Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)
1995-04-25 / 112. szám
1995. április 25., kedd Közélet Dunántúli Napló 11 Az elkészült földalaptervezetet mindhárom település elfogadta Végre megszületett az egyezség? Moszkva „bekeményít”? Az utóbbi években ritkán tapasztalt hangvételű nyilatkozatok röppentek világgá Moszkvában. Az első meghökkenést a befolyásos Le- begy tábornok okozta, aki nemes egyszerűséggel a „harmadik világháború” rémképével ijesztgetett, ha sor kerülne a NATO keleti kiterjesztésére, így Lengyelország és Csehország felvételére az atlanti szervezetbe. Nem kisebb meglepetést váltott ki Gracsov honvédelmi miniszter sem, aki a hagyományos fegyverzetek korlátozásáról rendelkező egyezmények felülvizsgálatát pendítette meg. Katonai erő bevetése? Ezt a távolról sem szívderítő lehetőséget az orosz külügyminiszter helyezte kilátásba, az - úgymond - anyaországon kívülre szorult orosz kisebbségek érdekeinek védelméről szólva. Igaz, Kozirev azóta magyarázkodva hozzáfűzte: „nem szabad abszolutizálni a fegyveres beavatkozást”. Miért lett keményebb Moszkva hangja? Sokak véleménye, hogy nem annyira a határokon túli sok tízmilliós orosz népesség valódi érdek- sérelme áll a hirtelen hangnemváltás mögött, hanem a NATO kibővítésének - a jelek szerint sínen lévő - ügye. Ezzel szemben Moszkva, úgy tűnik, minden politikai csatornán érzékeltetni próbálja ellentétes érdekeit, elszántságát. Ám kérdés, nem lő-e öngólt az orosz diplomácia? A vészjósló stílus sokszor ellenkező hatást vált ki; fékezés helyett akár fel is gyorsíthatja a brüsszeli tagfelvételt. Szegő Gábor Nettó 27 százalékos kamat Mit ér és mit nyújt a Kincstári Takarékjegy? A Baranya Megyei Kárrendezési Hivatal 1992. februárjában a sombereki Béke Őre termelő- szövetkezetnek 24 269 aranykorona értékű földet közölt ki kárpótlásra az 1991. december közepéig benyújtott igények alapján. Áz első földalap kijelölési tervezetet a hivatal elutasította, majd az újat 1992. decemberében jóváhagyta, ami ellen a sombereki Érdekegyeztető Fórum fellebbezést nyújtott be az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz, mert a megyei kárpótlási hivatal kiközölt aranykorona értékével szemben jóval kevesebb szerepelt az elfogadott földalapban. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal a sombereki fórum fellebbezését jogosnak ítélte, mert Somberek közigazgatási területére megállapított aranykorona arányát találta törvény- sértőnek, ugyanis véleményük szerint nem az általuk kiközölt aranykorona értéket vették figyelembe. Jogerőssé vált a határozat, de időközben a sombereki szövetkezet szétvált. A Pécsi Bíróságnál a hét jogutód szövetkezetek közül kettő, a palotabo- zsoki és a görcsonydobokai, keresettel élt a határozat ellen. Ez a bírósági ügy két évig elhúzódott. Végül a két szövetkezet elvesztette a pert, mivel a bíróság az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal határozatát törvényesnek találta. Ezt követően a Baranya Megyei Kárrendezési Hivatal felkérte a jogutód szövetkezeteket egy közösen elkészítendő földalaptervezet benyújtására. Ezt nem csinálták meg, ugyanis megromlott közben közöttük a viszony. Ezért a Baranya Megyei Kárrendezési Hivatal a törvényes rendelkezések értelmében, hatósági földalap kijelölést rendelt el. Ennek elkészítésével, a jogutód szövetkezetek költségére, megbízta a mohácsi Földhivatalt, mint szakértőt. A földalaptervezetet a sombereki Béke Őre jogelődszövetkezet közgyűlési határozatait figyelembe véve elkészítette, ezt a jogutódokkal egyeztette. A tervezettel, amelyet a községenként egybehívott fórumok is vizsgáltak, gyakorlatilag mindenki egyet értett, még a megyei földhivatal is. Ezt a tervezetet a szakértőként eljáró földhivatal beadta a kárrendezési hivatalhoz. Azonban a kárpótlási hivatal a meghozandó határozat alapjául nem fogadta el. Közbenső határozatot hozott, amiben arra kötelezte a jogutódokat, hogy közöljék azon tagok és alkalmazottak létszámát, akik a szövetkezeteknek 1991. január elsején és jelenleg is tagjai. Ez ellen a határozat ellen a sombereki székhelyű szövetkezetek fellebbeztek, és kérték: a tagi, alkalmazotti földalap számítása és az igényjogosultak körének megállapítása a jogelőd szövetkezet 1992. márciusában megtartott vagyonnevesítő közgyűlése által meghatározott igény- jogosultakat vegye figyelembe. Ha nem így járnak el, akkor az időközben a szövetkezetekből kivált, meghalt, kilépett jóhiszemű földtulajdonosokat az alanyi jogon szerzett és gyakorolt földhasználati joguktól fosztanák meg. Ez azt jelentené, hogy még további 2-300 per indulna, ami a három éve húzódó földproblémának a megoldását beláthatatlan ideig kitolná. Feszültségek most is- A Baranya Megyei Kárrendezési Hivatal bennünket kért fel a földalaptervezet elkészítésére. Ezt egyeztettük a helyi fórumokkal - tájékoztat dr. Papp Iván, a mohácsi földhivatal vezetője. - Somberek és Görö- csönydoboka egyetértett vele, Palotabozsokon azonban a fórum kifogást emelt a tagi-al- kalmazotti földalap miatt. A törvény adta lehetőségek keretei között átdolgoztuk ezt a részt a kéréseik figyelembevételével. Az újabb tervezetet ismét az érdekeltek elé vittük. Ezt követően a végleges földalaptervezetet elküldtük a Baranya Megyei Kárrendezési Hivatalhoz, a döntést nekik kell meghozni. Feszültséggel teli ez a most kialakult helyzet. A két falu, Palotabozsok és Somberek nehezen tudja feldolgozni érzelmileg az egyesítés, majd a szétválás következményeit. A földalapok a törvény és nem a kívánságok szerint alakíthatók ki. Elsősorban a tagi, alkalmazotti földalap helye és mennyisége a vita tárgya. A bozsokiakat bántja, hogy miért kapnak földet a somberekiek az ő határukban, de a kárpótláskor is licitálni kell, s nem biztos, hogy helyi a vevő. A föld ott marad, s lehet, hogy helybeli lesz a bérlője. Az elkészült a földalapterve- zetet mind három település fóruma elfogadta. Megtörtént az elvi megegyezés. A bozsoki szövetkezet azonban a tagi, alkalmazotti földalapot a mostani állapotnak megfelelően szeretné kialakítani. Ezzel viszont azok, akik az első földalap elkészítésekor 1992-ben ebbe bekerültek, de most már nem szövetkezeti tagok, illetve alkalmazottak, meghaltak, kárpótlási jegyükért, vagy készpénzért földet vásároltak, elesnek a 20-30 aranykoronától. Ez több száz személy lehet. 1992. márciusában a volt sombereki Béke Őre szövetkezet közgyűlése elfogadta a tagi és alkalmazotti földalapot. Ezt tulajdonba is adta. A tulajdonosok a régi szövetkezettől a földjáradékot, 93-94-ben szerződés alapján a haszonbért felvették. Az 1992-es tsz-közgyűlési határozatot senki nem támadta meg, nem vonható vissza. A Baranya Megyei Kárrendezési Hivatalnak megküldte a mohácsi Földhivatal a tervezetét, ami ellen a palotabozsoki szövetkezet beadványt írt, mert másképp képzeli el a tagi, alkalmazotti földalapok nagyságát. Ellenindítvány- Nincs még határozat - mondja dr. Kóbor Béla a Baranya Megyei Kárrendezési Hivatal vezetője. - Nincs jogerős földalap. Ä törvény szerint csak az kaphat földet, aki 1991. június 1-től folyamatosan tag. Szigorúan a jogszabályok szerint járunk el.- A sombereki szövetkezetek a földhivatal tervezetével egyet értenek, azt nem vitatják, azonban egy ellenindítványt nyújtottak be a kárpótlási hivatal azon törekvése ellen, hogy a kárpótlási földalapot úgy növeljék, hogy a szövetkezet tagjainak és alkalmazottainak az 1992-ben közgyűlés által juttatott 20-30 aranykorona földalapot utólagos törvénymagyarázatokkal csökkentsék - mondja Gránicz Mihály, a sombereki szövetkezet ügyvezető igazgatója. - Elképzelhetetlennek tartom, hogy a törvényt hatályba lépésekor 1991- ben, az akkor még tervben sem létező új szövetkezetek tagjaira hozták volna. Éppen ezért elképzelhetetlen, hogy utólag elvonják a földeket. S nagyon jó lenne, ha a hivatalok nem fenyegetőznének, hanem figyelembe vennék legalább a saját korábbi határozataikat és az időközben született jogerős bírósági ítéletet. Megkeresnék a megoldást, s nyugodtan lehetne végre gazdálkodni. Sz. K. Egybevág a szakemberek véleménye: a kormányzat a szabad pénzeszközök lekötésére olyan formát talált, amely az eddiginél szélesebb kör számára teszi vonzóvá, hogy megtakarított' forintjait kölcsönadja az államnak. A legújabb értékpapír, a Kincstári Takarékjegy ugyanis a hasonló állampapíroknál több előnyt kínál a kisbefektetőknek. A takarékjegy futamideje 1 év, évi kamata 27 százalék. Könnyen hozzáférhető, mert szinte minden postán megvásárolható. Nagy előnye a kamatozás módja. Mert míg a Lakossági Kincstárjegy vagy a Kamatozó Kincstárjegy esetében a befektető éven belüli visszaváltáskor elveszíti a kamatot, addig a Kincstári Takarékjegy lejárat előtt is fizet. Az úgyneveDollárvásár A Japán Bank az év első négy hónapjában összesen 18 milliárd dollárt vásárolt fel, hogy leállítsa a jen erősödését - jelentette egy vasárnapi tokiói sajtójelentést idézve a Reuter. A Japán Bank erőfeszítései dacára a jen a múlt szerdán újabb háború utáni csúcsot döntött: 79,75 jent adtak egy dollárért. Az amerikai valuta az év eleje óta 20 százalékot vesztett értékéből a jenhez képest. A japán központi bank áprilisban 6 milliárd dollárt vett. Utoljára tavaly júniusban fordított ilyen összeget dollárvásárlásra. zett sávos kamatozásnak megfelelően a harmadik hónapban 15, a hatodik hónapban 22, a kilencedik hónapban 26, közvetlenül a 365. nap lejárta előtt 25,6 százalékos kamatra tarthat igényt a Kincstári Takarékjegy tulajdonosa. A papírt a tervek szerint 2600 postahivatalban lehet majd folyamatosan vásárolni, tehát csak a legkisebb települések maradnak ki a helyszíni forgalmazásból. Az első sorozatot 20 milliárd forint értékben bocsátja ki a Pénzügyminisztérium. Ha elfogy - s a minisztérium vezetőinek reményei szerint ez hamar bekövetkezik -, azonnal megkezdik a második sorozat forgalmazását. Felső határ nincs: amennyit a piac fölvesz, annyi papírt bocsát ki a pénzügyi tárca. - bi Utazások 10 év múlva Az Európai Unió utazási és idegenforgalmi ágazatának forgalma 2005-re eléri a 2,26 trillió dollárt - véli az Utazási és Idegenforgalmi Világtanács, a WTTC. Amennyiben ez a becsült érték valóban teljesül, akkor ez az ágazat adja majd az ipari növekedés 38 százalékát - olvasható a szervezet jelentésében. A 2005-ig terjedő időszakban az Európai Unióban az ágazat 21 millió embert foglalkoztat majd a jelenlegi 19,4 millió helyett. Szorul a hurok a Talajerőgazdálkodási Vállalat körül A szennyvízgödrök betelnek Már mindjárt a feleimben jelölt név tisztázásra szorul. A Talajerőgazdálkodási Vállalat jogutódjáról van szó, amely azonban ez év január 1-től már Te- laszolg Kft. néven működik. Egyik alaptevékenysége a szennyvizek szippantása. A cég végnapjait éli, s ebből eredően nem az a fő kérdés: mi lesz vele, sokkal inkább az, mi lesz akkor a derítők ürítésével? Ki oldja majd meg a feladatot, mégpedig a szigorú környezetvédelmi szabályokra is ügyelve? A vállalat műszaki vezetője, Teleki Szilveszter véleménye:- Versenyhelyzetben vagyunk a magánszektorral, de ez a verseny nem tisztességes. Ma már bárki kiválthat engedélyt szippantósautó üzemeltetésére. Jó részük azután számla nélkül dolgozik, nem adóznak, illegálisan foglalkoztatnak munkaerőt, tiltott helyen ürítik ki az autókat. Ha mi kénytelenek vagyunk árat emelni, a konkurencia megvárja, utána rögtön aláígér. Gyakorlatilag csak mi dolgozunk a szabályok engedte mozgástérben. A cégnek szerződése van a Közüzemi Rt.-vel a volt PIK- lakások szennyvizének ürítésére. Partnerük is gyakorta küzd pénzhiánnyal. A városban és a megyében azonban számos helyen vannak e szempontból neuralgikus pontok. Vasas csak egy példa. Az itt lévő 180-200 köbméteres gödröket elvileg hetente kellene üríteni. Február eleje óta nem rendelték meg a cégnél. Köny- nyű kitalálni, mi lesz a felgyülemlő szennyvízzel: elfolyik. Mégpedig havonta legalább 1000 köbméternyi. Mindezek ismeretében némi nyugtalanságot kelthet az, hogy a Talajerőgazdálkodási Vállalat a megszűnés ellen harcol. Baranyában évente megközelítőleg negyedmillió köbméter szennyvizet „termelünk”. Ebből a cég el tudna szállítani 80-90 000-et, megrendelései azonban csak legfeljebb 60 000-re szólnak. A kü- lönbözetet a privátszféra viszi el - hova, nem tudják. A vállalat szakemberei hiányolják az önkormányzatok együttműködési készségét, illetve a ráhatást az önkormányzatokra, hogy a céggel szerződjenek a szennyvízürítésre.- Az önkormányzatok gyakorta a drágábban dolgozó helyi vállalkozókkal szerződnek erre a feladatra. A befizetett adóban reménykednek, de a gyakorlatban mindig kétséges: tényleg fizet-e a vállalkozó, vagy 0-szaldóra hozzá ki a könyvelését. A vállalat anyagilag és műszakilag is teljesen lerobbant állapotban van. Ami az előbbit illeti: súlyos terhekkel kerültek ki a jogelőd csődfelszámolásából. Tízmilliókról van szó, amelyet a cég nem tud kigazdálkodni - fizetési kötelezettségei pedig a nyakukban lihegnek, záros határidőkkel. Bíznak patacsi, mintegy 30 millió forintot érő telepük eladásában, s ennek árából vélik fedezhetőnek kötelezettségeiket. A megyei közgyűlés - a cég tulajdonosa - korábban a vállalat életben tartása mellett voksolt. A vállalat szakemberei ezért nem értik, hogy a csődegyeztetés során a közgyűlés által átvállalt tízmilliós tartozást most miért az ő adósságaik között tartják nyilván. További 16 milliót tesz ki a TB és az APEH felé a tartozásuk. A működőképesség fenntartása érdekében felvett 4,5 millióval együtt tehát 30 millió forint körül van a cég adóssága. Ami a műszaki oldalt illeti: utoljára erre a célra 1987-ben költöttek. Azóta semmiféle beruházás nem volt. A gépjármű- park nullára íródott, a raktár korábbi 2,5 milliós alkatrész-készletét egyszerűen ellopták - nincs miből megjavítani a szippantós- autókat. Itt tartanak most. Információnk szerint május első felében tűzi napirendre a megyei közgyűlés a vállalat jövőjéről a döntését. Várható: mint gazdaságtalan céget, terheit nem akarja tovább görgetni maga előtt. A döntés gazdasági szempontból tehát nem túl nehéz. Egyéb szempontból annál inkább. Kérdés ugyanis: alapvető intézményes szolgáltatásként kell-e kezelni a szennyvízszippantást? Ha egy megyei feladatkörrel ellátott cég kibukik, ki léphet a helyére? Fe- lel-e egyáltalában a megyei közgyűlés e szolgáltatás ellátásárt? A választ a még mindig vajúdó környezetvédelmi törvény hatályba lépése után lehet majd csak keresni. De akkor vélhetően már nem lesz meg a Telaszolg Kft. Bár meglehet: a cég feletti döntés és az új törvény elfogadásának közeli ideje között folyik most a verseny. Mészáros Attila I i A 4 % A földalapok a törvény és nem a kívánságok szerint alakíthatók ki fotó:tóth
