Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)

1995-04-18 / 105. szám

1995. április 18., kedd Közélet Dünántúli Napló 3 A fürdőhely a nyáron kinyitja kapuit fotó: löffler Gábor Mikor lesz határtalan a bűnüldözés? Erősödik az Europol Az integrálódó Nyugat-Eu- rópa közös rendőrségének magja az Europol. Valóban csak mag, amiből később szökken szárba egy igazán hatékony szervezet. De csak akkor, ha az Európai Unió minden tagországa úgy akarja, ami egyelőre - bár­milyen furcsa is - még ko­rántsem biztos. Központjában, Hágában eddig száz ember dolgozik és komputereikben szépen gyűlnek a nemzetközi kábí­tószer-kereskedelemre, a pénzmosásra és a különböző maffiákra vonatkozó adatok. Manfred Kanther német szö­vetségi belügyminiszter sze­rint Európának közösen „meg kell tanulnia a krimi- nálgeográfiát, vagyis azt, hogyan próbálják kiszipo­lyozni az orosz, az olasz, a balkáni, az ázsiai és egyéb bűnszövetkezetek Európa jó­léti zónáját.” Ehhez persze fel kell áldozni a hagyomá­nyos nemzeti szuverenitás egy részét és titkokat kell megosztani más országok­kal. A jelek szerint ezt a franciák érzik a legfájdalma­sabbnak. Nem véletlen, hogy tavaly Mitterrand elnök a Kohl német kancellárral és Felipe Gonzalez spanyol kormányfővel tartott közös konferencia után „nagyobb együttműködést” kért bel­ügyminiszterétől, a gaullista Charles Pasquától. De hogy nem túl nagy sikerrel, azt éppen a schengeni határ­egyezmény életbelépése utáni bonyadalmak igazolják: máris kiderült, hogy nem éppen kol­legiális az együttműködés a bűnüldözésben a francia és német rendőrök között. A ha­táron szabadon átmenekülő bűnözőt nem üldözheti tovább francia felségterületen a német rendőr. Mégis, ha minden a tervek szerint halad, az Europol stábja még az idén ötszörö­sére, ötszáz főre duzzad és te­vékenységét kiterjeszti a nem­zetközi terrorizmusra, az autó­lopásokra és a nukleáris csempészekre is. Az európai közösség vezetői ugyanis végső soron mégis csak azt remélik az Europoltól, hogy képes lesz majd megfelelő vá­laszt adni a „határtalan” bűnö­zésre. Ki működteti idén az orfüi strandot? Eldőlt, hogy Orfűn, a Pécsi tó­nál lévő strandot idén a Bara­nya Megyei Vízmű Vállalat üzemelteti. A strand berendezései és vízbázisa az elmúlt esztendő­ben a Baranya Megyei Közgyű­lés tulajdonába került. A cél­szerűség azt diktálta volna, hogy a testület pályázatot írjon ki a fürdő üzemeltetésére, ám erre nem került sor; az okok közé sorolható, hogy a tavalyi, év végi választásokat követően új közgyűlés alakult, amelynek a felállást követően nem igen volt ideje ezt megtenni. Emiatt a korábbi gazdát, a Baranya Megyei Vízmű Válla­latot kérték fel a strand működ­tetésére, amelynek vezetői igent mondtak, de csak vállal­kozói alapon. Ez egészen pon­tosan azt jelenti, hogy a cég üzemeltetési költségvetést ké­szített: a ráfordítást 17,5 millió forintra kalkulálták, az árbevé­telt 13 millió forintra, a különb­séget pedig a közgyűléstől tá­mogatásként kérték. Ismert, az önkormányzatok nem dúskálnak az anyagi javakban, a baranyai sem, éppen ezért a kért összeg­ből csak 3,5 millió forintot sza­vazott meg a megyei testület. Ezt a vállalat elfogadta, a hi­ányzó egymillió forintot pedig igyekszik kigazdálkodni. A közgyűlés és a vízmű képviselői a szerződést a minap aláírták. Június végén: így már egészen biztos, hogy a fürdőhely a nyáron ki­nyitja kapuit. Degré András, a megyei vízmű főmérnöke sze­rint várhatóan június elejétől fogadják a látogatókat, a kar­bantartást, felújítást elkezdték, s a napokban felveszik a kap­csolatot a strand területén lévő vállalkozókkal, hogy a belső árusítás lehetőségéért kiszabott díjban megállapodjanak. Ez nem kis „mérkőzés” volt ta­valy. Idén azt szeretnék, ha minden bonyodalom és vita nélkül megállapodás születne az étel-, ital- és fagylaltárusí­tókkal. Ami a rekonstrukciót il­leti: pénz híján csupán csak ál­lagmegóvásokra, a tél okozta károk megszüntetésére képe­sek. Holott nagyon fontos lenne például a medence teljes kor­szerűsítése, ennek a beruházás­nak a költsége azonban mai árakon számolva megközelíti a 20 millió forintot. A vízmű az orfűi strandsze­zonban - szeptember elejéig - 150-160 ezer vendéget vár. Azt, hogy milyen összegű belé­pőt kell fizetni a fürdőzésért, egyelőre bizonytalan, de, mint Degré András elmondta, az biz­tos, az indokoltnál kisebb mér­tékben emelik a szolgáltatások árát, ami azt jelenti, hogy a drá­gulás mértéke húsz százalék alatt maradt. Roszprim Nándor Búcsú a régi pénzérméktől Nyugdíjba gurulnak az 1, 5,10, és a 20 forintosok Vannak olyan kifizető helyek - például munkahelyi pénztá­rak -, ahol már most plakátok hirdetik, hogy a félév végén a régi pénzérmék „nyugdíjba” vonulnak. A gyűjtők pedig már félretesznek egy-egy pél­dányt a 45 éves alumínium 1 forintosokból, a 24 éves sár­garéz 2 forintosokból, vala­mint a hozzájuk képes ifjú, mindössze 12 éves kupronik- kel 5 és 20 forintosokból, az ugyancsak 12 éve forgalomba hozott alubronz 20 forinto­sokból. Mint a Magyar Nemzeti Banknál elmondták: 1995 jú­nius 3-ig számítanak törvé­nyes fizetőeszköznek, július 1-jétől azonban már senki nem köteles elfogadni ezeket az érméket. Ha valakinél mégis maradnak bevonásra ítélt pénzek, azokat a Magyar Nemzeti Bank 1995 december 31-ig névértéken beváltja - az 1992 októberében bevezetett újakra. 1996-ban azonban végleges a nyugdíjazás: ja­nuár elsejétől az elöregedett fizetőeszközöket már a bank sem cseréli be. Érdemes fnegjegyezni, hogy a „Magyar Népköztársa­ság” körfelirattal ellátott alu­mínium 1 forintosok jogi szü­letési bizonyítványát először 1949-ben állították ki az ille­tékes hatóságok - rendelet formájában, majd fizetési eszköz-státuszát még kétszer, 1957-ben és 1967-ben kelte­zett rendeletben erősítették meg. A sárgarézből vert 2 forin­tosokat egy 1970-ben közzé­tett jogszabály törvényesí­tette, a kupronikkel 5 és 20 forintosokat, az alumíniumb­ronz 10 forintosokat 1983-as paragrafusok iktatták be a pénzforgalomba. A „körfor­gás” során megkopott érmé­ket természetesen menet köz­ben folyamatosan bevonták, megsemmisítették és újakkal pótolták. (szép) Kamatozó Kincstárjegy 1996/IV Erős és biztonságos Ha megtakarított pénzét biz­tonságban, de magas ka­mattal szeretné gyarapítani, de nem kívánja hosszabb idő­re lekötni, az Ön befektetése a Kamatozó Kincstárjegy. Kamatozó Kincstárjegy Egy éves futamidejű értékpa­pír, amely erre az időszakra igen kedvező, 28,5%-os ka­matot biztosít. Természetesen, mint minden Magyar Állampapír, a Kama­tozó Kincstárjegy teljes biz­tonságát is az állami garancia^ nyújtja. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1995. április 18-21-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1995. április 21. Évi bruttó kamata 28,5%. A Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül, valamint a Magyar Nemzeti Bank és az OTP Bank kijelölt fiókjaiban a futamidő alatt napi árfolyamon adható és vehető. Ugyanakkor vissza is váltható, de ekkor csak a név­értéket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kamato­zó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt. valamennyi pécsi fiók, Kom­ló, Mohács, Siklós, Szigetvár, Pécsvárad, Sásd, Sellye, Szentlőrinc, Villány • Kereskedelmi Bank Rt. 7621 Pécs, Búza tér 6/A, Mohács, Siklós, Szigetvár • MKB Rt. Pécs, Kossuth L. u. 47. • MKB Rt. Pécs, Kossuth L. u. 47. • Magyar Hitelbank Rt. 7645 Pécs, Szbadság u. 3. • MNB Baranya Megyei Igazgatóság 7621 Pécs, Geizler Eta u. 8. • MKB Rt. Pécs, Kossuth L u. 47. • Procent Hungária Rt. 7621 Pécs, Széchenyi tér 6. • Quaestor Értékpapír Kft. 7621 Pécs, Jókai u. 11. • Cooptourist Rt. 7601 Pécs, Irgalmasok u. 22. (a New York Bróker Kft. ügynökeként) A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents