Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)

1995-03-05 / 63. szám

SEMMIRE SEM FUTJA AZ IDEI KÖLTSÉGVETÉSEKBŐL Börtönben a polgármesterek? Szekszárdon hitelt vettek fel, Nagykanizsán karcsúsítanak (Folytatás az 1. oldalról) ros normális működési feltéte­leit biztosíthassák. Egyelőre még nincs totális vészhelyzet, de minden költségvetésből élő intézmény szigorú takarékos­ságra kényszerített. A város működtetéséhez nagy valószí­nűséggel hitelek felvételére lesz szükség. A grafikon jól mutatja a ré­giónk városaiban kialakult helyzetet. Kocsis Imre Antal, Szekszárd város polgármestere került például abba a hely­zetbe, hogy a város szűkebb költségvetését megtoldva, ép­pen a képviselők kötelezték az apparátust 214 millió forint hi­tel felvételére. Karcsúsítanak Nagykani­zsán is: Suhai Sándor polgár- mester 300 millió forintos hi­ányról panaszkodott. Két lehe­tőségük van, s mindkettővel élnek: leépítik az intézmény- rendszer egy részét, különö­sen e demográfiai hullám­völgyben az oktatási intézmé­nyektől vonják meg a forinto­kat. Másrészt a megyei ön- kormányzattal vitatkozva, megpróbálják elismertetni sa­ját regionális szerepüket. Nagykanizsához ugyanis, mint a kelet-zalai régió köz­pontjához 80 egyéb település tartozik. Bonyhádon csőd még nincs, de Oroszki István polgármester legfeljebb abban reményked­het, hogy az áthúzódó beruhá­zásokat be tudják fejezni. Most éppen 50 millió forintos hitel kellene. Pakson az 1,7 milliár­dos költségvetés 67 milliós hi­tellel bővül ki, de igazán nor­mális városfenntartásról csak akkor beszélhetnénk, ha lega­lább 700 millió forintjuk lenne még. Dombóváron vészhelyzet alakult ki: Gunarasra nincs egy fillér sem, s a városi uszoda összedőléssel fenyeget. Az idén talán még kinyitják. Hitelt eddig nem vettek föl: az idén megkezdik az eladósodást. Baja vegetál: 216 milliós hi­telt vett fel már az idén, de még mindig nem biztos a kiegyen­súlyozott költségvetés. Kaposvár polgármestere, Szita Károly szerint, a megye- székhely nem mehet csődbe, a kormány feladata a vészhely­zetben mentőövet dobni. E mentőövekről dr. Wekler Fe­rencnek, az Országgyűlés ön- kormányzati és rendészeti bi­zottsága alelnökének más a vé­leménye. A kormányzat senkit sem menthet meg, egyetlen precedens elég lenne ahhoz, hogy elinduljon a csőd-lavina. A megoldást az az önkor­mányzati csődtörvény adhatja majd, melynek tervezete a jövő héten kerül a szakértők elé, s mely feltehetően ismét megfo­galmazza a polgármester egy­Dél-dunántúli önkormányzatok pénzügyi helyzete A költségvetés 1995-ös lehetősége Ennyit kell költeni SÍ Ennyi kellene a városok normális működéséhez Pécs Kaposvár Szekszárd '(agy- Baja Mohács Dombóvár Bonyhád Paks kanizsa r—------------1 s zemélyi felelősségének elvét. Azaz - mondotta Wekler Fe­renc -, a büntetőjogi felelős­ségre vonás lehetőségét - ami, tesszük hozzá, akár már a kö­zeljövőben is bekövetkezhet. Akadt olyan nap a közeli he­tekben, amikor állítólag hat fo­rint volt a komlói önkormány­zat egyszámláján. Másutt kés­tek a pedagógusbérek, megint másutt a helyi költségvetési in­tézmények bezárásán töpren­genek. Mohácson Kuti István pol­gármester szerint ezerszer is át kell gondolni a takarékosság lehetőségeit. Szentlőrinci kollégája, Mátis István mindezt megerősítette, mondván: ilyen kritikus hely­zetben már régen voltak a tele­pülések. Kozma Ferenc A feketegazdaságot a bérből élők fizetik Erőteljesebb fellépésre lenne szükség Különleges stábot hívott össze péntekre a miniszter- elnök: a különböző szerveze­tek képviselőiből álló testü­let feladata a fekete-keres­kedelem elleni erőteljesebb fellépés. Az elhatározásra bátran lehet mondani: a 24. órában született. * Pontos felmérést nem lehet készíteni, de a becslések sze­rint az illegális kereskedelem­ből származó, adózatlan jöve­delem évente mintegy 400- 500 milliárd forint. Az állam­kassza hatalmas bevételtől esik el - ezt végső soron a bérből és fizetésből élőknek kell megfizetniük. A fekete­kereskedelem - semmi túlzás - totális ellenség. Dévényi Zoltán, a Balaton Füszért, az ország egyik leg­nagyobb kereskedelmi cégé­nek vezérigazgatója:- Az illegális kereskedelem értékeléséhez a dél-dunántúli régió túl kicsi - országosan kell számot vetni vele. Óriási hatása van, irritálja a gyártó­kat, a legális kereskedelmet, a fogyasztókat. Ha vizsgálat in­dul, összefognak a fekete-ke­reskedelem haszonélvezői, félreteszik máskor jellemző el­lentéteiket. Minden ágazatban jelen vannak, a farmerhamisí­tástól a paprikáig, a cigarettá­tól ' a cipőig. Hogy mekkora bevételtől esik el az állam? Az az érzésem, hogy a bruttó nemzeti össztermék jelentős hányadát illegálisan állítják elő. Ha felszámolnák, igen komoly mértékben emelkedne a magyar állam bevétele. Csontos Miklós, a nagyka­nizsai polgármesteri hivatal kereskedelmi főmunkatársa:- Volt már annak előzmé­nye, hogy tavaly elhatározta az önkormányzat a fekete-ke­reskedelemmel szembeni erő­teljesebb akciót: a különböző helyi rendeletek. Eredményt elérni azonban nagyon nehéz. Nagykanizsán csak a városnak van vásártartási joga, csak a kijelölt közterületeken lehet kipakolni, s csak egy múlt évi rendeletben felsorolt termé­kekkel szabad kereskedni.-Mi lett az akció eredmé­nye?-Megszűrtük az árusokat, de a feketepiacot megszün­tetni lehetetlen. M. A. Áramot házilag, olcsón-Az RQM 25 tér-kvantum motor/generátor képes öt-hat családot folyamatosan úgy el­látni villamos energiával, hogy annak költsége kilowattórán­ként kijön 1,50 forintból, tehát a hivatalos tarifa töredékéből - ál­lítja a pécsi Sólymos Iván okle­veles villamosmérnök, az átla­gos hűtőszekrénynél nem na­gyobb áramtermelő berendezést kifejlesztő és gyártó svájci Raum-Quanten-Motoren AG. magyarországi képviselője. Egy ilyennel rengeteg pénzt takaríthatnánk meg, annyi szent. Igaz, előtte meg kellene vásárolnunk a már hazánkban gyártott a RQM 25-öt 2,5 millió forintért, s az aztán húsz-hu­szonöt évig termelné nekünk az Univerzum mágneses terének kvantumáramlásából átalakítás­sal nyert áramot. Nem a kör­nyezetszennyező szén, gázolaj, nem is földgáz eltüzelésével, még csak nem is atomenergiá­ból, hanem a világűrből: tisztán, veszélytelenül, olcsón, csen­desen és folyamatosan, áram­díj emelés nélkül. Hallgatom a szakember ér­veit, bújom a szakirodalmat, a különféle gyártmányismertető­ket, s számomra annyira felfog­hatatlan az egész, mint rádióké­szülék nélkül a rádióhullám ér­zékelése, vétele. Pedig a világ- egyetemből érkező nagyfrek­venciájú mechanikus nyomás­hullámok körbefognak minket, ez a mágneses áramlási köpeny, a mágneses tér-kvantumáramlás energiaforrásként kiapadhatat- lannak látszik, csak csapdába kell ejteni. A svájci Rapperswil-i RQF kutató- és az RQM kísérleti in­tézetben a Stuttgarti Műszaki Egyetem együttműködésével Nikola Tesla találmányának to­vábbfejlesztését Oliver Crane kezdte meg 1960-ban, s 1993-ban jutottak el a szaba­dalmi bejegyzésig. A tavaly no­vemberi brüsszeli EUREKA ’94 találmányi kiállításon az RQM 25 berendezés aranyér­met nyert. A svájci cég idén a második félévben megkezdi a sorozatgyártást, jövő decem­berben a 200 kW hasznos telje­sítményt szolgáltató RQM 200 berendezést is forgalomba hozza, ugyanakkor jövőre meg­indul licence alapján mindkét típus magyarországi gyártása. B. M. L. „A KEMÉNY MAGYAR EMBEREK MELLETTÜNK VANNAK!” Tüntetés lesz Szigetváron A Szigetvár melletti emlékmű avatásán nagyon sokan voltak, va­jon hányán mennek el a tervezett tüntetésre? Fotó: Läufer L. „Megszállták” a magyar saj­tót az utóbbi hetekben ezek az országpusztító törökök! Másról sem zengenek a lantosok, mint Kanumi Sultán Sülejmanról, a Törvényhozó Szulejmán szul­tánról. Hogy pontosabbak le­gyünk: a Szigetvár tőszomszéd­ságában török pénzből épült emlékművéről. Köszönhető a törökvilág föltámadása Kéry Editnek, a sok egyéb dologgal szemben is szavát felemelni nem rest fővárosi hölgynek, ki a minap bejelentette: létrehozták a Zrínyi Miklós Történelmi Em­lékhelyeket Ápoló Egyesületet. Szép neve van, nem mon­dom. Ami zavart a lantosok éreznek: nem lett volna helyén­valóbb - hogy a nevén nevez­zük a kis janicsárt - valamiféle Sülejman-emlékhelyeket Lera­dírozó Egyesületet alapítani? Ott a fővárosban. Na, mondhat­nánk, kis ország vagyunk, nincs az olyan messze Szigetvártól. A távolságról egyébként a Zrí- nyi-emlékhelyes egyesület is meg akar győződni: májusban egyenesen tüntetést szerveznek a Törvényhozó emlékművénél. Azt mondja Kéry-művésznő: nem szeretjük - már mint az egyesület - Szulejmánt. A törö­kök, az más, ha kell, akár a tö­rök-magyar baráti társaságba is belép. De, mondja szomorúan, ez az emlékmű egy valóságos összeesküvés eredménye - ere­detileg csak tábláról volt szó! Elég baj az - világosít fel -, hogy egy valódi Zrínyi-leszár­mazott is azt mondta néki: mi­nek ez a felesleges felháboro­dás? Nincs nekünk elég bajunk a jelenünkkel? A hölgyet azon­ban nem olyan könnyű eltánto­rítani, amúgy is, nem érzi magát egyedül, mert túl az egyesületi tagokon „A kemény magyar emberek mellettünk vannak! ” Amiből csak azt a következ­tetést vonhatják le a lantosok: ha nem mellettük, akkor vagy puhányok, vagy nem magyarok. Mindenki. Illetve senki. Kérdem is Kéry Edittől: mi­lyen eredményre számít? „Ad­dig szorítjuk, amíg el nem ér­jük, hogy onnan elkerül!” Dr. Rodek Gyula, Szigetvár polgármestere a nagy csatazaj­ban is meghallható szelídséggel üzen lapunkon keresztül Kéry Editnek:- Mindig együtt éltünk emlé­keinkkel, emlékeztetőinkkel - és békében. Senkinek eszébe nem jutott volna, hogy ezeket eltün­tesse, vagy elhelyeztesse. A vá­ros építészeti emlékei között is kiemelkedő az egykori karaván- szeráj épülete, vagy a Zrí­nyi-téri volt török minaretből átalakított - és nem lerombolt! - katolikus templom. Vajon hallható ez a fővárosi zűrzavarban is? Mészáros Attila Kalózok és vírusgazdák Jogszabály a számítógépes programok tolvajai ellen Bár a becslések szerint ma Magyarországon a számítógé­pes programok 86 százaléka il­legális, igazán hatékony véde­kezés nincs a kalózszoftverek és terjesztőik ellen. Az Országos Rendőr-főkapi­tányság Gazdaságvédelmi Fő­osztályának munkatársa el­mondta, hogy jelenleg nincs olyan szervezet, mely folyama­tosan ellenőrizné a szoftvereket a cégeknél és a magánszemé­lyeknél. Bizonyos jogosultsága csak a rendőrségnek van, de el­sősorban csak akkor, ha felje­lentés történik. A nyomozó ha­tóság azonban csak a szoftver­kalózkodás legvégső eseteiben lép fel, ilyen volt például utol­jára az a nagy rajtaütés, mely­nek során a Petőfi Ifjúsági Csarnokban vagy 20 000 floppyt foglaltak le. Ä nagyobb szoftverkészítő- és forgalmazó cégeknek az az álláspontjuk, hogy inkább a nagy felhasználókat ellenőriz­zék, s azokat, akik üzletszerűen lopják a programokat. Egy program eredetiségét szakem­berek állapíthatják meg, erre szakértőket kér fel a rendőrség. Ha jogtiszta a szoftver, kézi­könyv, regisztrációs kártya jár vele, a lemezeken belenyomott embléma díszeleg. A hamisított lemez nem jellemző, az egy­szerű másolás a divat. 1993-ban 6 400, tavaly 16 000 szerzői jogvédelmi ügy zajlott, de kife­jezetten szoftverekkel kapcsola­tos alig volt köztük.-1993 május 15-e óta a szoftverek másolása bűncse­lekmény, de a programokat már 1983 óta védik a szerzői jogra vonatkozó szabályok - mondta el dr. Morschl Nóra, a Szerzői Jogvédő Hivatal Szoftver Ügy­nökségének vezetője. - A bünte­tés 2-től 5 évig terjedhet. A mi hivatalunk azonban hatósági tevékenységet nem folytat, el­lenőrizni nincs jogunk, mi fő­ként a szerzők jogainak védel­mével foglalkozunk. Nemrég létrejött a Business Software Alliance nemzetközi szoftverügynökség magyaror­szági képviselete is. Itt a jelen­tősebb gyártók azért tömörül­tek, hogy megvédjék érdekei­ket. Egyébként nemcsak nálunk vannak renitensek. Angliában például illegálisan fut a prog­ramok 47 százaléka. A felhasználók azonban az utóbbi időben jobban figyelnek egy szoftver jogtisztaságára, ugyanis elég gyakran előfordul, hogy egy másolt program víru­sos lesz, bekerülve tönkreteszi az adatállományt, de a hardvergyil­kos fajta a gépeket is károsítja. Az adatok mentése, a rendszer ellenőrzése pedig óriási idő és pénz. Hodnik I. Gy. Hírek a régióból Megszűnik a bonyhádi kórház? A végveszély fenyegeti a 112 ágyas Bonyhádi Városi Kórházat. Dr. Bücs Gábor igazgató elmondása szerint a legutóbbi kaposvári regioná­lis értekezleten a Népjóléti Minisztérium helyettes állam­titkára már több, mint 30 ezer kórházi ágy megszüntetéséről beszélt, különös tekintettel az 500 ágynál kisebb kórhá­zakra. Az biztos, hogy a meg­lévő 112 ágyból már nem le­het redukálni, a megszűnés viszont azt jelentené, hogy a betegeknek Szekszárdra kel­lene bejárniuk. Ami azért is lenne fájó, mert a bonyhádi kórházat a lakosság mindig is támogatta, ha kellett pénzzel: pl. így tudtak venni ultrahan­gos készüléket. Ráadásul, an- i nak ellenére, hogy támoga­tottságuk országos viszony­latban is nagyon alacsony, legjobbak a mutatóik a cse­csemőhalandóság, a koraszü- lés-ellátás terén. Regionális Angol Drámafesztivál Március 10-12. között Pé­csett rendezik az általános is­kolák Regionális Angol Drámafesztiválját, melyre hét pécsi iskola tanulói mellett Kecelről, Bonyhádról, Ajká­ról és Szegedről is érkeznek diákok. A Bóbita Bábszín­házban egy maximum fél­órás, a tanárok vagy a diákok írta darabot mutathatnak be a zsűri előtt, melynek tagja lesz N. Szabó Sándor színművész és Robin MacAlpine, angol szerkesztő. Deák Ferenc bútorai a Paksi Múzeumban Az új Paksi Városi Múze­umban ugyan csak május 18-án nyílik állandó kiállítás, ám már most lázasan folyik az összegyűlt anyag rende­zése. Az egyik legnagyobb kincsük Deák Ferenc egyik kúriai bútorzata, egy kanapé, két fotel és egy kis íróasztal, amiket jelenleg restaurálnak. Rózner Gyula igazgató a kiál­lítás másik érdekességének a Paksi Legeltetési Társulat múlt századi céhládáját tartja. Március 10-én paksi alsóta­gozatosok magyar mondavi­lágot feldolgozó rajzaiból nyílik tárlat. Asszonybál Darányban Darányban március 9-én tartják a nőnapot, ami több a megszokottnál. Ezúttal ugyanis a Pécsi Nemzeti Színház lép fel a „Gyertya­fénykeringő” című produk­cióval, utána éjféli bált ren­deznek az asszonyok tiszte­letére, melyre a környező te­lepülésről is sok érdeklődőt várnak. Kishatárátkelés - a vízvári komppal Vízvár és a horvátországi Ferdinandtovác polgármes­tere arra az egyezségre jutott, hogy vízikomp-határátkelőt nyitnak a két helység között. Az ötlet nem új, hiszen 1918— 48 között már működött ilyen. Már vállalkozót is talál­tak a kompok üzemeltetésére, egyelőre a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisz­térium jóváhagyását várják. Ha ez is meglesz, a tervek szerint augusztus 20-án elin­dulhat ez első komp. Farkas József, Vízvár polgármestere azt reméli, hogy az évtizede­kig elzárt falu ilymódon, a kereskedelem megélénküld- j sével kitörhet elszigeteltsé­géből. 1995. MÁRCIUS 5., VASÁRNAP Új VDN 3

Next

/
Thumbnails
Contents