Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)
1995-04-15 / 103. szám
10 Dunántúli Napló Magazin 1995. április 15., szombat SS,?!': Madártávlatból a 4500 embert befogadó épületegyüttes, a Nevelési Központ FOTÓK: laufer l. Gyermekvilág a város szélén Tizenöt éves az Apáczai Csere János Nevelési Központ Van olyan falu, melyben kevesebb lélek él, mint ahányan a pécsi Apáczai Nevelési Központba járnak naponta. Majd 4500 gyermek és felnőtt tölti itt a napjának jelentős hányadát, ahol többet vannak együtt, mint amennyit a családjukkal. A 16 tagintézményből, általános iskolákból, óvodákból, bölcsődékből, művészeti iskolából, gimnáziumból, művelődési házból, a korai fejlesztő központból s a kollégiumból álló központ néhány nap múlva ünnepli fennállásának 15. évfordulóját. Ez az idő egy iskola életében nem sok, de arra elég, hogy látható legyen: az egykori koncepció bevált-e, működik-e. Amikor a mára 60 ezer négyzetméternyi területen fekvő nevelési-oktatási-műve- lődési centrum épült, a vissza- emlékezők szerint először úgy nézett ki, mintha avarkori ásatás folyna. Míg az építkezés tartott, készült a teljes intézmény koncepciója is. A közös munka első hivatalos dokumentuma 1981-ben Mihály Ottó, Szilágyi János és Mihály Ernő nevéhez fűződik. Mihály Ottó ma úgy foglalja össze: „Kidolgoztunk egy 5, majd egy 10 éves fejlesztési-kutatási programot, amelyhez sikerült egy jogilag semmire nem jogosító, de sok mindenre felhatalmazó kísérleti státust biztosítani. Talán elsőként az országban - ilyen méretekben és ilyen sokféleségben mindenképpen egyedülállóan - helyi tantervek sokaságát hoztuk létre. Elkezdtük az óvodaiskolát, és elsőként indítottunk kéttannyelvűgimnáziumot. Kialakítottuk a tagozatos gimnázium előképét. Lett sokféle tehetséggondozási program. Soksok variációban épült ki a családgondozást, a mentálhigié- niés gondozást szolgáló rendszer. Sokan és sokat tanultunk. De elsősorban egymástól tanultunk. Feladtuk, és újra neki- kezdtünk. Csalódtunk egymásban és felfedeztük egymást. Voltak sikereink és kudarcaink. Összegezve: fejlesztettünk és fejlődtünk. ” Az elképzelés lényege ma is az, ami az elején. Olyan intézmény létesült a város déli panelrengetegében, mely egyesíteni kívánta az iskolai nevelés, oktatás feladatait a művelődési, sportolási igények kielégítésével oly módon, hogy az oda kerülő gyermek egy átfogó pedagógiai-művelődési folyamat részese legyen. Az egykori igazgató, Szilágyi János, aki nélkül ma ANK nem lenne, úgy fogalmazott: „Intézményünk tulajdonképpen erején felül vállalta, hogy foglalkozik mindazokkal a problémákkal, amelyeket e városrész felszínre hoz. A gyerekekkel és a szülői házzal való törődéshez így kapcsolódik az, hogy figyelünk a kertvárosban élő tizenéves rétegre. ” Olyanokra is tehát, akik nem tanultak az intézmény falai között, de ott éltek, élnek a peremvidéken. Szilágyi János „dühödt gyermekközpontú- sága”, kitartása, pedagógiai tervei, de talán még szigorúnak mondott természete nélkül is bizonnyal kevesebb lenne azoknak a gyermekeknek a száma, akik találkozhattak itt a személyes pedagógiával. Neve és életének majd 15 éve összefonódott ezzel az intézménnyel. Az első olyan gyerekek, akik már bölcsődébe is ide jártak, idén érettségiznek. Szinte az egész életüket itt töltötték. Ha nyernek egy versenyen, s a nevük elhangzik, még az óvónők is emlékeznek rájuk, tudják, mi volt a legkedvesebb játékuk, mitől voltak szomorúak. Hogy ez a közösség hogyan alakította jellemüket, milyen emberré formálta őket, csak később derül ki, de tanulmányi sikereik már ma is jeleznek. A tárgyak műveltségi blokkokban való tanulása, a használható tudás, a szervesebb ismeret alapfeltétel volt és maradt, ahogyan az egyéni személyiségfejlesztés elve is. Az itteniek hiszik, hogy csak ezzel lehet valódi esélyhez juttatni a gyermeket. A városközpont-szervező funkció, amit az ANK-tól reméltek, kevésbé érvényesült. A több tízezres lakókörnyezet nem állandó, a családok hamar továbbköltöznek innen, ezért nincsenek hagyományok, melyekre a közművelődési szakemberek itt építhetnének. A környezet veszélyeztetett, egyre több a kábítószerező, bandákba sodródó fiatal. Az ANK jelenleg inkább arra törekszik, hogy a saját gyerekei nevelésére használja fel a belső kulturális infrastruktúrát. Nehezíti a helyzetüket, hogy 56 millió forintot meg kell termelniük, s ez kényszeríti őket arra, hogy bérbeadják tereiket. A könyvtár azonban tökéletesen kiszolgálja a környezetet, a pénzszűke egyre több olvasót terel a kellemes környezetben kialakított könyvtárba, köztük sok a felnőtt látogató is. Nagy öröm, hogy az ANK-ban fiatal, és megújulni tudó a szakembergárda. A légkör még mindig kreatív, nyitott. Bódis Éva igazgató szerint ennek az az oka, hogy az a 15 év belülről egy jól kirajzolódó értékstruktúra mentén szerveződött, és folyamatos a belső fejlesztés.-Az együtt dolgozók az alternatívák közül közösen választanak. Tudjuk, mikor ki kerül sorra, és kinek a fájdalma a legnagyobb. Az új tervek izgatnak minket, s még sokáig együtt akarunk dolgozni. A kérdéseink most is azok: mit gondolunk a világról, az iskoláról, a jó iskoláról? Fontos, hogy mára kiderült, sikerült az alternatív pedagógiákból az értékeseket, időtállóakat kiválasztani. Most, az évforduló alkalmat ad a további lehetőségek fölmérésére, s annak számbavételére, menynyi tényleges pedagógiai értéke van ennek az intézménynek. Hodnikl. Gy. Idejáró gimnazisták óra előtti pihenője az Aulában Magyarul magyarán Húsvét A legnagyobb pénzintézet Tokiói bankforrásoktól származó értesülések szerint októberben összeolvad a Mitsubishi Bank és a Bank of Tokyo, s ezzel a világ legnagyobb pénzintézete jön majd létre. Aktíváinak értéke mintegy 72 ezer milliárd jen (720 milliárd dollár), betétállományáé pedig 52 ezer milliárd jen (52 milliárd dollár) lesz. Az összeolvadás után az új pénzintézet központja a jelenlegi Mitsubishi Bankban lesz, a Bank of Tokyo pedig megszűnik. A szuper-vadász Amerikai vadásznak lenni - legalábbis jómódú körökben - egyre kényelmesebb, amióta a szupertechnika bevonult erre a területre is. A szuper-vadász felszerelheti magát többek között egy olyan készülékkel, amely úgy felerősíti a zörejeket, hogy az erdőben a „hangtalanul” suhanó állat is észlelhető. Napjaink vadásza eltévedni sem fog: műhold jelzi a kis képernyőjén, merre jár az erdőben. A szupervadásznak télen sem kell a lesen fagyoskodnia: elektromos fűtés tartja melegen a vadászruhát. Egy sor amerikai állam javára szóljon, hogy máris eltiltották az ilyen fajta felszereléseket. A törvényhozók szerint méltatlan dolog, hogy a vadászatra amúgy is óriási fölénnyel induló emberek még további előnyöket kapjanak a vadakkal szemben. A kereszténység legnagyobb ünnepe. A nagypénteken keresztre feszített Jézus Krisztus dicsőséges feltámadására emlékezünk. Az ünnep nevének értelmezése, származtatása nem okoz nehézséget. A „hús” és a „vét” (vétel=fogyasztás) összetétele. (Vö. magunkhoz vesszük = ünnepélyes, szakrális kifejezése annak, hogy valamit megeszünk, elfogyasztunk.) Elválaszthatatlan kapcsolatban van a húshagyó szavunkkal, amellyel a farsang „farkát”, azaz a végét jelöljük. Húshagyó vasárnap = farsangvasárnap, s az utolsó a húshagyókedd. A világi vigadozá- soknak, lakodalmak, a bálok tartásának az eszemiszomok- nak valamikori utolsó lehetősége. Mert az utána következő nap már hamvazószerda, vagyis a nagyböjt kezdőnapja, amelyen a virágvasárnap szentelt barka hamujával keresztet rajzol a pap a hívek homlokára, emlékeztetve az élet múlandóságára: Emlékezz, ember, hogy porból lettél, és porrá leszel! - Ezt követi a nagyböjti időszak, az Erdy- kódex szerint, negyvenlőböjt, Jézus negyven napi böjtölésének, majd kínszenvedésének emlékezetére szentelt időszak. A böjt szó megbecsülendő régiségünk. Még a magyar nyelv szakrális pogány rétegéből került át a keresztény szóhasználatba. Összefoglalóan rosszra hajló emberi természetünk megzabolázását jelenti a természetes testi kívánságok kordában tartásával. Vagyis a mai közvélekedéssel ellentétben nemcsak a húseledeltől való megtartóztatást értették rajta, hanem ennél sokkal többet. A régi idők böjti fegyelme igen szigorú volt. A legfőbb böjti napokon azaz péntekenként csak kenyeret, sót és száraz növényi eledeleket volt szabad enni, és naponta csak egyszer. Nem zsírral, hanem olajjal főitek. Gondoljunk a természet- gyógyászatra és a reformtáplálkozásra! Nem véletlen tehát, hogy a fő és erőt adó táplálék, a hús tilalma és e tilalom feloldása az ünnep nevének az alapja. Ebből könnyen adódik a következtetés, hogy nagyevő és ezen belül húsevő nemzet vagyunk. Ezt támasztja alá a farsangvasámap előtti csütörtök népi elnevezése: kövércsütörtök, torkoscsütörtök, sőt: zabálócsütörtök, jelezve, hogy ilyenkor kell - divatos szóval élve - „feltankolni” az Ínséges időkre. Mentségünkre szolgáljon, hogy a húsvét mint ünnepnév horvát, de inkább szlovén mintára alkotott tükörszó a horvát-szlovén mesovuzem-bői, amelynek a jelentése hús vétel, hús vevés. Ebből az átadó nyelvben a vu- zem maradt meg. Ez a párhuzam érvényesül a húshagyó esetében is, amely a horvátban- szlovénban mesopust alakban él. Hitünk alapigazsága, „szent titka” szerint FELTÁMADÁS- nak kellene neveznünk ezt az ünnepet, de a szótörténetet figyelembe véve, a húsvéti sonka fogyasztása is szerves része az ünnep megszentelésének. Rónai Béla Keresztrejtvény kesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A április I—i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Azt szeretném megtudni, hogy lehet nagyon sok pénzt örökölni?” Simon, Mohács, Jókai Mór u. 6„ Karácsonyi Beáta, Pellérd, Vasút u. 10/2., Páldi György, Pécs, Nagy Imre u. 41. Az utalványokat postán küldjük el.
