Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)
1995-04-01 / 89. szám
1995. ájrilis 1 .szombat Közélet Dhnántúli Napló 3 Fogjasztáscsökkentés, takarékosság Elszabadul az infláció? Beszélgetés Pulai Miklóssal, a Magyar Bankszövetség főtitkárával Köznap tapasztat, hogy az árak állandó növekedése folytán milliókálnek mód nehezebb körülmények között, sokan a lét peremée szórnia. De az is nyilvánvaló, csakis a körültekintő, belső éí külső tényezőket mérlegelő, következetes gazdaságpolitika sigítheti ti e helyzetből az országot. Az ország évek óta többet ögyaszt,mint amennyit megtermel, az egyensúlyt csak külföld kölcsönökből vagyunk képesek fenntartani, ami növeli az eladisodottsígunkat. Elértük a kritikus határt!-Lelet-e az Utam és a lakosság fogyaS-tását összhangba hozni C termeléssel? Ha igei: milyen íton-módon? - kérdezük Pulai Miklóst, a Magyar Btnkszövetség főtitkárát.- Váóban fordulóponthoz érkezet a magyar gazdaság: közel !0 százalékkal többet fogyasztunk közületi és lakossági fogyasztásként, felhalmozásként, mint amennyit megtermelünk. Az illám kiadásai évek óta 5-8 százalékkal meghaladják a bevételeit, a hiányt kölcsönökből fedezik. Az ország fizetési mérlegének hiánya tavaly megriadta a 3 milliárd dollárt és az idén ez nem csökken, sőt! Kém volt halasztható tehát tovább ennek az állapotnak a megváltoztatása.- Ön milyen megoldást tart célravezetőnek? Összehangolt szabályozást-Azt a megoldást támogatom, amely együttesen kezeli a külső és belső egyensúly megszilárdítását és az ország nemzeti össztermékének növekedését. Ez nagyon nthéz feladat. A növekedés <rdekében csak olyan lépésekre kerülhet sor, amelyek nem rántják sem az ország fizetési nfrlegét, sem az államháztartás egyensúlyát. Az egyik ilyen leheséges intézkedés az export ösftönzése. De ez sem csak pénz (érdése, hanem a nemzetközi síabályok betartása, a reális piaci lehetőségekre egyarárt figyelemmel kell lenni. A másik lehetőség, külföldi forrásokkal beruházások indítása. Különösen az út-, híd és tclefonfcjlesztésnél tartom hasznosnál a külföldi tőke bevonását, pálcául koncessziók formájában, írért ez nemcsak jelentős muikaalkalmat teremthet, hanefl az egész inf- rastruktárát is látványosan feljavítja s eközbin az állam nem lebecsülendő bevételekhez juthat adók és más módozatok formájában. Annak ellenére, hogy manapság alig esik szó a gazdálk°dás latékonyságáról, nagyon fontosnak tartom a termelékenység javítását, a termelés költségeinek csökkentését. Nem e^gendőabból kiindulni, hogy 3 Piacgazdaságban a nyereségérdekeltség mindent megold. Azt végül, hogy mi a nyereség, mennyi marad abból a vállalkozásnak, sokféle szabály befolyásolja. Ezért a gazdálkodás hatékonyságára való ösztönzés szempontjából is össze ügyi ellátást, a tandíjmentességet, ha van rá pénz. De ha nincs, be kell látnunk, hogy a jövőben csakis a rászorultságot szabad alapul venni ezeknél a szociális juttatásoknál. Egykor, még a háború előtt, jól működött ez a támogatás. Persze nem azt gondolom, hogy pontosan úgy kell csinálni és úgy is nevezni, mint régen. De azt gondolom, hogy nem a szegénységi bizonyítvány léte volt a baj régen, hanem maga a szegénység. Az akkori önkormányzatokkellene hangolni olyan szabályozásokat, mint például a számvitel, az adózás az amortizáció, a befektetések szabályai. Ezek és a stabilitási követelményt szem előtt tartó intézkedések a tulajdonosok megtakarítási hajlandóságának ösztönzésével párosítva, megállíthatják az ország gazdasági helyzetének további romlását, s kilendítheti a javulás irányába.- Hogyan lehet a gazdasági stabilizáció terheit a legigazságosabban megosztani? Jön a szegénységi bizonyítvány?- A lakossági fogyasztást tovább mérsékelni már csak azoknál lehet, akik még bizonyos tartalékokkal bírnak, vagyis a felső és - kisebb mértékben - a középrétegnél. Ámde csak olyan határokig terjedhet ez a mérséklés, hogy ne vezessen újabb tömeget elszegényedéséhez. Elvileg - akármilyen furcsán hangzik ez ma - helyeslem az állampolgári jogon járó családi pótlékot, az egészségnél pontosan tudták, kinek jár az úgynevezett szegénységi bizonyítvány és ilyen alapon külön' féle kedvezmény, támogatás Napjainkban is az önkormányzatokra hárul a stabilizáció* program végrehajtásának ez 3 nagyon nehéz, de nagyon fonti»8 részfeladata. A takarékossági belül sarkalatos pont az áll#1 kiadások radikális mérsékli« ami azt jelenti, hogy a több Ínt 300 milliárdos államházt#*si hiányt - azaz kiadási többi#17 mintegy a felére kellene >zl>n~ tani. Ez is jelentősen mér^1 a fogyasztást, ugyanis az if™ kiadások nem kis hányató ‘fbbe a kategóriába illik, hiszena |1,lva' talok, intézmények váÍ asai’ az állami szektorban ó° 8°zó több mint egy millió alk#1azf)tj munkabére a fogyasztá*1 novelő tényező.- Mikorra juthat kia Sflzda- ság a mostani mélypoKtr°l?- Nagyon sok fiifS attól, hogy sikerül-e tová#^ ls összehangolt intézkeó^se^et kidolgozni a kormány gazdaság- politikájának megvai®silas^ra> lesz-e elég eszántság annak következetes égrehajtására, hogy fogadja ét a társadalom, együttműkdés lesz-e a jellemző, vág a szembenállás, és végül milynek lesznek a külső gazdasági eltételek. A fő kérdés ugyanis, !>gy meg tudjuk-e teremteni aartós növekedés feltételeit a bcső és külső egyensúly elfogadhíó szintje mellett. Ha a tervezett ntézkedések optimálisan hatn kezdenek és képesek leszünk nemzetközi gazdasági élénkülőbe belekapaszkodni, akkor rár 1997-től kezdődően évente í-3,5 százalékos fejlődést éret el a gazdaság és ez már so mindenre teremt lehetőséget. A, ^élhetőség” ára _ f,ennyire lehetséges a várhatóé elszabaduló inflációt megfázni? _ i stabilizációs program kidobásakor az egyik központi térniaz infláció volt. Az infláció ige/tág fogalom, de ezen belül a gaVaságpolitika csinálóinak küld# figyelmet kell arra fordítás hogyan jelenik ez meg a ^tartások, vállalkozók, költ- s|vetésből gazdálkodók min- (jfiinapjaiban. A szükséges intézkedések egy része az árak ^nelkedése irányába hat. A kérdés, milyen mértékű lesz ez. Ezt nagymértékben befolyásolhatja a gazdaságpolitikai intézkedések ebből a szempontból történő gondos összehangolása, a pénzmegtakarításra való ösztönzés és szigorú pénzpolitika megvalósítása az állami kiadások terén. Ezekkel és persze egyéb intézkedésekkel elérhető, hogy az idei infláció elviselhető mértékű és kezelhető maradjon. Maris János Kétmillió gyereket nem lehet segélyezni Miben kételkedik Csehák Judit? Csehák Judit, az MSZP alel- nöke, a parlament szociális bizottságának elnöke kijelentette: nem ért egyet a kormány szociálpolitikai megszorító intézkedéseivel.- Miért?- Amikor ezek a takarékos- sági intézkedések 50 milliárd forinttal érintik a szociális ellátást, a tb-t és az egészségügyet, jogosan kételkedik a szakember, hogy jól átgondolt döntéseket hoztak-e és jó technikai megoldásokat választottak-e a döntéshozók?- Melyek az Ön által leginkább vitatott döntések?-Nem értek egyet azzal, hogy két évre korlátozzák a kisgyermeküket nevelő édesanyák támogatását, amikor nem lehet két éves kortól bölcsődébe, óvodába elhelyezni a gyerekeket. A keresetigazoláshoz kötött családi pótlékkal szemben is fenntartásaim vannak, mert tudjuk milyenek a jövedelem igazolások. Az ellen, hogy az anyasági ellátásokat és más családi támogatásokat segéllyé alakítsanak, elvi kifogásaim is vannak. A legdrámaibb helyzetben sem teheti meg egy szociál-liberá- lis kormány, hogy csak a neo- konzervatív ideológiának megfelelő szegény-politika eszközeit válogassa ki a lehetséges intézkedések tárházából. Nem hiszem, hogy segélyszerű ellátásba lehet részesíteni 2 millió gyereket; azt sem hiszem, hogy az anyasági ellátásban át lehetne térni a segélyezésre; kétlem, hogy eredményesen működne az orvosi szakellátásban a vizitdíj bevezetése.-A megszorító intézkedések elkerülhetetlenek, mondja a pénzügyi kormányzat.-A minisztériumi és más szakemberekkel most azon dolgozunk, hogy a 40-50 milliárdos kereten belül más szociálpolitikai természetű javaslatot fogalmazzunk meg. Remélem, hogy a Pénzügyminisztériummal meg lehet majd állapodni az új javaslatokról és akkor a Parlamentben nemcsak arra nyílik lehetőségem, hogy nemmel, vagy tartózkodással fejezzem ki ellenérzésem, hanem esetleg olyan javaslatok is születhetnek, amelynek elviselhetősé- gét magam is belátom.- Hogyan érzi magát a párt alelnöke, amikor szembekerül kormánya álláspontjával?- Számomra terhes ez a nyilvánosság előtti interveniáló magatartás. Kompromisz- szum kereső ember vagyok, ezért is jobban szerettem volna, ha részt vehetek a javaslatok kialakításában. Félreértés ne essék, nem az késztet szólásra, hogy mellőzött- nek érzem magam, más szakemberek álláspontját sem vették figyelembe. Szakpolitikusnak tartom magam és azt hiszem, hogy a rám szavazók azért választottak az MSZP alelnökének, mert elfogadták azokat az elveket és törekvéseket, amelyeket a párt programjában megfogalmaztunk. Én ezeknek a képviseletére vállalkoztam az elnökségben. Következetlen és gyáva lennék, ha most, amikor egy politikai programmal szembenálló események történnek, valami rosszul értelmezett fegyelem okán nem mondanám el a véleményem. Koós Tamás 8 százalékos vámpótlék Az ország pénzügyi helyzetének súlyossága miatt a kormány egyensúlyjavító csomagjában március 20-tól nyolc százalékos vámpótlékot vetett ki szinte minden import termékre. Dunai Imre, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára szerint a vámpótlék lényegében nem más, mint normatív importkorlátozás. A pótlékot kiterjesztik a turistaforgalomra is, azaz minden nyolc ezer forint feletti magánimportot a mostani tizenöt százalékos vám felett március 20- tól további nyolc százalékos vámpótlék terhel. A pótlék nem vonatkozik az energiahordozókra, mert áremelkedésük az elfogadhatónál nagyobb mértékben geijesztené az inflációt. Az új pótlék nem terjed ki a Magyarországon befektető külföldiek tárgyi apportjára, a magyar kintlévőségek törlesztéseként bekerülő termékekre, illetve a március 20-án már vámkezelés alatt állt importra. A legszegényebb fejlődő országokból származó import korábbi vám- mentessége ezután is fennmarad. A költségvetés a vámpótlék bevezetésétől mintegy 55-56 milliárd forint többletbevételt remél. Ugyanakkor az intézkedés inflációs, árnövelő hatását még pontosan nem tudják megjósolni a szakemberek. A március 20-ától alkalmazandó vámpótlék-rendelet a Magyar Közlönyben már napvilágot látott. Ebben részletezik a kivételeket is, amelyek között szerepelnek a paksi erőmű fűtőelemei, a kőolaj, a szén, a földgáz, bizonyos beruházási eszközök, a különféle szerszámgépek, adatfeldolgozó berendezések. A kedvezmény csak a komplett gépekre vonatkozik abban az esetben, ha a vámfizetésre kötelezett személy, illetve cég igazolni tudja, hogy az import beruházási célt szolgál. A pótlékot ezek után is ki kell fizetni, de utólag vissza lehet igényelni. A kivételek közé tartoznak azok az áruk is, amelyek vámmentességét nemzetközi szerződés írja elő. n. zs. A Kárpótoltak érdekvédelme A KÍflótlásra Jogosultak Ér- dekvíd|lmi Szövetsége (KÁ- RÉS0 szerint, mint azt Sz.ent- györflólgyi Péter elnök megerősít, véget kell vetni annak a elenlegi gyakorlatnak, hogj a!cülföldi befektetők ne- vetsí§een alacsony áron felvásárolják a kárpótlási jegyeket. í rogatják azt az elgondolást, ty a privatizáció során az /Ví-ne fogadhassa el a kár- póttfsl tgyeket pénzt helyettesül) íróeszközként a külföldi bel'Á,e?től. Az ÁVÜ az alanyi kárfútQaktól a kamattal fel- sZofz01,értéken vásárolja fel a káif^Hi jegyet. jzen^yörgyvölgyi ellent- m(^idás ]^t a kárpótlási törvén ti privatizációs törvény kétPaÁusa között. Nevezetesei a tárpótlási törvény ki- mé'djüa magánosítás során az állami vagyon eladásakor legalább 10 százalékot - szövetkezetek esetében 20 százalékot - kárpótlási jegyre kell kiadni, a hatályos privatizációs jogszabály viszont úgy rendelkezik, hogy a kárpótlást a nemzetgazdaság tűrőképességének figyelembevételével kell kielégíteni. A hatályos jogszabályok is lehetőséget nyújtanának a kárpótlási igények kielégítésére, hiszen jelenleg mintegy 1000 milliárd forint értékű állami vagyon vár privatizálásra, ezzel szemben pedig körülbelül 70 milliárd értékű beváltatlan értékpapír van a kárpótoltak birtokában. Ez a kamatokkal felszorozva körülbelül 100 milli- árdot ér, és pontosan 10 százaléka a privatizálandó állami vagyonnak - mondta a KÁRÉSZ elnöke. PS 'vasúrnz w'
