Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)
1995-04-11 / 99. szám
1995. április 11., kedd A Mai Nap Diinántúli Napló 3 Baranya megye vízügyi gondjai Konzultáció lesz holnap, szerdán a közgyűlés elnökénél Baranya megye vízügyi problémáiról. Az egyeztető megbeszélésen a KHVM részéről Dr. Hajós Béla helyettes államtitkár és Révai János főosztályvezető, baranyai részről Werner József közgyűlési elnök, dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere, illetve Szappanos Ferenc, a VÍZIG déldunántúli igazgatója vesz részt. Szó lesz többek között a vízmű-vágyon átadásáról, a Pécsi-víz minőségéről, a vízadó bázisok védelméről, az ivóvíz-ellátásról, a Balokány- és Hullám-fürdők további üzemeltetésének lehetőségeiről. Tanszékfoglaló előadás A Pécsi Orvostudományi Egyetem Tudományos Szakosztályában tegnap dr. Szolcsányi János egyetemi tanár tanszékfoglaló előadására kerül sor. Az előadás „Az ezredforduló gyógyszertani kutatásának és oktatásának perspektívái”-ról szólt. Csongrád megye bemutatkozott Csongrád megye idegenforgalma mutatkozott be tegnap Pécsett, a Művészetek Házában. Az 1995-96-os kínálatban szerepel egyebek között az ópusztaszeri Feszty-kör- kép kiállítása, a Szegedi Szabadtéri Játékok programja, s a megye városainak, valamint vendégforgalmi helyeinek sok-sok vonzó ajánlata. Mint a pinty . . . Érdeklődéssel olvasom egy fogyasztói és forgalmazói hálózat szaklapjában, hogy a cég vezetői és legjobb menedzserei - összesen vagy félszázan - egyhetes továbbképzésen vettek részt a pintyfélék családjába tartozó énekesmadárról elnevezett szigeteken. Ahol az elfoglaltságok közepette rengeteg szabadidős programból válogathattak. Sok menedzser - így a lap - előre „fente a fogát" a tavaly már nagy sikert aratott attrakcióra: a „ tevegelésre ”! Ugyan, ugyan! Nem kell feltétlenül mindjárt rosszra gondolnunk! Hiszen - hívjuk bárhogyan - a „tevege- lés" a Kanári-szigeteken is jó dolog. Főképpen, ha megy, mint a pinty... B. Z. Lomtalanítás - Ingyenes tavaszi lomtalanítást szervezett a Pécsi Közterület-fenntartó és Kertészeti Kft. Az április végéig tartó akció első napjaiban Uránvárosban, Kovácstelepen, a Szigeti városrészben és az Ürögi úton szedik össze a kihelyezett hulladékot. fotó: müller Szegény zsaru, dehogy gondolta volna: a katonai bíróságon köt ki! Ahol hosszan, dadogva, időnként elvöröslő arccal kell elmagyaráznia: miért lőtt, hogyan lőtt, egyáltalán: szabályszerű volt-e a fegyver- használat. Hogy lett volna ugyan választási lehetősége, például megvárja, amíg az üldözött, jobb helyeken 120 éves börtönbüntetésre várományos fickó beleenged kettőt, s utána próbálkozik egy durranós válasszal. Hogy ugyan a szeme előtt lebegett: ő a törvény őre, neki kell a közbiztonságot megteremtenie, s eszébe jutott az is: az egész társadalom ezt várja tőle, mert lassan már teljesen elege van - mármint az embereknek - abból, hogy gyerekeket ütnek véresre egy baseball sapkáért, öregasszonyokat passzíroznak az aszfaltba a táskájukban hordott 84 forintért, hogy papokat vernek agyon remélt zsákmányért, hogy négyen erőszakolnak meg kegyetlenül egy nőt, hogy a fegyver- használat jogosságának magyarázatára pillanatig sem kény- szerített gyilkos két-három másodperc alatt két lány fejét lövi szét - egyszóval mindezt megpróbálta végig gondolni, miközben az éjszaka - mit éjszaka? A nap teljes 24 órájának! - villámgyors lovagja már rég csőre töltötte az „oldalfegyverét”. Gondolta szegény zsaru: ebben a helyzetben hátha szabad fegyverhez nyúlnia. No, mindegy! Ott állt a A zsaruk csípője zsaru, teljes „munkaköri zavarban” a testület előtt. Olvasom az itinert: ha az USA-ba mennék kicsit turistáskodni, s bérelt autómat megállítja a zsaru, nehogy a zsebem felé nyúljak az okmányaimért! A zsaru ugyanis nem tudja, mit akarok onnan elővenni. A biztos prevenció érdekében meglehet: csípőből azonnal lő, mert ő már tudja, az ilyen esetek egy részében pisztoly, kés kerül elő a zsebből. Mármost arról pontos képet adni, hogy milyen a közbiztonság az Államokban, itt és most felesleges. Annyi bizonyos: azzal együtt olyan, hogy ott a zsaruk nem gatyáz- nak. Nem gatyázhatnak, különben még pellengérre állítják őket, hogy nem felelnek meg a kötelességüknek, hiába jártak lőgyakorlatra, miért fizetik őket, ha egyszer egy bűnöző gyorsabb náluk! Micsoda zsaru az ilyen?! Azt sem lehet tudni, hogy ott, az Államokban mennyi a bűnöző és mennyi a zsaru. Egyet viszont bátran lehet mondani: nálunk többen vannak az előbbiek, mint az utóbbiak. Akik - ezt el kell ismerni - egyre jobban végzik a dolgukat. Akik iránt kezd megnőni a polgárok bizalma. A polgároké, akik tudják: nem azért nő a bűnözés Magyarországon, nem azért vert otthont itt a maffia, nem azért járnak erre a kokai- nos autók, nem azért vált elképesztően durvává és egyre szélesebben tapasztalhatóan a bűnözés, mert gatyáznak a zsaruink. Hanem azért, mert ahányan vannak, az részben kevés, részben megkötött a kezük, részben csípőbe szorultak. Jelesül a maffiózó fegyvere és a zsaru fegyverhasználata nehézkessége közötti szorítóba. Ha ebből bárki azt a következtetést vonná le, hogy alakítsuk lőtérré az egész országot, ahol a bűnözők és a bűnüldözők között golyóváltás jelenti a megoldást, alaposan téved. Bár olyan gyermekded bölcsességekre sem hivatkozhatunk, hogy erőszak erőszakot szül. Mert végül is mi az erőszak? A minap az egyik dunántúli városban egy kocsmáros keveredett balhéba néhány kommandóssal. Az italkeverőt igazoltatni akarták, megtagadta, kicsit hepciáskodott - mit csináljon a zsaru? Előrobogott a konyhából a kocsmáros asszonya is, az se gatyázott: neki a kommandósoknak! Elvileg rossz lóra tett, pórul is járt. Gyakorlatilag viszont bízott a zsaruk csípőjében. S valóban: tárgyalások végén könnyebbülhettek csak meg a rend őrei. Kimondták: jogosan jártak el, kellett a bilincs. Még csak nem is pisztoly. Ahányszor csak jogosan járnak el, annyiszor várják a tárgyalás végét. Hát persze, hogy messze vagyunk attól: ha egy zsaru az okmányaidat kéri, még véletlen se nyúlj a zsebed felé! Már pedig nálunk sem a rendkedvelő polgárok szoktak zsebbe nyúlni. Mészáros A. Szitkok és könnyek Félő, hogy most fog igazán elszabadulni a pokol. Most, amikor az emberek megkapták az emelt energiaárakkal növelt számláikat, amikor újból - és havonta folyamatosan - leértékelték a forintot, amikor mindennek vonzataként tovább emelkednek az árak és amikor a kormány szigorító csomagterve a családok egyharmadát érintheti hátrányosan a különböző szociális juttatások megvonásával. Akit érdekel, hogy miként jelenik meg mindennek hatása egy ekkora városban, mint Pécs, elég ha veszi magának a fáradságot és elmegy a Népjóléti Iroda Területi Szociális Irodáiba. Ezekbe az intézményekbe futott össze eddig is az évenkénti több tízezer eset, kérelem, panasz formájában. Ide jönnek a mozgáskorlátozottak a közlekedési támogatásért, itt adják az átmeneti segélyt, az ápolási díjat, a katonai családi segélyt, a bevonulási segélyt, a munka- nélküliek jövedelempótló támogatását, a rendszeres szociális, illetve nevelési segélyt, itt állapítják meg a hadigondozottak pénzbeni támogatását. Az irodák munkatársai harmadik éve változatlan létszámmal dolgoznak, összesen 31-en vannak. A feladataik viszont - részben az új törvényekből, részben az önkormányzati rendeletekből eredően - minden évben nőttek. És minden évben emelkedett a szociális költségvetés kerete is, de összegszerűségében mégsem tudtak és tudnak több pénzt adni a kérelmezőknek. Azért, mert sokan kérnek. Az esetenként kiutalható segélyek összege most 1 500-2 000 forint. (Az országos átlag 4—5 000 forint között mozog.) Márpedig sem az alacsony nyugdíjból, bérből élők, sem az egyedülálló gyermekesek vagy a nagycsaládosok, sem a tartósan betegek vagy a teljesen ellátatlanok nem tanúsítanak túl nagy toleranciát akkor, amikor a jogszabályokra hivatkozva elutasítják a kérelmüket. Ki-ki vérmérséklete szerint reagál. Vannak, akik szitkozódnak és fenyegetőznek, és vannak, akik sírva fakadva, értetlenül néznek az ügyintézőkre. Lehet, hogy meghökkenné- nek és talán kevesebb átkot zúdítanának a fejükre, ha tudnák, hogy az itt dolgozók átlagkeresete bruttó 20-25 000 forint. Vagyis annyi, mint amennyinél most meghúzták a családi pótlék határát. Aki alatta van, rászorultnak, támogatandónak tekintendő. T. É. Bajban az óvónők Pécsett nem támogatják továbbtanulásukat Az 1993-as közoktatási törvény értelmében az óvodák csak olyan óvónőket alkalmazhatnak, akiknek felsőfokú képesítése van. Akik középfokon szereztek óvónői képesítést, azok vagy továbbtanulnak, vagy visszaminősítik őket dajkává. Ha ez nem tetszik nekik, akkor elveszthetik munkájukat. Baranya megye óvónői a szekszárdi tanítóképzőben szerezhetik meg diplomájukat. Tandíjuk félévente tizenhétezer forint. A Baranya Megyei Munkaügyi központ tavaly kifizette nekik ezt az összeget, idén azonban már semmi támogatást nem kapnak tőlük. Kovács Mária munkanélküliként jár Pécsről Szekszárdra. Elmondta, azért vesztette el állását, mert lejárt óvónői szerződését nem hosszabbították meg, hiszen nincsen felsőfokú végzettsége. Úgy látja, a munkaadók nem szívesen vállalják a tanulással járó nehézségeket. Egy félévben ugyanis tíz vizsga van, ezeken a napokon helyettesíteni kell a vizsgázó óvónőket. Sérelmesnek tartja, hogy a főiskolai tandíj kifizetéséhez nem kap semmi támogatást. Pedig vannak olyan évfolyam- társai, akiknek az önkormányzat fizeti ezt ki. Ő már ott tart, hogy ezt a tandíjat nem tudja kifizetni. Petren Ferencné, a pécsi ön- kormányzat óvodai ügyekkel foglalkozó tanácsosa kérdésemre elmondta, tavaly a Munkaügyi Központnál pályáztak arra, hogy kifizethessék az óvónőknek a tandíjat. Idén azonban a Munkaügyi Központ nem írt ki újabb pályázatot. A Baranya Megyei Munkaügyi Központban megtudtam, nem volt sohasem kötelezettségük arra, hogy támogassák az óvónők tanulmányait. Tavaly azonban felismerték nehéz helyzetüket, és kifizették a Baranyából továbbtanulók akkor még tízezer forintos tandíját. Ezt idén is megtennék, de fele annyi pénzt kaptak a képzések támogatására, mint az elmúlt esztendőben, az óvónőkre ebből már nem jut semmi. A munkanélküli óvónők továbbtanulását sem támogathatják. A Munkaügyi Minisztérium ugyanis úgy foglalt állást, hogy főiskolai és egyetemi tanulmányok tandíjára nem adhatnak pénzt. U. G. Megrendelőlevél Címzetti Az Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala Pécs, Rákóczi út 34. Pf. 134. Megállapítottam, hogy az ELŐFIZETŐK nyerési esélyei tovább nőttek az Új Dunántúli Naplóban közzétett sorsolási játékokon. Ezért megrendelem az Új Dunántúli Naplót 1995. május 1-jétől. (Kérjük a megfelelő időszakot a négyzetekben megjelölni) Megrendelt időszak □ egy hónapra □ két hónapra □ negyedévre □ félévre Előfizetés díja 437 Ft 874 Ft 1254 Ft 2448 Ft Az előfizetési díjban nyújtott kedvezmény, példányszámban 3 6 12 27 Vállalom, hogy az esedékes előfizetési díjat a kézbesítőnek számla ellenében készpénzben kifizetem név lakcím (ir.szám) Kérjük a megrendelőlevelet borítékba helyezve az Kiadó címére beküldeni vagy a hírlapkézbesítőnek átadni, legkésőbb április 28-áig. Az új előfizetők között 5 db 500 Ft értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki. Továbbá: A KONZUM ÁRUHÁZ minden új előfizető részére, aki legalább két hónapra előfizet ..TÖRZSVÁSÁRLÓI KÁRTYÁT" - amit címükre megküldünk - biztosít, mellyel 6 % fizetési kedvezményt ad az általa forgalmazott termékekre. Borverseny - Pécs és vidéke borversenyét rendezi ma Pécs Város Önkormányzata, a Szőlő és Bortermelők Baranya Megyei Egyesülete és a Kertészek és Kertbarátok Baranya Megyei Szövetsége. Felvételünk a termelői borok besorolásán készült. fotó-, müller andrea r i i t
