Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)
1995-04-18 / 105. szám
1995. április 18., kedd Gazdaság Dunántúli .'Napló 11 Pécsett, a Jurisics úti iskola-óvoda-bölcsődefűtési rendszerét leválasztják a hőközpontról, s ultrahang vezérléssel a csőhálózaton keresztül szabályozzák a radiátorokat fotó: Müller Minta a gazdaságos fűtésre Pécsi nevelő-központ energiahatékonysági felmérése angol és holland segítséggel Baranya energiagazdálkodásának támogatására két szerződést is aláírtak a múlt héten Pécsett. A megye energetikai helyzetét felmérő tanulmányról és a megvalósításhoz biztosított 270 ezer ECU segítségről már beszámoltunk, ezúttal a kelet-nyugati európai városok energiahatékonysági együttműködését - 117 ezer ECU a költségvetése - mutatjuk be. Példaértékű privatizáció a bogiári Borkombinátban Nincs vevő a Pécsi Fogtechnikára Az Állami Vagyonügynökség eredménytelennek nyilvánította a Pécsi Fogászati és Fog- technikai Kft. megvásárlására kiírt nyilvános, egyfordulós pályázatot. A 100 százalékban állami tulajdonú üzletrész értéke 35,521 millió forint, s megvételére várhatóan már csak az új privatizációs törvény szabályai szerint nyílik mód. Az új privatizációs szervezet arculata Privatizáció és modernizáció, új név, megújult szervezet: Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. elnevezéssel hazai és nemzetközi reklámcégeknek hirdet kétfordulós nyílt pályázatot az ÁVÜ. A cél, olyan tervezet kialakítása, amely az új privatizációs társaság teljes arculati rendszerének alapjait megteremti. A pályázat beadási határideje május 15-én 10—12 óra között az ÁVÜ-nél. Eladó tolnai szórakozóhelyek Szekszárd és Paks központi helyén kínál a Tolna Megyei Vendéglátóipari Vállalat megvásárlásra neves szórakozó helyeket. Az ÁVÜ engedélyével 25,5 millió forintért eladó Szekszárdon a Flolsten Söröző, 4,4 millióért pedig a paksi Hangulat Presz- szó-Söröző. A vendéglátó helyek megvételére készpénzes pályázatot kell benyújtani május 5-én délelőtt 11-12 óra között a tolnai vállalat szekszárdi központjában. Az oldalt összeállította: Mészáros B. Endre Phare-programban Európa szerte mindössze 20 projektet támogatnak az energiahatékonyság témakörben, s Pécs korábbi kapcsolatai alapján a holland Schiedam és az angol Newcastle városokkal közösen pályázva került a kiválasztottak közé - mondta az előzményekről Szász János, a, a Pollack M. Műszaki Főiskola tanára, a program baranyai alkotója. A város jelentős hasznot húzhat a munkából, ugyanis költségvetésének 10 százalékát teszi ki az energia- számla, így az angol és holland energiamegtakarítási tapasztalatokat Pécsett meghonosítva szép summával gyarapodhat az önkormányzat kasszája. Főként a helyi energetikai tervezésről, valamint az intézmények, kiemelt épületek energiahatékonyságának növeléséről cserélnek gondolatokat a szakemberek, mivel Schiedam és Newcastle ezen a téren messze Pécs előtt jár, s kísérleti beruházásokhoz is pénzt ad a program. Hőköltségmegosztókkal, radiátorszelepekkel felszerelt panelházban elemzik, hogy a határolószerkezetek, nyílászárók felújítása, a különböző kivitelezési módok miként javítják a fűtés hatékonyságát, melyik hőszigetelési módszert célszerű rendszeresen alkalmazni a tömbházak helyrehozatalakor. Még látványosabb beruházásnak ígérkezik a távhővel ellátott Jurisics úti iskola-óvoda- bölcsőde együttes fűtési rendszerének átalakítása. Az intézményeket leválasztják a hőközpontról, s ultrahang vezérléssel a csőhálózaton keresztül szabályozzák a radiátorokat. A Phare-segítséggel elkészül a pécsi intézmények többségének „energetikai személyigazolványa” is, s mindenütt testre szabott fűtésszabályozás valósítható meg. A pécsi program tapasztalatai mintát adnak majd a nagy lakóházak, az intézmények energetikai átvilágításához, a felújítási szakipari szolgáltatásokhoz. A munkák végezetével pedig Pécs regionális együttműködést kezdeményez a szlovén mintazóna Maribor, a testvérvárosok: Graz és Eszék, valamint az érdeklődő magyar önkormányzatok bevonásával. Mészáros B. E. A Balatonboglári Borkombinát magánosítását példaértékűnek nevezte Suchman Tamás az Rt. privatizáció utáni első közgyűlésén. A privatizációs miniszter a Hungarovinnek, a BB többségi tulajdonosának nagyarányú részesedését a hazai piacon azért tartja elfogadhatónak, mert élvezeti cikkről van szó, természetesen ez megengedhetetlen lenne alapvető élelmiszereket gyártó cég esetében. Cziráki Imre, a BB vezér- igazgatója újságíróknak beszámolt arról, hogy a Hungarovin a privatizációt követően a hazai borpiac 60 százalékát uralja. A BB Rt. jelenlegi vagyona 1,7 milliárd forint. Ebből a Hungarovin 927 millió forinttal részesedik, 600 millió forint az állami, 200 millió forint pedig a dolgozó és a termelői vagyon. Suchman Tamás a privatizációs bevételek várható alakulását így összegezte: a tervek szerint 1997 végéig lezáruló magánosításig még 846 cég sorsáról kell dönteni. Reális esély van arra, hogy az idén 150 milliárd forint bevételt éljenek el, s az összeg nagy részét az energia- szektorból várja a kormány, az MVM Rt. tulajdonviszonyainak megváltozásától. Adósarok Gázüzeműre alakított autók költségelszámolása Év közben gázüzemű használatra átalakított és így vegyes üzemeltetésűvé vált személygépkocsi (taxi) gáz üzemmódban történő költségelszámolását az alábbiak szerint kell elvégezni: A benzin üzemmódban történő üzemanyag-felhasználás elszámolási módja az adóévben nem változtatható. A gáz üzemmódra történő átállás után az üzemanyag-felhasználásra vonatkozóan a beszerelt gázberendezés típusbizonyítványában (igazolványában) megjelölt fogyasztás (norma), illetve a gyártó által meghatározott alapnorma a mérvadó. Ha ilyennel nem rendelkezik, akkor a Közlekedési Főfelügyelet illetékes telephelyén be kell méretni a gépkocsi fogyasztását gáz üzemmódban és erről hivatalos mérési jegyzőkönyvet készíttetni. Az így rögzített, vagy a típusbizonyítványban feltüntetett norma és a gáz üzemmódban megtett hivatalos utakat igazoló útnyilvántartás (amelyet a taxaméter által rögzített hivatalos útnyilvántartás mellett külön kell vezetni) alapján az üzemanyag (gáz) vásárlását igazoló számlák szerinti egységáron számolhatók el a költségek. Külföldről beszerzett használt személygépkocsi első üzembehe- lyezési évének a meghatározása a következő: a személygépkocsi első üzembehelyezésének éve alatt az első forgalombahelyezés évét (időpontját) kell érteni. Import beszerzésű használt gépkocsi esetében ugyancsak a külföldi első használatbavétel éve a meghatározó és nem az országba történő behozatal éve. Pályakezdő fiatalok munka nélkül - interjú Benedek András helyettes államtitkárral Kényszerparkolás - de meddig? Az ifjú munkanélküliek száma csökkent, ám még mindig közel 60 ezer fiatal vár munkára Egy pillantás a munkaerőpiaci statisztikára: február végén januárhoz képest 5040 fővel nőtt a regisztrált munkanélküliek száma. Ekkor összesen 550 484 munkanélküli szerepelt a nyilvántartásban. A munkanélküli pályakezdők száma ezalatt némileg - 0,8 százalékkal mérséklődött, ám még mindig 59 350 fiatal vár munkára. A nyilvántartott munkanélkülieken belüli arányuk 10,8 százalék. A témáról Benedek András munkaügyi helyettes államtitkárral beszélgettünk.- Az iskolai tanulmányok elvégzése után csaknem 60 ezer ifjúra kudarc vár, amikor bebocsáttatást kér a munka világába. Mi a magyarázat erre az aggasztó jelenségre? Tapasztalatot - de honnan?- A pályakezdők a tanulás időszakos befejeztével rögtön a munka világának egyik árnyoldalával kerülnek közvetlen kapcsolatba. Rendszerint semmiféle tapasztalattal sem rendelkeznek a munkaerő-piaci versenyben, ezért eleve gyengébb pozícióból mérkőznek az idősebb munkavállalókkal, ami gyakran vereséggel végződik számukra. Okozója lehet a kudarcnak az is, hogy a pályaválasztáskor még sem ők, sem szüleik nem láthatták előre a munkaerő-piaci igények gyors változásait.- Azt hiszem, sem az előrelátás, sem a munkatapasztalat hiánya nem róható fel a pályakezdők hibájaként. „Rossz csillagok járnak”- Valóban nem, miként a kialakult helyzetért nem okolhatók azok a munkáltatók sem, akik azonos feltételek esetén a rutinosabb munkavállalókat választják. A bajok fő oka az, hogy „rossz csillagok járnak”, vagyis hosszan elhúzódik a gazdasági válság.- Az ifjúsági kategórián belül kiket sújt legerőteljesebben a munkanélküliség?- A gimnáziumot végzetteket, aminek oka az, hogy az érintett fiúk s lányok nem jutottak be a kiválasztott felsőfokú tanintézetekbe. Számukra a legmegfelelőbb gyógyír - a szakképesítést biztosító tanfolyamokon kívül - a felsőoktatási hallgatói létszám növelése lenne, aminek határt szab a mindenkori költségvetési helyzet.- Jelenleg milyen állami támogatásban részesülhetnek a pályakezdő munkanélküli fiatalok?-A közép- és a felsőfokú oktatásból kikerülő munkanélkülieknek - a három hónapos várakozási idő letelte után - a minimálbér 75 százalékát kitevő segély jár. A segélyezés (mint passzív támogatás) mellett a kormányzat más, aktív felkarolási formákról is gondoskodik, például átképzésről, gyakornoki foglalkoztatásról, közhasznú munkákról stb. A pályakezdőknek évente 45-55 százaléka részesül a segélyen kívül valamilyen aktív támogatásban. 1994-ben például mintegy 35 ezer ifjúra teijedt ki az állami támogatás: 27 ezren továbbképzésben, ötezren bér- támogatásban részesültek, közhasznú munkában pedig több mint háromezren vettek részt.-A március elején bejelentett szigorító kormányintézkedések vajon milyen hatással lesznek az ifjúsági munkanélküliség alakulására? Mire ösztönöz a segély?- Ezt nehéz megmondani. Az biztos, hogy az eddigi pasz- szív segélyezés nem váltja be a hozzáfűzött reményeket, mivel ez az eljárás számos esetben az elhelyezkedés ellen hat. A pályakezdőnek alanyi jogon járó 9150 forintos segély sokakat arra ösztönöz, hogy nem menjenek el dolgozni. Főleg azokat, akik egy év múlva ismét pályáznak a felsőoktatásba. A kemény kormányintézkedéseknek a magángazdaságban aligha lesz korlátozó hatásuk, ami persze a költségvetési szektorban elvileg már elképzelhető, bár következménye aligha lehet széles körű, hiszen a pályakezdők számára nem ez a fő érvényesülési terület.- Miként alakul napjainkban az ifjúsági munkanélküliség területi megoszlása ?- Ez mindenkor az általános foglalkoztatási helyzettel függ össze. Miként a felnőttek, a fiatalok is gyorsabban találnak munkát az ország nyugati felében, mint a keleti régióban. Ez közismert. Kirívó esetek e téren nincsenek.- Mit tesz a munkaügyi tárca az ifjúsági munkanélküliség visszaszorításáért?- Mi nem tudunk új munkahelyeket teremteni a gazdaságban, és a képzési szerkezet megváltoztatása sem csupán a munkaügyi tárca szándékától függ. A foglalkoztatáspolitikai eszközök ésszerű felhasználásával igyekszünk a legalapvetőbb rétegproblémákat megoldani. A múlt évben hárommil- liárd forinttal támogattuk a pályakezdők elhelyezkedését elősegítő programokat, 3,2 milliárd forintot szántunk segélyezésre és hárommilliárdot a pályakezdők munkaerő-piaci esélyeinek javítására.-A minisztérium különböző rétegprogramjainak mi a hozamuk a gyakorlatban ?- Ezúttal csupán az Adj esélyt! elnevezésű, 1993-ban rajtoló programunkra hivatkozom, amelynek három pillére az információszolgáltatás, az oktatás-képzés és a munka- közvetítés. A múlt évben mintegy ötvenezer fiatal került kapcsolatba valamilyen módon ezzel a nagyszabású programmal: 33 ezren munkaerő-piaci tréningen vettek részt, az állásbörzéken pedig 23 ezer pályakezdő munkanélküli fordult meg, ahol számukra a munkáltatók 12 ezer 494 állást ajánlottak föl, de csak 3941 fiatal élt a fölkínált lehetőséggel. Állás és szakképzettség-Ez utóbbi adat netán azt jelenti, hogy az érintett fiatalok nem kapkodnak az üres munkahelyek iránt?- Ezt több okból sem állítanám, mivel döntésükben számos tényező játszik szerepet. Elsősorban az, hogy a munkáltatók által kínált állás és a szakképzettségük között nincs megfelelés. A kistelepülésen élők számára például nehéz és költséges a nagyvárosi munkahely megközelítése, már csak ezért sem fogadhatják el azt. Én az utolsó helyre tenném azt a szempontot, hogy a 9150 forintos segély a kis keresetű munkahely elfogadása ellen motivál. Sajnos, általánosan jellemző, hogy sok fiatalban még nem tudatosult - és ez a társadalmi hatások és a szülői- iskolai nevelés fogyatékossága -, hogy a munka önfegyelmet, kitartást, erőt, szorgalmat, helytállást követel az egyéntől.- Végül is: hány évig kell várniuk az iskolából frissen kikerült ifjú lányoknak, fiúknak, hogy munkahelyhez jussanak?- Átfogó válasz a mai világban nem adható erre a kérdésre. Az első munkahely megszerzése továbbra is nehéz lesz a pályakezdőnek. Ha álláshoz jut, meg kell alapoznia a karrierjét, amit aztán fokozatosan lehet továbbépíteni. Attól nem kell tartani, hogy a szakmai hierarchia aljáról elinduló fiatal - ha egy kis tehetsége, szorgalma van - bele fog beto- nozódni az első munkakörbe, a szakmai szerepek manapság roppant gyorsan változnak.- Az, hogy a munka világához bizonyos ideig tartó kényszerparkolás hozzátartozik, éppenséggel elfogadható, csak ne járjon együtt az egyén számára a leszakadás veszélyével!- Jogos aggodalom. A többéves várakozás óhatatlanul összekapcsolódik a leszakadással. A segélyezés életformává merevítheti azt az állapotot, amelynek feloldása nemcsak a munkaügyi tárca feladata. P. Kovács Imre
