Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)

1995-04-24 / 111. szám

1995. április 24., hétfő Közélet Dünántuli Napló 11 A külföldi termékeken is fel kellene tüntetni magyarul is a jellemzőket fotó: laufer László Milyen joghurtot eszünk? Figyeljünk arra, hogy meddig fogyaszthatok az élelmiszerek! A pénz hajlékonyabb, mint a fák egyenes törzse Káosz az erdőkben Van ennek az írásnak előjele, hiába is lenne tagadni: az er­dők féltése. Túl vagyunk egy olyan korszakon, amikor a gazdaságosság volt az egyet­len számba vehető szempont, az erdő hasznainak minél fo­kozottabb gyümölcsöztetése, javában benne vagyunk abban az időszakban, amikor gátlás­talan az erdők kirablása, a művelési igényt messze hát­térbe szorítja a pénzszerzés lehetősége, s előtte vagyunk annak, amikor már végre el­rendeződtek a dolgok, van er­dőtörvény, vannak tulajdono­sok, van megfelelő szakmai és hatósági figyelem annak érdekében, hogy ne csökken­jen, ellenkezőleg, gyarapod­jon az ország erdősültsége, s magától értetődően többcélú legyen hasznosításuk. Most azonban káosz van. Könnyen össze lehet ilyenkor téveszteni a nemes feladatvál­lalást az erdők kizsákmányo­lása puszta lehetőségének a felismerésével. Vegyünk egy példát, Szigetvárról. Az erdő­ket legfeljebb messziről látott ember körlevelet intéz a kör­nyék mezőgazdasági üzemei­hez, volt és leendő erdőtulaj­donosaihoz, segítőkészségét felajánlva. Ismeri az alaphelyzetet: sok új tulajdonos azt sem tudja, mit szabad csinálnia, s mit nem, képtelen eligazodni a szabályok dzsungelében, azt meg jó része pláne nem tudja: mi is az az erdőgazdálkodás. Ott áll tehát teljes zavarban, amikor megjön a hír: alakul egy társaság, amelyik szak­mai vezetés alatt átvállalná minden ilyen gondját, oda se kell néznie a jövőben az erde­jére, csak várja szépen otthon a hasznát. Nem mindet, persze, mert a társaság a tulajdonosok meg­bízása alapján a magánkézben lévő erdők működtetéséből eredő haszon 10 százalékát magának kéri. Erre mondja egy megkér­dezett profi erdőgazda: 10 százalékot? Az fantasztikus összeg! Ennek a konkrét példának van egy dicsérendő oldala is: annak a szakembernek a hite, aki a „szoftvert”, azaz tudását viszi a vállalkozásba. Jól megalapozott érve: tényleg óriási szükség van a hozzáér­tésre, mert az új tulajdonosok teljesen tönkretehetik er­deieket. Tényleg szükség lenne egy ilyen társaság mű­ködtetésére, mert aránylag kis beruházás, csekély létszám biztosítása mellett százhektá­rokat lehet szakmailag kifo­gástalanul működtetni, meg kell állítani az erdők kirablá­sát, vissza kell szerezni az er­dészek szakmai tekintélyét, a még meglévő erdőgazdákat össze kell fogni. Ezt vitatni nem lehet. A be­ruházást természetesen nem ő fedezné, azaz pénzzel más szállna be a vállalkozásba. Mondjuk egy fogpaszta-ke­reskedő. Ki tételezhetné fel, hogy csak jóindulatból? Ép­pen itt a bökkenő: ha csak a pénz lenne a motoija az erdő- gazdálkodásnak. A befekte­tett (aránylag) kis összeg mi­nél gyorsabb és gyümölcsöz- tetőbb fialtatása. Márpedig a fák lassabban nőnek, mint a befektetők haszonvágya. S akié a pénz, azé az irányítás. Itt már a tőke és a szakértelem nem biztos, hogy egy pályán tud majd szaladni. Valame­lyiknek engednie kell - biz­tos, hogy nem a tőke fog. Kétséges tehát, hogy a pénz hajlékonysága nem töri-e de­rékba a fák egyenes törzsét? Mészáros Attila i FBI-iskoIa Budapesten Osztrák befektetések Magyarország az első helyen áll az osztrák cégek külföldi be­ruházásainak célországai kö­zött. A Bank Austria megrende­lésére készített legfrissebb ta­nulmány szerint a keleti orszá­gokba befektetett összesen 24 milliárd schillingből 15,9 milli­árd - a közvetlen keleti befekte­tések több mint hatvan száza­léka - jut Magyarországra. Messze lemaradva a második Csehország 3,4 milliárd schil- linggel - 17,3 százalékkal, Szlovákiába 2 milliárd schilling tőke került, s a listán ezután következik Lengyelország és Szlovénia. A cégek számát te­kintve Ausztriának összesen 10 800 keleti vállalkozása van - ebből 5 ezer a magyar partnerű vegyes vállalat. Szlovák adás műholdról A Szlovák Köztársaság sze­retne hozzájárulni ahhoz, hogy eljusson az anyanyelvű (pozso­nyi) tévéadás a békéscsabai szlováksághoz. 1996-ban ter­vezik a Magyarországon is fogható műsort sugárzó műhold gályára állítását, így a dél-al­földi szlovákok évtizedes vá­gya rövidesen teljesülhet. Erről Éva Mitrová, Szlovákia buda­pesti nagykövete beszélt békés­csabai sajtótájékoztatóján. A nagykövetasszony szlovák képzőművészeti galériát aján­lott fel a városnak s kijelentette: támogatják a békési szlovák vállalkozók, illetve a Szlováki­ával kereskedő itteni üzletem­berek gazdasági információs központjának létrehozását. Külföldi tőke Csehországban Csehországban tavaly 862,4 millió dollár volt a közvetlen külföldi befektetések értéke. A Cseh Nemzeti Bank adatai sze­rint ez megközelítőleg 52%-kal haladja meg az 1993. évit. A külföldi beruházók listáját Né­metország vezeti, 48,4 százalé­kos részaránnyal. Sorrendben a második legnagyobb befektető Ausztria volt, ezután Franciaor­szág és az Egyesült Államok következett. A külföldi beruhá­zások legnagyobb haszonélve­zője az autóipar és a közleke­dési-szállítási ágazat volt, ide áramlott a külföldi befektetések 30,9%-a. Az 1990-ben elindí­tott gazdasági reform óta 3,1 milliárd dollár érkezett Csehor­szágba közvetlen külföldi be­fektetések formájában. Nincs könnyű helyzetben a vásárló, ha az ABC áruhá­zakban, élelmiszer üzletek­ben a termékek árain túl arra is kíváncsi, hogy lejárt-e avagy sem az eltarthatósági idő. Ezt igazolta a Baranya Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség vizsgálata is, amelynek során a megye terü­letén 2 nagykereskedelmi, 4 diszkont és 19 kiskereske­delmi egységben a fogyaszt­hatósági és minőségmegőrzési idők betartását ellenőrizték. Dr. Bodnár József, a vizsgála­tot végző felügyelőség vezetője hangsúlyozta, az élelmiszertör­vényben és a végrehajtására ki­adott ágazati jogszabályokban kötelezőén előírták, hogy élel­miszert forgalomba hozni mi­lyen jelöléssel szabad. Ezért az átfogó ellenőrzés során első­sorban azt nézték meg a fel­ügyelőség munkatársai, hogy ezeknek a kötelező előírások­nak mennyiben felelnek meg a vizsgált élelmiszerek. Tejtermékek A tejtermékekkel kapcsolat­ban azt tapasztalták, hogy jelö­lési kötelezettségüknek eleget tesznek a gyártók, de például a Camping ömlesztett sajt ezt nem tartalmazta, a Camembert sajtoknál nem tüntették fel a tömeget, a lejárati időpontot pedig csak akkor lehet elol­vasni, ha a sajtot kicsomagol­ják. E kötelezettség jelentős mértékű megszegése miatt a Szegeden gyártott Óvári és a Répcelakon készített Karaván sajtok forgalmazását feltételhez kötötték, mivel a gyártási időt egyáltalán nem jelölnek. Aki azt gondolná, hogy az import cikkeknél jobb a helyzet - té­ved: sok terméknél, így többek között a német Südmilch jog­hurtnál hiányosak és félreérthe- tőek a jelölések. A hiányossá­gok között jellemző, hogy a forgalmazott termékek nincse­nek magyarul feliratozva, nincs feltüntetve a gyártási engedély száma, az energiatartalom. A vizsgálat megállapította, hogy a hazai gyártású tejtermé­kek feliratozása ugyan nem ki­fogástalan, de elfogadható. Az import cikkeknél némi javulás tapasztalható, de még mindig rendkívül sok az „elhallgatott” információ, amelyek bizonyta­lanná teszik a vásárlókat. S ami különösen érdekes: az ellenőr­zött egységekben egyetlen he­lyen sem alkalmazták azt az elő­írást, hogy a minőségcsökkenés okáról a fogyasztókat tájékoz­tatni kell! Fűszerek Fűszerek, fűszerkeverékek nagyon széles választéka kap­ható, de az éles piaci verseny sem készteti arra a gyártókat, hogy pontosan tájékoztassák a Vevőket. A hazaiak közül pél­dául a Horváth Rozi konyhája fűszerei csupán a lejárati időt tartalmazzák, a gyártás időpont­ját nem. A Kotányi fűszereken osztrák nemzeti jel szerepel, vi­szont magyar nyelven jól felira- tozottak, a fűszerkeverékeken azonban nem tüntetik fel a csomagolás időpontját. A le- veskoncentrátumok, szárított leveskészítmények közül a leg­nagyobb választékot a Knorr és Maggi kínálja. A Knorr-nál nem jelölnek tárolási hőmér­sékletet, a Maggi ezt jelzi, sőt azt is, hogy a minőséget konk­rétan meddig őrzi a készítmény. A Galina Blanca leveskockát zárolni voltak kénytelenekmi- vel a gyártási időt nem tartal­mazták. Az Uncle Ben’s szó­szok és mártások közül az utóbbi időben forgalomba kerü­lők megfelelőek, de a koráb­biak nem teljesítik az előíráso­kat. Általános megállapítás, hogy e termékcsoporthoz tar­tozó áruknál a feliratok hiányo­sak. A különleges táplálkozási igény kielégítésére szolgáló élelmiszerek - müzlik, gabona­pelyhek, szójás és diabetikus készítmények - közül a hazaiak megfelelően tájékoztatnak, a külföldiek közül például a Hahne com flakes béltartalmát csak idegen nyelven tüntetik fel. A bébiételek vizsgálata so­rán megállapították, hogy egyetlen ellenőrzött egységben sem volt lejárt minőségű ter­mék. Van más Ami a kereskedőket illeti: a 25 egység közül 22-ben sza­bálysértési eljárást folytatott le a felügyelőség. Államigazga­tási kötelezési határozatot 22 esetben adtak ki, ezek kivétel nélkül minőségmegőrzési időn túli árukínálással kapcsolatos kötelezést tartalmaznak. A felügyelőség vezetőjének javaslata: amennyiben a vásár­lóban bármilyen kétely támad a megvenni szándékozott termék minőségmegőrzési idejével kapcsolatban, inkább ne vásá­rolja meg. Már csak azért sem, mert szerencsére talál helyette másikat, olyant, amelyiken ezeket az adatokat hiánytalanul feltüntetik. R. N. Az ügynökök, az anyagi eszkö­zök és a rendőrségi ismeretek frenetikus exportjával, a Clin- ton-adminisztráció példa nélkül áll az amerikai kormányzatok történetében - írta a Corriere della Sera annak kapcsán, hogy az amerikai Szövetségi Nyo­mozó Iroda (FBI) támogatásá­val nemzetközi rendőrakadé­mia kezdi meg tevékenységét Budapesten. Az iskola létrehozását az FBI igazgatója szorgalmazta, mi­után tavaly látogatást tett Kelet- Európában. Az akadémián nyolchetes tanfolyamokat szer­veznek Közép- és Kelet-Európa szuperrendőrei számára, ame­lyeken például a bűnözés- és korrupcióellenes stratégiákra valamint a törvények demokra­tikus alkalmazására tanítják a hallgatókat. Az oktatók az ame­rikai és az európai bűnüldözés legjobb szakértői lesznek. A példátlan „seriff-export” még Clinton pártjában is vitá­kat okozott. Mi értelme van külföldre küldeni az amerikai ügynököket, amikor odahaza is hiány van belőlük? - kérdezték. Ki fizesse a számlát? Elöregednek a panelházak Engedély nélkül nem vásárolható Kik és hogyan juthatnak hozzá önvédelmi fegyverekhez? A hatvanas évek végén kezdtek gombamód szaporodni a panel­házak, amelyeket 30-50 évre terveztek. Ezekben több mint félmillió új lakás került tető alá - s már csak emiatt is képtelen­ség volna megjósolt élettarta­muk vége felé valamennyit le­bontani. De nem is indokolt, mert a szakvélemény szerint a panel-falak minden további nélkül még 40-50 évig képesek elhordani terheiket. A víz-, a villany- a csatorna- és a gázve­zetékeket azonban cserélni kell, mert ezek 30 év alatt csakugyan elhasználódnak. A gázvezetékek felújítása vi­szonylag egyszerű, mert jóré­szüket - az előírásoknak meg­felelően - eleve a falakon kívül vezették be a házakba. A vizes­blokkokkal és a villanyvezeté­kekkel már lényegesen több a gond. A hagyományos módsze­rek szerint a villanyhálózat megújításához falat kell vésni és a vízvezetékek cseréje szin­tén nagy munkával jár. Szerencsére az épületgépé­szet az elmúlt három évtized­ben nagyot fejlődött és jelentős könnyebbség, hogy ma már a vezetékeket előre elkészített panelek formájában lehet a ré­giek helyére beépíteni. A mun­kálatok ily módon a korábbinál hasonlíthatatlanul gyorsabban elvégezhetők: pontos és szak­szerű előkészítéssel például a hideg-, melegvízcsöveket és a lefolyókat akár egy munkanap alatt is fel lehet újítani. To­vábbra is időigényes viszont a panel-házak külső szigetelése, az ablakok, ajtók cseréje és a fűtési rendszer megfiatalítása. Mindezeket az esetek nagy ré­szében követnie kell a lakások, lépcsőházak festésének, burko­lásának is. Egy-egy elöregedett panel­ház szolgálati idejének meg­hosszabbításához összességé­ben hosszabb idő szükséges. Éppen ebből adódik az egyik nagy probléma: hol találnak ez idő alatt otthonra a bennlakók? A másik, nem kevésbé súlyos gond, hogy ki fizesse a számlát, amely - az előzetes számítások szerint - lakásonként több százezer forintra rúghat. Mivel a panelházak lakói általában nem a tehetősebb társadalmi ré­tegekhez tartoznak, minden bi­zonnyal állami segítségre szo­rulnak. Ha nem is direkt mó­don, de például kedvezményes, azaz hosszú lejáratú, alacsony kamatozású banki hitelek for­májában. - bán ­A bűnözési hullám növekedé­sével mind többen vélik úgy, hogy szükségük volna önvé­delmi fegyverre. Kevesen tud­ják azonban, hogy miként jut­hatnak hozzá, illetve, hogy egyáltalán birtokolhatnak-e ilyen eszközöket. Mint az Or­szágos Rendőr-főkapitánysá­gon dr. Kincses Ildikó rendőr alezredes elmondta: önvédelmi célra, éles lőszerrel működő maroklőfegyverre és a gázriasz­tóra lehet engedélyt kérni. A maroklőfegyverre a helyi­leg illetékes megyei rendőr fő- kapitányság adhat engedélyt, de csak abban az esetben, ha vala­kinek az életét, testi épségét komoly veszély fenyegeti. A rendőrök, a katonák, az ügyész­ségi nyomozók, az országgyű­lési képviselők, a polgármeste­rek és a közigazgatásban dol­gozó magasabb rangú vezetők azonban ilyen veszélyeztetett­ség bizonyítása nélkül, alanyi jogon is kérhetik „éles” önvé­delmi eszköz tartásának enge­délyezését, hiszen a jogszabály őket eleve veszélyeztetettnek tekinti. A gáz- és riasztófegyverek­kel lényegében nem lehet ma­radandó sérüléseket okozni; csupán hangjuk hasonlít a „va­lódiéhoz”, ám elsütéskor olyan gázt lövellnek ki, amely az orr és a száj nyálkahártyáját irri­tálja. Érthető, hogy némileg könnyebb hozzájutni a tartá­sukhoz szükséges engedélyhez, amit a városi rendőrhatóságok adhatnak meg.- Bármilyen fegyverről van azonban szó, az engedély meg­szerzésének feltétele, hogy az illető egészségügyi alkalmas­sági vizsgálaton essen át, bün­tetlen legyen az előélete - mondja dr. Kincses Ildikó. Sportlövők kivételével feltétel a 18. életév betöltése is. Gon­doskodnia kell a fegyver birto­kosának arról, hogy önvédelmi eszköze ne juthasson illetékte­len kezekbe, s természetesen meg kell szereznie a fegyver- használat elméleti és gyakorlati ismereteit. Lényeges tudnivaló, hogy csak az engedély birtokában le­het fegyvert vásárolni. Az ille­tékes hatóság először csupán olyan engedélyt ad, amely a fegyver beszerzésére jogosít, majd ezt követően kaphatja meg az érintett személy a meg­vásárolt fegyverre kiállított okmányt. Aki engedély nélkül szerez fegyvert, az bűncselek­ményt követ el. N. Zs. » 1 i * A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents