Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)

1995-04-07 / 95. szám

1995. április 7., péntek VÁROSAINK Dünántúli Napló 7 Igazi kismamák sem ügyeskedtek volna jobban fotó: Tóth Vöröskeresztes verseny A mohácsi általános iskolá­sok három csapata szerdán két imitált baleseti helyszínen az elsősegélynyújtó ismerete­iket mutatták be. A városi Vö­röskereszt szervezésében bo­nyolított vetélkedőn bizonyí­tották, mennyire szakszerűen látják el a kerékpár balesetet szenvedett, illetve az áramü­tést ért és egyéb, a házi mun­kában sérült embert. Törött végtagot rögzítettek, vérzést csillapítottak, égési sérültet láttak el, és a mentőt hívták. Tegnap négy csapat tagjai a csecsemőápolási versenyen jeleskedtek. Fürdették a ba­bát, az előírásnak megfele­lően, ügyesen pelenkázták, öl­töztették és megetették, mi­közben csicseregve beszélget­tek is hozzá. Külön témaként szóltak a picik anyatejes táp­lálásának jelentőségéről. A legügyesebbek Pécsett, a megyei versenyen képviselik Mohácsot. Mohácsi körkép Ünneplés - másképpen A politikai vezetés érthetőleg elvárta negyven évvel ezelőtt, hogy illő külsőségek között ül­jük meg a „felszabadulás” év­fordulóját. A történelem őrlő­malmai az idézőjelbe tett fo­galmat is zúzdába továbbította azóta. 1945 tavaszát, amikor jómagam 19 éves voltam, há­rom megközelítésben mégis va­lamiféle felszabadulásként él­tem meg: Akkor még nem lát­hattuk tisztán, hogy a vandál hitlerizmus csöbre után az em­bernyomorító sztálinizmus vödrébe fognak majd fojto­gatni; A városunkra zúdult ak­nazápor több hetes poklából menekülve újjászülettünk; Nai- vul reméltük, hogy eljutottunk a többpárti demokráciához. 1955-ben persze túl voltunk már mindenféle metamorfózi­son. így esett meg, hogy a vá­rost elborító plakáterdőben, melynek egy példányát ma is őrzöm, az alábbi beharangozó szöveg volt olvasható: „A Mo­hács Városi Kultúrház Erkel Ferenc Vegyeskara a Mohácsi Szimfonikus Zenekar közremű­ködésével 1955. április 4-én este 8 órai kezdettel hangver­senyt tart. ” Sehol politikai uta­lás, álnok hízelkedés. A közreműködők névsora is beszédes. Az énekkart Benedek József énektanár vezényelte, az iskolák államosításáig belvá­rosi kántor. A zenekar dirigense Kömyei Pál volt, a Pécsről Mohácsra édesgetett kiváló kla­rinétos, városi tisztviselő. Mű­dalok hosszú sorát adta elő Kö­ves/' József gimnáziumi tanár. Baritonba hajló tenorja nem képesítette ugyan énekesi tün­döklésre, de magas zenei kultú­rája és ízlése a bemutatott örökbecsű értékek befogadá­sára sarkallta a közönséget. Egykori osztályfőnököm mel­lett nekem jutott a zongorakí­sérő megtisztelő feladata, ne­kem, aki ekkor már hat éve volt, hogy életemet a templomi orgonapadhoz kötöttem. A kon­feráló szöveg, melyet Ru- zsinszky Márta tanárnő kezébe adtunk, a zeneművek ismerteté­sére szorítkozott, minden év­fordulós célozgatás nélkül. Az énekkar reneszánsz és magyar művek előadására vál­lalkozott, a zenekar Kéler-, Brahms- és VPe/'ner-darabokkal teremtett magyar atmoszférát. Kövesi Lotti műdalai után virá­génekeket és orosz népdalokat adott elő. A műsor zárószámá­ban én jutottam pódiumhoz. Mohács történetében első ízben szólaltatott meg ének- és zene­karunk közös produkciót, népdalkantátámat juttatva ős­bemutatóhoz. Ekkor még nem sejthettem, hogy az elhangzott Mohácsi bokréta nyitja meg előttem a zsilipet az Állami Népi Együttes és a Magyar Rá­dió nyilvánossága felé. B. L. Szűrővizsgálat kezdődött Mint arról korábban részletesen beszámoltunk, az ANTSZ Mo­hácson, a leginkább veszélyez­tetett egészségi állapotú lakos­ság körében átfogó szűrővizs­gálatot tart idén. A komplex el­lenőrző vizsgálatok hétfőn kez­dődtek az Eötvös utcai Tüdő­gondozóban. Április hónapban a 40-45 év közöttieket várják. Hétfőn délután és csütörtökön délelőtt a férfiak, kedden, szer­dán délelőtt, míg pénteken dél­után a nőket vizsgálják. Az ellenőrzéseket a terve­zettnél szélesebb körűvé teszik, miután a Mohács-Bensheim Baráti Kör kezdeményezésének köszönhetően a németországi partnervárosból egy korszerű légzésfunkció vizsgáló műszert kapott az intézet. A félmillió forint értékű berendezés árát Bensheim lakói adták össze. Anyakönyvi hírek Születtek: Kovac Boglárka (Mohács), Maul Kristóf (Lippó), Koleszár Márk (Mo­hács), Mihálovics Teréz (Majs), Molnár Aida (Lánycsók), Schneider Kátó (Nagybudmér), Varga Jennifer (Lánycsók), Szabó Krisztina (Dunafalva), Olexa Szabina (Görcsönydo- boka), Száler Martin (Majs), Bosnyák Agnes (Mohács), Szaj- csán Márk (Mohács), Németh Róbert (Dunafalva). Házasságot kötött: Bubreg Mátyás és Balog Éva Meghaltak: Ivánkovics Pé­ter (Kátoly), Berecz Gyula (Mohács), Faludi Ákos Kor- nélné Papp Ilona (Mohács), KUrthy Béla (Mohács), Varga Arpádné Faluhelyi Cecília) (Mohács), Pecsuvácz Antal (Mohács), Csorba Demeterné Gál Malvin (Nagybudmér), Keszler János (Pécsvárad), Ir- mei Józsefné Kavura Irén (Mo­hács), Bakonyi János (Bp.), Husii Mihály (Dunaszekcső), Vörös Sándomé Tavali Anna (Lánycsók), Wingert Józsefné Sziffert Mónika (Villánykö- vesd), Reicht András (Himes- háza), Tompics Mátyásné Si- mics Katalin (Mohács). Jelmezben a csárda személyzete Utcára kerül újabb száz ember? A „Századeleji vacsoraestek” néven meghirdetett programra benevezettek biztosan számítot­tak rá, hogy a Halászcsárdában az elmúlt hét végén tartott gasztronómiai napon kellemes estét töltenek, de a valóság fel­tehetően mindegyikőjük képze­letét fölülmúlta! Már az épületbe belépő ven­dégek elámultak, amint megpil­lantották a csoda szép hintót és „rakományát”. Két cilinderes, bajuszos, hosszú kötényt viselő főúr fogadta az érkezőket, és a hintóról jégbe hűtött pezsgőt, vagy kinek-kinek ízlése szerint más aperetifet és óriás perecet kínáltak. A lépcsőházat a falra szerelt petróleum lámpák vilá­gították meg, dekorációnak pe­dig az 1900-as években Mo­hács utcáiról, közintézményei­ről készült fényképek és dúsan virágzó igazi futómuskátlik voltak fölrakva. Az étteremben a strapabíró művirágok helyébe óriás virágú paraszt muskátlikat tettek, az asztalokat piros-fehér kockás abrosszal terítették és a kis vázákban tulipánok pom­páztak. A pincérek égnek me­redő bajuszt pöndöntett ma­guknak (a sajátot zselézték, aki eme ékesség hiányában volt, hát kölcsönvettet ragasztott), és a lajbis öltözéküket hosszú, fe­hér, melles köténnyel fedték. A két felszolgáló hölgy ruhaköl­teménye, századeleji viselete a pécsi színház jelmeztárából ke­rült ide a cilinderekkel együtt erre az alkalomra. A külsőségekkel, a jelme­zekkel a meglepetések sora még koránt sem ért véget. Lu­kács István, háromszoros Os- car-díjas mesterszakács, az At­rium Hyatt Budapest konyhafő­nöke, mint vendégszakács a csárda csapatával dolgozva megint remekelt. Előételnek la- zac-kaviár-libamáj-körözött dekoratív együttesét tálalta, majd a Krúdy húslevese után a gőzölgő velőscsontokat is az asztalokra tetette. Mindehhez meggy, paradicsom és kapor­mártás járt. Következő fogásnak toroskáposztát, mandulával töl­tött csirkét és aszalt szilvával töl­tött borjúszegyet kaptak a ven­dégek. Ennyi finomság után sem hagyták elpilledni a vendégeket, hiszen négy pincér fakanálból gyártott alkalmi fáklyával vonult az amúgy elsötétített étterembe, és a nyomukba zsúrkocsin tolta be a lángoló, csillagszóróktól szikrázó parfét desszertnek Gombai Nagy Péter mestercuk­rász, aki szintén vendégművé­sze volt az estnek. Végezetül a vendégek éjfélkor ökörborda- közt kaptak sóban sütve, dijoni- mártással. Legközelebb kínai estet tart a Halászcsárda. B. M. tét a sajátos építészeti jegyeire tekintettel a fokozottan védett ingatlanok sorában tartja szá­mon egy később született testü­leti határozat, ezért nem java­solja a lebontását. A szakember véleményét megfontolandó a testületi tagok többségi szava­zattal erre úgy döntöttek, másik szakértőtől kérnek statikai vé­leményt, az esetleges beépítést pedig talán pályáztatni kellene. Van tehát két határozat, ame­lyek ellentmondanak egymás­nak. Sajátos-e a ház? Megszok­tuk a látványát, de nem több. Esetleg a bejárata fölötti szob­rocska sajátos, amit egyébként a helyébe építeni tervezett házra visszatennének. Ami a pályáztatást illeti, talán e kér­désben lehetnének lokálpatrió­ták a képviselőink! Eddig úgy sem volt túl sok szerencséje Mohácsnak az idegenből jött beruházókkal, még ott a főutcai gödör is. Viszont az önkor­mányzat saját kft.-je évek óta bizonyítja, kifogástalan minő­ségű, reprezentatív épületekkel képes gazdagítani a várost, mi­közben legkevesebb száz, hely­ben élő embernek biztosít munkaalkalmat! Emellett a veszteséges ágazatait, a lakás­üzemeltetést, szemétszállítást a beruházások mérsékelt haszon­ból is tartják fenn és egyszer sem kérték az elmaradt bevételt az önkormányzattól. Miért nem tájékoztatta Tabó János is a döntést hozókat? Mert nem hívták meg sem a szakbizottsági ülésre, sem az e témát tárgyaló közgyűlésre, te­hát alkalmat sem adtak számára a „miértek” tisztázására. B. M. A tömbrehabilitációra kecsegtető az ajánlat, ugyanakkor a városka jellege változna ... fotó: Tóth László Tabó János, a MOSZ Kft. ügy­vezető igazgatója igen mérges. Nem utasítja vissza a tervbe vett, és most meghiúsulni látszó újabb beruházásuk iránti érdek­lődésemet, de azt előre jelzi, „miérteket” ne kérdezzek, hi­szen maga is értetlenül áll a kia­lakult helyzet előtt. Az történt, hogy a kft. vállal­kozásai sorában biztosítva ön­magának a folyamatos munka­végzést, előkészítette a követ­kező beruházását. Az önkor­mányzati határozat alapján sza­nálásra kijelölt Szabadság út 17-es számú épületet statikus­sal vizsgáltatták meg, majd mi­után a szakvélemény igazolta, hogy a két évvel ezelőtt hozott testületi döntés az ingatlannal kapcsolatban nem volt véletlen. - felújítását gazdaságtalannak, fő szerkezeteit elavultnak, ösz- szességében rossz állapotúnak találta a házat a statikus is - el­készítették az ajánlatot a köz­gyűlésnek, milyen feltételek mellett kívánják a tömbrehabi­litációt végrehajtani. A testületi ülésen a városi főépítész egy kiegészítő anya­got tett a képviselők elé, amelyben jelzi, hogy az épüle­Az Új Dunántúli Napló Mohács és környéki ter­jesztői ügynökségének te­lefonszáma: 69-364-68 Árhullám a Dunán Enyhe árhullám vonul le a Du­nán ezekben a napokban. A hét első felében Mohácsnál 500 centiméteres vízmagasságot mértek, de Bécsnél ugyanekkor két métert emelkedett a víz­szint. Ennek hatására várhatóan szombaton a mohácsi vízmérce mintegy 600-as vízállást mutat majd, amely a közepesnél va­lamivel magasabb vízállásnak felel meg, ám a víz a sétányra még nem jön föl és nem jelent veszélyt az ártérre sem. Küldöttközgyűlés Ma délelőtt 10 órától tartja küldöttközgyűlését a Mohács és Vidéke Áfész a BATRA Székházban. Miután a tagi tá­jékoztatók az elmúlt hetekben lezajlottak, most a város, és a térségéhez tartozó 27 település 2064 fős tagsága képviseleté­ben 78 küldött jelenlétében ad számot a szövetkezet vezető­sége az 1994-es évben végzett tevékenységükről, s a tanács­kozáson határoznak az elért 9,4 milliós nyereség felosztá­sáról is. Közmeghallgatás A horvát-sokac kisebbségi ön- kormányzat tisztségviselői ápri­lis 10-én, hétfőn 19 órától a So- kac Körben, majd 11-én, ked­den ugyancsak 19 órától Újmo­hácson a könyvtárban közmeg­hallgatást tartanak. Várják mindazon érdeklődőket, akik a nemzetiségük megtartását fon­tosnak érzik, ötleteikkel, javas­lataikkal, vagy éppen igényeik ismertetésével hozzá kívánnak járulni az önkormányzatuk munkájához. Az oldalt összeállította: Berta Mária MOHÁCS r .......................................... . r ( layer Nyomda, Árok B. 17. ; (69)311-047 r Álom Bt., Széchenyi tér 9. r (69) 322-847 r Spitz Jánosné r Dózsa Gy. u. 40. (temető iroda)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents