Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)
1995-04-20 / 107. szám
8 Dünántúli Napló Közélet 1995. április 20., csütörtök Utóirat a berlini klíma-konferenciáról A levegőég és a nagyvilág jövője Egyre égetőbb környezetvédelmi gondok közepette élünk, s lassan de biztosan haladunk az önpusztítás felé. A zöld- mozgalmak sikoltásait időnként túlzónak vélve, legfeljebb egy legyintésre telik cselekvés helyett. Kivétel azért akad, mint legutóbb az a berlini klíma-konferencia, - egészen pontosan az ENSZ Éghajlat- változási Keretegyezményében Részes Államok Első Konferenciája -, ahol a levegőég és mindezek nyomán a nagyvilágunk jövője volt a tét, s melyen hazánk delegációját dr. Szili Katalin, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára vezette. A kérdésre, hogy tulajdonképpen mi haszna volt a berlini eszmecserének, az államtitkár-asszony leszögezte: a konferencia legfontosabb témája az üvegházhatású gázok kibácsátás-korlátozásának felülvizsgálata volt. Ugyanis az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény kötelezte az aláírókat - 160 állam írta alá és több mint száz ratifikálta is -, hogy az ezredfordulóra a széndioxid és más üvegházhatású gázok légszennyezését az 1990-es szintre korlátozzák. Éppen e miatt, s hogy a kontroll el ne maradjon, fél éven belül át kell tekinteniük, mi történt a saját portájukon. Másrészt a részes államoknak megfelelő staratégiát kell kialakítaniuk a cél érdekében, s erről kötelesek a többieket tájékoztatni. Mindez súlyos kompromisszumok hatása alatt született meg. Ugyanis az elmúlt három esztendőben újabb tudományos kutatások támasztották alá, hogy a széndioxid légköri mennyiségének stabilizálása csak a kibocsájtások drasztikus, 40-60 százalékos (!) csökkentése mellett képzelhető el. S tudni illik: a konkrét kibocsájtás-korláto- zást vállaló 15 legfejlettebb ország felelős a világ (antro- pogén) széndioxid kibocsájtá- sának háromnegyedéért. További gondot jelent a világ levegő-szennyezésének folyamatában a harmadik világ országainak robbanásszerű fejlődése. Gondoljunk Kínára vagy Indonéziára, ahol az elmúlt évtizedben megduplázódott az energiatermelés és ezzel együtt a széndioxid kibo- csájtás mennyisége is. Utóbbiról szólva a konferencián elhangzott a fejlődő országok részéről: igényt tartanak a fejlett technológiákra. Szili Katalin elmondotta: Magyarország ratifikálta az egyezményt és eleget tesz a 2000-re előírt korlátozó kötelezettségének. Intézkedéseinek középpontjában az országos energiatakarékossági program áll, melyet számos más program is kiegészít. Gondolhatunk nagyszabású erdőtelepítésre, illetve egyéb intézkedések körére, mint például az ózon-károsító anyagok, vegyü- letek kibocsájtásának csökkentésére. Az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos globális környezeti kockázat elismerésével együtt, a magyar álláspont szerint is elengedhetetlen A berlini konferencián Kohl szág 1000 küldöttjét. e gázok emissziójának további korlátozására vonatkozó tárgyalások folytatása és az eddigi kötelezettségek szigorítása. Mindenesetre a magyar delegáció aktívan bekapcsolódott a konferencia munkájába, részt vett annak szakértői szakaszában, az úgynevezett berlini mandátum kidolgozásában. A konferencia témáihoz és más környezetvédelmi témákhoz kapcsolódóan a magyar delegáció részvételével számos többoldalú találkozóra került sor: az Európai Unió, a hat társult állam és a három balti kancellár köszöntötte ISO orállam delegációjának találkozójára, az ENSZ környezetvédelmi programja vezetőjének és a közép-európai országok delegáció-vezetőinek eszmecseréjére. Mindezek mellett számos kétoldalú találkozón - melyeknek bizonnyal lesz utóélete is - folytattak a közös cselekvés lehetőségeiről és kényszeréről eszmecserét. Többek között a német, a cseh, észt, holland, kanadai, lengyel partnerekkel, valamint a közvetlen szomszédokkal, a román és szlovák környezetvédelmi miniszterekkel. Kozma F. Keleten a helyzet változatlan Új ellenőrző állomások a magyar-román-ukrán határ mentén A keleti határátkelő-helyeken az utóbbi időben sem javult a helyzet. A kamionoknak gyakran másfél, két napot is kell várakozniuk, s növekvő gondot okoz a fekete piac, valamint a fekete munkavállalók serege. Záhony polgármesterétől, Bajor Imrétől - aki egyben a vidék országgyűlési képviselője is - megtudtuk: olyannyira megnőtt a csempészforgalom, hogy több helyütt, az utak környékén szabályos raktárakat alakítottak ki az illegális kereskedők. Elsősorban nagy mennyiségű ital, benzin, cigaretta érkezik a keleti csempészutakon az országba az ellenőrzés megkerülésével, a vámszabályok kijátszásával. A rendőrség erőit nagyrészt lekötik a közlekedés rendjének fenntartásával kapcsolatos tennivalók. Tetézi a gondokat, hogy az átjövő ukránok zöme éppen Szabolcsban vállal fekete munkát, ahol legnagyobbak a munkanélküliség okozta problémák. A helyzet normalizálására már történtek lépések - mondja a záhonyi polgármester. Az Ukrajnába és Oroszországba tartó autók forgalmának jelentős részét eltereltük a záhonyi átkelőhelytől, ezzel könnyebbé, gyorsabbá vált az egyéb forgalom ellenőrzése. Az illegális kereskedelem visszaszorítása érdekében a határőrség a magyar-ukrán és a magyar-román határ mentén, 20 kilométeres mélységben ellenőrző állomásokat állított fel. Itt minden járművet megállíthatnak és alaposan ellenőrizhetnek. A kontroll olyan szigorú, hogy a szűrőn nagyobb tételben csempészáruk most már nemigen tudnak átjutni. A kémfőnök mesél „Olaszország nem nagyon érdekelt bennünket, sokkal inkább a Vatikán. Önök után a magyarok és a lengyelek kémkedtek” - jelentette ki Markus Wolf, a volt NDK felderítésének egykori vezetője, aki a német alkotmánybíróság ítéletére várva olasz újságírók egy csoportjának mesélt történeteket életpályájáról, a személyét övező legendákról. Olaszországról mindössze ennyit mondott: „Az általam vezetett szolgálat nem nagyon figyelt Olaszországra. A Vatikánra annál inkább. Az önök országával a magyar és a lengyel titkosz- szolgálat foglalkozott. Létezett egy bizonyos munkamegosztás, nekünk például Dánia jutott.” Ki lehet nőni? A baj megállapításában nem volt vita, de a gyógyító eljárások tekintetében már igen - így jellemezhetnénk a Parlamentnek a kormány megszorító intézkedéseiről szóló szerdai vitáját. Mert abban egyetértett a kormánykoalíció és az ellenzék, hogy a költségvetési hiány, a külső és belső adósság már elérte a kritikus határt, a privatizáció megtorpant, röviden: igen egészségtelen a gazdaság állapota. Mi a gyógymód? A kormány szerint először erőteljes beavatkozással a kór terjedését kell megállítani, vagyis nem szabad megengedni az egyensúly további romlását, az állami túlköltekezést. Csökkenteni kell a hiányt s ezzel együtt serkenteni a gazdasági növekedést. Az ellenzék szerint a növekedési hormon maga az igazi gyógymód, tehát a gazdaságot kellő pénzinjekciókkal, támogatásvitaminokkal, a szabályozók ésszerű adagolásával kell felerősíteni egészen addig, míg fokozatosan kinövi a betegségét. Előremenekülő gazdaságpolitika? A pénzügyminiszter szerint a kormány által javasolt stabilizációs program is - ahogy mondta - növekedés-barát, hiszen jobb feltételeket kíván teremteni a vállalkozásokhoz, az exporthoz. Ezt nevezte előremenekülő gazdaságpolitikának, amit az ellenzék viszont szakszerűtlen sokkterápiának minősített. A vitát nem lehet négy fal között eldönteni, még ha a Parlament falai - jelképesen szólva - országnyi teret fognak is körbe. A gazdaság valóságos folyamatai bizonyítják majd, kinek a gyógymódját igazolta az élet. Mert lehet, hogy a bajt ki lehet nőni, de az is biztos, hogy csak az egészséges szervezet képes szépen, arányosan és biztatóan növekedni. Pálos Tamás Az Európai Unió agrárpolitikája Indokolatlan félelem „Magyarország agrárgazdasága és a Közös Piac” címmel tartott előadást dr. Varga Gyula, az Agrárgazdasági Kutató- és Informatikai Intézet igazgatóhelyettese április 14-én, Pécsett a MTESZ-ben. Varga Gyula óvott az illúzióktól, de az indokolatlan félelmektől is az Unióba való belépésünkkel kapcsolatban. Nyu- gat-Európa, a dugig telt raktárak ellenére egy erős magyar agrárszektor belépésében érdekelt, mert akkor a mi termelőink nem fognak sorban állni a Közösség kasszája előtt a normatív támogatásért. Az is tévhit, hogy Nyugat-Európa szövetkezetellenes, nagyüzem ellenes lenne. Őket nem érdekli a tulajdon kérdése, nem azt nézik, hogy a termelőkapacitások kinek a tulajdonában vannak, hanem az, hogy hatékonyan termelnek-e ezek a kapacitások. Az új rendelkezések értelmében bevezetik amerikai mintára az ugaroltatást, mégpedig kötelező jelleggel, vagyis bizonyos birtokhatár fölött a termelőnek a földterület legalább 15 százalékát nem szabad évente bevetnie. Ezután viszont kompenzációs visszatérítést kap az Unió közös kasszájából. 95 tonna gabonatermés alatt nem kötelező az ugaroltatás, viszont kompenzációt sem kap a termelő. A parlagért kapott ingyenpénzt a tulajdonos a bevetett területen a termelés további intenzifikálására fordíthatja. Nyugat-Európában ugyan 20 hektár körüli az átlagos üzemnagyság, azonban a gazdaságok 20 százaléka adja az árutermelés 70-80 százalékát. Az igazán életképesek a többszázhektáras nagyüzemek. Jelentős föld- és tőkekoncentráció várható az ezredfordulóig, illetve azután is. A többlábon álló magyar nagyüzemek nagyon is jól illeszkednének tehát a nyugateurópai agrárstruktúrához. Föltéve, ha addigra sikerül regenerálódniuk, fejlődniük. Az Európai Unió mindenekelőtt hatalmas piacot jelent, amelyen belül Portugától és Finnországig bármelyik ABC- üzletben nagyjából azonos élelmiszerkínálatot találunk már ma is. De nem csupán nyerünk egy nagy piacot, több mint 300 millió fogyasztóval, nekünk is megnyílnak majd saját belső piacaink a konkurencia előtt. Varga Gyula fölhívta a figyelmet arra, hogy bizony Portugália, Görögország, vagy Spanyolország agrártermelői inkább a hátrányát érezték idáig a csatlakozásnak, semmint előnyeit. Nem mindegy tehát, hogy milyen állapotban lesz a mi mezőgazdaságunk a belépéskor! „Az Unió számunkra sem nem a mennyországot, sem nem a poklot nem jelenti majd” - fogalmazott az előadó. Gazdag László Bank injekciók? Bár az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD) csaknem 60 tagja van, munkáját, befektetéseit - amint az a mostani londoni közgyűlésen újra kiderült - nyilvánvalóan a leginkább érintett kelet- és közép-európai államok kísérik figyelemmel. S ez érthető is, hiszen a négy éve létrehozott pénzintézet fő feladata épp a politikai korszakváltás és a gazdaság gyökeres átalakításának kettős, példátlan feladatával küszködő régió segítése. Miként járul hozzá az EBRD a piacgazdasági reformok valóra váltásához? Mennyire pazarló a működése? Reálisak-e tervezetei, ajánlásai a nem ritkán meredek ipari és kereskedelmi visszaesést elkönyvelni kényszerült országok számára? Minderről szerteágazó vita folyt a brit fővárosban. Míg Németország például nem zárkózik el új tőkeinjekciók gondolatától, addig az amerikaiak és angolok ezúttal hevesen ellenezték a tervet. A politikai meggondolások vagy a pénzügyi megfontolások vezéreljék a bankot? E tekintetben szemlélet- és érdekeltérésnek lehet tanúja a világ - s vesztese Európa keleti fele. Olyan alapkérdésekben nincs egyetértés, kívána- tos-e nagyszabású kölcsönökkel gyorsítani térségünkben az átalakulás folyamatát; politikai vagy „sima” üzleti szempontok vezéreljék-e a forrásokat juttató országokat? A jelek szerint az EBRD elsősorban azt vizsgálja, menynyire képes fejlődni egy ország a saját erejéből. S ehhez méri a maga pénzügyi injekcióit. A segélyek ideje lejárt. Szegő Gábor Videóvásár Dobogókőn Napi három videópremier! Igazán nem panaszkodhat a csaknem másfélmillió honi képmagnótulajdonos a videofilm kínálatra: csak úgy ontja vagy harminc videókiadó az újdonságokat. Az év minden egyes napjára átlagban legalább három új videópremier jut! A másfélezer téka között pedig mind több a színvonalas, több ezer műsoros kazettát kínáló kölcsönző. A videofilmek döntőtöbbsége amerikai, hollywoodi produkció, szinkronizált változatban. Ma már az amerikai sikerek a nyugat-európai bemutatóval szinte egyidőben, olykor már előbb jelennek meg idehaza videókazettán. A tavalyi hétszeres Oscar-díjas Schindler Isitája már egy audio-CD áráért megvásárolható, az idei hat Os- cart nyert Forrest Gump pedig június elejétől kölcsönözhető a magyar tékákban, alig néhány héttel követve a világ-videóp- remiert. A két Oscarral büszkélkedő Féktelenül is hamarosan kazettára költözik, míg Az oroszlánykirály várhatóan szeptembertől lesz idehaza videósláger. A Disney-filmek egyébként az elmúlt hónapokban valóságos „videótörténelmet” írtak Magyarországon. A múlt év vége felé jelent meg a Hófehérke és a hét törpe klasszikus Disney-mű, valamint az egyik legújabbkori siker, az Aladdin, melyek egyaránt ötven-ötvene- zer példányban keltek el. E két eladási rekorddal új fejezet kezdődött el a honi videózásban. Eddig ugyanis a kiadók elsősorban videotékák számára értékesítették filmjeiket, kölcsönzési joggal, 3-5 ezer körüli áron. Közvetlenül a képmagnótulajdonosok, családok számára sikerfilmeket nagyobb mennyiségben, megfizethető, 2 ezer forint alatti áron a Disney-cég magyarországi forgalmazója kezdett el értékesíteni. E sikeren felbuzdulva mind több honi kiadó fordul „arccal a lakosság felé”, bár az is igaz, hogy ez nem magyar találmány: az Egyesült Államokban a forgalmazók már több, mint egy éve nagyobb bevételt könyvelnek el a lakosságnak eladott kazetták révén, mint a tékaértékesítésből. Nálunk erre most érett meg a piac - vélik a szakemberek. Várhatóan az április 20-án és 21-én Dobogókőn zajló videóvásáron is az elmúlt néhány év sikerfilmjeinek „lakossági árú” megjelenése lesz az egyik sláger. Olyan filmeket lehet viszonylag olcsón megvásárolni, mint a Dennis, a komisz (Walter Matthauval), a Több, mint testőr (Whitney Houstonnal, Kevin Costnerrel) vagy a Rain man (Dustin Hoffmannal, Tom Cruise-szal). Dobogókőn egyetlen év leforgása alatt immár harmadszor lesz videóvásár, a tavaly áprilisi és októberi összejövetelt követően. A rendezvényre kéttucat hazai videókiadó jelezte részvételi szándékát, s a videótéká- soknak, magánszemélyeknek kínált filmek száma várhatóan meghaladja majd az ezret. Dobogókő vált a videofilmek országos seregszemléjévé. Egy helyen egyszerre ezen a vásáron lehet a legnagyobb választékot megtalálni. A legális hazai videóipar, becslések szerint, legalább 2 milliárd forintos forgalommal büszkélkedhet, mellyel az elmúlt évben a magyar szórakoztatóipar egyik legjelentősebb ágazatává fejlődött. Szakmai vélemények szerint a szerzői jog védelméről szóló törvény 1993. májusi életbe lépése ellenére a kalózipar legalább ekkora bevételre tesz szert a filmpremierek kazettaváltozatának terjesztésével, a videofilmek jogtalan másolásával, terjesztésével, s a kábeltelevíziókon jog nélküli vetítésével. Erről tanácskoznak majd Dobogókőn, a vásár idején az illetékes hatóságok legmagasabb szintű vezetői. Falus Tamás t
