Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)

1995-04-25 / 112. szám

1995. április 25., kedd Gazdaság Dunántúli Napló 9 A belföldi fuvarozóigazolvány kiváltása 3000forintba kerül majd FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR Cél: kiszűrni a nem megfelelő szolgáltatást nyújtókat Bevezetik a fuvarozói igazolványt A jövőben fuvarozói igazol­vány megszerzéséhez kötik a vállalkozások beindítását a te­herfuvarozóknál is. Ennek leg­főbb oka az volt, hogy ezzel is kiszűrjék a hazai fuvarpiacról azokat, akik nem megfelelő minőségű szolgáltatást nyúj­tanak, és ezzel rontják a fuva­rozók hazai és nemzetközi megítélését is. Az újonnan induló vállal­kozóknak a Közlekedési Főfe­lügyelethez kell benyújtaniuk a fuvarozó igazolvány iránti kérelmüket, és már az új, az Európai Unió normáinak is megfelelő követelményrend­szer szerint le kell vizsgáz­niuk. A már régebben működő fuvarozóknak 1996. július 1- jéig van lehetőségük a vizsgák letételére. Azonban a legjobb, ha minél hamarabb elkezdik, ugyanis a tevékenységüket előbb felülvizsgálják, és csak ennek eredménye után hatá­rozzák meg, hogy milyen vizsga, vagy más jellegű köve­telményeknek kell még meg­felelniük ahhoz, hogy meg­kaphassák az új igazolványt. A belföldi fuvarozó igazol­vány kiváltása 3000 forintba kerül majd. Ezen felül - 50 da­rabos járműparknál - jármű­venként még további 1000 fo­rintot is kell fizetnie a fuvaro­zónak. Ötven-száz jármű ese­tében darabonként 500, száz felett pedig teherautónként 200 forint fizetendő.- Már két éve szóbeszéd tárgya, hogy megváltoznak az árufuvarozás feltételei is, de csak most fogadták el az erről szóló rendeleteket, amelyekre már nagy szükség volt, hogy végre letisztuljon a piac - mondja Döme János, a Pécsi Szállítók Ipartestületének el­nöke. Sokan igyekeznek ki­bújni a közterhek alól, ezért alacsonyabb áron tudnak fuva­rozni. Az új szabályok értel­mében azonban mindenkinek szavatolnia kell a személyes megbízhatóságát, azt, hogy a szakmai követelményeknek megfelel, valamint, hogy megvan a megfelelő pénzügyi háttere. A kezdő vállalkozók­nak már az új feltételekkel ad­ják csak ki az engedélyt, ez is sokat jelent. Az árufuvarozók­nak is megkülönböztető rend­számuk lesz, ugyanolyan sárga mint a taxisoknak, és „F”-vel kezdődik. Az ipartes­tületünk Baranya összes áru­fuvarozójának felajánlja a se­gítségét. Elsőként a pályakez­dőknek szervezünk tanfolya­mokat, előadásokat, mert őket ezek a változások már most érintik. A tervek szerint a nagy őszi csúcs lezárulása után, a téli holtidőben tartanánk meg a tanfolyamokat és a vizsgákat a már régóta működő fuvaro­zóknak, hogy minél kisebb anyagi megterhelést jelentsen nekik. Választási lehetőséget is adunk, hogy hétköznapon­ként az esti órákban, vagy a hétvégéken tartsuk-e a tanfo­lyamokat. Sz. K. Hetvenmilliárdos agrárfinanszírozási alap . Több lakás épül idén Zöld-Híd-programok Ma, kedden 14-18 óra között a DDGAZ Rt. szakmai napját tartják a pécsi Zöld-Híd Ta­nácsadó Irodában (Széchenyi tér 2.), ahol a cég szakembere különböző szolgáltatási kérdé­sekben (gázfogyasztás mérése, elszámolása, a gázkészülékek energiatakarékos alkalmazása a háztartásban fűtéskor, főzésnél stb.) áll az érdeklődők rendel­kezésére, míg 15-18 óra között a napenergia hasznosításáról a Heliotech Bt. és a Solar Center szakemberei is tanácsadást tar­tanak. Szerdán 15 órától kerek- asztal-beszélgetést lesz a PÉ- TAV közreműködésével a Zöld-Hídnál a „Távhőszolgálta­tás, a fogyasztó lehetősége” témakörben, a beszélgetést Gasz Zoltán, a PÉTÁV mű­szaki igazgatóhelyettese vezeti. Villamosenergia térsugárzásból A JPTE Technika Tanszéke szervezésében április 26-án, szerdán 15 órakor az egyetem Pécs, Ifjúság u. 6. szám alatti 103. előadótermében és május 3-án , szerdán 19 órakor a JPTE Szakkollégium könyvtárszobá­jában Sólymos Iván oki. villa­mosmérnök, a pécsi Zöld-Híd Egyesülés szakértő tanácsadója a „Villamosenergia előállítási lehetőség az Univerzumból ér­kező térsugárzás segítségével RQM típusú generátorokkal” címmel tart videovetítéssel egybekötött előadást a márci­usban a svájci Rappelswilben, az RQM AG-nál tett második látogatása alapján. Az MNB valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. április 24-től Pénznem vételi közép eladási angol font 192,51 194,25 195,99 ausztrál dollár 86,20 87,00 87,80 belga frank (100) 425,79 429,25 432,71 dán korona 22,17 22,35 22,53 finn márka 28,13 28,36 28,59 francia frank 24,58 24,79 25,00 gör.drachma(IOO) 53,81 54,27 54,73 holland forint 78,39 79,02 79,65 ír font 194,93 196,66 198,39 japán yen (100) 144,63 145,73 146,83 kanadai dollár 86,73 87,52 88,31 kuvaiti dinár 409,17 412,79 416,41 német márka 87,88 88,59 89,30 norvég korona 19,44 19,60 19,76 olasz líra (1000) 69,49 70,19 70,89 osztrák sch. 12,49 12,59 12,69 portugál esc.(100) 82,26 82,96 83,66 spanyol pes.(100) 97,41 98,27 99,13 svájci frank 106,33 107,18 108,03 svéd korona 16,11 16,26 16,41 USA dollár 118,97 120,04 121,11 ECU (Közös Piac) 159,58 160,94 162,30 Az oldalt összeállította: Szalai Kornélia Hetvenmilliárd forintos agrár­finanszírozási alap segíti idén a mezőgazdasági termelést. Igénybevételének feltételei azonban - a korábbiakhoz ké­pest - változtak. Az export árualap bővítésé­nek finanszírozására, további négymilliárd forintot kért a tárca a kormánytól. Ebből azok részesednének, akik meglévő, de jelenleg üresen álló állattartó telepeket népesítenek be. Az ál­lattartó telepek használatba vé­telét a 70 százalékos kamattá­mogatáson túl a tenyészálla­tokra kapható nagyon komoly támogatással is segítenék. A ta­valyihoz képest lényeges válto­zás, hogy az állattenyésztési alapból nemcsak a tenyésztők, hanem a termelők is részesed­nek. A támogatások odaítélésé­vel kapcsolatos döntésekben a kamaráknak is szerepet szán­nak. Ha már egyszer ugyanis a kamarai tagság kötelező, kívá­natos az is, hogy a támogatási alapokat a kamarai tagok él­vezhessék. A támogatási alapo­kat a termeltetők is igénybe ve­hetik. Ez a külföldi befektetők számára is jó hír, ők kiváltképp érdeklődnek a termeltetői háttér megszervezésének támogatása iránt. Májusban megjelenik a tér­ségfejlesztési támogatás is a tájhoz, az adottságokhoz, a ha­gyományokhoz illeszkedő me­zőgazdasági tevékenységek se­gítésére. A tavalyinál több lakás felépü­lésére lehet számítani 1995-ben - állapítja meg az Építési Vál­lalkozók Országos Szövetsége az építési piac alakulását ért­ékelő évkönyvében. A növeke­dés azonban szerintük nem a lakáspolitika hatékonyságának javulásából következik. Az elmúlt évben összesen 20 954 lakás épült, 0,2 száza­lékkal több mint 1993-ban. A legtöbbet Pest megyében, de magas volt a budapesti építések száma is. A legkevesebb lakás Nógrád megyében készült el tavaly. Az összes megépített lakásból mintegy 15 ezret a la­kosság maga épített és finanszí­rozott, 5000-re tehető a vállal­kozói beruházásban készült la­kások száma, és néhány száz esetben az önkormányzat volt az építtető. Az 1995-ben vár­A Baranya Megyei Pedagógiai Intézet közösen a Baranya Me­gyei Vállalkozói Központtal, a megyében dolgozó pedagógu­sok részére tanfolyamot szer­vezett Borsós István - Hajós Ferenc: Vállalkozói ismeretek című könyve alapján. A kép­zésben tizenkilencen vettek részt a megye közép- és általá­nos iskoláiból, közülük tizen­öten nemrégiben vehették át okleveleiket. Tervezik újabb tanfolyamot indítását. A piacgazdaságra való átté­rés miatt egyre jobban előtérbe kerülnek a vállalkozói ismere­tek, egy új réteg kezd kiala­kulni. Éppen ezért a gondolták úgy a pedagógiai intézet mun­katársai, hogy valamit tesznek azért, hogy a pedagógusok is rendelkezzenek ezekkel az is­A kelet-közép-európai orszá­gok még mindig küzdenek a pi­acgazdaság előtti idők informá­ciótechnológiai elmaradásaival, a felzárkózás azonban megkez­dődött. A nagyobb vállalatok közel háromnegyede saját in­formációtechnológiai részleget alakított ki, s ezek vezetőinek egyre nagyobb beleszólásuk van a cég költségvetésébe de­rült ki egy nemzetközi felmé­résből, amelyet több mint ezer lengyel, cseh, szlovák, magyar, szlovén, román és bolgár válla­latnál végeztek el. A cégek, a tíz legnagyobb kivételével, átlagosan évi 30 millió dollár forgalmat bonyolí­tottak. A Cocom - a rendszer- változások időszakában felol­dott - tilalmai miatt nyugatról nem kerülhettek közepes és na­ható növekedést a folyamatban lévő építkezések alapján prog­nosztizálja az ÉVOSZ. A cél az lenne, hogy nőjön a vállalkozói kivitelezések aránya. A kiadott építési engedélyek száma 1992 óta évről évre meghaladja a lakásépítésekét. Tavaly a folyamat tovább erő­södött, 6200-zal több építési engedély volt érvényben, mint ahány lakás megépült a kiadott papírok alapján. Az előrejelzé­sek szerint a megindult gazda­sági növekedés bővíteni fogja a lakásépítési piacon a keresletet. Az idei évben 24—25 000, 1996-ban 28-30 000, azt köve­tően pedig 33-35 000 lakás épül a becslések szerint. Hosszú távon a gazdaság ki- teljesedésével legalább a jelen­legi kétszeresére nő a piaci ke­reslet. méretekkel. Nemcsak a vállal­kozóvá válásra nevelésben, ha­nem a a gyerekek pénz világá­ban való eligazodásához is sze­rettek volna segítséget nyújtani. Régebben ugyan létezett a szakközépiskolákban az üzem­gazdaság tantárgy, de ezt már szinte sehol nem tanítják. A kö­zépfokú intézmények közül a világbankiakban, a szakmunká­sok intenzív szakközépiskolái­ban a közismereti tárgyak mel­lett oktatnak már vállalkozói ismereteket. Egyes általános is­kolában is gondolkodtak azon, hogy fakultáció keretében be­vezetik ezt a tantárgyat. A tanfolyam előadói között voltak a könyv szerzői, vala­mint a Baranya Megyei Vállal­kozói Központ munkatársa is. Sz. K. gyobb számítógépek a régióba, ezért a vállalatoknál még min­dig nagy a személyi számítógé­pek túlsúlya. A régen beszerzett hardverek és a hazai fejlesz­tésű, korlátozott teljesítőképes­ségű szoftverek hátráltatják a fejlődést. A cégek nagyobb ré­sze már megkezdte a szükséges szervezeti átalakítást, és egyre nagyobb arányban foglalkoz­tatnak külső szakértőket, vala­mint szinte kivétel nélkül újabb fejlesztésekben gondolkodnak, lehetőségeikhez képest. Magyarország a felhalmozott szakértelem és a közepes gépek elterjedése terén az élen jár a régióban, az alkalmazás haté­konysága azonban csak átlagos, a pénzügyi információs infrast­ruktúrában pedig Csehország és Szlovákia előnyre tett szert. Új fakultációs lehetőség Vállalkozói ismeretek Információtechnológia A burgonya termesztése Kártevői és biológiai védelme A burgonya a XIX. sz. köze­pén Dél-Amerikából (Peru, Bolívia, Chile) került Euró­pába, és fontos élelmezési és ipari növényünk lett. A gumója jelentős mennyiségű vasat, ká­liumot, C vitamint, keményítőt és fehérjét tartalmaz. Szereti a jól megmunkált, szervestrá­gyában vagy Alginitben gaz­dag talajt, de a vízigénye is nagy. A biztonságos termelés előfeltétele a három-négyéves vetésforgó kivárása. Huzamo­sabb egy helyben való termesz­tésnél nagyon elszaporodnak a gombák, baktériumok és a ro­varkártevők. A múlt évben is ez történhetett. Gombabeteg­ségek: burgonyavész, gumóva- rasodás, gumórothadás és a baktériumos fekete szártőrot- hadás. Védekezés: a vetésforgó betartása, a gondos talajelőké­szítés, fémzárolt és csávázott vetőgumó ültetése, a kikelés után egy százalékos bordóilé- vel való permetezés. A csává- zás egyszerűen úgy oldható meg, hogy egy huszonöt liter­nyi két százalékos bordóilé permetszerbe a raselzsákba ra­kott vetőburgonyát belemárto­gatjuk, száradni hagyjuk és vi­lágos helyre csírázásra kirak­juk. A rovarok közül a legna­gyobb kárt a burgonyabogár (kolorádó) okozza. Elterjedése csak a második világháború után 1947-ben kezdődött el, és ma már olyan ellenállóvá vált, hogy a felszívódó kemikáliák­kal nehezen lehet ellene véde­kezni. Mást kellett kitalálni, hogy a védekezés eredménye­sebb legyen. Ehhez segítséget nyújtott egy kiskerti megfigye­lés. A gazda a szőlőjében a pe- ronoszpóra elleni védekezés­hez mint addig mindig, most is csak bordóilevet használt, és ezzel permetezte meg a sorok között termelt burgonyát is. Itt soha nem jelent meg a csíkos anyabogár, és a lárvája sem. A riasztásra permetezőnként há­rom cent petróleumot is tett a szerbe. A réz- és a mésztarta- lom a leveket érdessé, ke­ménnyé tette, az időben elvég­zett első permetezést követően a burgonyabogarak elkerülték, vagy elhagyták a burgonyatáb­lákat. Bácskában is hasonlóan eredményes volt a kísérlet. Az egy-másfél százalékos bordóilé permetszer teljes mér­tékben megfelel a gombabe­tegségek, baktériumos fertőzé­sek elleni védekezésre és a burgonyabogár elriasztására. Újabban már már az atkák el­len is használják a szert. Kísér­letezni szándékozóknak azt ja­vasolják, hogy legalább az első évben tíz-tizennégy naponként egy-másfél százalékos hígí- tású szert készítsen, petróleu­mot is feltétlen adjon hozzá, és három-négy alkalommal per­metezze meg a burgonyát. Ha a kísérlet beválik, akkor hosszú távra megoldott a burgonya bi­ológiai termesztése, védelme. A bordóilé elriasztja a burgonyabogarat fotó: löffler

Next

/
Thumbnails
Contents