Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)

1995-04-07 / 95. szám

1995. április 7., péntek Gazdaság Dtinántúli Napló 9 Fekete gazdaság Baranyában Az APEH-szakértők a cégek költségvetési kapcsolatait is ellenőrzik A kávé még mindig slágercikk A Gazdasági Kutatóintézet becslése szerint hazánkban a fekete gazdaság évente 300 milliárd forintos adóbevételtől fosztja meg a a költségvetést. A csempészek ellen a határőr­ségnek még csak akadnak eszközei, a Vám- és Pénz­ügyőrség emberei is teszik a dolgukat az utcákon, piacokon a jövedéki termékek árusítását illetően, az adóhivatal azon­ban patikamérlegként jelzi, ezen a téren a fogyasztói adó­bevételek korántsem tartanak lépést a fogyasztói adó mérté­kének változásaival. Adóügyek A fekete gazdaságból fakadó károkat korrekten felmérni gyakorlatilag lehetetlen, de az bizonyos, hogy az adóhatóság kezében összpontosulnak leg­inkább az adatok, s az adóbe­vallási nyilvántartás segítsé­gével, az ellenőrzési és behaj­tási jogkört gyakorolva az APEH tehet pillanatnyilag a legtöbbet az illegális pénz- és áruforgalom megfékezésére. A Baranya Megyei Adó- és FOTÓ: LÖFFLER Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nem is tétlenkedett az elmúlt évben. Végrehajtási cselek­mény útján 4,2 milliárd forin­tos összeget hajtottak be a ré­gióban a be nem fizetett, vagy a revíziók által megállapított adóhátralékokból, s mintegy 6 milliárdra tehető a felszámolá­sok, csődeljárások miatti kint­lévőség - jó jel, hogy miköz­ben az eljárások száma emel­kedik, a tétel értéke egyre csökken. Az adóügyek minden munkafázisában ellenőrző lé­péseket építettek be, s ma már nem szúrópróbaszerűen, ha­nem célirányosan, gépi kivá­lasztó rendszer segítségével vizsgálják a bevallásokat. Újdonságok az ellenőrzés terén Továbbra is az ÁFA vissza­igénylések jelentik a legna­gyobb tételt - nyilván itt kell legjobban felkészülni a visz- szaélésekkel szemben is -, 1994-ben 8 milliárd forintot fizettek ki ilyen célból bara­nyai vállalkozásoknak, s 300 millió forintot tartottak vissza jogtalan igényként. A külön­böző támogatások adó-vissza­igénylése is egyre népszerűbb, a megyében ez a tétel megha­ladta a 4 milliárd forintot, így az ellenőrzést itt is megszigo­rították. Az adóalanyok jó részének bizonyára nem okoz majd túl sok örömöt, de a fekete gazda­ság elleni küzdelemben min­denképp hatásosnak ígérkezik egy új ellenőrzési módszer bevezetése a térségben. Minő­ségi változás kezdődik az adó- ellenőrzéseknél, mintegy ezer céget, egyéni vállalkozót ke­resnek meg az adószakembe­rek az év során, s mindenütt elemzik a teljes költségvetési kapcsolatot, tételesen vizs­gálva a jövedelmi lehetősége­ket, a kiadásokat, szükség ese­tén pedig pótlólagos adót vet­nek ki, ilyenkor azonban jó­kora bírsággal (az adóhiány fele) párosulhat az ügylet. Ha viszont bebizonyosodik a szándékos adócsalás, akkor a büntetőeljárás vége szabad­ságvesztés is lehet. Hatósági összefogás Sokat segíthet a fekete gaz­daság megfékezésében Bara­nyában az információs rend­szer bővítése az illetékes ható­ságok között. Ami működik: a nyomozati szervek a gazda­sági bűncselekmények gya­núja esetén értesítik az adóha­tóságot az esetről, a gépjár­művek tulajdonosi listája (fel­számolásoknál hasznos), az el­tűnt személyigazolványok jegyzéke is eljut az APEH-hez (leleplezhetők így a fiktív adóvisszaigénylők), s az adó­hatóság is kiad adatokat ügyé­szi hozzájárulással a nyomo­zati szerveknek. Az azonban tény, hogy az APEH, vagy a Pénzügyőrség főként közvetve és utólag tud lépéseket tenni a fekete gazda­ság ellen, a gazdasági rendőr­ség állománya pedig ma még éppen, hogy megbirkózik a ki­rívó esetek felgöngyölítésé­vel. Mészáros B. E. Mélyponton a régió ipara Pezsdül a munkaerőpiac Baranyában is érződik a szezonális hatás Pécs energetikai szerződése holland és angol városokkal Energiahatékonysági együtt­működési szerződést kötött tegnap Pécs városa az angliai Newcastle-val és a hollandiai Schiedammal. A Baranya me­gye energiahelyzetét felmérő Phare tanulmánytól független pályázat ugyancsak brüsszeli támogatással, 117 ezer ECU összegért valósul meg. A prog­ram keretében Pécs és a nyu­gat-európai városok között szakmai tapasztalatcsere kez­dődik, de a pénzből támogatják közvetlen pécsi (kísérleti jel­legű) energetikai beruházások beindítását is. Baranyaiak a Zágrábi Vásáron A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara standján közösen mutatkoznak be a baranyai cé­gek, vállalkozók április 25-29. között a Zágrábi Tavaszi Nem­zetközi Vásáron. A kamara szí­vesen fogad és képvisel minden olyan tagcéget, illetve tagvállal­kozót, aki személyesen nem tud részt venni a vásáron, de sze­retné, ha tájékoztató anyagai ott lennének Zágrábban, ahol többek között két üzletember-találkozón - Újjáépítés Horvátországban, Bosznia-Hercegovina bemutat­kozik - is részt vesz a kamara. Je­lentkezni, üzleti ajánlatokat tenni a 327-155/139-es telefonon és a 315-385-ös faxon lehet. Az MNB valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. április 6-tól Pénznem vételi közép eladási angol font 190,58 192,32 194,06 ausztrál dollár 87,52 88,32 89,12 belga frank (100) 421,02 424,48 427,94 dán korona 21,88 22,06 22,24 finn márka 27,86 28,09 28,32 francia frank 24,76 24,97 25,18 gör.drachma(IOO) 52,98 53,44 53,90 holland forint 77,32 77,95 78,58 ír font 191,09 192,82 194,55 japán yen (100) 138,22 139,32 140,42 kanadai dollár 85,07 85,86 86,65 kuvaiti dinár 404,82 408,44 412,06 német márka 86,57 87,28 87,99 norvég korona 19,29 19,45 19,61 olasz líra (1000) 69,10 69,80 70,50 osztrák sch. 12,30 12,40 12,50 portugál esc.(100) 81,82 82,52 83,22 spanyol pes.(100) 94,23 95,09 95,95 svájci frank 105,89 106,74 107,59 svéd korona 16,09 16,24 16,39 USA dollár 118,40 119,47 120,54 ECU (Közös Piac) 157,75 159,11 160,47 Az oldalt összeállította: Mészáros B. Endre Országszerte növekedett az elmúlt évben az ipari termelés, de Baranyában épp az ellenke­zője volt tapasztalható 1994- ben. A bányászat folyamatos leépítésének tartósan érvénye­sült a hatása a megye gazdasá­gára, a munkakerő-piac helyze­tének alakulására. A piaci körülményekhez való alkalmazkodás számos szerve­zetnél sikertelen volt, s gyakran vezet még ma is csődhelyzethez, felszámolás megindításához. Az előbbiek hatására évről évre nagy a mozgás a térség vállalko­zásait illetően. A gazdasági szervezetek száma mindezek el­lenére emelkedett a megyében 1994-ben. A cégbírósági adatok alapján (decemberi számok) 3363 jogi személyiségű szerve­zet működik Baranyában, mint­egy 450-nel több az egy évvel korábbinál. A jogi személyiség nélküli formák valamelyikében nyilvántartott gazdasági egység 4930, míg egyéni vállalkozói igazolvánnyal mintegy 34900- an rendlekeznek. Azaz 1116-tal, illetve 3465-tel több a vállalko­zások száma 1993 hasonló idő­szakához képest. Márciusban 833 ember jelent­kezett első ízben a Baranya Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségein. Közülük közel ötven pályakezdő fiatal volt. Meghaladta az ezret azoknak a jelentkezőknek a száma, akik korábban már hosszabb rövi- debb ideig már voltak munka- nélküliek. A márciusi adatok zárásakor a megyében nyilvántartott ál­lástalanok száma 23 628 volt. Ez az előző hónaphoz képest közel 250 fős csökkenést jelent. A változás egyértelműen a munkaerőpiacot jelentősen be­folyásoló szezonális hatásnak tudható be. Bár még csak a ta­vasz közepén járunk, máris szembetűnő, hogy a mezőgaz­daságban és a kereskedelemben csökkent az elbocsátások száma. Mindezen adatok és folya­matok tükrében a baranyai munkanélküliségi ráta 12,4 Egy éve lépett életbe a kamarai törvény, mely közjogivá és kö­telező tagságúvá tette a kama­rákat, számtalan kérdést mégis nyitva hagyott. Tegnap a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara székházában fó­rumon vettek részt a Baranya Megyei Kereskedők Egyesülete (KISOSZ) vezetői, Koltavári Katalin alelnök és dr. Székely­hídi Gyula titkár, valamint a kiskereskedők. A kamarát kép­viselő Higi Gyula elnök, dr. Sikfoi Tamás titkár és dr. Krippl Zoltán közigazgatási vezető és a kereskedők önkéntes érdek- védelmi szervezetének párbe­szédében a kiskereskedők sé­relmezték a kötelező kamarai tagságot, azt is, miért kell épp akkor befizetni egy összegben a tagsági dijat, amikor a kismillió befizetni való miatt amúgy is A Faktorház Részvénytársaság még ebben a hónapban az Al­lied Investment forgalmazásá­ban 30 hónapos futamidejű le­begőkamatozású havi folyó­számlakötvényt bocsát ki. A névre szóló kötvény induló kamata 25 százalék lesz. A la­kossági folyószámlakötvényt ez év április 10-től május 5-ig lehet jegyezni. A jegyezhető kötvény alapcímlete 10 ezer fo­rint, kibocsátási árfolyama 100 százalék. A kötvény bármikor visszaváltható. A befektetés biztonságát nö­veli, hogy a lejegyzett összeg felét az Első Hazai Faktorház százalék. A nyilvántartott állás­talanok egyharmada szakmun­kás, 84,4 százaléka fizikai munkára képzett. Az állástalanok körében a legkeresettebb szakmák a ko­rábbi hónapoknak megfelelően a takarító, tehergépkocsi-ve­zető, adminisztrátor, portás, kőműves, élelmiszerbolti eladó, géplakatos, szabó, varrónő. Ez­zel szemben a megyében a leg­nagyobb munkaerőigény a vá­jár, segédvájár, szabó, varrónő, bőripari szakmunkás, takarító, cipőfelsőrész-készítő és keres­kedelmi szakmunkás szakmák­ban van. Örömteli és biztató jelenség, hogy Baranya megyében a márciusban bejelentett betöltet­len állások száma több mint kétszerese az előző hónapinak. A hirtelen változás oka, hogy a gyarapodás magába foglalja a közhasznú munkára beadott ál­lásigényeket is. K. E. nehéz, gyakorta lehetetlen helyzetbe kerülnek, ezért is úgy érzik, a nettó árbevétel után kö­telezően fizetendő tagsági va­lamint a regisztrációs díj nem más, mint egy újabb sarcolás, amit ráadásul le sem írhatnak az adójukból. Azt is kérdezték: miért nincs egy sor vállalkozás szakképesítéshez, bizonyos gyakorlati időhöz kötve, mi­korra készül el az egységes, naprakész nyilvántartás? A kamarai törvény hiányos­ságai ellenére is korábban meg nem fogalmazott jogokat, bele­szólást biztosít a gazdaságnak. Ennek képviselete, érvényesí­tése alapvetően a kamarák fel­adata, de a cél érdekében az önkéntes tagságú érdekképvise­leti szervekkel a hatékony együttműködést a kamarák sem nélkülözhetik. B. M. L. Rt. rövid lejáratú állampapírok megvételére fordítja. A kötvény különlegessége az, hogy az Or­szágos Takarékpénztárnál fo­lyószámlát vezetők gyakorlati­lag a jelenlegi folyószámla ka­mat majdnem kétszeresét kap­ják a kötvény után. Az Első Hazai Faktorház Rt. ugyanis a havi folyószámlakötvény ka­matait minden hónap 15. nap­jáig a tulajdonosok jegyzéskor nyitott, vagy már meglévő fo­lyószámlájára utalja át. A köt­vény éves átlaghozama a kibo­csátó szerint 30 százalék fölött lesz, mivel a kamat nagyságát 90 naponként korrigálják. Kamarai és KlSOSZ-fórum Új befektetési lehetőség A gépkocsik jótállásakor megszűnt a kilométer-korlátozás, most csak az életkor számít fotó:Laufer László ,v Fogyasztók figyelmébe a szolgáltatásokról Változások a gépkocsi-jótállásban Fontos tudni, hogy a jótállásos termék vagy jelentős részének kicserélése esetén a jótállás idő­tartama a termékre vagy annak cserélt részére újra kezdődik. Eszerint, ha a meghibásodott mosógépet nem javította meg a szerviz 15 nap alatt, úgy köteles a csereutalványt kiadni, amit az üzletben azonos típusú új mo­sógépre beváltva a berende­zésre 12 hónap jótállás érvé­nyes, vagyis újra indul a jótál­lási idő. Abban az esetben, ha a javí­tás során a gép fődarabját kel­lett kicserélni, úgy a kicserélt elemre indul a 12 havi jótállási idő, Éppen ezért fontos, hogy az utólagos viták elkerülése ér­dekében a jótállási jegyen fel­tüntetésre kerüljenek a termék jelentős részei, amelyek cseréje esetén a jótállási idő újra kez­dődik. Kötelező előírás, hogy a javí­tás során csak új alkatrészt sza­bad beépíteni, abból kiindulva, hogy a vevőnek az eredetivel azonos értékű árut kell szolgál­tatni, tehát felújított alkatrészt nem köteles elfogadni. Külön is megemlítjük, hogy a korábbi szabályozáshoz vi­szonyítva jelentős változások következtek be a járművek jó­tállási feltételeiben. Megszűnt ugyanis a kilométer teljesít­ménytől is függő korlátozás és a gépkocsik jótállására, így a garanciális javítására is az álta­lános feltételek vonatkoznak, vagyis a kötelező jótállási idő a vásárlástól számított 12 hónap, a javítási határidő itt is csak ak­kor lehet 30 nap, ha kölcsön járművet biztosít a jótállásra kötelezett (szerviz). A jótállási idők lejárta után sem szűnik meg a termék minőségéért, a javítószolgálat és alkatrész biz­tosításáért való felelősség. Ugyanis a tartós fogyasztási cikkekre, nem csak a kötelező jótállással értékesíthető cik­kekre, hanem annál bővebb körre a vásárlástól számított 3 éven belül lehet minőségi kifo­gást előterjeszteni „rejtett hiba” esetén és amikor a hiba oka nem a rendeltetés ellenes hasz­nálatra vezethető vissza. Szava­tossági igényt ott kell bejelen­teni, ahol az árut vásároltuk. (Ilyen esetben a javításra a jó­tállásnál említett határidők az érvényesek.) Tudnunk kell, hogy a 3 éves szavatossági idő letelte után is köteles a gyártó (importáló) a kereskedővel együttműködve biztosítani a javításhoz szüksé­ges alkatrészt és a javító szolgá­latot a termék szokásos élettar­tama alatt, amely a termék fo­gyasztói (vásárlási) árától füg­gően került meghatározásra, így 1500 Ft alatt 3 évig, 1500- 10 000 Ft-ig 6 évig, 10 000 Ft felett 8 évig terjed ez a kötele­zettség. ( folytatjuk) Baranya megyei F ogyasztó védelmi Felügyelőség

Next

/
Thumbnails
Contents