Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)
1995-04-04 / 92. szám
8 Pünántúli Napló Honismeret 1995. április 4., kedd Járta a filiákat tanítva, békítve, jogot szolgáltatva Sámuel próféta szellemében Az első pécsi rabbi A gyermekklinika előtti szobor is az európai hírű profesz- szor emlékét őrzi fotó: Tóth László 120 éve született Heim Pál professzor Heim Pál (1875-1929) az életműve alapján példaképpé magasztosult európai hírű gyermekorvos egyetemi tanulmányait Laussaneban és Budapesten végezte. Orvosi pályafutását a pesti gyermekklinikán a híres Bókay János mellett kezdte, később Bres- lauban Czemy professzornál folytatta. Hazatérése után 1901-ben Budapesten lett kórházi főorvos, majd 1918- ban kinevezték az újonnan alapított pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem gyermek- gyógyász professzorává. Az I. világháború és a cseh megszállás következményeként 1919-ben az egyetem kényszerűségből Pestre, majd 1923-ban Pécsre költözött, így került Heim Pál városunkba. A Stephania Szövetség vezetőségi tagjaként és kormánybiztosként fáradhatatlanul és eredményesen munkálkodott a modern anya- és csecsemővédelem, a korszerű csecsemő- és gyermekgondozónő képzés megteremtésén. Sokat foglalkozott a csecsemők táplálkozási problémáival, hitte és hirdette a szoptatás, az anyatejtáplálás rendkívüli fontosságát. Néhány éves pécsi munkássága eredményeként oly mértékben csökkent a csecsemőhalálozás városunkban, amire korábban alig volt példa Magyarországon. Egy korabeli írás szerint Heim Pál mindenhol ott volt, ahol a csecsemőkért tenni lehetett valamit. 1929 őszén a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem professzorává nevezték ki, de hamarosan tüdőgyulladásban meghalt. Emlékét Pécsett a Gyermekklinika közelében - a Rét utcából keletre nyíló - róla elnevezett utca, a klinika előtt álló mellszobra (Gecső Sándor alkotása) és a Stephania Szövetség pécsi fiókja egykori székházában - ma Vargha Damján u. 2. - elhelyezett emléktábla őrzi. Halála után művészi értékű érmeken is megörökítették. Képünkön: a professzor szobra a gyermekklinika elő- kertjében. Dr. Sülé Tamás Templom épül Budakeszin A pécsi zsidó hitközség a 19. század első felében szerveződött meg. A szigorú szabályokhoz kötött étkezés miatt először a kóser konyhát alakították ki, majd temetkezési helyről gondoskodtak. A zsinagógát 1825- ben létesítették. A rendezett hitközség 1840-ben jött létre, öt évvel később alakult a szegény betegek segélyezésére a Rófé Chólim egyesület, s orvost is szerződtettek. Az első vallási vezető, Szommer József vicerabbi után 1842-ben foglalta el a tényleges rabbi székét Low Izrael. Lőw Izrael Bonyhádon született 1788-ban. Amikor házasságkötését követően az abonyi gyülekezetben megjelent, nagy tekintélyt vívott ki magának a rabbinikus irodalomban való tájékozottságával. Önéletrajzában elmondja, hogy 1826-ban került Dárdára, s ott kiterjedt talmudtudományi Védett növényeink: Májvirág Tudományos neve: Hepa- tica nibilis. Feltűnően szép, liláskék virágai március elejétől április közepéig nyílnak. Nevét három karéjú leveleiről kapta, melyek átvitt értelemben a máj lebenyeihez hasonlíthatók. Gyakorlatilag egész Európában honos. Magyarországon a Dunántúl hegy- és dombvidéki tájain él, bár néhány hegységből hiányzik. Az Északi- középhegységben csak a Karancsról ismert. Üde talajú bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben a legy- gyakoribb, de sziklagörge- teges szurdokerdőkben és hársas törmeléklej tő-erdőkben, valamint száraz cserestölgyesekben is megtalálható. Termőhelyeikről előszeretettel ültették át kertekbe, s piacokon is árusították. Mivel természetes környezetben való fennmaradása ily módon veszélyeztetetté vált, védelemre szorul. Eszmei éRtéke: 2000 Ft. Dr.Kevey Balázs Rajz: Dr. Békefi Irén levelezést folytatott korának tekintélyes rabbijával, Szófér Mózes pozsonyi vallási vezetővel. Már tekintélyes zsámú zsidóság élt Pécsett, amikor elfoglalta hivatalát, s két éve működött a Chevra Kadisa egyesület. Az első jegyzőkönyv is 1842- ből származik, míg a hitközség első alapszabályát 1844-ben fogadták el. Élén az elnök és a két alelnök állott, a vezetőség tagjai a pénztáros, a tagság érdekeinek őrzője, a bizalmi, két templomatya és az öt fős választmány volt. Ebben az időben a zsidó lakosság két osztályba volt osztva: a teljes jogú hitközségi tagok mellett voltak ún. nem bekebelezett tagok is, akik csupán a rituális szolgáltatásban részesültek. Amíg a traMohács városát a III. Ukrán Fronthoz tartozó szovjet alakulatok 1944 október 26-án foglalták el. De területe még hosz- szú hónapokig hadműveleti térség maradt. Az oroszok elől elmenekülő nyilas adminsztráció a város pénzeit és a bankok készleteit magával vitte. Az így kialakult pénzhiány egyre nyomasztóbb méreteket öltött, amit csak tetézett az eleinte felválthatatlan nagy címletű 1000 pengősökből álló Vörös Hadsereg pénzek megjelenése. A helyi hatóság működését az összeomlás fenyegette. Ezért Mohácson, miként a térség hasonló sorsú és hasonló gondokkal küzdködő városaiban (Pécs, Szekszárd, Kaposvár és Szigetvár) ideiglenes, helyi pénzkiadással kísérelték meg a pénztelenség áthidalását. A mohácsi pénzek tervezése Martinszky János (1909-1949) fiatal festőművész, a polgári iskola rajztanára nevéhez fűződik. 10 és 50 pengős pénztári dicionális szokások voltak az uralkodók, az anyagi bevételt a vallási szolgáltatásokból befolyt adókból fedezték, amikor azután a század közepétől a konzervatív vallásosság lazulni kezdett, bevezették az egyenes kultusz adót. Az első zsinagógát 1843-ban avatták Vitéz Ferenc Citrom utcai telkén. Erre az ünnepi alkalomra Lőw Izrael alkalmi imádságos könyvet szerkesztett. Szigorúan tradicionális vallási irányzatot követett, s ehhez még akkor is ragaszkodott, amikor a hitközségben a világi műveltség gyors terjedésével föllazultak a régi keretek, s az addig ortodox felfogású hívek a liberálisabb vallási szemléletet és gyakorlatot vették át. Egyre utalványokat nyomattak Frid- rich Oszkár nyomdájában. A pénzeken 1956 március 1. olvasható. De valójában később, csak április 18-án készültek el. A nyomtatás ellenőrzésével és a pénzek átvételével Glauber Imre polgármester Jávor Károly és Leovits János városi Írnokokat bízta meg. A nyomdában 5000 db 10 pengő és 5000 db. 50 pengő készült, összesen 300.000 pengő értékben. A pénztárjegyeket ezrenként A, B, C, D és E sorozatjellel látták el és 1-től 5000-ig sorszámozták. növekedtek az ellentétek közte és a hitközség tagsága között. Lőw a modem irányú istentiszteleti rend kiépítésének útjába állt, amikor kántorával ellentétben ellenezte az énekkar fölléptét az istentiszteleteken. A közösség belső békéjét megőrzendő, 1857-ben önként nyugalomba vonult, s Nagyváradon élő fiához költözött. Ott hunyt el 1869-ben. Ötven éves irodalmi munkásságának csúcsa 1867-ben kiadott talmudtudományi műve, amelyben magas etikai és szakmai színvonalon álló fejtegetések találhatók. A kor vallási, erkölcsi problémáit nagy bölcsességgel tárgyalta. Mivel a megye főrabbija is volt, „ .. .egész Baranya megyére terjedő domíniumában járta a filiákat tanítva, békítve, jogot szolgáltatva Sámuel próféta szellemében.” Dr. Vargha Dezső A kibocsátó megyei város 1945 december 31-ig a vállalt visszaváltási kötelezetttséget. Fedezetére a város vagyona volt a garancia. A 10 pengős szürkészöld alapnyomatú, vörösesbarna szöveg- és díszítőnyomású. Az 50 pengős zöldesbarna alapnyomaton, sötétzöld szöveg- és diszítőnyomatú. Az 50 pengős hátoldalán tojásdad mezőben a Duna játékoson csillogó hullámai felett Mohács néhány jellegzetes tornya nyújtózkodik a bárányfelhős ég felé. Rayman János Református templom épül - részben - közadakozásból Budakeszin. A 250 négyzetméter alapterületű, faszerkezetű templom alapkőletételére a Budakeszi Önkormányzat által adott telken a tervek szerint ősszel kerül sor. Merétey Sándor lelkipásztor, zsinati irodai osztályvezető szerint a mintegy 1500 helybeli református óhaja válhat valóra azzal, hogy az 1949-ben épült, időközben szűknek bizonyuló imaházat felváltsák a 300 hívőt befogadó templommal. Az épület alapjainak lerakásával várhatóan még az idén végeznek. A honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából nyolc túranemből álló nemzetközi emléktúrát, továbbá a Kárpátmedencében élő népek képviselőivel „örökbarátság fogadalomtételt” terveznek az 1996. évi ópusztaszeri állami ünnepségeket szervezők. A Csongrád megyei ön- kormányzat, valamint az iskolákat, önkormányzatokat, illetve egyéb társadalmi szerveHonfoglalási emléktúrák zeteket tömörítő Honfoglalás és Örökbarátság Alapítvány, továbbá a Honfoglalás Emléktúra Előkészítő Bizottság lovas, autós-motoros, vízi, kerékpáros, gyalogos, repülős, lovasíjász, szekeres túranemeket szervez. Ezek fő útvonala Verecke-Ópusztaszer, és a befejező nap 1996. augusztus 20., amely egyben a fogadalomtétel időpontja is lesz. A túrák során az útvonal által érintett önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel ünnepségeket, gazdag kulturális, hagyományápoló programokat rendeznek. A túrákkal kapcsolatban a Pest megyei önkormányzat művelődési osztálya ad további felvilágosítást. Otven éve: Mohács szükségpénzei Drávái „özönár” 1827-ben Az „özönár” 1827. áprilisában zúdult Dél-Baranyára. Mitter- pacher Ignácz főbíró jelentéséből megtudjuk, hogy 1827. június 21-én már 8 hete „... mi- olta az Dráva szüntelen áradott, vagy pedig egyenlő áradásában megmaradt. A töltéseket a hiri- csi és az oldi határokban a legszorgosabb gondoskodás mellett is elszakasztotta és „azzal fájdalmas károkat okozott”. Egy héttel korábban viszont „olly özönnel áradott ki, hogy töltéseinket majd mindenütt a legnagyobb hirtelenséggel meg hágta és ezen Siklósi Kerületnek elfelejthetetlen kárt és pusztítást okozva.” A töltések a levél írásakor már több, mint egy hete víz alatt álltak. A baranyai károkat csak fokozta, hogy Felsőszent- mártonban és a Lankánál a Somogy vármegye által épített, valóban erős töltéseket is „eltörte”, amely azután „ .. . a Siklósi Kerületet is megrongálta, pusztította és némely részét semmivé tette.” A szolgabíró és esküdtje nem juthatott el a falvakba, mint hogy az utakon lévő hidak a víz által majd mindannyian el hányattattak. A jelentést végző megyei tisztviselők az első rendbe azokat a helységeket sorolták, amelyeknek a „megevő kenyere sem maradt meg, kiknek barmaik a harapástul végképpen a tulajdon határukban megfosztanak, kiknek vetéseik, ugaraik, kaszálóik és legelőik a víz által eltemettettek és így „... lakházaik is már halomra omolván, végső pusztulásra jutának.” A másik rendbe azokat tették, „kiknek a határát bár elborította a víz, de mégis valami veteményeik megmaradtak.” Azt állítják a jelentés írói, hogy „A Siklósi Kerület adózói szerencsétlenebbek a házról házra járó koldúsnál... Meg kell vallanunk - írják -, hogy munkánk során szemmel látó tanúi voltunk annak, hogy egy felől a nép fia sírt Ínségében, másfelől a barom bőgött az éhségtül szo- rongattatván.” A vármegyei tisztek azzal mentegetik, hogy jelentésükből hiányoznak a káptalani, a vajsz- lói, a sellyei uradalom jobbágyai, mert a Bába hídját, a Laki hidat, a Mogyoróskai, a Hídvégi hidat a víz feldúlta, oszlopait tövibül kiásta és elszaggatta, hasonló pusztítást tett a víz a besencei hídon is ... Mitterpacher június 16-án kelt levele a szemtanú tapasztalatait összegzi: „A Dráva vize a tegnapi napon már annyira kiterjedt, hogy a Csepel helységben, amely távolabb fekszik, belé ömlött, házokat is öszve döntött. Bejött Harasztiba is, miután az egész határt elöntötte. Víz alatt van Totjáncz, Kásád, Matty ..., Szabolcs, Palkonya, Csehi, Csepel, Ko- vácshida, Ipacsfa, Tésenfa és több helységek. Palkonyán, Csehiben, Tésenfán már több házok is eldültek és éppen most jelentetett, hogy Palkonyán a Ns Vármegye háza is összeomlott. 14. Júliusban a Sósvertike határában lévő Endesi pusztán két helyen a töltést áthágta a víz és hirtelenjével Vertikét, Ivá- nyit, Zalátát, Kemsét, Piskót elöntötte határukkal együtt. A másik szakadás Felső- szentmártonnál és a Lankánál történt. „A víz itt nagy sebességgel jővén, a Fekete-vízzel öszve kaptsoltatott: Bogdását, Oszrót, Kiscsányt, Vajszlót, valamint Besence, Sámod, Hid- vég határait semmivé tette. Ha a jó Isten nem könyörül, a víz Siklósig is eljön, mert már az Ipacsfai erdőnél vagyon, amely 3/4 óra járás Siklóstól és így félni, hogy részint a Dráva vize, részint Fekete-víz a Harkányi fürdőt is semmivé teszi. Az 1827. évi „özönár” idején összesen 1837 öl szakadás keletkezett a gátakon. Szaporcá- nál és Cúnnál 7-7, Palkonyánál 8, Szabolcsnál 6, Hiricsnél 152, Zalátánál 172, Vejtinél 225 öl szélességben ömlött a Dráva vize, de szakadások keletkeztek Iványinál, Vertikénél, s keletebbre Óidnál, Torjáncnál is. Irataim a pusztulás alábbi döbbenetes példáit őrzik: A 19 telket és 123 lakost számláló Drávaszabolcson víz borította az egész határt, és összedőlt 15 lakóház. A 665 lelkes Szent- mártonban víz nyelte el a határt, összedőlt 214 ház és nem maradt élelem sem embernek, sem állatnak. Víz alatt állt Palkonya határa is és 18 házat tudott elsodorni az ár, de a határt itt is elnyelte. Tésenfán 13, Szaporcán 4, Cunban 7 ház borult össze. Víz borítja a határt Adorjáson, Kóróson, Pisidben is, de itt mégis beírhatták a kárbecslők jegyzőkönyvébe, hogy a település szárazon maradt.” - A Kémes alatti Bába-hidat a víz alámosta, gerendáit, deszkáit az ár elhordta. A Laki-híd deszkáit ugyan a csepelyiek megmentették, de a gerendák, cölöpök a víz martalékává lettek, a gát átszakadt és a híd körül 6 öl mély vizet mértek. Hiricsi logika szerint „Kár volt a Drávának erőszakkal új medret vágni, mert amerre ezelőtt 40-50 esztendővel folyt, csekély vájás által arra utasítván, az ereje tőlünk elvonatnék és ezen a részen békességben maradnánk.” Dr. Kiss Z. Géza
