Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)

1995-04-27 / 114. szám

1995. április 27., csütörtök Politikai Vitafórum Dünántúli Napló 11 Vélemény a „szociálisan érzékeny” MSZP-SZDSZ-csomagról A szegényeket sújtja Indokolatlan a félelem? Az ÚDN április 20-i számá­ban az Agrárgazdasági Kutató Intézet egyik vezetője bátor­ságot akar önteni a magyar agrárszektorba a Nyugat-Eu- rópához csatlakozásra, ám az érvei inkább elbátortalaníta­nak. Mindjárt az elején az erős magyar agárszektort je­löli követelménynek. De hol erős a magyar agrárszektor? Már 1990-ben is igen gyenge lábon állt az 5 éve tartó tőke­elvonás után. Azóta pedig szándékos lerontás és az át­alakulás miatti természetes le­romlás miatt még hazai mér­cével mérve is gyenge. Mivel komoly - legalább az elvonás mértékéig ható tőkeinjekció nélkül a felerősödés merő álom az erős mezőgazdaság, nyilván a Nyugat sem fog kapkodni utánunk, hacsak nem azért, hogy ők foglalja­nak nálunk piacot. Nemcsak a gyenge mező- gazdaságok sínylik meg a csatlakozást, hanem az oszt­rákok jól működő szektora is panaszkodik már egy hónap­pal a csatlakozás után. Ne felejtsük, hogy a nagy­részt a francia mezőgazdaság érdekei szerint megfogalma­zott szabályozók elsősorban nekik hasznosak, a többiek­nek - különböző mértékben - hátrányosak. Az a jóslat sem bátorító, hogy jelentős föld- és tőke­koncentráció várható, mert Magyarország iparban gyenge, nyersanyagban még gyengébb, és nem segítene rajta, ha a koncentrált földe­ken kizárólag tömegárut ter­melnének, mert egyetlen élet­forrása a föld belterjes műve­lése és az agrártermékek fel­dolgozása lehet. Másképpen állandósul a mai munkanélkü­liség és nyomor, hiszen a ke­vés nyersanyagigényű elekt­ronikus ipar nagy beruházás­sal, főleg magas szintű kép­zéssel hozható létre. Ezért csak hosszú távú tervezésben számíthatunk a piacképes termelési színvonal elérésére. Az Európai Unióhoz csat­lakozás ma divatos szlogen, de csak a távoli jövőben való­sulhat meg, s akkor is csak azzal a feltétellel, hogy nem pusztán az üzleti szellem dik­tálja a működését. Történelmi Kisgazda Párt Pécs-Baranyai ügyvivő testületé A bolgár elnök és kormányfő állítja: A reformok készületlenül érték a világot Az MDF határozott álláspontja, hogy az anyasági és családtá­mogatás nem szociális támoga­tás. A gyermeknevelésre fordí­tott kiadás társadalmi költség a munkaerő társadalmi újrater­melése érdekében. Jövedelem­határhoz kötésük igazságtalan: a közepes, alacsony jövedel­műeket tízszer jobban sújtja, mint a magas jövedelműeket. A családi pótlék már ma is csak a gyermeknevelési költség 1/3-át fedezi. A magyar gyere­kek 42%-a létminimum alatt él. A jövedelemszinthez kötött családi pótlék kicsiny jövede­lemkülönbség esetén is nagy támogatáskülönbséget állíthat elő, evvel ösztönzi a megkerülő utak választását (fekete munka, jövedelem eltitkolás, válások). A gyermek eltartási költségei Mi lehet a végső fokmérő? Felező tanácskozás: a szak­zsargon alapján így nevezik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank rend­szeres tavaszi konferenciá­ját, amelyre rég nem tapasz­talt optimizmust sugalló je­lentés készült. A szakem­berek szerint az évezred vé­géig tartós gazdasági fellen­dülésre számíthat a világ, a kelet- és közép-európai ál­lamokban is - eltérő mér­tékben - meggyökeresedik a piacgazdaság. Felhőtlen de­rűlátás? Annyira azért nem rózsaszín a kép. Az IMF-je- lentés ugyanis felvillant olyan, máris előrelátható gazdaságpolitikai fejlemé­nyeket, amelyek Magyaror­szágot különösképpen érin­tik. Nem csak olyan, általá­nos jellegű megállapítások­ról van szó, mint hogy (Me­xikóra célozva, de másokra is értve) mennyire fontos a pénzügyi egyensúly megőr­zése, vagy a költségvetés kiegyensúlyozása. A világ­piacon egyre kevésbé lehet majd a munkaerő viszony­lagos olcsóságával sikerre tömi; hosszú távon a minő­ség, a minden piacon érté­kesíthető áruk előállítása lesz a termékek, szolgáltatá­sok, s ezeken keresztül az egyes országok teljesítmé­nyének végső fokmérője. Szegő Gábor az életkor növekedésével ug­rásszerűen növekednek - külö­nösen iskolakezdéskor. Ezért érthetetlen és felháborító, hogy éppen 6 éves kor felett szünte­tik meg. A gyes, gyed, gyet szűkítése többe fog kerülni, mint amennyi megtakarítható: több lesz a bölcsődés és óvodás és így egy bölcsődei hely havi költsége lényegesen több, mint a megszüntetett ellátásoké. A munkanélküli segélyre szoru­lók száma is nőni fog. Gondoltak-e a kormánytagok arra, hogy ezentúl a felelős gye­rekvállalás csökkenni fog, a fe­lelőtlen pedig növekedni?! A várandósági pótlék a ter­hesség 4. hónapjától a családi pótlékkal egyenlő összeg, mely elősegíti az anya egészséges ét­kezését, felkészülését a szü­A kormány március 12-én beje­lentett intézkedéscsomagja a gazdasági stabilizációt szolgálja, legalábbis címében. Tartalma azonban a címmel inadekvát. A gazdaság stabilizációját ugyanis alapvetően két mozzanatra szű­kíti, az államháztartási és a nem­zetközi fizetési mérleg jelenle­ginél kevésbé hiányos állapota elérésére. Ugyanakkor a gazda­sági normalizálódás szempont­jából legalább ennyire fajsúlyos többi tényező, az infláció, illetve a foglalkoztatottsági helyzet alakulása - a munkavállalókra olyan terheket ró, hogy egysze­rűen lehetetlenné teszi az egyen­súly kormány általi szűkített ér­telmezésű elérésére foganatosí­tandó intézkedések elfogadását. Természetesen nem örömmel, de kényszerűen tudomásul ven­nénk a belső fogyasztás vissza­fogására alapozott restriktiv in­tézkedéseket, köztük a szociális szféra kiadásainak lefaragását, ha az együtt járna annak remé­nyével, hogy a célok, amelyek elérése érdekében a kormány in­tézkedéseit végrehajtani szán­dékozik, teljesülnek. Az eddig rendelkezésünkre bocsátott do­kumentumokban foglaltak alap­ján azonban erre nem látunk esélyt. Elfogadjuk, hogy az állam- háztartás adott hiánya, illetve annak finanszírozása a gazdasá­got bénító tényező, s ezért első­rendűen fontos az államháztar­tás rendbetétele. Nyilvánvaló lésre. Egészségvédelmi szem­pontból súlyos visszalépés en­nek megszüntetése. Az önkor­mányzatok segélyezési tevé­kenysége megnő. Kiszámít­ható, hogy pénz hiányában rá­juk fog majd zúdulni a népha­rag. A jövőben csak az kaphatna lakásépítési támoga­tást, aki olyan szegény, hogy nem tud lakást építeni. A laká­sépítési kedvezmények megvo­nása még tovább csökkenti a lakásépítések számát. A munkavállalótól a biztosí­tás alapvető és történelmileg legrégibb jogát vonják meg. Mindez a táppénzre szorulók kb. 75%-át érinti, mert az ösz- szes táppénzes eset 80%-a 1-30 nap közötti megbetegedés. A nem teljesen egészséges ember kiszorul a munkapiacról, noha a számunkra az is, hogy a gazda­ság mai teljesítőképessége mel­lett a jóléti rendszerek színvo­nala nem tartható fenn, elismer­jük, hogy a szociális szféra haté­konyságát, célzottságát javítani kell. A kormány javasolta mód­szert, illetve annak kizárólagos, egyedül üdvözítő voltát viszont nem fogadjuk el. Nem fogadhat­juk el, már csak azért sem, mert semmifajta, az intézkedés társa­dalmi hatását elemző tájékozta­tást nem kaptunk, amely meg­győzhetne bennünket a tervezet­tek helyességéről. Elfogadhatatlanok szá­munkra a hosszú távú társadalmi következményekkel nem szá­moló, kizárólag az államháztar­tás szempontjait figyelembe vevő egyensúlyteremtő, első­sorban kiadáscsökkentő lépések. Nem engedhető meg, hogy az ország egyetlen hosszú távú po­tenciális erőforrását, a humán tőkét a kormány a kincstár oltá­rán föláldozza. Nem bizonyított számunkra, hogy a lakosságot, elsősorban a bérből és fizetésből élőket sújtó intézkedések eredményezte ál­lamháztartási hiánycsökkentés bármilyen áttételes módon is a gazdaság számára forrásátcso­portosítást jelentene. Az adott intézkedéscsomagban foglaltak­nak a gazdasági növekedést megalapozni hivatott részei nem elégségesek sem ezen maximál- programnak tekinthető terv, sem pedig a minimálprogramként ér­társadalombiztosítás alapelve a közös kockázatvállalás lenne. Tehát ezentúl többet fizet az ál­lampolgár a társadalombiztosí­tásnak, és sokkal kevesebbet kap majd érte, mint eddig. A tervezett szerint egy szak­orvosi vizsgálat díja az átlag­nyugdíj egy napi összegénél magasabb lenne. Ezért sokan nem fordulnak majd szakor­voshoz, már pedig emiatt kór­házi költségük biztosan több lesz, mint a várható megtakarí­tás. Helytelenítjük az előnyugdíj jogintézménynek a megszünte­tését is, mivel a nyugdíj előtt álló korosztálynak van a legki­sebb esélye arra, hogy új mun­kaviszonyt létesítsen. Habjánecz Tibor MDF telmezhető fizetési mérleghiány 2,5 milliárd dollárra, az állam- háztartási hiány 200 milliárd Ft- ra csökkentése, illetve az inflá­ció elszaladásának megakadá­lyozása tervének végrehajtásá­hoz. Úgy véljük, hogy a kor­mány, a kétségkívül korlátozott mozgástérben nem a megfelelő kitörési pontot választotta, ezért nem látjuk biztosítottnak a meg­hirdetett célok többségének el­érését. Egy szempontból tartjuk az intézkedéscsomagot a stabilizá­ciót megalapozónak, nevezete­sen: a kormány demonstrálva, hogy van bátorsága hozzányúlni a jóléti rendszerekhez, számíthat a nemzetközi pénzügyi szerve­zetek támogatására. A kormány ugyan most nem kéri a szociális partnerek hozzá­járulását intézkedéseihez - vé­leményünktől függetlenül ke­resztül viszi akaratát -, aminek következtében a politikai nyilat­kozatba csomagolandó társa­dalmi békére való felhívást egy­szerűen nem lehet másként, mint demagóg propagandafogásként értékelni. Mindezek alapján a Munkás- tanácsok Országos Szövetsége, függetlenül a későbbi tárgyalá­sokon még esetleg elérhető rész- eredményektől egyértelműen el­fogadhatatlannak tartja a kor­mány stabilizációs intézkedés- csomagját. Perényi József Munkástanácsok O. Sz. Jean Videnovval a München­ben élő médiamenedzser, Josef von Ferenczy készített interjút, aki egyszersmind Magyaror­szág rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete. A bolgár kormányfő rámuta­tott, hogy a gazdasági felzárkó­zástól elválaszthatatlan a poli­tikai átalakulás, ami az Európá­hoz történő csatlakozás előfel­tétele. Az egykori szocialista világ számára a szerkezetvál­tásnak és technológiai megúju­lásnak most igen kedvező az esélye, kiváltképp azokban az országokban, amelyek meg­őrizték tekintélyüket, s ahol nem csorbult a politikai stabili­tás. A müncheni médiaszakem­bert fogadta Zselju Zselev ál­lamelnök is, aki elmondta: Ma­gyarországhoz hasonlóan Bul­gáriában is gyorsan és akadály­talanul lezajlottak a politikai re­formok. A demokratikus vá­lasztások, a sajtószabadság, a tudomány önállósága gyors eredményeket hozott, a gazda­ság magánosítása és a termő­föld visszaadása azonban kése­delmet szenvedett. Az államfő emlékeztetett rá, hogy Bulgária- Magyarországhoz hasonlóan- az Európai Unióban társult, az Európa Tanácsban pedig tel­jes jogú tag és a Partnerség a békéért aláírói közé tartozik. Zselev szerint sem az érintett országok, sem a Nyugat nem volt felkészülve a „kommu­nizmus összeomlása utáni gyors folyamatokra”. A demok­ratikus és piacgazdasági refor­mok készületlenül érték a vilá­got, és senki sem számolt a felmerülő roppant nehézségek­kel. Josef von Ferenczy Szófiá­ban eredményes tárgyalásokat folytatott a közép- és kelet-eu­rópai nézők milliói számára tervezett, soknyelvű ALFA TV-műsor bulgáriai előkészüle­teiről. A Munkástanácsok álláspontja A program elfogadhatatlan A polgár tovább meditál... ... úton Európába)?), rögös , zötyögős „ösvényén az átala­kulásnak.” Bízva és remélve, de félve is. Éjjel, nappal, hajlékában s az ég alatt, miközben nyug­tatja magát, hogy ez így tör­vényszerű, a váltás nehéz, hogy vihar után mindig kide­rül az ég, hogy tél után eljön a tavasz, és hogy minden válto­zik, jobb lesz, szebb lesz, majd: holnap, de legkésőbb holnapután! Csak türelem, op­timizmus, szép reménység. Győzködi rádió, TV, heti, havi, színes és színtelen lapok garmadája, politikus, köz­gazda, filozófus, politológus - hiszi vagy nem hiszi? Mindegy; Addig is élni kell, valahogy. Ha nem is jól, nem is fényesen, csak nyugodtan. Bátran sétálni alkony-órán, élni. szömyhírektől mentesen, ízes étel mellé jó hírt hallani, feledni fejetlen hullát, vérbe fúlt öreget, gyalázatot, legyil­kolt gyermeket, kirabolt pos­tát, hivatalt, agyonlőtt taxist, kifosztott lakást, otthont, ra­bolt kincseket. .. Bízik, hogy rendőrt lát egy­szer az utcán is, s ha támadja gonosz szándék , remélheti, hogy oda ér akkor is, ha el­használták nagyobb bűnök a „benzin-keretet” ... Fél a polgár. Az is ki a sír­kert nyugalmáról álmodik, hogy nem túrják sírját, nem lopják a kegyelet virágait, s nem kelnek „vándorútra” az emlékkövei! Van megoldás? Bizonyára. Addig csak a remény, a „hátha” sovány kenyere. Nehéz az „átmenet”, szorul a „nadrágszíj”. Kivonnak, le­vonnak, összevonnak, szanál­nak, csődölnek, ki- és átké­peznek és hitelek és kamatok, régiek és újak, régiek és még újabbak és zötyögünk az úton tovább előre, vagy hátra, vagy körbe-körbe. Retteg a polgár a szabados­ság süppedő ingoványán. Ki­szolgáltatott és nagyon védte­len. Dr. Hegedűs Sándor A Köztársaság Párt pénzügyi programja Monetáris politika A Köztársaság Párt tudomá­sul veszi, hogy a jelenlegi kormány féléves tevékenysége során még nem állnak rendel­kezésére azok a lehetőségek, amelyek a szigorú monetáris politikát enyhíthetnék. Pártunk álláspontja szerint el kell kezdeni egy olyan monetá­ris politika feltételrendszerének a kialakítását, amely - az előző írásunkban említett államház­tartási, költségvetési és adóre­form nyomán - kedvezőbb fel­tételek közé került gazdaság nagyobb mozgásterével javítha­tók a külső-belső egyensúly fel­tételi. A bankok helyzetének stabi­lizálódása, a banki tevékenység színvonalának javítása nélkü­lözhetetlen előfeltétele annak, hogy a monetáris politika vál­lalkozásbarát jellege javuljon. Ezt szolgálja többek között a gazdaság teljesítményének fo­kozatos javulásával a reálszfé­rát terhelő adók és elvonási mértékek csökkenése. A vállal­kozások száma gyarapodik, a jövedelemtermelő képesség és ennek megfelelően a vállalko­zások hitelképessége erősödik. A hitelképesség erősödése pe­dig egyértelműen a hitelkama­tok mérséklésének lehetőségeit teremti meg. Az alacsonyabb hitelkamatok mellett megfelelő jövedelmezőség és biztonság érhető el a banki szféra szá­mára, és ennek eredményeként a monetáris szféra a jelenlegi­nél hatékonyabban tudja a re­álszféra fejlődését, jövedelem- termelő képességének javulá­sát, versenyképességének erő­södését szolgálni. Ehhez szük­ség van arra is, hogy a banko­kon belül a hitelbírálat gyor­sabbá, szakszerűbbé váljék. Meg kell teremteni a korszerű zsírórendszer működését és működésének intézményes hát­terét. A bankok hitel- és kamat- politikájával, a jegybanki refi­nanszírozási politikájával együttesen javítani kell a hosz- szú távú betétek elhelyezésének feltételeit. A jegybanki eszkö­zök és a hosszabb távra szóló betételhelyezések együttes ha­tásaként megteremthetők azok a források a kereskedelmi banki szférában, amelyek alapján a je­lenleginél nagyságrendekkel nagyobb mértékű hosszú távú forráskihelyezés, hitelnyújtás válik lehetővé. A Köztársaság Párt szerint ez azért is rendkí­vül fontos, mert a monetáris po­litika ezzel az eszközzel tudja legjobban szolgálni a gazdaság reálszférájának korszerűsödé­sét, modernizációját a gyártás, a gyártmányfejlesztés tőkeigé­nyének kielégítését. Fontos szerepe lesz a jövő­ben a monetáris szférában a kockázati tőke megjelenésének. Ennek jogi, működési lehetősé­geit intézményi háttér oldaláról is biztosítani szükséges. A monetáris politikán belül jelentősen kell javítani az ex­port finanszírozás feltételeit, az export-hitelbiztosítás és export­hitelgarancia intézményes rendszerét. Bővíteni kell a hi­telgarancia-alapok és a hitelga­rancia körébe, a jelenleginél lé­nyegesen szélesebb hitel­szféra bevonását. Programunk szerint a monetáris politikán belül alapelvé kell tenni, hogy jelentős hiteleszközökkel költ­ségvetési hiányt finanszírozni nem szabad. Ugyanakkor a monetáris szférának a költség- vetés által kezdeményezett nyílt pénzpiaci műveletekben, a különböző államkötvények, kincstárjegyek bejegyzésében szem előtt kell tartani, hogy hi­telnek és a hitelforrásoknak nem a költségvetési hiányt kell finanszíroznia, hanem a gazda­ság fejlődését kell meggyorsí­tani és a folyamatos termelés­hez szükséges tőkeellátottságot javítani. Nem követhető hosszú távon az a kereskedelmi banki maga­tartás, amely likvid forrásait ál­lampapírokba köti le és így a gazdaság finanszírozása szá­mára kielégítő források megfe­lelő feltételek mellett nem vagy csak rendkívül szűk mértékben állnak rendelkezésre. A követendő monetáris poli­tikának fentiekben vázolt elvei alapján kiegyensúlyozott banki gazdálkodás mellett számotte­vően javíthatók a vállalkozá­sok, a befektetések finanszíro­zásának környezeti feltételei. A Köztársaság Párt B. M.-i Szervezete K * t l

Next

/
Thumbnails
Contents