Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)

1995-04-12 / 100. szám

1995. április 12., szerda A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Húsvéti áruház - Új diszkontáruházát nyitott a húsvét előtt Pécsett a Konzum. Az ed­dig ellátatlan területen, a Budai-vámnál az Opel-szalon szomszédságában megnyílott raktár- áruház természetesen a húsvéti ünnepek után is várja a vevőket, közülük is elsősorban a na­gyobb tételben bevásárlókat és a kereskedőket. fotó: laufer László Viharos lakásszövetkezeti küldöttgyűlés Pécsett A kiszállási díj nem titok Gügyi Új nyelvi jelenségnek lehe­tünk szem- és fültanúi ha­zánkban. Ha nem is olyan jelentőségű, mint a nyelvújí­tás kora, legalább annyi vadhajtása van. Illetve majdnem csak az. Anyanyelvűnk amúgy is óriási támadásnak van ki­téve, a nagy nyitással ugyanis nemcsak a tőke, de a tőkések nyelve is beszi­várgott az országba, tele va­gyunk már idegen szavakkal és kifejezésekkel. A gyer­mekkorát élő demokrácia fiataljai ezen felül még a gyermeki szóalkotás sajá­tosságait is felmutatják. Kia­lakulóban van egy új, gü­gyögő stílus, ami néhány éve az emberkékkel kezdő­dött. A kicsinyítő képzővel mintha mindenki alsóbb osztályba lépett volna, fele­lős felnőttből gyönge gyer­mekké lett. A szó, ami Hans Faliadénál és legfeljebb Erich Kástnemél hangzott jól utoljára, mára ugyanúgy vonatkozhat vállalkozóra, mint szegény munkanélkü­lire, betegre vagy betegtolo- gatóra és folytathatnánk. Az elfogadott, és a nyelvbe mára beépült „csoki”, meg a „süti” mellé újabb édes dolgok kerültek. Bármikor láthatunk olyan feliratokat, mint nari (na­rancs), de hallani lehet azt is, hogy valaki undi, vagy valami egyszerűen budi. A példák folytathatók, a leg­megdöbbentőbb mégis az volt a számomra, amikor feliraton láttam: ma divat - bemcsi. Erre már csak azt lehetne mondani: primcsi. Ha a dolgok így folyta­tódnak, ez a gügyögés nem­sokára sikk lesz. Előbb- utóbb úgy fogjuk hívni: gü­gyi­Sőt. Gügye. Hodnik I. Gy. Régi-új igazgató a Pécsi Harmadik Színház élén Pécs Közgyűlésének döntése alapján január 1-jével a Pécsi Kisszínház és a Ságvári Endre Művelődési Ház összevonásá­val létrejött a Pécsi Harmadik Színház. Az igazgatói állás be­töltésére kiírt pályázat eredmé­nyesnek bizonyult, noha csak egy jelentkező volt, a művelő­dési ház jelenlegi igazgatója. A felkért szakmai-szakértői bi­zottság és a dolgozók döntő többsége azonban támogatta Vincze János kinevezését. En­nek alapján Pécs Közgyűlése Vincze Jánost nevezte ki a Pé­csi Harmadik Színház igazgató­jának 1995. április 15-i hatály- lyal három évi időtartamra. Alkalmasint bosszúság forrása, ha a csapból forró helyett lan­gyos hőfokon csordogál az amúgy tisztes összegért „kí­nált” melegvíz. Kisebb-na- gyobb műszaki hiba persze mindig előfordulhat, ám pana­szos kertvárosi olvasónk azt ki­fogásolta, hogy bejelentésekor a szolgáltató ügyeletesétől hi­ába kért, nem kapott választ az esetleges kiszállási díj mértéké­ről. A fogyasztót terheli ugyanis az összeg, amennyiben a bejelentés helyszínén az elő­írtnak megfelelő hőfokot mér az ügyeletes szakember. A PÉTÁV Kft. területe 80 százalékában általános kiszál­lási díjat kér, ami (ÁFA nélkül) jelenleg 356 forint. A mecsek­A kormány rendelete alapján 1996-tól minden egyetemre, főiskolára jelentkező diáknak az év januárjában érvényes minimálbér tíz százalékát kell befizetnie. Ezt annyiszor kell megtennie, ahány intéz­ménybe jelentkezik. Az egy­szeri díj jövőre több lesz, mint ezer forint.- Idegszanatóriumba fogunk kerülni - így összegezte véle­ményét az egyetemi felvételi el­járásról szóló kormányrendelet­ről az egyik pécsi gimnázium igazgatója. Ezentúl ugyanis a felsőoktatási intézmények ma­guk dönthetnek arról, hogy szerveznek-e felvételi vizsgát, mikor és milyen típusút, vala­mint arról is, hogy milyen szempontok alapján rangsorol­ják a jelentkezőket. A döntést ugyan ponthatár alapján hozzák majd meg, de azt is az intézmé­nyugati és a budai városrész néhány távoleső területén pedig 780 forintot számít fel. Az ösz- szeget korántsem „titkolják” az érintettek elől, bocsátotta előre Pojányi János üzemvezető, de kivételesen előfordulhat a fen­tihez hasonló eset. A melegvíz előírt hőmérséklete 40 fok, ám a kiszállási díjat csak abban az esetben kérik el, ha 44(!) fok fe­letti értéket mutat a mérő. Az üzemvezető szerint sajnálatos néhány fogyasztójuk megala­pozatlan feltételezése, misze­rint a bejelentést követően a PÉTÁV „rákapcsolna” a beje­lentett szakasz hőmérsékletére. A hiba jelzésétől számítva álta­lában egy-másfél órán belül a helyszínre ér a szakember, ám nyék határozzák meg, hogy be­számítják-e egyáltalán a közép­iskolai eredményeket. így el­képzelhető, hogy minden egye­tem, főiskola más és más köve­telményrendszert állít fel a je­lentkezők számára, még ugyan­azon területen belül, szakon is. Ezzel a gimnáziumi tanárok és tanulók elveszíthetik azokat a biztos támpontokat, amik alap­ján a tanítás és tanulás négy éves időszakát megtervezhetik. Dr. Bakos Károly, a Műve­lődési és Közoktatási Miniszté­rium főtanácsosa lapunknak elmondta, hogy a rendelet a ta­nulók tanulási stratégiáját biz­tosan módosítani fogja. Radiká­lis változások azonban valószí­nűleg nem várhatók, hiszen a felsőoktatási intézmények nem fogják egyik napról a másikra megváltoztatni a felvételi köve­telményeket. A felvételi előtt ennél a rendszer „tehetetlen­sége” folytán jóval hosszabb időt kívánna a távfűtés paramé­tereinek megváltoztatása, s mindez a kft.-nek sem lehet ér­deke. Előfordul azonban, hogy az épületek belső vezetékeinek vízkövesedése, meghibásodása okoz cirkulációs problémákat, így hőmérséklet-csökkenést. Az épületek hőközpontjai igen, a vezetékek azonban már nem a PÉTÁV tulajdonát képezik, va­gyis a javítás a fogyasztót ter­helné. Roppant feszültség for­rása, tette hozzá Pojányi János, hogy olyan vezetékeken kell szolgáltatniuk, amelyek nem saját berendezéseik részei. Tröszt É. két évvel kötelesek ugyanis nyilvánosságra hozni a tartalmi változásokat. A formai módosí­tásokat egy évvel előbb kell be­jelenteniük. Az új jogszabály célja, hogy elsősorban ne a fel­vételi vizsgával, hanem a ta­nulmányok során, belső szelek­cióval választódjanak ki a fel­sőfokú tanulmányokra valóban alkalmas fiatalok. Hogy ez va­lóban megtörténik-e, az az egyetemek, főiskolák döntésén múlik, tartanak-e felvételi vizs­gát. A kormány nyilatkozata szerint az új szabályozás jelen­tős lépést tesz a teljesen szabad beiratkozás felé. A főtanácsos szerint ez nem jelenti azt, hogy az eddiginél több fiatalt vesznek majd fel, hiszen a hallgatók számát min­dig az ország gazdasági telje­sítménye határozza meg. U. G. A pécsi Kertváros Lakásfenn­tartó Szövetkezet 1972. októ­ber 1-jével alakult: akkor négy négyemeletes ház lakói alkották a tagságot. Az évek folyamán egyre több ház épült, és csatlakozott hozzá­juk. így az országban a negye­dik legnagyobb lakásszövetke­zetként tartják őket számon. Jelenleg 2925 szövetkezeti, 1487 vegyes tulajdonú lakást és 480 garázst kezelnek. Minden év tavaszán megtart­ják küldöttgyűlésüket, ilyenkor az igazgatóság és a felügyelő­bizottság beszámol a múlt évi eredményekről, a változásokról és az aktuális elképzelésekről. A napokban tartott küldöttgyű­lésük első és legfontosabb pontja minden tagot érintett. A cégbíróság immáron második alkalommal „dobta vissza” a Kertváros Lakásszövetkezet Alapszabályát. Az egyik sarka­latos pont - a tulajdonjog meg­határozása - amit a tagok saját érdekükben részletes alapos­sággal kihangsúlyoztak, a Cég­bíróság számára törvénysértő­nek bizonyult. A szövetkezet jogtanácsosa, dr. Zamostny Ag­nes a viták elkerülése végett felolvasta a Cégbíróság né­gyoldalas elutasítását és pró­bálta meggyőzni a küldötteket a törvényadta lehetőségekről. Mégis többórás parázs vita ke­letkezett: nem értették az embe­rek, hogy miért nem lehet saját tulajdonuk a ház lépcsőháza, a különböző szerkezetek, tárolók, közös helyiségek. Csak az álta­luk megvásárolt lakások a saját tulajdonuk. Az állam által épí­tett szövetkezeti lakásokat megvásárolhatták, de az emele­tes épület többi része továbbra is állami tulajdon maradt. II­Képernyő előtt Tavasz van, ha nem is gyö­nyörű tavasz, de költészet hava, szerelem havának ígérete, vi­rágnyílás. Leszbikusokkal foglalkozni, ha erőltetjük egy kicsit, akár időszerű is lehet. Lásd Frideri- kusz újabb műsorát. A másként gondolkodás sza­badságával valamelyest társí­tani a másként szeretés szabad­ságát. Persze ha már a szeretet- ben, így vagy úgy, de feloldó­dik, végtelenbe oldódik minden szexuális szélsőség, akkor mire irányul a mesterségesen ajzott kíváncsiság? Talán arra, hogy a szeretet képes-e elmosni azt a vérrel írt választóvonalat, amit az ön- és fajfenntartás húz meg a természetes és a természetel­lenes közt? És feloldja-e a fo­galmakat is? Szó van erről is, és szó van a másság szexuális másságot elő­rángató divatjáról is. Viszont a stúdióban ülő közönség reak­ciói tanulságosak. A tartózko­dás, elutasítás reflexein és az ébredő empátián túl arról győ­ződhettünk meg, ami kézen­fekvő volt eddig is: a hibás génprogram szerint működő vágy, a normálishoz mért bántó fénytörésben ugyan, de ponto­san azokat a közhelyeket termi, szüreteli, és ugyanazokkal a közhelyekkel áltatja magát, mint amit a - szerencsére hete­roszexuális többségű - társada­lom alakít ki magának a szere­lem, az odaadás megnevezé­sére. Isten ennél is tanácstala­nabb egy olyan világban, ahol a természetesen fogant és szült csecsemőket dobják szemetes- kukákba. De lehet a tavasz a kicsattanó egészség, a nagy várakozások évszaka is. Elkelne egy kis pro­letve a közös tulajdont a la­kásszövetkezet kapta meg. Ha egy lakóház ki akar válni a szö­vetkezetből, természetesen a házat minden tartozékával együtt viheti. De a törvény megszabja, hogy a közös tulaj­donú szerkezetek, közös helyi­ségek továbbra is közös tulaj­donban maradjanak. A hosszas és kimentő tájé­koztatóból nyilvánvalóvá vált a megjelent 42 küldött számára, hogy nem tudnak mit tenni, kénytelenek elfogadni a Cégbí­róság javaslatát. Aztán felgyorsultak az ese­mények. A küldöttek felvetet­ték, és egyhangúlag megsza­vazták, hogy csak olyan tiszt­ségviselőt válasszanak az igaz­gatóságba vagy a jelölőbizott­ságba, aki legalább öt éve a szövetkezet tagja és a lakásszö­vetkezet területén is él. Ennek szellemében döntöttek az új tisztségviselőkről. Dr. Székely­hídi Gyula , a KISOSZ Baranya Megyei elnöke kilenc évig volt a Kertváros lakásszövetkezet elnöke is - lakóhelyváltoztatás miatt leköszönt: helyette Zsol- nay Kornél igazgatósági tag kapta meg a bizalmat. Megvá­lasztották a két helyettest is: dr. Antos Árpád igazgatósági el­nökhelyettes, dr. Mednyánszki Sándor felügyelőbizottsági el­nökhelyettes lett. A küldöttek szerint e két funkció azért szük­séges, hogy az elnök akadá­lyoztatása esetén át tudják vál­lalni a teendőket. Tudomásul vették az embe­rek, hogy a forintleértékelések nyomán emelkedtek a közkölt­ségek. Épületenként eltérő az összeg: négyzetméterenként 3 Ft-tól 10 Ft-ig emelkednek a terhek. Ádám Erika Jegyzet paganda ennek is. Csak a ker­tünkben járva, buzgón ásózva a földet, szedegetve a krumpli­bogarakat a levelek fonákjáról, a Kiss Vakondot el ne tapossuk. Szőke András fanyarul ironi­kus, fájdalmasan röhögtető díj­nyertes filmjét, a „Kiss Vakon­dot” szombaton, kései órán su­gározták. Lám csak a föld alatt mocorgó, zsizsegő, szárnya­sodó rovar-lét, vakond-lét ép­pen olyan teljes, mint a kerti nyugágyban borosán és boros­tásan szunyókáló Béláé vagy a zsémbelő ám Béla tartós debili- tásával is hősiesen megbirkózó asszonyszemélyé, Iréné. Irént egy kiváló filmrendezőnk, Herskó János alakítja ragyo­góan. Idefenn a családi fényképek­ből kielevenedő lelkek és ott lenn a homályban a nyúzott életű, szódatalpszemüvegű Kiss Vakondék is mi vagyunk. Életünk teljes, hisz’ télen langymeleg, nyáron kellemesen hűvös az odúnk, szemünk lehet még oly gyenge is, helyzetünk­ben ez inkább előnynek köny­velhető el, mint hátránynak. Kiss Vakondnak és lemenőinek csak annál élesebb a füle, dere- kas náció, dolgos náció - és odafent a Magyar Óperencia meg a Bosnyák tér is hiába tar­tozik a világ legbüdösebb kaná­lisai közé, néhány pohárka ka­dar után, nyugágyból szima­tolva a világba, a „fenti” élet is nagyon barátságos. Különösen most, amikor zsong a tavasz, vakondlányok bújnak elő üre­geikből, megtelik szív, és Óz- don is megnyugtatóan szapo­rodnak a vafnyútetemek. Lövik őket - munkanélkülieknek is munkát ad ez -, hogy ne károg­janak tovább. Bóka Róbert Érdekesség! Hány kalória egy csók? * Meghalt a gyermekeiért * Kórházban vagy otthon szüljön? Aktuális! A húsvéti nyuszi viszon­tagságai ii Mindenről, i 1 ami érdekli a nőket: A megbocsátás nem megalkuvás Mit vár a nő a férfitől? Fájdalomcsillapítás régen és most Oszvald Marika étvágygeijesztője Tanítósors az élet tükrében Új májat kapott a Jackson-gyerek A lélek a test harmóniája A tej megszépít Gyerekdivat GYÖNGY Ha egyetemre jelentkezel, fizess! 1996-tól már a felvételi is pénzbe kerül Tavaszi zsongás

Next

/
Thumbnails
Contents