Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)

1995-04-22 / 109. szám

1995. április 22., szombat VÁROSAINK Dünántúli Napló 7 Pécsi körkép Közgyűlési előzetes Az önkormányzat közgyűlése április 27-kén 10 órai kezdettel tartja soron következő ülését a városháza nagytermében. Az ülés előzetes napirendjén sze­repel többek között az önkor­mányzat tulajdonában lévő la­kások lakbérének a módosítása, a költségvetési rendelet módo­sítása, a Lyonnaise des Eaux-Dumez-val kötendő üzemeltetési szerződés, a Kö­züzemi Rt. lakásfenntartási tá­mogatása, a Szabadművelődési Alap kuratóriumának megvá­lasztása, a humán szolgálatok támogatása. Vízmérő-leolvasás öntevékenyen A vízdíj változása miatt a Pécsi Vízmű Kft.-nek nincs kapaci­tása arra, hogy leolvassa vízmé­rőket. Ezért a fogyasztókhoz fordult kéréssel, hogy április 15-ig leolvasott mérőjük adatait legkésőbb április 30-ig juttas­sák el a cég számára, hogy az az árváltozási fordulónaptól a ténylegesen felhasznált víz- mennyiség alapján számlázhas­son. Az adatot be lehet jelenteni telefonon - 314-633-as szám 266-os, vagy 314-633/123-as mellékén - és írásban is: 7634 Pécs, Nyugati ipari út 8 címre. Hétfőig lehet jelentkezni a Madarak és Fák Napja városi döntőjére A DOZSO-ban rendezik meg április 26-kán 9 órai kezdettel a Madarak és Fák Napja városi döntőjét. Ennek győztese vehet részt a május 17-ki dunántúli döntőn. Tavaly a Pécset képvi­selő csapat második lett. Az új kiírás szerint a mindenkori győztes csapat városa lesz a következő évi döntő házigaz­dája. Ilyen jog alapján a mos­tani dunántúli döntőt a közel­ben, Dombóváron tartják. A vá­rosi döntőre ez idáig másfél tu­cat iskola jelentette be indulási szándékát. A jelentkezési határ­idő április 24-ével zárul. Sopianae nem egyszerű probléma Megrendeli-e valaki valamikor a római szint ismertetését? Római kori romok a Kereskedők Házánál, fotó: Müller Andrea Témánknak aktualitást ad, hogy április 18-kán volt a Műemléki Világnap. Az utolsó (?) Citrom utcai foghíjon az elmúlt hetek­ben leletmentő ásatást folytatott Kárpáti Gábor, a Janus Panno­nius Múzeum régésze. Ennek eredményeiről tájékoztatta a minap hallgatóságát a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület várostörténeti szak­osztályának az összejövetelén. A római kori Sopianae e környéken előkerült maradvá­nyai sorába tartozik az is, amit itt találtak: két épület felmenő falainak a sarokrészeit, me­lyeknél bizonyos irányváltás tapasztalható, ez pedig keletke­zésük eltérő idejére utal. Ezen kívül találtak egy tipikusan ró­mai vaskést, valamint néhány korabeli érmét. De ami ezeknél fontosabb és érdekesebb: egy 60-70 centi mély gödörből honfoglaláskori kerámiatöre­dék került elő. Ez azt jelenti, hogy a még álló romokba késői honfoglalók települtek be, tőlük származik az a fajta kerámia, amit pár évtized alatt el is feled­tek. Későbbre datálható lele­tekből ilyenek már nem kerül­tek elő. A Citrom utcai építkezések során az elmúlt egy-másfél év­tizedben sok római kori lelet került napfényre, ezek egyike például az a 2,5 méter széles, árkokkal szegélyezett városi utca, amelynek az összekap­csolható részletei átszelik ezt a területet. De nem csak itt, a környéken mindenfelé - Római udvar, Kereskedők háza, MA- TÁV-székház, Ifjúsági Ház mögötti terület, stb. - Sopianae épületmaradványai kerültek elő. Ezek jó része szerencsé­sebb az elődöknél, hiszen gon­doskodnak a megtartásukról. Sok-sok évtizeden át nem így volt: Pécsnek a Sopianae terüle­tén történt fejlődése során sok minden előbukkant, majd tűnt el végérvényesen, s csak do­kumentációk őrzik az emlékü­ket. Annak idején például az új megyeháza alapozásánál is ke­rültek elő romok, többek között egy templom apszisé is, de ezek sem láthatók többé. Aprólékos munkával moza­ikként rakható össze a hajdani Sopianae. Kárpáti Gábor vitat­kozik ama régészi vélemény­nyel, miszerint „ismerem a ró­mai kori város minden négy­zetcentiméterét”.- Az az igazság, hogy borzasz­tóan keveset ismerünk ma is Sopianae-ből - jelenti ki.- Nagyon sok dolgunk van még a teljes megismeréshez: nehéz egy élő városban feltárni, mi volt régen. Sokkal többet tu­dunk a római kori temetőkről, mint a városról. Ezért is elen­gedhetetlen, hogy a mai építke­zéseknél mindent megfigyel­jünk, dokumentáljunk, begyűjt- sünk. Sopianae - összegzi a ré­gész - nem egyszerű probléma. A közelmúltban szóvá tettük az IH mögötti rommező siral­mas állapotát és a Kereskedők háza római szintjének értel- mezhetetlenségét. Ezekről kér­tük Kárpáti Gábor véleményét. -Tudomásom szerint az ön- kormányzat a parkolóterület bővítése végett bérbe adta az IH mögötti területet. ígéretet kaptunk arra, hogy a majdani burkolaton jelezni fogják mindazokat a romokat, ame­lyek most ismét föld alá kerül­nek. A romterületnek a Keres­kedők háza előtti részén nyáron folytatni fogjuk az ásatást, ami­től én nagyon sokat várok. Is­merünk itt a korábbi ásatásból egy beomlott házat, ahol talán mozaikpadlót találunk majd, amire abból következtetnék, hogy a látott falrészeken díszí­tőfestés volt. A Kereskedők há­zát illetően pedig . . .Tudom, nagyon hiányoznak a római szinten a magyarázatok, ezek nélkül valóban semmit sem mondanak a rekonstruált falak. De én legfeljebb segíthetek - ha valaki megrendel valamit. Megrendelik-e végre? Hársfai István Általános iskolások német nyelvi versenye A JPTE 1. sz. Gyakorló Iskolájában rendezték meg a pécsi német tagozatos általános iskolák ta­nulmányi versenyét. A tanulóknak három kategó­riában versenyeztek: 1. Szabad társalgás, 2. Szö­vegértés hallás után (egyéni feladatok), 3. Szituá­ciós gyakorlat (csapatmunka). Eredmények: 7. osztály. Társalgás: Három 1. díj: Frank Tünde, JPTE l.sz. Gyakorló Ált. Isk. (Tanára: Péter Tibomé), Michelisz Balázs, Bánki Donát Úti Ált. Isk. (Gömzsik Pétemé), Pásztor Anikó, Sziebert József Ált. Isk. (Hajdú Zsu­zsanna). Szövegértés: 1. Pásztor Anikó, Sziebert Iskola, (Hajdú Zsuzsanna), 2. Frank Tünde, Gya­korló (Péter Tibomé), 3. Jung Eszter, Belvárosi Ált. Isk. (Bencze Jánosné). Szituáció: 1. 1. sz- Gyakorló: Frank Tünde, Horváth Petra, Szigeti Teodóra (Péter Tibomé) Nevelési Központ 1. sz. Ált. Iskola: Béldi Dóra, Hermann Attila, Nemes Andrea (Osztermayer Istvánná) 2. Bánki Donát Iskola: Aradi Lívia, Kovács Virág, Michelisz Ba­lázs (Gömzsik Pétemé, Láng Jacqueline). 8. osztály. Társalgás: 1. Hilbert Helga, 2. Bi­hari Tamás 1. sz. Gyakorló (Hortobágyi Jó- zsefné) 3. Tóth Anikó, Bánki Donát (Gömzsik Pé­temé). Szövegértés: 1. Hilbert Helga, 2. Bihari Tamás, 3. Kapitány Gellért, l.sz. Gyakorló (Hor­tobágyi Józsefné). Szituáció: 1. Sziebert Iskola: Gál András, Szopoliga Ibolya, Vasvári Éva (Hajdú Zsuzsa), 2.1. számú Gyakorló: Bihari Tamás, Hilbert Helga, Kapitány Gellért (Horto­bágyi Józsefné) Belvárosi: Juhász Botond, Ke­lemen Dániel, Tóth Zalán (Horváth Ágnes). A helyezettek könyvjutalmat kaptak a Lenau Ház és a Domina könyvesbolt támogatásával. Arkhimédészi sarkok Állítólag Arkhimédész, a hí­res ókori görög tudós azt a ki­jelentést tette, hogy ha még egy földteke volna, onnan a Földet ki tudná mozdítani. Ebből származik szólásként a problémák megoldásának sarkalatos részét jelentő „Arkhimédészi pont”. Ám vajon mennyit veszít ez a súlyából - hogy stílsze­rűek legyünk a névadóhoz - a tapasztalatok vízébe mártva? Bizonyítható, hogy az Ark­himédészi pontoknak is van Achilles-sarkuk. Ismeretes, hogy a görög hőst csecsemő korában istennő-anyja csak a sarkáig mentette a sebezhetet- lenséget adó folyó vízébe. így csak a sarkánál érhette - s érte is - halálos sérülés. Vagyis már a görög istenek sem tudnak tökéletes megol­dásokat. Az emberek - a bi­zonyítás kényszere miatt - mégis gyakran próbálják elhi­tetni, hogy megtalálták az arkhimédészi pontot. Az ön­kormányzatiság pécsi történe­téből mentve a példákat, ilyennek szánták az ipari zó­nát. Ezt aztán nem lehet Achilles-sarkon találni a gán- csoskodás nyílvesszőivel, hi­szen nincs is. Már mint ipari zóna. Utána következett a kö­züzemi vállalatok átalakítása a lakásprivatizációval majd­nem egyidejűleg. Logikusnak is tűnt az új struktúra, s az is, hogy a lakásfelújítások és karbantartások elégtelensége miatt sokat szidott PIK-et fel­számolták. A korábbi egyne­gyedére csökkent bérlakás-ál­lomány gondozásával most a Közüzemi Rt. birkózik, s még inkább alulmarad, mint a PIK, hiszen nem hogy pénze nincs, de figyelme is megosztottabb. Az új struktúra sem az egyéb közüzemek problé­máin, se a velük kapcsolatos kiszolgáltatotti gondjainkon nem enyhített. Mostanában pedig előbukkant néhány újabb kényes sarkú arkhimé­dészi pont. A PÉTÁV állító­lag kidolgozta azt a megol­dást: hogyan lehet a díjat nem fizetőknél lezárnia fűtést? Miért kényes? Mert - egye­bek közt - a fűtetlenség kihat a szomszéd lakások hőmér­sékletére is. Érdemes lenne viszont feltalálni „informá­ciós szolgáltatásuk” új leme­zét a fülsértőén lejáratott régi helyébe: „Nem muszáj távfű­tött lakásban lakni.” Az pedig a jog paradicso­mából méltán kiűzetett kol­lektív büntetés kategóriájába tartozik, hogy a Vízmű Kft. egy egész lépcsőházban kiik­tatta a vízszolgáltatást a nem fizetők figyelmeztetéseként. Egyébként nem képtelen­ség, hogy az önkormányzati közüzemi vállalat szociális támogatásért való folyamo­dást javasolja a díjemelés ál­tal megszorult polgároknak? Vajon az erre célra szolgáló összeg meddig lesz elég? Fő­leg, ha a lakásfenntartás prob­lémáinak megoldásaként - önmagában nem is indokolat­lanul - bedobják a tervezett két és félszeres lakbéremelést. Az arkhimédészi pont eb­ben a kérdésben alighanem az Empátia bolygón keresendő. Vagy netán van más eredmé­nyű levezetése annak az okoskodásnak, amit Shakes­peare írt a Velencei kalmár­ban: nem lehet valakiből egy font húst kivágni anélkül, hogy vérét ne vennék.(?) Dunai Imre Pályázat a Tímárház hasznosítására A Koller utcai romos épület fotó: müller A város hajdani cé­hes iparának, s ezen belül a tímár-mes­terségnek az építé­szeti emléke - több­szöri jelentős átala­kítás után - a Koller utca 5/2. szám alatti épület, amelyet ezért Tímárháznak tartanak számon. Az épület műem­léki védettség alatt áll, hiszen a XVIII. század végén építet­ték. Az önkormányzati tulaj­donú ház évek óta üres, elha­nyagolt, állapota azonnali fel­újítást igényel. Gondozatlan- sága környezetének a képét is lerontja: a legnagyobb közvet­len vesztes ebben a Széchenyi Gimnázium nem túl régen épült tornacsarnoka. Az önkormányzatnak nincs pénze a felújításra, ám befutott egy vételi kérelem. Ennek alap­ján a közgyűlés úgy határozott, hogy értékesíti az ingatlant: hasznosítási pályázat alapján keres új tulajdonost Tímárház­nak. A műemléki jelleg miatt a pályázóknak azt is meg kell fo­galmazniuk, hogy milyen funk­ciót szánnak az épületnek. D. I. Hatályossá vált az uj vizar Rendeletben drágább, Húsvét előtt - április 15-től - hatályba lépett az önkormány­zat 1995. évi 11. számú rende­leté, amely az önkormányzat tu­lajdonában lévő víziközműből szolgáltatott ivóvíz, továbbá a víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíz- tisztítás és kezelés díjairól szóló tavalyi rendeletet módo­sítja. A rendelet mellékletébe foglalt áremelés mértékét a la­kossági víz- és csatornaszolgál­tatás díjai meghatározott díjha­táron felüli részének ellentéte­lezésére szolgáló állami támo­gatás követelményrendszere határozta meg. A támogatási küszöbérték az ivóvíznél a 78 Ft/m3-t, csator­naszolgáltatással összevontan pedig a 130Ft/m3-t is megha­ladta idén. Ennek megfelelően határozatban olcsóbb az önkormányzati rendelet mel­léklete a csatornázott területe­ken a víz- és csatornadíját együttesen 156 Ft/m3-ben, a csatornázott, de vízzel el nem látott területeken a csatornadí­ját 40 Ft/m3-ben, a nem csator­názott területeken az ivóvízdí­jat 116 Ft/m3-ben állapította meg. Ezeket a díjakat azonban a szolgáltatónak a lakossági fo­gyasztók esetében oly mérték­ben kell csökkentenie, amilyen mértékű támogatást a díj mér­séklésére kap. A rendelethez fűzött közgyűlési határozat az előbbi követelményre tekintet­tel szabta meg a lakosság által ténylegesen fizetendő - ÁFA-t nélkül! - díjakat: víz- és csa­tornadíj együtt 110 Ft/m3, eb­ből a csatornadíj 40 Ft/m3, az ivóvízdíj 70 Ft/m3. D. I. Városvédő őrjárat. Azt hihetné az ember, hogy az elhanyagoltan álló évszázados bel­városi és peremterületi földszintes, illetve emeletes házak látványához viszonyítva a közel­múltban létrejött lakótelepek állapota nem lehet még olyan csúfos, hiszen az épületek „mo­dern” technikával készültek az elmúlt évtizedekben. Ennek sajnos ellentmond a házak álla­pota, valamint az a tény, hogy az első szériájukat már fel kellett újítani. Első fotónk azt mu­tatja, hogy még ez a fölújítás is hagy időnként kívánnivalót maga után. A második fotó vesz- szőparipánk örök időszerűségét bizonyítja: a lakók nemtörődöm szemetelésének nyomait. Mindkét félvétel Uránvárosban készült. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Településrészi jelölőgyűlés Hirden A Pécs-Hirdi Településrészi Önkormányzat tagjainak jelö­lése érdekében Pécs polgármes­tere április 24-kén 17.30-ra te­lepülésrészi gyűlést hívott ösz- sze. A színhelye a Hirdi Fonó- és Szövő Kft. Szövőgyár u. 2. szám alatti tanácskozó terme lesz. A részönkormányzati ta­gok ajánlása a jelöléssel törté­nik. Ájánlásokat a településré­szen állandó lakhellyel rendel­kező választópolgárok tehet­nek. Jelölt az lesz, akit a gyűlé­sen megjelentek legalább 10% támogat nyílt szavazással. A ré­szönkormányzat tagjainak száma - a vezetőn kívül, aki csak önkormányzati képviselő lehet - 3 főben lett meghatá­rozva. A javaslatok alapján a a részönkormányzat tagjait Pécs Közgyűlése választja meg. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents