Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)

1995-04-13 / 101. szám

1995. április 13., csütörtök Közélet Dünántúli Napló 3 A plébános - elődeihez hasonlóan - jó egészségnek örvend A pécsi radioaktivitásról Munkaalkalom és kulturált körülmények Lehetőség a felfelé igyekvőknek Rehabilitációs központ kiala­kítását tervezi a Pécsi Támasz Alapítvány a Hársfa utca 4. számú épületben, ahol jelen­leg az éjjeli menedékhely működik. A rehabilitációs központba csak azok a hajléktalanok ke­rülhetnek be, akikben nagy az elszántság arra, hogy változ­tassanak korábbi életvitelü­kön. A központban nem csak emberi körülmények között létezhetnek, hanem folyama­tosan dolgozhatnak és szak­emberek segítségével azokat a magatartási, viselkedési normákat is megtanulhatják, amelyek feltétlenül szüksége­sek ahhoz, hogy visszatalálja­nak a társadalomba. Az elképzelések szerint gombatermesztéssel és üveg­házas zöldségtermesztéssel foglalkoznának. A gomba- termesztésre az alapítványhoz tartozó Sándor utcai épület pincéjében lesz lehetó'ségük, az üvegház pedig a Hársfa ut­cai épület udvarában lenne. A termelés mellett az értékesí­tésben is részt vennének. Az életvitelükön változ­tatni akaró hajléktalanok fog­lalkoztatása az elképzelések szerint már májusban - a re­habilitációs központ építésé­nek kezdetekor - elkezdődik. Tizenegy személy közhasznú foglalkoztatására adott be pá­lyázatot a Munkaügyi Köz­ponthoz a Támasz Alapít­vány. Olyan kivitelezőkkel tárgyaltak, akik hajlandók vállalni a hajléktalanokkal való közös munkát, vagyis közhasznú munkásként már az építkezés ideje alatt dol­gozhatnának a leendő lakók. A létesítmény első építési ütemben megvalósuló egysé­geit az év végéig szeretnék birtokba venni. A 16 személy befogadására alkalmas reha­bilitációs központban tár­salgó, melegítő konyha és há­lószobák lesznek a hozzájuk tartozó vizesblokkokkal együtt. Az elképzelések sze­rint a rehabilitációs központ részeként egészségügyi szol­gáltató egységet is kialakíta­nak, amelyben a fürdési lehe­tőségtől kezdve az alapvetően fontos szűrésekig a napi gyó­gyítás feltételeit is megterem­tenék. T. É. Miért nem elég a gyógyfürdő önmagában? Csamokavatás Kedden felavatták Győrben a Széchenyi István Főiskola tor­nacsarnokát. A sportlétesít­mény 44 millió forintba került. A jelentős összeg teljes egészé­ben költségvetésen kívüli for­rásból állt az építtetők rendel­kezésére - köszönhetően a győ­riek összefogásának. A kassai vértanúk II. János Pál pápa július eleji szlovákiai látogatása idején szenté avatja a három kassai vértanút. Ezt a katolikus egy­házfő jelentette be a bíborosok tanácsának ülésén. A pápa el­nökletével megtartott konzisz- tóriumról a Kathpress számolt be. Szentté avatják Kőrösy (Crisinus) Márk esztergomi ka­nonokot, Pongrácz István és Grodecz Menyhért jezsuita atyákat, akik 1619-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem kassai bevonulása idején nem voltak hajlandók áttérni kálvinista hitre, s emiatt halálra kínozták őket. A három mártírt X. Pius pápa 1905-ben már boldoggá avatta. Elektromos autó A francia kormány július else­jétől pénzügyi támogatást ad mindenkinek, aki elektromos autót vásárol: a segítség mér­téke 5000 frank, s az akció 1996 végéig marad érvényben. A kormánytámogatás mellett a francia állami áramszolgáltató, az elektromos autók terjedésé­ben érdekelt EDF is lépésre szánta el magát: a cég 10 ezer frankot folyósít vagy a gyártó­nak, vagy az importőrnek. A kormányzat ezt reméli, hogy e két döntés eredményeként más­fél év alatt a jelenlegi ezerről 8 ezerre nő a környezetbarát elektromos autók száma Fran­ciaországban, s az ezredfordu­lóra a teljes mennyiség eléri a 100 ezret. Családi pótlék A cseh kormány négy koalíciós pártjának vezetője hétfőn meg­állapodott abban, hogy a csa­ládi pótlékot a jövő évtől jöve­delemtől függően folyósítja majd az állam. Egyezségük sze­rint a családok mintegy 25 szá­zaléka kapna az eddiginél ma­gasabb; 50 százaléka az eddigi­nek megfelelő; 20 pedig az ed­diginél alacsonyabb családi pótlékot. A családok fennmaradó 5 százaléka semmilyen támoga­tásra nem lesz jogosult - kö­zölte újságírókkal Václav Klaus miniszterelnök. „Radioaktiv sugárzás miatt be­zártak négy tantermet a tatabá­nyai Vas László Egészségügyi Szakközépiskolában. ” Egy országos program az ez­redfordulóig azt célozza, hogy felderítsék és feltérképezzék a lakosságot terhelő radioaktiv rendel­lenességeket. Mondhatnánk: Pécsre és környé­kére találták ki. Ha valahol fog­lalkoztatják az emberek gondola­tait az egészségre káros sugárzások, az egyértelműen a baranyai szék­hely. Uránbányá­szat, hőerőmű pernyéje, ilyen szempontból gya­núba fogott panel­falak. A tisztán lá­tást legkevesebb egy körülmény gátolja: az ötve­nes évek elején - amikor az ércbá­nyászat felszíni velejáróival együtt kezdetét vette - nem ké­szült el az úgynevezett 0-szint- felmérés. Ezt Paks esetében már a le­gapróbb részletességig elvégez­ték. Csak leheletnyi többlet A hiány pótlásához a múlt évben kezdett hozzá a Baranya Megyei ANTSZ sugáregész­ségügyi csoportja: folyamatban van Pécs fő közlekedési útvo­nalainak felmérése. Később a kisebb fontosságú utaknál is el­végzik. A cél annak megállapí­tása, hogy az útalapokhoz fel- használtak-e sugárszennyezett kőzetet. Például a meddőhá­nyók kövét.- A természet is „összehoz­hat” megnövekedett sugárzási szintet - hallottuk az ANTSZ sugárfizikusától, Rovó Attilától. - Indiában, Brazíliában is van­nak ilyen területek, de az ott élők ehhez alkalmazkodtak. A mesterséges feldúsulást könnyű kimutatni, csak össze kell ha­sonlítani a természetes sugár­zási háttérrel. Ez az alapadat azonban Pécsre és környékére hiányzik. A jelenleg folyó fel­mérés tehát a most mérhető szinteket rögzítve jelöli ki az alaphelyzetet. Minden esetre tényként kell kezelni, hogy az uránérc kitermelése, a radioak­tív anyagokat is tartalmazó szén elégetése koncentrálja a sugárforrásokat, közelebb hozza a lakossághoz. Hogy mi­lyen mértékű a dúsulás, kérdé­ses. Úgy tűnik, hogy beleveszik a természetes háttérbe. A tudományos kutatás kimu­tatta, hogy a széntüzelésből eredő hőerőműi pernye tartal­maz radioaktiv anyagokat, mégpedig a természetes meny- nyiség huszonötszörösét. Az is tény, hogy kedvezőtlen időjárás esetén az erőmű kéményeiből eredő szennyező füst a Magas- lati-út környékén csapódott le, bár - teszi hozzá Rovó Attila - „csak leheletnyi többletet lehe­tett mérni.” Aggodalomra nincs ok A vizsgálat egyik alapelve: amit eddig már elszennyeztek, onnan semmi ne kerüljön a tá- gabb környezetbe, további ter­helést a környéken élő lakosság ne kapjon. Az eddigi mérések azt jelzik, hogy aggodalomra nincs ok. Az ismert források je­lenléténél sokkal veszélyesebb azonban, ha sugárzóanyag-tar­talmú kőzetet használnak fel útépítéshez, épületek alapozá­sához, födémjéhez. Erre sok példa van. A Pellérd-Aranyos- gadány között most készülő út esetében például az eredeti el­képzelést megkontrázva az ÁNTSZ határozatának ered­ményként lehetetlenné vált a meddőkőzet beépítése az úta­lapba. (A határozat betartásá­nak ellenőrzése azonban még várat magára.) Pécsett és körze­tében több olyan terület van, amelyet a sugáregészségügyi szakemberek pirossal karikáz- tak be. A városban az átlagos természetes háttérsugárzás 80 egységnyi. Sok helyütt ennél kevesebb, néhol eléri a 100-at, vagy ezt meghaladja. Utóbbira példa a vásártér (120-130), a Barbakán melletti várárok, a Magyarürögi út, a Citrom-utca környéke - valamennyit salak­kal töltötték fel. A mért meny- nyiség azonban sehol sem ká­ros az egészségre, még a Kórház-, il­letve Széchenyi-té- ren sem, holott a közfelfogás mint a legerősebben su­gárzó városrészeket tartja ezeket nyil­ván. Meglepő körül­ményre hívja fel a figyelmet a sugárfi­zikus. Miután a su­gárzást a beton ár­nyékolja, a sűrűn beépített területe­ken alacsonyabb szintet mérnek, mint a zöldöveze­tekben. Faluban élő ember nagyobb természetes adagot „kap”, mint egy vá­rosi. Ahol tehát nincs beton, szaba­dabban „mozog” a sugárzás, vagy a ra­dongáz. Van olyan magánépület Kővágószőlősön - a plébánia -, amelynek a pin­céjében 900 egységet mértek. A plébános úr azonban a legjobb egészségnek örvend, csakúgy mint évszázadokra visszame­nően pap-elődei. Pedig nagyjá­ból ennyit mértek a tatabányai iskola tantermeiben is, amely­hez az ottani erőmű salakját is felhasználták építőanyagként. Ugyancsak Kővágószőlősön van egy felszíni érckibúvás, ahol 2400-at mértek, egy épü­let pincéjében 24 000-et! (Ter­mészetes háttér: 5 Bequerel.) Az abaligeti barlangban az át­lagszám 6000. A ma 0-szintje A szakemberek a méréseket folyamatosan végzik. Nyitot­tak, ha valaki úgy gondolja, hogy egy épület - legyen az köz-, vagy magánépület -, egyéb létesítmény a felhasz­nált építőanyag miatt, vagy mert olyan helyen épült, el­lenőrzésre szorul, jelezzék a sugáregészségügyi csoport­nak, a helyszínre mennek. Az alaphelyzet - a ma 0-szintjé- nek - megteremtését nagyon fontosnak tartják a jövő szempontjából. „Legyen mi­hez hasonlítani az adatokat - mondja Rovó Attila -, ha ne adj’ isten Pécsre kerülne egy atomtemető.. .” Mészáros Attila A március 3-án megjelent írás­sal sok vonatkozásban egyet lehet érteni, de nem lesz feles­leges a kiegészítése a követke­zők miatt. Európa és Amerika (USA) között lényeges különbség van a gyógyfürdők hatásának a megítélésében. Európában ős­idők óta használják a termálvi­zeket gyógyászati célokra, míg Amerikában ilyen gyakorlatot nem folytatnak, mivel az ame­rikai orvosi szemlélet sok vonatkozásban eltér a miénk­től. Harminc évvel ezelőtt történ­tek Harkányban olyan vizsgála­tok, amiből világossá vált, hogy a fürdőhatás elsőszámú ténye­zője a vízben oldott fluor. Nem lenne felesleges idegen nyelveken ismertetni az ered­ményeket, mert ez szolgálná Harkány, Baranya és az egész ország érdekét. Ezek az ered­mények évtizedek óta léteznek, de nem hogy külföldön, ide­haza sem ismertek. Harkány fejlesztése megva­lósítható alap-, közép- és felső szinten. Most csak a legutolsó fokozatról szeretnék szólni, mivel az jelenti az átlagon felü­lit. Ennek leírása megtalálható a Pécsi Műszaki Szemle évti­zedek előtti példányában. Lé­nyege, hogy a falutól északra lévő Kopaszhegy csupasz pla­tóján egy olyan luxus szálloda és fürdőkomplexum hozható létre, amihez hasonló az or­szágban nincsen. A terv nagyszerűsége mellett még egyetlen jelentéktelen té­nyezőről kell gondoskodni, ami úgyszólván szóra sem érdemes, a pénzről. A készlet nincs ki­mentve, még rendelkezünk technikai és tudományos bravú­rokkal, csak támogatókra van szükség, akik méltányolják a fantáziát. A napi gyakorlat is igényelne néhány szerény dolgot, teszem azt a község várossá nyilvánítá­sát, környezetvédelmének és közlekedésének a rendbe téte­lét. Mindezeket alátámasztja, hogy Gyógyfürdőkórháza be­töltötte a negyven évet. A ré­góta tervbe vett thermál hotel pedig jó volna, ha mielőbb megépülne. Dr. Barla Szabó Sándor főorvos A kövágószőllősi évszázados plébánia épület pincéjé­ben 900 egységnyi sugárzást mértek, ennek ellenére több generáció óta egészségesek az itt szolgáló, itt élő plébánosok fotó: laufer László A szellemi fogyatékosok és a társadalom Az élet megy tovább Göncz Árpádné sok - elsősor­ban karitatív jellegű - alapít­ványnak az elnöke, így a „Rák- ligá”-nak, a „Támasz”-nak, amely az intézetből kikerült gyermekek gondozásával fog­lalkozik, a „Segítő jobb”-nak, amely a határon túl élő beteg magyarokat segíti, szűrőállo­másokat épít, illetve Magyaror­szágra hozatja azokat a betege­ket, akiket külföldön nem tud­nak gyógyítani, ellátni, a „Har­gita Alapítvány”, amely a gye­rekek nyári, illetve tanulmányi cseréjét karolta fel, a „Kinyílik a világ”-nak, amely a Kárpát­aljai gyerekekkel foglalkozik, a Radnóti Alapítványnak, és nem utolsó sorban a „Kézenfogva Alapítványnak”, amely a szel­lemi fogyatékos gyermekek el­látásával, családjaik felkarolá­sával törődik. Ez utóbbi alapít­vány kezdeményezte az új ame­rikai filmsorozat, Az élet megy tovább levetítését a magyar te­levízióban. Április 9-től, kéthetente, va­sárnaponként általában 18-19 óra között a kettes csatornán egy olyan család életét ismer­hetjük meg, ahol az egyik gyermek szellemi fogyatékos. A Kézenfogva Alapítvány nem véletlenül vette pártfogá­sába ezt a tévésorozatot. Ma­gyarország népességének 3- 4%-a szellemi fogyatékos, tehát gyakorlatilag minden 5. család­nak van valami köze ehhez a betegséghez, mely nem gyó­gyítható, de melynek kezelésé­ben, felfogásában Magyaror­szág enyhénszólva visszamara­dott a fejlett társadalmakhoz képest. A szellemi fogyatékossal a családtagok nálunk nem mer­nek kimenni az utcára. Társa­ságba is csak akkor viszik őket, ha elkerülhetetlenül szükséges. A fejlett országokban, köztük Amerikában, ezek az emberek egész más bánásmódban része­sülnek. Erről szól Az élet megy tovább. A Down kóros olyan kromoszómabetegségben szen­ved, amelynek okát még nem ismetjük. Egy biztos: a negy­ven éven felüli szülő nőknél 20-30-szor nagyobb a valószí­nűsége annak, hogy fogyatékos gyermek jön világra. Kevés a képzett orvos is. Amikor meg­születik egy mongol idióta gyermek, a szülőknek rögtön felajánlják az intézeti elhelye­zést. És ha elfogadják, az ké­sőbbi életük során súlyos lelki- ismeretfurdalások okozója le­het. Nehéz azzal a tudattal élni, hogy van gyermekünk, de le­mondtunk róla. A Down-kóros gyermek soha nem nő fel. Mindig gon­dozni, ápolni kell, vigyázni kell rá. Nincs önkontrollja, állandó felügyeletet igényel. Többsé­gük nem is éri meg a felnőtt kort. „A fiam 21 éves. Elvé­gezte a 8 általánost, ír-olvas, muzikális. Sok mindent meg lehet neki tanítani, csak az élet maga nem tanítható” - mondja egy édesanya. A szellemi fogyatékosokkal már körülbelül 200 szervezet foglalkozik Magyarországon. Még olimpiákat is szerveznek számukra, ahol szellemileg ép gyermekekkel mérhetik össze tudásukat, s az örömön túl nagy sikerélményhez juthatnak. Ez azonban nem elég. Göncz Árpádné szerint külön baby sitter szolgálatra, fogyaté­kos szakrendelésre lenne szük­ség. Egy ilyen már létrejött a Ké­zenfogva Alapítvány kezdemé­nyezésére a Bethseda Kórház­ban. A legfontosabb azonban a társadalom, az emberek felfo­gásának megváltoztatása. Hogy az érintett családok több megér­tést kapjanak, hogy ne kelljen a négy fal közé húzódniuk beteg gyermekeikkel, akik ugyan­olyan kedvesek számukra, mint a többi család számára az egészségesek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents