Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)

1995-04-26 / 113. szám

1995. április 26., szerda Kultúra Dunántúli Napló 11 A versenyképes, nyitott egyetemért Beszélgetés dr. Koltai Dénes tanszékvezetővel Dr. Koltai Dénes, a JPTE Felnőttképzési és Közművelődési Tanszékének vezetője, egyetemi docens, a neveléstudomány kandidátusa mintegy 20 éve felnőttképzéssel foglalkozik. Leg­főbb hobbija a munkája. Ezt jelzi az a sokirányú, célszerű te­vékenység, mellyel már a nyolcvanas években a piacgazdaság igényeinek megfelelő felnőttképzési lehetőségeket teremtett Pé­csett munkatársaival. Alapítványi támogatások A Baranya Megyei Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány április 11-i ülésén közel 1,1 millió forint támogatást osztott szét iskolák, gyer­mek- és művelődési intézmények, alapítványok között nyári prog­ramok szervezéséhez. A páyázatok közül 45-en kaptak támogatást. A következő pályázók nyertek szállásdíjkedvezményt az alapít­vány táboraiba vagy támogatást programköltségeinek fedezésére: Szigetvári 2. sz. Általános Iskola 50 000 ANK. 2. sz. Általános Iskola (erdei iskolára) 10 000 Magyarbólyi Általános Iskola 20 000 Kertvárosi Családsegítő Szolgálat 40 000 Berek Utcai Ált. Isk. (erdei iskolára) 60 000 Amrita Pályaorientációs Egyesület 50 000 PTTE Mecsek Szakosztálya 20 000 Mohácsi Bartók B. Műv. Közp. horgásztábora 10 000 KRATOSZ SE. diáksportköre 18 000 Illyés Gy. Ált. Isk. színjátszócsop. 10 000 Mohácsi Bartók B. Műv. Közp. 20 000 Lánycsóki Ált. Iskola 25 000 Borjádi JOKER Gyermekköztársaság 25 000 Fiatalok Napközis Foglalkoztató Intézete 40 000 Ált. Isk. és Diákotthon (Komló, Tompa M. u.) 15 000 Fehérhegyi Ált. Isk. Hagyományőrző Csapata 15 000 ANK. 1. sz. Ált. Isk. VAGABUND SVCK 20 000 Komlói Gagarin Úti Ált. Iskola 15 000 Vásárosbérci református Ált. Isk. 15 000 Újpetrei Ált. Iskola 30 000 Esztergár L. Utcai Ált. Isk. természetjárói 10 000 Dunafalvai Ált. Iskola 20 000 Ált. Isk. és Diákotthon (Pécs, Papnövelde u) 6 000 Ált. Isk. és Diákotthon (Siklós-Gyűd) 18 000 Siklósi Katolikus Ált. Iskola 35 000 Bethania Szövetség Pécsi Csoportja 22 000 Szentlászlói Ált. Isk. kézműves szakk. 15 000 Kolibri Egyetemista Újságíró Egyesület 18 000 Dolgozók Ált. Iskolája 14 000 Ágoston Téri Ált. Iskola 20 000 ANK Műv. Közp. Indián Klubja 20 000 Bikali Ált. Iskola 15 000 Baranya Megyei Vöröskereszt 27 000 217. sz. KMI Cserkészcsapata 15 000 Kodály Z. Ált. Isk. (Komló, 3. oszt.) 10 000 Kodály Z. Ált. Isk. (Komló, erdei isk.) 30 000 Sátorhelyi Ált. Iskola 10 000 Baksai Alt. Iskola 42 000 Bogádmindszenti Ált. Isk. ' 10 000 Hosszúhetényi Műv. Kp. gyermektanács 30 000 Dunaszekcsői Ált. Iskola 25 000 Mohácsi Széchenyi L Ált. Isk. (erdei isk.) 30 000 Mohácsi Széchenyi Ált. Isk. (nyári tábor) 50 000 Gandhi Alapítvány Gimnáziuma 40 000 Kerek Világ Alapítvány 40 000 Az elbírálásnál előnyt élveznek azok a pályázók, akik az alapítvány szálláshelyein szervezik táboraikat, akik egy hosszabb program ré­szeként, egy folyamat láncszemeként viszik táborba a gyerekeket. Értékelte a kuratórium a szakmailag nagyszerűen kidolgozott jó öt­leteket, érdekes tábori elfoglaltságokat tartalmazó pályázatokat. Fontos volt az elbírálásnál, hogy a pályázó megjelölte-e a felhasz­nálók körét, szándékában áll-e a támogatás összegét rászorultság szempontjából differenciálni. Előnyt élveztek azok is, akik pályáza­tukat összeszedetten, lényegre törően, a tartalmi kérdéseket és az át­tekinthetőséget egyaránt figyelembe véve írták meg. János passió - eltiltás? Új profil-A nyolcvanas évek közepén két fontos területen, az ipari szerkezetváltás várható követ­kezményeiről, valamint a kép­zés szerkezeti átalakításának lehetőségeiről végeztünk kuta­tást tanszékünkön. A két téma egy ponton találkozott: felme­rült az emberi erőforrás-gaz­dálkodás és az emberkezelési technika egyetemi szakká for­málásának szükségessége. így jött létre a tanszék korábbi fel­adatköre mellett, azt mintegy kiegészítve egy sajátos vállal­kozás és új profil, az ún. „hu­mán szervező” képzésének koncepciója. Nagy szerepe volt ebben tan­székünk sok kiváló oktatójá­nak, valamint azoknak a nem­zetközi tapasztalatoknak, me­lyeket megpróbáltunk magyar viszonyokra adoptálni.- Hallgatóik közgazdasági, jogi, természettudományos, sőt pszichikai ismereteket egyaránt kapnak. Ezt hogyan sikerült megoldaniuk a szűkös anyagi keretek mellett?-Mi vagyunk az első olyan képzési forma az egyetemen, amelyik nemcsak egyetlen kar szellemi kapacitását használja, hanem egy karközi képzést tu­dott megvalósítani. Szerencsére mi egy olyan egyetemnek a munkatársai vagyunk, amelyik nagyon jó pozícióval és kiváló szakemberekkel rendelkezik. ; — Mikpr és hogyan vezették be a hallgatók körében ezt az új képzési formát?- Ezt a fejlesztést először ér­telemszerűen a felnőtteken, a másoddiplomásokon próbáltuk ki, sok gonddal, problémával. Meg kellett tanulnunk egyfajta piaci gondolkodást, viselke­dést, és azt, hogyan lehet be­lépni egy kemény, különböző érdekviszonyokkal rendelkező képzési piacra. Jelenleg tanszé­künk irányításával a Tovább­képző Központ keretében Ma­gyarországon 1 140 hallgatónk van. A JPTE Továbbképző Központja nagyon jó keretet biztosít az egyetem környeze­tében élőknek a naprakész tu­dás megszerzésére. Áz egyetem nemcsak a huszonévesek szá­mára nyitott, hanem olyan in­tézmény, amely folyamatosan és kortól függetlenül befogadja a tanulni vágyókat, hogy nap­rakész ismeretekkel vértezze fel. Véleményem szerint ez je­lenti a permanens oktatást és művelődést. Sajátosan pécsi-Mit jelent a humán szervező szak?- Az emberi erőforrással való gazdálkodásra készít fel, összefogva a korábban külö­nálló területeket, mint a sza­kügy, a személyzeti munka, a vállalati szociálpolitika vagy a szakoktatási rendszer. A szemé­lyügyi szolgáltatások minősége és a szakemberek száma, kép­zettsége szoros összefüggést mutat. Graduális szinten Ma­gyarországon 1992-ig nem folyt ilyen jellegű képzés. E szükségletet felismerve alapí­tottuk meg a JPTE BTK fel­nőttképzési és közművelődési tanszékén 1990-ben először szakosított továbbképzés kere­tében, majd 1992-ben az inno­vációs folyamat folytatásaként a személyügyi-humán szervező szakot, melyet 1992/93-tól nappali tagozaton is beindítot­tunk. Ilyen képzésünk van Bu­dapesten, Székesfehérváron, Dunaújvárosban, Szolnokon, Békéscsabán, Sopronban. Elő­ször mindenütt csak másoddip­lomás képzést folytattunk, majd a fejlesztés eredményeként „alá” beépítettük az első dip­lomát adó személyügyi képzést. E szakokat gyakran a már meg­lévő oktatási kapacitásokra épí­tettük rá. Képzésünknek mégis van egy sajátos pécsi arculata, hiszen a mi képzési koncepci­ónk szerint zajlik a teljes okta­tás.-Egy főváros-központú or­szágban szinte teljesen újszerű, hogy bizonyos képzési formál vidékiek, vidékről irányítanak. Hogyan sikerült ezt elérniük?- Tanszékünknek három szakja van: humánszervező, személyügyi szervező és műve­lődésszervező. Ez utóbbi segít­ségével a kultúraközvetítés szakembereit tudjuk képezni. Az ország összes intézményé­ben, ahol felnőtt művelődész- szervező-képzés folyik, a mi curriculumunkat vették át a képző egyetemek és főiskolák. Ez valóban komoly szakmai si­ker. A felnőttképzés ill. az átkép­zés szakemberbázisát is mi tud­juk produkálni, ill. a debreceni egyetem, mivel csak ezen a két helyen tanítanak egyetemi szin­ten felnőttképzés-tervezést. Ez azért is hatalmas előny szá­munkra, mert így a végzett hallgatóink nem maradnak munka nélkül. Talán ez az oka, hogy az elmúlt évben 6,8-szo- ros volt a felvételi túljelentke- zési arány.- Milyen fontos területeket emelne ki a tanszék munkájá­ból? Szervezetfejlesztés- Rendkívül fontos szakága­zatunk a kulturális és oktatási intézmények szervezetfejlesz­tésének kidolgozása. Segítséget tudunk adni művelődési köz­pontoknak profiljuk újragondo­lásához, megmutatva, hogy tud­ják versenyképességüket meg­őrizni vagy fejleszteni. Ma már 110 olyan közművelődési in­tézmény van az országban, töb­bek közt a Magyar Honvédség szárazföldi csapatához tartozó valamennyi intézmény, ame­lyik a mi tervezési szisztémánk szerint dolgozik. De említhe­tem itt a zalaegerszegi, a ka­posvári vagy a nagykanizsai művelődési központot is. Aztán kitűnt számunkra az is, hogy az emberi erőforrással gazdálkodó szakemberek ide­gen-nyelvismerete nem üti meg a kívánt mértéket. Ezért kap­csolatot teremtettünk az Egye­temi Továbbképző Központ idegennyelvi továbbképző köz­pontjával és szakjainkon beve­zettük az idegennyelv oktatását a versenyképesség fejlesztése érdekében. Á felnőttek szeret­nek tanulni, s a saját pénzükért szeretnek minőséget kapni, amit kötelességünk biztosítani. Az általunk kínált képzési for­mákban csak akkor tud valaki diplomához jutni, ha megfelelő nyelvvizsgafokozattal rendel­kezik. Sallai Éva Az a veszély fenyegeti a barokk zene remekművét, Johann Se­bastian Bach János passióját, hogy antiszemitizmus vádjával letiltják a júniusban Jeruzsá­lemben megrendezendő nem­zetközi fesztivál műsoráról. Az 1723-ban keletkezett pas­sió képezi a tárgyát annak a ke­resetnek, amelyet egy izraeli ál­lampolgár az ország legfelsőbb bíróságához benyújtott azzal az indoklással, hogy a János pas­sió „visszhangozza a zsidó né­pet ért legszörnyűbb vádat, ne­vezetesen azt, hogy Jézus gyil­kosa.) Louis Garb keresetében kö­veteli, hogy az vegyék le a Já­nos passiót a műsorról, vagy cenzúrázza annak azt a részle­tét, amely „a zsidókat teszi fele­lőssé azért, hogy a rómaiak ke­resztre feszítették Jézust”. Megyei német dalkörök minősítő hangversenyei Aranyak Sásáról A megyei német nemzetiségi dalkörök eddigi legszínvona­lasabb találkozójára került sor vasárnap Sásdon az általános iskola aulájában, amelyet a Baranyai Német Önkormány­zatok Szövetsége és a Sásdi Német Kisebbségi Önkor­mányzat rendezett meg dicsé­retes módon. Az egész napos énekes eseményen tizenkilenc dalkör, négy duett, egy ének- tercet és egy kvartett lépett fél három hangverseny keretében. A hangversenyek közül ket­tőn, egy délelőttin és egy dél­utánin tizenegy dalkör, illető­leg énekkar, négy énekkettős és egy férfi kvartett kérté or­szágos minősítését. A műso­rokat a Kórusok Országos Ta­nácsa által felkért zsűri hall­gatta meg és bírálta el. Elnöke Rudolf Péter budapesti főisko­lai tanár, két baranyai tagja: Gráf Vilmosné pécsi énekta­nárnő és e sorok írója volt. Örömmel állapíthattuk meg, hogy a baranyai német énekesek, dalkörök és kórusok országos megméretésben is kiemelkednek gondos műsor­választásaikkal és összeállítá­saikkal, valamint tiszta ének­lésükkel, dinamikailag árnyalt és stílusos előadásmódjukkal. A felsorolt erények rend­szeres megyei találkozók nyomán és többéves szakmai munka eredményeiként szület­tek meg. A zsűri a bemutatott produkciók alapján az alábbi fokozatokat ítélte oda: Arany fokozatot kapott „Arany páva ” címmel a Pécsi Leőwey Klára Gimnázium német leánykara (karnagy: dr. Szabó Sza­bolcsnál, az Újpetrei Német Dalkör (karnagy: Hohmann Anett) és a Bólyi Vegyeskar (karnagyok: Bagányné Máthé Márta és Odrobina Zoltánné). Arany fokozatot ért el az egyházaskozári, a szászvári a töttösi és a görcsönydobokai német népdalkor, a himesházi Mezei-Hesz duett és két szajki énekkettős, valamint a Véméndi Férfi Éneknégyes. Ezüst fokozatú minősítést érdemelt ki az egyházaskozári duett, a villányi ifjúsági és a nagynyárádi dalkör. Bronz fokozatú minősítés­ben részesült a szajki és a vo- kányi népdalkor. Várnai F. Tandíj helyett drágább pótvizsga, emelt kollégiumi díjak Az egyetemisták javaslatcsomagja ősszel még nem vezetik be a felsőoktatásban a tandíjat, ha diákok alternatív pénzügyi, tanügyi javaslatait az illetékes szaktárcák elfogadják. A hall­gatók bíznak abban, hogy ez si­kerülni fog.-A tandíjakból 800 millió forint gyűlne az idén össze - honnan és hogyan lehetne ezt az összeget a tandíjak rendsze­resítése nélkül előteremteni? - kérdeztük Szabó Lászlót, a Hallgatói Önkormányzatok Or­szágos Szövetségének elnökét.- Javaslataink szerint első­sorban a hallgatói juttatások rendszerének átalakítása le­hetne a forrás, de elfogadható­nak tartanánk esetleg a kollégi­umi díjak emelését is. Az a vé­leményünk, hogy aki nem telje­síti tanulmányi kötelezettségeit, az az eddiginél nagyobb árat fi­zessen érte. Az ismételt vizsga díját például a jelenlegi 50 fo­rintnak akár a többszörösére is emelhetnék. A későbbiekben a tandíj bevezetését is elfogadha­tónak tartjuk, ha az beilleszke­dik - megfelelő szociális ga­ranciákkal - a felsőoktatási rendszer modernizációs prog­ramjába.- A fiatalok szerint mi lenne ennek a programnak a lé­nyege?- Elsősorban a hallgatói lét­szám radikális növelése. Ná­lunk ugyanis a nyugati orszá­gokénál jóval alacsonyabb, csupán 17 százalékos a felsőok­tatásban továbbtanulók aránya. Szerintünk ezt meg kellene duplázni. Komoly megtakarí­tást jelenthetne az intézmények integrálása, a nagyobb univerzi- tászok létrehozása. Tetemes adminisztratív költségtől men­tesülhetne a felsőoktatás, ha a több száz kisebb helyett keve­sebb, de nagyobb létszámú egyetem és főiskola működne.- A felsőoktatási reform ke­retében a képzési forma sokkal rugalmasabban idomulhatna az egyes hallgatók képességeihez és anyagi lehetőségeihez. Aki­nek például kiemelkedőek az adottságai és a tanulás mellett nem kell pénzt keresnie, az gyorsabb ütemben haladhatna - akinek pedig a körülményei ezt nem teszik lehetővé, lassított tempóban tehetné le a vizsgáit. N. Zs. i i k >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents