Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)

1995-04-07 / 95. szám

1995. április 7., péntek Közélet Dtinántúli Napló 13 A honi intézményrendszer működtetése is a gazdaságosság irányában változik majd Beszélgetés a kultuszminiszterrel Fodor Gábor minden idők leg­fiatalabb magyar művelődési minisztere, a jogi egyetemen került kapcsolatba az akkor alakuló Fidesz-szel. A párt egyik legmarkánsabb politikusa volt, aki nem sokkal az 1994. évi választások előtt „átlépett” az SZDSZ-be, s ott a kampány egyik kulcsfigurája lett. Ami­kor a választást követően a kormányalakításra került sor, az MSZP és az SZDSZ Fodor Gábort jelölte miniszternek. Hivatalba lépését óriási vára­kozás követte, mert a fiatalok magukénak érezték az ifjú mi­nisztert. Az egyetemisták már­ciusi tiltakozó megmozdulásai óta azonban mintha veszített volna népszerűségéből.- Miniszter úr, sokan a sze­mére vetették, hogy a diák-tün­tetéskor betegségre hivatkozva nem ment ki a tömeghez. Töb­ben „gyávasággal” vádolták, s emlékeztettek más kínos ese­tekre, mikor szintén nem volt elérhető'.- A miniszter is lehet influ­enzás. De ha nem lettem volna beteg, akkor Amerikába kellett volna utaznom. Egyébiránt a diákok nem hozzám, s nem a Művelődési Minisztériumhoz, hanem a Pénzügyminisztérium elé vonultak, a pénzügyminisz­ternek kívánták átnyújtani a pe­tíciót.- Mit szól a pedagógusok til­takozásához? Ha jól tudom, ők önnek nyújtották át petícióju­kat.- Nem pedagógus tüntetést, hanem szakszervezeti demonst­rációt tartottak, amelyen csak az egyik országos pedagógus érdekképviselet vett részt, a másik előre bejelentette a tá­volmaradását. Ezzel nem kívá­nom kisebbíteni e megmozdu­lás jelentőségét. Lehet persze, hogy lesz pedagógus-tüntetés is, de a március 30-ai demonst­rációt nem tekintem annak.- A kormány gazdasági szi­gorító intézkedései milyen ha­tással lehetnek az oktatásra és a kultúrára rövid, illetve közép­távon?- Fájdalmas döntésekre kényszerül az ország, s ez min­den területet érint. A kulturális tárca esetében (is) kevesebb a támogatás, mint eddig, vagy amennyire szükség lenne. Bi­zonyos programokat meg kell nyirbálni, esetleg meg is kell szüntetni. Bevált támogatási formáktól kell búcsút venni, s létszámleé­pítéssel is számolunk. Most még nehéz volna konkrétumok­ról beszélni, de számolnunk kell azzal a „fűnyíróval”, amely a költségvetésben beállított té­telek jelentős részét „levágja”. Ez bizonyos programok támo­gatásának egységesen 15 száza­lékos csökkentésével jár majd. Az oktatás területén - bár a kormány változatlanul a felső- oktatás fejlesztése mellett fog­lal állást - elkerülhetetlen lesz a tanárok-diákok arányának mó­dosítása. Hogy ennek milyen következményei lesznek, azt még pontosan senki nem tudja, minthogy az egyetemeket, főis­kolákat nem egyformán érinti majd a létszámleépítés. A kor­mány nem kívánja növelni a közoktatás támogatását, de elvonni sem akar ezen a terüle­ten. A szigorító intézkedéseknek Fodor Gábor van jó oldaluk is: azokon a terü­leteken, ahol eddig nem figyel­tek a hatékony és gazdaságos működésre, mostantól rákény­szerülnek erre. A magyar közgondolkodás­ban az utóbbi évtizedekben el­uralkodott az a szemlélet, mi­szerint sok minden „jár”, de hogy ezekkel a járandóságok­kal miként sáfárkodunk, azért senki sem érzett felelősséget. Most sokakat érzékenyen érint majd a juttatások megszűnése, csökkenése, de ez a helyzet hosszabb távon mindenkit ösz­tönözni fog a takarékosabb életmódra, s a hazai intézmény- rendszer működtetése is a gaz­daságosság irányában változik majd.- A tárcának végre van új ál­lamtitkára, de egyik helyettes államtitkára megint csak meg­bízott. Meddig tart ez az ideig­lenesnek tűnő állapot?- A felsőoktatási helyettes államtitkár lemondását köve­tően a terület főosztályvezető­jét, Pap Lajost határozatlan időre bíztam meg a helyettes ál­lamtitkári poszt betöltésével. Most még nem tudom, véglege­sen őt választom-e, vagy mást keresek.-A tárca politikai államtit­kárát az SZDSZ az MSZP sora­iból választotta. Bevált ez a módszer?- Elégedett vagyok Szabó Zoltán eddigi tevékenységével. Tény, hogy nem az MSZP je­lölte őt erre a tisztségre, de megszavazták a jelölését. Végső soron az MSZP-t képvi­seli a vezetésben. Korábban az „egyszínűség” híve voltam, de a koalíciós partnerek meg­egyeztek a minisztérium ve­gyes irányításában, így adott­ságként kellett elfogadnom a helyzetet. De sikerült megba­rátkoznom vele. Szalóky Eszter Adózni kell, de hogyan? Új határátkelőhely lesz Battonyán Ugyan a Fidesz vetette fel a minap, hogy talán az államnak is, az adófizető polgároknak is kedvezőbb volna áttérni a csa­ládi jövedelemadó rendszerére, a gondolat - úgy tűnik - a pénzügyminisztertől sem ide­gen. De mi is ennek az adózási módszernek a lényege? Miben különbözik a mai megoldástól? A dolog természetéből adó­dik, hogy a családi jövedele­madót a férj és a feleség, illetve a közös háztartásban élő kere­sők együttes jövedelme alapján számítják ki. A nemzetközi gyakorlat szerint ilyenkor a nem kereső, közös háztartásban élő gyermekek után úgyneve­zett adómentes jövedelmet ál­lapítanak meg, amit vagy le le­het vonni az adóalapból, vagy eleve nem is számítják hozzá. A két adózási forma tehát lé­nyegében az adó kiszámítási módjában különbözik egymás­tól. A törvény által meghatáro­zott adózási mértékek, kulcsok, kedvezmények összegén múlik, hogy ténylegesen milyen adó­teher hárul a polgárokra, s ezen belül milyen családtípusnak kell többet, melyiknek keve­sebbet vállalnia a közterhekből. A családi jövedelemadózás­nak is vannak azonban gyenge pontjai. A sokgyermekes csalá­dok általában nem a nagyobb jövedelműek köréből kerülnek ki, már azért sem, mert az anyák ilyen körülmények kö­zött nem, vagy csak alkalmilag tudnak munkát vállalni. Félő tehát, hogy a legrászorultabb családoknak nem lesz annyi jö­vedelmük, hogy a családi tí­pusú adózással kedvezőbb helyzetbe kerülhessenek. A rá­szorultság és a terhelhetőség elve is sérelmet szenvedhet, hi­szen a nagyobb jövedelműek jobban élhetnek az előnyökkel. A másik oldalon viszont joggal várja el a társadalom, hogy a jobb szociális helyzetben lévő, s feltehetőleg műveltebb, isko­lázottabb rétegek gyermekei a jövő társadalmának a jelenlegi­nél szélesebb hányadát alkos­sák, ezzel viszont az esélye­gyenlőség elve csorbul. A gyermeknevelés támoga­tásának hatékonysága azonban nem az adózási vagy a juttatási formától, hanem a társadalom e célra megszavazott forrásaitól, az elosztás elvétől függ. Már­pedig amíg a források nem bő­vülnek, csak egyik zsebből te­hetünk a másikba, de ettől még nem lesz "több" pénz a zse­bünkben. Bácskai Tamás A közeljövőben új közúti hatá­rátkelőhely nyílik Battonyán, tehermentesítve ezzel a nagy­laki és a gyulai határállomást, ami által elkerülhető lesz a Románia felé irányuló teher- és személyforgalomban különö­sen ünnepek táján tapasztalható torlódás. Első ütemében meg­épült a határőrizeti kirendelt­ség, a hozzá tartozó kommuná­lis épületekkel a hivatásos ha­tárőrök számára, a második ütemben pedig négy szolgálati lakás készült el; a 93 millió fo­rintos költségű objektum átadá­sára szerdán került sor Batto­nyán. Lajtár József ezredes, a Határőrség gazdasági főigazga­tója elmondta, hogy román te­rületen még folyik az építkezés; az új határátkelőhely megnyitá­sának pontos időpontja még áp­rilisban eldől. A Cigány Országos Kisebbségi Önkormányzat megválasztása Vasárnap Szolnokon 1995. április 9-én 11.00 órai kezdettel Szolnokon kerül sor a cigány országos kisebbségi önkormányzat megválasztására. Az Országos Választási Iroda felhívása alapján értesítjük a cigány országos ki­sebbségi önkormányzat megválasztásában érintett Baranya megyei cigány kisebbségi elektorokat az alábbiakról:- Az elektorok gyűlése akkor határozatképes, ha azon az elekto­rok háromnegyede részt vesz.- Az elektorok az elektorválasztó gyűlésre vigyék magukkal az Országos Választási Irodától kapott meghívójukat, az elektori megbízólevelüket, valamint személyi igazolványukat.-Az elektorválasztó gyűlés helyszínére történő utazáshoz a meghívó lebélyegzésével, illetve felmutatásával menetrendszerű és különvonatok, illetve különbuszok vehetőek igénybe ingyenesen.- Az alábbiakban közölt vasúti és autóbusz menetrend alapján Baranya cigány kisebbségi elektorai kiválaszthatják a számukra legmegfelelőbb utazási formát. Dr. Győrpál Elemér megyei főjegyző, a területi választási munkacsoport vezetője Vonattal Vasúti menetrendkivonat a ci­gány országos önkormányzati választásra utazóknak. Menetrend szerinti vonat indul Budapestre Pécsről 6 óra 15 perckor, Szekszárdról 6 óra 25 perckor. Ez a Budapest Ke­lenföldi pályaudvarra érkezik 9 óra 23-kor. A Budapest Kelenföldi pá­lyaudvarról különvonat indul Szolnokra április 9-én 9.40- kor. Ez Szolnokra érkezik 10.57-kor. Visszaútban Szolnokról kü­lönvonat indul 9-én 19.50-kor vagy 20 óra 50-kor. Ez Buda­pest Keleti pályaudvarra érke­zik 21.12-kor illetve 22.12- kor. A Keleti pályaudvarról Pécsre menetrend szerinti vo­nat indul 0 óra 45-kor, Kelen- földön megáll 1 óra 04-kor, Pécsre érkezik 4 óra 28-kor, il­letve Szekszárdra 5 óra 08-kor. A megyéből két különbusz indul. Szám: 7. Kiállás a gyűjtőhelyre: Szigetvár vasútállomás 5.45. Indulás: 6.15. Vonzáskör: Nagydobsza, Basal, Patapoklosi, Somo- gyapáti, Somogyhatvan, Dencsháza (a vonzáskörből beutazás vonattal, ha van helyközi buszjáratokkal, személyautóval, egyénileg). Létszám: 16 fő. Megálló: Szentlőrinc vas­útállomás 6.30. Vonzáskör: Okorvölgy, Hetvehely, Dinnyeberki, Cserdi, Sumony, Gyöngyfa, Okorág, Marócsa, Magyar- mecske, Besence, Nagycsány, Lúzsok, Piskó, Bogádmind- szent, Hegyszentmárton, Ve- lény (a vonzáskörből beutazás vonattal, ha van helyközi busz­járatokkal, személyautóval, egyénileg). Létszám: 26 fő. Összesen: 42 fő. Útvonal: (a jelzett lét­számmal indulás Szentlőrinc­ről) Pécs-Szekszárd-Duna- földvár-Szolnok. Érkezés: 10.30-10.45. Vissza: Szolnok-Pécs­Szentlőrinc-Bogádmind- szent-Piskó. Megjegyzés: Visszafelé ezen a buszon utazik Bonyhád 1 fő a 6-os, Komló, Sásd, Tormás, Bara- nyajenő 12 fő a 8-as buszról. Visszafelé Szigetvár, Basal, Pa­tapoklosi, Somogyapáti, So­mogyhatvan, Nagydobsza 15 fő a 2-es busszal utazik. Létszám: 40 fő. Szám: 8. Kiállás a gyűjtőhelyre: Sásd vasútállomás 5.30. Indu­lás: 6.10. Vonzáskör: Komló, Sásd, Tormás, Baranyajenő (a von­záskörből beutazás vonattal, ha van helyközi buszjáratok­kal, személyautóval, egyéni­leg). Létszám: 12 fő. Megálló: Pécs pályaudvar 7.00. Vonzáskör: Kővágószőlős, Regenye, Szőke, Szőkéd, Garé, Diósviszló, Drávasza- bolcs, Alsószentmárton, Old, Siklósnagyfalu, Vokány, Kis- budmér, Versend, Lány csók, Mohács, Kölked, Beremend (a vonzáskörből beutazás vo­nattal, ha van helyközi busz­járatokkal, személyautóval, egyénileg). Létszám: 37 fő. Összesen: 49 fő. Útvonal: (a jelzett lét­számmal indulás Pécsről) Szekszárd-Dunaföld- vár-Szolnok 262 km. Érkezés: 10.15-10.30. Vissza: Szol­nok-Baja-Mohács-Pécs-Di- ósviszló-Drávaszabolcs-Sik- lósnagyfalu. Megjegyzés: Visszafelé ezen a buszon utazik Mórágy, Báta, Bátaszék, Véménd 8 fő a 6-os buszról. Visszafelé Komló, Sásd, Tormás, Baranyajenő 12 fő a 7- es busszal utazik. Létszám: 45 fő. Mi változik? „Eltérő elképzelésekről”, „közelítésre váró” szempon­tokról beszélt moszkvai tár­gyalásai után mind az orosz, mind az amerikai védelmi miniszter. Ha lehámozzuk a kijelentésekről az elengedhe­tetlen diplomáciai mázt, ak­kor kiderül, hogy valami vál­tozott Oroszország és az USA között. Gracsov és Perry tár­gyalásain közel sem volt ér­zékelhető az a sokáig hangsú­lyozott partneri viszony, ami korábban Jelcin és Clinton megbeszéléseit jellemezte. Kétségtelen, hogy manap­ság a délszláv válság megol­dásától a csecsen háború meg­ítéléséig, az iraki embargótól az iráni atomerőmű-kooperá­ció ügyéig vagy a fegyverzet­korlátozási megállapodások esetleges felülvizsgálatáig rengeteg kérdés jelzi, hogy az orosz érdekek alaposan eltér­nek a Fehér Ház által szor­galmazott irányvonaltól. Ez önmagában persze nem meg­lepő. A megütközést inkább a sűrűsödő moszkvai fenyege­tések keltik: az orosz vezetés mind többször utal rá, hogy a számára kedvezőtlen nyugati lépések adott esetben válasz­lépésekre késztethetik. Haderő-átcsoportosítás? A hagyományos fegyverzet­csökkentési programok fel­függesztése? A START-II. szerződés ratifikálásnak „jégre tétele”? A NATO-ki- bővítés esetén a FAK-tagál- lamok katonai együttműködé­sének erősítése? Vajon mit lép Moszkva? Jön a pontrendszer Modem rabszolgaság Néhány héttel ezelőtt bejelen­tették, hogy megszigorítják a gépkocsivezetői jogosítvány megszerzésének módját, a kez­dők esetében pedig bevezetik az úgynevezett próbajogosít­ványt. A napokban küldöttség járt Ausztriában, hogy az ottani tapasztalatokat tanulmányoz­zák. Dr. Keres László rendőr ezredest, az Országos Rendőr­főkapitányság közlekedésren­dészeti főosztályvezetőjét kér­deztük a látottakról.- Osztrák tapasztalat, hogy a próbajogosítvánnyal közlekedő kezdő vezetők kevesebb balese­tet okoznak: számuk a 18-24 év közöttieknél 14 százalékkal, az idősebb korosztályoknál „csak” 7 százalékkal csökkentek, ami azt mutatja, jó úton járunk, ha bevezetjük a próbaidőt.-Milyen egyéb „újdonsá­gokra" számíthatnak a közle­kedők?- Ausztriában tapasztaltuk azt is, hogy a szabálytalanko­dókat nemcsak pénzbüntetéssel sújtják, hanem az elkövetés sú­lyosságának megfelelő büntető pontokat is kapnak. A vétkes vezető mindig tudja, hány rosszpontot „ért” a vétke. Az olyasféle szabálysértésekért, mint például a szabálytalan parkolás, elegendő a helyszín­bírságolás. A súlyosabb vétsé­gekért - Németországban pél­dául gyorshajtásért - 6-8 pont jár. Ha valaki elérte a 9 pontot, figyelmeztető levelet kap, 14 pontiiái bizonyos időre el kell búcsúznia a vezetői engedély­től, 18 pont után már pályaal­kalmassági vizsga következik. Természetesen van elévülés is, akárcsak nálunk: sokan talán nem tudják, hogy két évi fe­gyelmezett közlekedés után „megtisztul” a nyilvántartási lapja mindenkinek. A franciák még tovább léptek: ha valaki tudja, hogy már sok pontja van, jelentkezhet utánképzésre s en­nek sikeres elvégzése után csökkentheti, vagy megszün­tetheti addig gyűjtött rossz pontjait.-Nálunk is lesz pontrend­szer?- Ha bevezettük a próba-jo­gosítványt, utána következik a pontrendszer is. Úgy gondol­juk, nekünk a francia módszer felelne meg jobban, mert ez in­kább partnernek tekinti a gép­kocsivezetőt, mint a német gyakorlat. (koós) Modem rabszolgaság címmel félórás dokumentumfilmet su­gároz a televízió április 8-án 10 óra 30 perces kezdettel a kettes programon. A film azokról a német nemzetiségű magyar ál­lampolgárokról szól, akiket mint bűnös nációt munkaszol­gálatra köteleztek a háború utáni a Szovjetunió munkatábo­raiban. A forgatási helyszínek között a baranyai Oroszló és Sásd is szerepel. A megszóla­lók valamennyien kapcsolód­nak valamilyen módon Füzes Miklós, a Baranya Megyei Le­véltár munkatársának 1990-ben megjelent, azonos című riport­kötetéhez. A film készítői: szerkesztő-riporter: Gemer Éva, operatőrök: Háda Sándor, Nemes Csaba, vágó: Perjési Ildikó, rendező: Markó Judit. t 4 i i I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents