes.(100) 98,75 99,61 100,47 svájci frank 106,54 107,39 108,24 svéd korona 16,69 16,84 16,99 USA dollár 119,96 121,03 122,10 ECU (Közös Piac) 160,92 162,28 163,64 Az oldalt összeállította: Mészáros B. Endre A kórházi rendszer átszervezé­sével párhuzamosan az eddigi­eknél nagyobb figyelmet kell fordítani a háziorvosi szolgálat továbbfejlesztésére, hiszen ez az egészségügyi alapellátás ke­rete. Ebben összegezték a vál­lalkozó háziorvosok Ráckevén tartott háromnapos konferenci­ájának vasárnapi záróülésén az eszmecsere legfontosabb ta­pasztalatait. Elhangzott az is, hogy a tár­sadalombiztosítási költségvetés tervezete a tavalyi 18 milliárd­dal szemben az idén 20 milliárd forintot szándékozik juttatni a háziorvosi rendszerre, de ennél jóval többre lenne szükség. Egy jól felszerelt, magasan képzett háziorvos ugyanis maga képes olyan betegek gyógyítására, akiket jelenleg gyakran to­vábbküldenek kórházi ellátásra. Márpedig az ezzel járó kiadá­sok - a kórházi kezelés napi 6000-7000 forintos költsége - sokkal nagyobb megterhelés a társadalombiztosításnak, mintha az azonos feladatot há­ziorvos oldja meg. Ahhoz azonban, hogy a háziorvosi el­látás tovább korszerűsödjön, elengedhetetlen a szakképzés felgyorsítása és a finanszírozási rendszer kiigazítása. Jelenleg ugyanis egy átlagos orvosi rendelő hozzávetőleg négymillió forint beruházást igényel, ami nem nem térül meg a vállalkozó orvosnak, ho­lott megfelelő szabályozással a gyógyító munka során amorti­zációként lehetne leírni ezt a költséget. Meglepő, s nem túl hízelgő eredményt mutatott ki az az összehasonlító vizsgálat, amely a külföldi anyacégek és ma­gyarországi leányvállalataik termelékenységét vetette össze. Annak ellenére, hogy ha­sonló berendezéseken folyik a termelés, mint a nyugati cégek­nél, Magyarországon 43 száza­lékkal alacsonyabb termelé­kenységi szintet sikerül csak produkálni. Ennek okait vizs­gálva a szakemberek rájöttek arra, hogy az anyavállalatok je­lentős hibákat követnek el. Az egyik hiba, amelybe szinte valamennyi tőkés belee­sik, hogy túlzásba viszi a spóro­lást. Jól lehet, hazánkban Három éve nyílt - a nyolc fővá­rosi kaszinó közül utolsóként - a Las Vegas Casino. A külföldi tulajdonban lévő, amerikai stí­lusú játékkaszinó bruttó nyere­sége fennállása alatt 23,9 millió dollár volt, amiből közel 11 millió dollárt fizetett be játéka­dóként - mondta el Bodnár György, a kaszinó társtulajdo­nosa vasárnap a sajtó képvise­lőinek. S hogy honnan a jelentős nyereség? A három év folya­amúgy is alacsonyabb költsé­gekkel lehet dolgozni, mint a nyugati államokban, a tulajdo­nosok ebből is szeretnének le­faragni bizonyos összegeket. Felkészületlenek az ideküldött vezetők, illetve a munkatársak egy részére is ez a jellemző. Mindez pedig később a telje­sítményekre és a döntések meghozatalára - vagy éppen azok elmaradására - is hatással van. Jellemző hiba az is, hogy a legtöbb tulajdonos még arra sem veszi a fáradtságot, hogy az otthon leszerelt gépeket Ma­gyarországra telepítve legalább felújítsa, mielőtt megkezdődik rajtuk a termelés. mán közel 250 ezer vendég ját­szott a Las Vegasban, s talán nem véletlen, hogy több mint kétharmaduk külföldi. A kaszi­nóban olyan hírességek is meg­fordultak, mint Jim Belushi, Tony Curtis, Arnold Schwarze­negger és Sylvester Stallone. Az pedig köztudott, hogy bár olykor a „bank” lesz a vesztes, de a nagy számok törvénye alapján nem az gyakoribb, s mint látható, érdemes kaszinót üzemeltetni. Eladó Carbon ingatlanok - A Carbon Könnyűipari Rt. f.a. (amely, mint a felirat is hirdette négy világrész or­szágaiba szállított) komlói ingatlanjai sokadszori meghirde­tésre sem találtak vevőre. Pedig a városban az rt. Cipő-, Bútor- és Konfekcióüzeme mellett új tulajdonosra vár egy étterem és a hozzátartozó pince is, de talán a tegnapi pá­lyázat eredményesebben zárul majd a korábbiaknál. Ezút­tal egyébként az ingatlanok mellett szabász- és tűzőgé­pek, műanyag fröccsöntő berendezések is szerepeltek a kínálatban. fotó: laufer László A Las Vegas Casino három éve Mennyi pénzt hoz egy fővárosi játékkaszinó? A Kopint-Datorg konjunktúra jelentése Mélyülő válság, vagy gazdasági növekedés? A magyar gazdaság tavalyi tel­jesítménye ellentmondásos volt, és az idén is egyforma esé­lye van mind a gazdasági növe­kedés folytatódásának, mind pedig a válság elmélyülésének. Az egyik legnagyobb kérdés, milyen hatást vált ki a kormány márciusi csomagja - derül ki a Kopint-Datorg Rt. tavaszi kon­junktúra jelentéséből. A jelen­tés szerint döntő tényező lehet, hogy az intézkedéseket meny­nyire sikerül elfogadtatni a tár­sadalommal és nem becsülik-e alá a termelés, a jövedelmek várható csökkenését, mint ezt a kelet-európai sokkterápiák al­kalmazói tették. Tavaly Magyarországon csaknem négymilliárd dollár volt a folyó fizetési mérleg hiá­nya, és a központi költségvetés deficitje - adósság-törlesztési kiadások nélkül - elérte a GDP 5,5 százalékát. Ugyanakkor 2 százalékkal bővült a GDP, 9 százalékkal az ipari termelés és mintegy 10 százalékkal a beru­házások, és lényeges, kedvező változások történtek a külke­reskedelmi folyamatokban. A kivitel mintegy 20 százalékkal növekedett az elmúlt évben, ami 4 százalékponttal megha­ladta a behozatal növekedését. Csökkent a regisztrált munka- nélküliek átlagos aránya, s a •fogyasztói árak éves emelke­dése 1989 óta első ízben maradt 20 százalék alatt. Mintegy 1,5 százalékkal nőttek reálértékben a lakossági jövedelmek, a fo­gyasztás ugyanakkor nem bő­vült - írja a jelentés. A gazdaságpolitika a válasz­tások után bizonytalan maradt, és rendre kevésbé szigorúnak bizonyult a mindenkori ígére­teknél. A március 12-ei intéz­kedések azt mutatták: a kor­mány felismerte, hogy javítania kell a gazdaság megítélésén. A csomag megvalósíthatóságát megkérdőjelezheti azonban, ha elhanyagolják a társadalmi el­fogadhatóság szempontját. Nagy gondosságot érdemel az intézkedések irányainak, mér­tékének, időzítésének, módsze­reinek megválasztása és előa­dásuk módja. A végiggondolat­lan intézkedések a recesszió irányába hatnak. A Kopint-Datorg szakértői szerint nem világos az új intéz­kedések mögötti gazdaságfilo­zófia: az, hogy a pénzügyi kormányzat mit kíván elérni, és miként közelíti meg a magyar gazdaság kettős alapproblémá­ját, a növekedés és az egyen­súly kérdéseit. A konjunktúra- kutatók szerint háromféle úton is fejlődhet idén a gazdaság, s mindegyik esélye azonos. A legkedvezőtlenebb változat, hogy a belföldi kereslet erőtel­jes csökkentése visszájára for­dítja a már megindult növeke­dési folyamatokat, s visszaveti a gazdaságot az 1989 és 1993 közötti depresszióba. Eközben az egyensúly várt javulása is elmarad, felgyorsul az infláció és leapadnak a meg­takarítások. Egy másik válto­zat, hogy a növekedés bizonyul erőteljesebbnek, gyorsan nö­vekszik az export, mérsékel­tebben az import, és a beruhá­zások növekedése mellett csak enyhén szűkül a fogyasztás. A harmadik út, hogy még inkább javul a külkereskedelmi egyen­súly, 2,5 milliárd dollárra, vagy az alá csökken a fizetési mérleg hiánya, de nem nő a GDP, s erőteljesebben, 3-4 százalékkal esik vissza a fogyasztás. E két utóbbi változatban 30 százalék alatt vagy akörül marad az inf­láció. Az 1995 első két hónap­jának adatai szerint a gazdasági dinamizmus fennmaradt, még nem látható azonban a kor­mánycsomag és a pótköltségve­tés hatása. A nemzetközi környezet alapvetően kedvező lehet. Ta­valy mintegy 8,5-9 százalékkal bővült a nemzetközi árukeres­kedelem nagysága, és a Kopint- Datorg ez évben is 7,5-8 száza­lékos növekedésére számít. A fejlett ipari országokban általá­nossá vált a növekedés, lassul az infláció, s mindez várhatóan az idén is folytatódik. A fejlődő országok gazdasága is átlago­san 5 százalékkal növekedett tavaly, különösen az ázsiai kon­tinens országaiban impozáns a fejlődés. Kelet-Európa azonban ketté vált: nyugati fele - a balti országokat is ide számítva - megkezdte a kilábalást, minde­nütt növekszik a hazai termé­kek bruttó mennyisége. A FAK-országokra azonban még mindenütt az erős visszaesés a jellemző, és nem látni az alagút végét. A Kopint-Datorg előrejel­zése szerint a világpiacon 1995-ben tovább emelkednek a nyersanyagárak, mintegy 12-15 százalékkal. A prognózis szerint például a tavalyi hor­dónkénti 15,8 dollárról idén 16,5 dollárra nő az Európában irányadó Brent-olaj átlagára. * A ♦ ■T, *

Next

/
Thumbnails
Contents