Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)

1995-04-10 / 98. szám

1995. április 10., hétfő A Hét Témái Dunántúli Napló 13 Egyre többen utalnak a szervezett bűnözés és a politika összefonódására Fekete kilátások Megegyezés a láthatáron? Vizsga igen, pótvizsga nem! Majdnem egy hónap telt el a „fordulat napja”, március 12-e óta. Az akkor bejelen­tett szigorú gazdasági cso­magtervvel a kormány olyan szelet vetett, hogy az­óta szinte egyfolytában vi­hart arat. Népszerűségi mu­tatója fennállása óta a leg­mélyebb pontra süllyedt, pénzügyminisztere pedig a közvélemény szemében minden, csak nem nagysá­gos úr. . . Mi szűrhető le a viharok­ból? Kormányzati oldalról bizonyára az, hogy a legsür­getőbb lépések esetében sem takarítható meg az ér­dekképviseletekkel való párbeszédhez, a társadalom beavatásához szükséges idő. Ha a partnerek csak felében- harmadában tájékozottak a miért-ékről és a hogyan-ok­ról, a legcélirányosabb in­tézkedésekkel is szembe­fordulnak. Az ilyen sietség tehát nem gyorsít, hanem késleltet. A kormányzat politikai ellenlábasai ugyan jól ki­használták a közvélemény tájékozatlanságát - de azt is megtapasztalhatták: ahogy múlik az információs vér- szegénység, úgy csökken a demagógiába hajló érvek és érvelők ázsiója. Vagyis: népszerűtlen és korántsem tökéletesen kiérlelt intézke­désekre sem érdemes olcsó szólamtöltényekkel lövöl­dözni. Megegyezés a láthatáron? A vihar némileg csöndesült, a megszorítások célját, a 170 milliárdos megtakarí­tást illetően az érdekegyez­tetés főszereplői között ma már nincs érdemi véle­ménykülönbség. Van szi­lárd pont, amelyre ráépülhet a sarokszámokat nem érintő, a szociális partnerek érdemi javaslatait is figyelembe vevő koncepció. De a rész­letekre is kiterjedő egyetér­tés még messze van. Közel csak akkor kerülhet, ha a kormány, a szakszervezet,a munkaadó egyaránt jelesre vizsgázik türelemből, nyi­tottságból és kompromisz- szumkészségből. Szó se róla, nehéz vizsga. Már csak azért is, mert a gazdasági ál­lapota miatt pótvizsgára nincs idő. Bajnok Zsolt A kormány április közepén tárgyal a feketegazdaság és általában a gazdasági bűnözés visszaszorítására teendő lépé­sekről. Ezek mintegy kiegé­szítő - bizonyos értelemben „ellensúlyai” is lesznek a március 12-én bejelentett szociális megszorító intézke­déseknek. Egyrészt hivatottak bizonyítani, hogy a kormány nemcsak a legkönnyebben „sanyargathatókra” sújt le, hanem elszánta magát a sokak által követelt általános rend­csinálásra, másrészt az eddig kiesett adó-, vám- és egyéb ál­lami jövedelmek sokmilliárd forintjával is javítani akarja az államháztartás helyzetét. Gazdasági bűnözés A köznyelv, a sajtó, de gyakran a politika is egy foga­lomként a „feketegazdaság” címszó alatt kezeli a gazda­sági bűnözés szerteágazó je­lenségeit. Legalább a közgaz­dászok azonban határozott különbséget tesznek: rejtett vagy feketegazdaságon a va­lóságosan új értékeket létre­hozó, de a legalitás és az az­zal összefüggő közterhek - adó, vám, illeték, társadalom- biztosítási járulék alól kibújó termelő, szolgáltató, kereske­delmi tevékenységet értik. Becslések szerint ma így ke­letkezik a magyar nemzeti össztermék (GDP) 20-30 szá­zaléka, és ehhez jönnek még a „klasszikus” gazdasági bűnö­zés, például a korrupció vagy a táppénzcsalás révén forgó milliárdok. A gazdasági bű­nözés e két ága természetesen összefonódik. Energikus intézkedések A belügyminiszter által ve­zetett nemzetbiztonsági kabi­net ülése után közölték: az eddiginél jobban összehan­golják a rendőrség, a vámőr­ség, a határőrség és az APEH munkáját. Ezt szolgálja a még a Boross-kormány idején lét­rehozott, de hónapok óta nem működő gazdaságvédelmi koordinációs bizottság mun­kájának a felújítása. Ennél sokkal többet egyelőre nem tudni a „Bokros programban” is kilátásba helyezett energi­kus és hatékony intézkedé­sekről. Legfeljebb annyit, hogy 2 és fél milliárd forinttal - feltehetőleg jó néhány al­kalmazottal - megerősítik a gazdasági bűnüldöző szerve­ket. Ugyanakkor egyelőre nincs döntés például arra, hogy az adóhivatalt esetleg nyomozati jogkörrel lássák el, és vita van a titkosszolgálatok felhasználásáról, vagyis olyan lépésekről, amelyeket sokan - köztük Bokros Lajos pénz­ügyminiszter - szükségesnek tartanak a gazdasági bűnözés érdemi visszaszorításához. Az előző évtizedek, a diktatúra tapasztalatai nyomán a bel­ügyminisztert adó Szabadde­mokraták Szövetsége is el­Nem mindig a „nagyhalak” akadnak fenn fotó: Tóth László lenzi ezt. Az adóhivatal nyo­mozati jogköre, amelyhez a leglényegesebb eszköz az adóbevallásokon szereplő személyi szám lenne, az al­kotmány jelenlegi előírásába és a személyi szabadság felett gondosan őrködő Alkot­mánybíróság korábbi határo­zataiba ütközne. (Egyesek szerint ez az oka annak, hogy az MSZP az utolsó pillanat­ban visszalépett attól az öt­párti alkotmányozási megál­lapodástól, amely minden módosítást az ellenzék - lega­lább részleges - egyetértésé­hez kötne). A másik szál A vitákban az elmúlt napok két nyomós érvet is hoztak. Az egyik az „olajezredesek” ügyé­ben hozott elsőfokú ítélet. Az egyelőre valójában kibogozha- tatlannak tűnő olajüzlet az el­múlt években az egész magyar gazdaságot behálózta, kimutat­hatóan összefonódva a bűnözés egyéb szervezett - s egyre in­kább nemzetközi - ágazataival, például a csempészettel. Mint­hogy pedig óriási pénzekről van szó, a rendőrség szerint egyik kiváltója lett a bűnban­dák közti fegyveres leszámo­lásnak, például a dél-magyaror­szági gyilkosságsorozatoknak. Az olajügyek másik szála vi­szont a politikához vezet, mint­hogy - egyelőre csak feltétele­zések szerint - az „olajmilliár- dokból” jutott a tavalyi válasz­tási kampányra készülő pártok­nak. Nagy port vert fel, amikor - alig egy hete a Népszabad­ságnak adott interjúban - a posztjáról éppen távozó tit­kosszolgálati miniszter, Katona Béla azt állította, megkezdődött a hídverés a feketegazdaság és a politikai szféra között. A poli­tikus arra is utalt, hogy az új nemzetbiztonsági törvény elfo­gadásának késleltetése mögött ez is meghúzódhat. Noha sokan azonnal tiltakoztak, a nyilatko­zatokban, elemzésekben egyre többen utalnak Olaszországra, a szervezett bűnözés és a politika ottani végzetes összefonódá­sára. Tömeges kényszervállalkozás A rendőri, titkosszolgálati eszközök felhasználása tehát továbbra is előtérben marad, de a költségvetési bevételekért folytatott harcban a gazdasági szakemberek ennél fontosabb­nak tartják, hogy a feketegaz­daságot próbálják meg legális csatornákba terelni, leválasz­tani a bűnözésről. Ennek leg­fontosabb módja valószínűleg az adóterhek enyhítése, s a sok vállalkozó számára a szinte el­viselhetetlen társadalombiztosí­tási járulék mértékének a csök­kentése lenne. Szociológusok azonban arra is rámutatnak: a rejtett gazdaság „kifehérítését” megnehezíti, hogy Magyaror­szágon ma tömeges jelenség a „kényszervállalkozás”, vagy a munka vagy egyszerűen tisz­tességes megélhetés nélkül ma­radók kontár termelő- és szol­gáltató tevékenysége, utcai üz­letelése. Számukra jelenleg nem igazi választási lehetőség a biztonságot - adott esetben or­vosi ellátást és majdan nyugdí­jat is - adó, ma azonban cse­kély jövedelmüket megcsapoló legalitás. Hajdú András Mit mond Baranyáról Richard Westlake, Devon Megye Tanácsának elnöke? Lobbi az Európa Parlamentben Mondják, csöndes, jó humorú ember Richard Westlake, Bara­nya partnermegyéjének, De­vonnak tanácselnöke. Tizenöt éve a politikával foglalkozik, s tíz esztendeje a devoni képvise­lőtestület munkáspárti tagja. A megye vezetőjének a közel­múltban választották meg, amit sajátosan angol módra foga­dott: „Talán azért esett rám a választás, mert unták a ko­rábbi, gyér hajú vezetőket, s egy fiatalabbat szerettek volna látni e poszton. ” Westlake úr életét a politiká­nak szenteli. Agglegény, s ere­deti foglalkozását nézve moz­donyvezető. A megjegyzés talán kézen­fekvőnek tűnik:- A politika nem gyorsvonat.- Volt idő, amikor én is azt gondoltam. Hol van az már? Nézzen körül Európában: min­denütt a változások idejét éljük. Keleten-nyugaton egyaránt. Hihetetlen sebességgel változik minden, s bizony, aki hossza­san elmeditál a dolgokon, lema­rad.- Hogyan látja Ön a bara- nyai-devoni kapcsolatokat?- Kapcsolataink nagyon jók, bizonyítja ezt az, hogy több éves próbát is kiálltak már. Kü­lönösen a kulturális front kama­tozik. Gondolok az angol taná­rok cseréjére, arra a lehetőségre amit a baranyai iskolák néme­lyikében kap a tanárnő és a diák: anyanyelvi szintű segítsé­get kap. Másrészt ne feledkez­zünk meg azokról a gazdasági lépésekről sem, amelyek a munkanélküliség rémével küszködő országainkban némi reményt nyújthatnak az embe­reknek az újrakezdéshez. A plimouth-i inkubátorház pél­dája mint szellemi know-how jelenik meg majd reményeink szerint Baranyában is.- Ön és Werner úr, a megyei közgyűlés elnöke, egy újabb együttműködési megállapodást írt alá. Milyen figyelemreméltó elemekkel találkozhatunk eb­ben?- Továbbra is szorgalmaz­zuk a már meglévő kapcsolatok bővítését, amelyben a gazda­sági vonal erősödésére számít­hatunk és az idegenforgalom belépésére is. Turisztikailag kevésbé ismerjük mi angolok az itteni lehetőségeket. Azt sem tudják talán, hogy hol van Ba­ranya, pedig történelmi borvi­dékének termékeivel már talál­kozhattak. Amit kiemelnék e megállapodásból, az tulajdon­képpen egy politikai segítség- nyújtásra való felkérés. És e felkérés nem kimondottan pro­vinciális jellegű.-Miről is van szó, tulajdon­képpen ?-Mi, mármint Devon me­gye, ott vagyunk az Európa Unió, éppen egy esztendeje, ta­valy áprilisában megalakított, úgynevezett régióbizottságá­ban. Módunkban áll tehát, hogy Magyarország érdekében szól­junk néhány jó szót, egyenges­sük a közös Éurópa felé vezető utat.- Öntől e jó szót megkapjuk?- Feltétlenül. Nem első alka­lommal járok Magyarországon, s tudja, az ember személyes be­nyomásai is fontosak nagyon. A politika is valamelyest szub­jektív dolog. Kozma Ferenc II. János Pál pápa Enciklika az életről Századunk az élet elleni töme­ges támadások kora, ez a szá­zad az élettel szemben a halál kultúráját helyezte előtérbe - hangsúlyozta II. János Pál pápa a csütörtökön nyilvánosságra hozott „Evangelium vitae” (az Élet evangéliuma) elnevezésű enciklikájában. A katolikus egyházfő pápává választása óta most 11. alkalommal fordult pásztori körlevéllel a katolikus egyház püspökeihez. A 150 oldalas enciklika megerősíti az emberi élet min­den formájának szentségét és sérthetetlenségét, egyben elítéli az abortuszt, az eutanáziát és a halálbüntetést. II. János Pál az életről szóló elmélkedésnek nevezte encikli- káját, de az egyház a benne fog­lalt rendszabályok betartására szólít fel. Az enciklika szerint minden olyan cselekedet elítélendő, mely az élet szentsége ellen irányul. Az abortusz - gyilkos­ság, melyért erkölcsi felelős­séggel tartozik mindenki, aki gyakorlásához közvetlenül vagy közvetve hozzájárul. Az abortuszon átesett nőket a pápa bűnük megbánására szólította fel, mert így bocsánatot nyer­hetnek. Minden bizonnyal nagy vitá­kat fog kiváltani a pápának az az álláspontja, amely szerint „a bűnt nem lehet joggá formálni. Az abortusz és az eutanázia olyan bűn, melyet semmilyen emberi törvény nem igazolhat”. II. János Pál úgy véli: totalitá­rius az az állam, mely a legvéd­telenebbek - a gyermekek és a végzetesen betegek - életéről rendelkező törvényeket fogad el. A katolikus egyházfő elhatá­rolódott a halálbüntetéstől is. „Bár a halálbüntetés elméleti­leg engedélyezett a legszüksé­gesebb esetekben, de ma az ilyen esetek rendkívül ritkák, talán nem is léteznek” - írta. A pápának ez az állásfoglalása szükségessé teszi az 1992-ben elfogadott új katekizmus átírá­sát, mivel az elismerte a közha­tóságok jogát arra, hogy súlyos esetekben a halálbüntetéssel is éljenek. Az Evangelium vitae encik­lika elítéli a fogamzásgátlást. Bűnnek minősíti az embrió­kon végzett kísérleteket, s felhívja a figyelmet arra, hogy a bioetika terén számta­lan formában támadás törté­nik az emberi élet méltósága ellen. A pápai körlevél egy­ben elítéli az erőszak és a há­ború minden formáját is. Módosítják az átalányadózás rendjét Gaál Gyula országgyűlési képviselő (SZDSZ) a magán- személyek jövedelemadójáról szóló törvény módosítására terjesztett be törvényjavasla­tot. Az Országgyűlés gazda­sági bizottsága támogatja az elképzeléseket. Miért van szükség a néhány hónappal ezelőtt hozott törvény ilyen rövid időn belüli módosítá­sára? - kérdeztük Kari Imrét, a gazdasági bizottság elnök- helyettesét.- Az év elejétől érvényben lévő rendelkezést egyre töb­ben az eredeti céllal ellentét­ben az adók és egyéb közter­hek elkerülésére használják fel. A vállalatok rábeszélték munkavállalóikat az egyéni vállalkozói igazolvány kivál­tására, és most részben, vagy egészében vállalkozói szer­ződés alapján foglalkoztatják. Sok helyütt még a könyvelő­ket és a titkárnőket is vállal­kozóvá „tették”, ezzel keres­tek kiskaput az adó- és társa­dalombiztosítási kötelezettsé­gek csökkentésére.-Ez az újabb törvénymó­dosítás nem erősíti azokat a nemzetközileg is hangoztatott aggályokat, miszerint nálunk nincs jogbiztonság?-Természetesen az volna kívánatos, ha a nagy jelentő­ségű törvényeknél, mint ami­lyen az adótörvény is, stabili­tás legyen. De ha nem változ­tatunk a jelenleg érvényben lévő szabályokon, akkor igen rövid idő alatt több tíz milli­árd forint bevételtől esik el az adóhatóság és a társadalom- biztosítás.- Magyarán szólva: meg kívánják szüntetni az átalá­nyadózást?- Erre nem gondoltunk. A törvénymódosítás tételesen megjelöli azokat - az ezután is igen széles - területeket, amelyeken alkalmazható lesz ez az adózási mód. Szerintünk ez a módosítás éppen a jogál­lamiságot erősíti, noha be­zárja a köztehervállalás alóli kibújás csatornáit.-Mikortól kívánják beve­zetni az új jogszabályt?-Minél előbb. Azért tár­gyaltuk meg rendkívüli bi­zottsági ülésen, és néhány órával később Gaál Gyula képviselő úr már be is terjesz­tette a Ház elé a törvényjavas­latot. Úgy látom, igen nagy a támogatottsága, nagyon gyor­san dönteni lehet a sorsáról. Sürgősen kell lépni, mert mil­liárdok forognak kockán. (koós) > í t 4 I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents