Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)
1995-04-03 / 91. szám
1995. április 3., hétfő Gazdaság Dtinántúli Napló 11 Telefonmodemen összekötött számítógéprendszer Mezőgazdasági bizottságok hálózata A gépek beszerzésének lehetőségeiről is tájékoztatnak a bizottságok fotó: laufer l. Ikarusokat szállítunk Németországba A németországi Wuppertalba szállít autóbuszokat az Ikarus Részvénytársaság, amely még tavaly augusztusban - megnyert tender alapján - írt alá szerződést 17 alacsonypadlós, csuklós autóbusz és két midibusz szállításáról. Ez utóbbiak már a német város utcáin közlekednek, míg az alacsonypadlós változatnak most készült el az első darabja, amelyet ünnepélyes körülmények között a napokban adtak át az Ikarus mátyásföldi telepén a német vevőknek. Brunbauer József, az Ikarus Részvénytársaság kereskedelmi igazgatója kiemelte, hogy a járműveket az Európai Unió szigorú szabványainak megfelelve készítették el. A 40 millió forint értékű járművektől az Ikarus sokat vár, hiszen ezzel az új fejlesztéseket tükröző és az -európai normáknak megfelelő konstrukcióval megalapozhatja a piacváltást. A wuppertali Stadtwerke AG-val stratégiai együttműködési szerződést is kötött az Ikarus a hazai járművek németországi, illetve az Európai Unió országaiban történő értékesítésére. Az együttműködés keretében a német fél vállalja az Eszak-Rajna Vesztfá- lia térségében értékesített összes Ikarus autóbusz szervizelését, pótalkatrész-ellátását, illetve a buszvezetők kiképzését. Abban is megállapodtak, hogy a jövőben a Németországba szállítandó autóbuszokon bizonyos munkafázisokat Wuppertalban végeznek el, és itt fejeződik be az autóbuszok végkiszerelése is. Cégvezetői tudnivalók A Fungusból Pécsi Gomba Kft. alakult A baranyai csődlistán szereplő Fungus Gombatermelési gazdasági munkaközösség valóban megszűnt végelszámolással április 1-jével, de mindez a napjainkban törvényszerű átalakulási folyamat eredménye. A gmk- ból ugyanis a Pécsi Állami Gazdaság felelősség vállalása mellett Pécsi Gomba Kft. lett, melyben ugyanazok a személyek dolgoznak tovább, s ugyanazt a tevékenységi kört végzik, mint a korábbiakban, csak más társasági formában, így tehát ez esetben szó sincs csődről, különösen nem a Pécsi ÁG-t illetően - mint ahogy a hírt sokan félreértelmezték, hiszen az ÁG. jó ideje rt.-ként működik már, ahol a részvények 90 százaléka magánkézben van. KISOSZ-kamarai fórum Pécsett A Baranya Megyei Kereskedők Egyesülete (KISOSZ) és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közös fórumát a korábban meghirdetett időponttól eltérően április 6-án csütörtökön 10 órától tartják a kamara pécsi székházában (Dr. Majo- rossy I. utca 36.). ✓ Átlagkeresetek az elmúlt évben A KSH felmérte az 1994 évi átlagkereseteket hazánkban az 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások és a költségvetési intézmények 2,4 millió alkalmazottjának bevonásával. E kör fele bruttó 20 ezer forintnál többet és 40 ezer forintnál kevesebbet keresett. Továbbra is jelentős különbségek mutatkoztak a nemek és a foglalkozási csoportok között. Elgondolkodtató, hogy a kimutatás szerint mintegy 22 ezer ember tartozott a legalacsonyabb összeget, a havi bruttó 7 ezer forintnál alig többet kereső csoportba, ugyanakkor húszezren voltak a legnagyobb összeget, a bruttó 228 ezer forintnál valamivel többet keresők. A foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete (1994. szeptemberi adat) 23 ezer 691 forint volt. A fizikai foglalkozású férfiak nettó 21 ezer 559 forintot, a nők 16 ezer 369 forintot kerestek havonta. A szellemi foglalkozásúak esetében a férfiak nettó keresete 37 ezer 003, a nőké 25 ezer 934 forint volt. Az oldalt összeállította: Mészáros B. Endre Az újonnan létrejött agrárkamarák megkezdték szervezetük kialakítását, amelynek egyik fontos eleme lesz a településeken létrehozandó mezőgazda- sági bizottságok hálózata. Ezek elsődleges feladata a mezőgazdasági termeléssel, termelésfejlesztéssel kapcsolatos információk továbbítása, valamint a piacszervezésről való tájékoztatás, egyes esetekben konkrét segítségnyújtás a magángazdálkodók és mezőgazdasági üzemek részére. A mezőgazda- sági bizottságok titkárai működtetik majd a kamarai információs rendszert, részt vesznek az adatszolgáltatásban. A mezőgazdasági bizottságokhoz fordulhatnak majd a gazdálkodók amennyiben a fejlesztést, a működtetés finanszírozását segítő és a jövedelemnövelését célzó kedvezményekről, támogatásokról szeretnének minél többet megtudni. Itt kérhetnek majd felvilágosítást a hiteligénylés módjáról, valamint itt igazolják a vetésterüleAmerika földrajzilag és gazdaságilag is messze van tőlünk, de talán nem annyira, mint gondolnánk. A felvásárlási árak megegyeznek a miénkkel: a tejet literenként 30, a sertéshúst kilónként 160, a marhahúst pedig 180 forintnak megfelelő összegért veszik át a termelőktől. Viszont a fogyasztói árak jóval tűk nagyságát a gázolaj és vetési támogatás igénybevételéhez és havonta elvégzik a támogatások igénylésével kapcsolatos teendőket részükre az APEH-nél. A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és a legsúlyosabb foglalkoztatási problémákkal küzdő térségekben a mezőgazdasági bizottságok titkárainak feladatai közé tartozik még az is, hogy a helybelieket tájékoztatják a Terület- fejlesztési Alapból igényelhető támogatásokról, és elkészítik a kedvezményezett települések listáját. A mezőgazdasági bizottságok vezetői, titkárai tájékoztatják a területi kamarákat a területükön tapasztalható eladási nehézségekről, túl alacsony árakról, esetleg ennek ellenkezőjéről. Feladata a bizottság vezetőjének, hogy tájékoztatást adjon a mezőgazdasági termeléshez szükséges gép, műtrágya, növényvédőszer, vetőmag beszerzési lehetőségeiről, segítse a tartós gazdasági kapalacsonyabbak, mint Magyar- országon. Pedig állami támogatást csak az a farmer kap, aki exportra termel. A lényeg, hogy a támogatási rendszer a gazdálkodókat jobb minőségű termékek előállítására ösztönözze. Az USA-ban a termelési típusú támogatást szorgalmazzák, vagyis, hogy egy kormány ne a hitelek kamatait csökkentse, hacsolatok kialakítását a feldolgozó és felvásárló cégekkel, az önkormányzatok mezőgazdaságot érintő rendelkezéseit véleményezze. A mezőgazdasági bizottság titkárának feladatköre nem azonos a jelenleg működő falugazdászokéval. Az információit az agrárkamara információs rendszerén keresztül szerzi be. A kedvezmények és támogatások igénybevételekor segíti az üzleti tervek elkészítését, véleményezi a pályázatokat. Kiadja a támogatások igénybevételéhez szükséges igazolásokat. Mivel helyben intézhetik a gazdálkodók ügyeit, így azoknak nem kell mindenért a megyeszékhelyre utazniuk. Jelentős összegű német támogatással az agrárkamara az ország minden megyéjében számítógépeket vásárol, kiépíti a hálózatokat. A mezőgazda- sági bizottságoknál június végéig fejeződik be a telefonmodemmel összekötött gépek telepítése. Sz. K. nem az adóterheket. A benzin fogyasztói adóját például térítse vissza a termelőknek, hogy az ebből származó megtakarításból vetőmagot, permetező anyagot, netán új munkagépet is vehessenek a gazdálkodók. Jó lenne, ha nálunk a jövőre beígért egységes támogatási rendszer már ilyesfajta megoldásokat tükrözne. Határidők cégvezetőknek Április 5.- Az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek bejelentése nyomtatványon vagy mágneses adathordozón.- Tejtámogatás igénylése. Április 6.-A megyei (fővárosi) munkaügyi hivatal tájékoztatása a tagi kölcsönök összegéről. Aktuális Tb-változások I. Az 1995. évi XII. törvény a Társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról rendelkezett. A gazdálkodókat közvetlenül érintő, 1995. április 1-jétől alkalmazandó szabályok a következők: Ezentúl csak azok a szakmunkástanulók minősülnek biztosítottnak, akiknek munkáltatójuk ösztöndíjat (munkabért) folyósít. Ä biztosítás a betéti társaság természetes személy beltagjára, illetve a közhasznú társaság tagjára csak akkor terjed ki, ha a tag a társaság tevékenységében személyesen közreműködik. Várhatóan jelentősen szűkül a táppénzre jogosultak köre, ugyanis a törvény ezt az ellátást ezentúl csak a biztosítás tartama alatt, illetve annak megszűnését követő első, második és - új szabályként - harmadik napon bekövetkező keresőképtelenség esetén biztosítja. Nem jár táppénz pl. a legalább 180 napon át megszakítás nélkül fennálló biztosítás megszűnését követő második napon túl, de tizenöt napon belül bekövetkezett keresőképtelenség esetén. Az előbbi feltételek fennállása esetén sem kaphatnak táppénzt azok, akiknek a törvény értelmében nem kell 4 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot fizetniük (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasok és a növelt összegű öregségi és munkaképtelen-járadékban részesülők). A segítő családtagokat foglalkoztató egyéni vállalkozóknak, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok természetes személy tagjainak a törvény hatálybalépését követően lehetőségük van arra, hogy „alkalmazottjuk” után a minimálbér alapulvételével megállapított járuléknál magasabb, de legfeljebb havi 75 ezer forint (napi 2500 forint alapulvételével kiszámított) tb-járulékot fizessenek. A kiterjedtebb ellátásra jogosító többletjárulék-fizetést az illetékes egészségbiztosítási pénztár az említetteknek csak akkor engedélyezi, ha segítő családtag nő a 45., a férfi az 55. életévét a kérelem benyújtásakor még nem töltötte be. Milyen tapasztalatokat kínál az amerikai farmergazdaság? Vásárláskor a jótállási időt is érdemes megnézni a termék fogyasztói ára mellett fotö: Müller Andrea Fogyasztók figyelmébe a szolgáltatásokról Miért fontos a jótállási jegy? Javítás, de hányszor? Arra, hogy hány esetben köteles a vevő a javítást elfogadni, megengedni, a hatályos jogszabály nem ad konkrét választ. A vásárló ha javítást kér, köteles eltűrni a 15 illetve 30 napos javítási időt egy alkalommal, többször javításra akkor kerülhet sor, ha a vásárló kéri, ill. a további javítás nem sérti az érdekeit. Miért fontos a jótállási jegy? Tudnunk kell, hogy jótállási igényt csak szabályosan kitöltött jótállási jeggyel (melyen a javító szerviz is feltüntetésre került) érvényesíthetünk, ezért a kapott jótállási jegyet gondosan őrizzük meg! Meghibásodás esetén a hibát haladéktalanul jelentsük be a kijelölt szerviznél (a legközelebbi szerviznél, vagy annál a kereskedőnél, ahol az árut vásároltuk). Ennek alapján a szerviz a javítást a rögzített bekötésű pl. villanybojler, valamint a járművek kivételével a 10 kg-nál súlyosabb, vagy helyi közúti közlekedési eszközön kézicsomagként nem szállítható termékek esetén a helyszínen, - az üzemelés helyén végzi el az egyeztetett időpontban. Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, úgy a kifogásolt áru le- és felszereléséről, illetve az elés visszaszállításról a szerviz gondoskodik. Szabályozták azt is, hogy a helyszíni hibákat a vásárló választása szerint az egyeztetett nap délelőttjén vagy délutánján kell teljesíteni, így nem lehet indokolatlanul hosszú (pl. 8-18 óra közötti időt) megjelölni a javításra. A fent nem említett termékeket a vásárló szállítja be javításra. Visszaszállításról - a járművek kivételével - a vásárló kívánságára díjmentesen a jótállásra kötelezett gondoskodik. Tudnunk kell, hogy a jótállási jegyre köteles a szerviz vagy a kereskedő az igény bejelentésének, a javított termék átadásának idejét, illetve a jótállás új határidejét, a hiba okát és a javítás módját, a javítási munkalap számát feltüntetni. Ez azért fontos, mert a jótállási idő meghosszabbodik a hiba közlésének napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a terméket a vásárló a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatja (pl. ha az 1993. augusztus 31-én vásárolt mosógép 1994. augusztus 26-án meghibásodott, a hibát a jótállási jegyen feltüntetett szerviznél aznap bejelentették, a szerviz a javítást a helyszínen nem tudta elvégezni, ezért beszállította a gépet a telephelyre, a javítást a bejelentéstől számított 14 nap alatt elvégezték és a mosógépet visszaszállították. Az eredeti jótállási idő ezáltal 14 nappal meghosszabbodott, vagyis nem járt le augusztus 31-ével, hanem még szeptember hónapban is tartott két hétig. (Folytatjuk) Baranya Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség