Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)

1995-03-04 / 62. szám

1995. március 4., szombat A mai nap új Dunántúli napló 3 Késedelmi kamatot! Hol a közalkalmazottak béremelése? A közalkalmazottak Pécsett tegnap sem kapták meg azt a béremelést, amely január el­sejétől járna nekik. A Peda­gógusok Szakszervezete je­lezte, ha április 3-án sem jut­nak hozzá, akkor késedelmi kamatért beperlik az önkor­mányzatot. Az országgyűlés 1994. de­cemberében döntött arról, hogy a közalkalmazotti bértábla alap­szorzóját nyolcezer forintról nyolcezerötszázra emeli. A központi költségvetés azonban nem fedi le az emelés teljes mértékét. A pedagógusok ese­tében a megnövekedett helyet­tesítés és túlóra díjakat, a meg­emeltjutalékokat és az adható F kategória többletét az önkor­mányzatoknak kell kigazdál­kodniuk. Pilaszanovich Iván, a pécsi önkormányzat gazdasági osztá­lyának vezetője elmondta, az alapszorzó megemeléséhez 316 millió forint kell Pécsett. Ebből azonban csak 122 millió forin­tot fed le a körponti költségve­tést. A többit az önkormányzat­nak kell kigazdálkodnia. A múlt héten fejeződött be az a. felmé­rés, amely alapján össze tudták írni az összes bértöbbletigényt. Április 3-án pedig megkapják a közalkalmazottak a béremelést januárig visszamenőleg. Kalauz Jánosné, a Pedagógus Szakszervezet pécsi alapszerve­zetének titkára az önkormány­zatot tartja felelősnek a késede­lemért. Szerinte az adminisztrá­ciós munkát nem kezdték meg időben. Kaposváron már feb­ruár 3-án kiosztották a felemelt béreket. Nem azért a pár száz forintért akarják beperelni az önkor­mányzatot, ami a késedelmi kamattal járna, hanem azért, hogy a törvényes rend betartá­sára ösztönözzék. Tudják, hogy a józan észnek megfelelő türel­met kell tanúsítaniuk, de máju­sig már nem várnak. A szolgál­tató vállalatok is késedelmi ka­matot számolnak megemelt dí­jazású számláikért. A béremelést azért is sürge­tik, mert január elsejétől meg­emelkedett a személyi jövede­lemadó. így azok a pedagógu­sok, akik egy évben ötszázezer forintnál többet keresnek, most havonta több, mint ezer forinttal kapnak kevesebb pénzt kézhez. Számukra a béremelés csak annyit jelent majd, hogy ugyan­annyi lesz a nettó fizetésük, mint tavaly volt. A szakszervezet szerint, a munkavállalót nem érdekelheti, hogy munkáltatójának van-e fe­dezete a béremelésre, vagy sem. Csak az, hogy kapja meg. Ugyanakkor nem értik, hogy az önkormányzat miért nem harcol közalkalmazottjainak, és így sa­ját maga érdekeiért azokon a fó­rumokon, melyek rendelkezé­sére állnak. Miért nem kiabál, hogy nincs pénz, hogy rossz az ország költségvetése? Miért gondolják úgy, hogy mindez csak a szakszervezetek dolga? Nem minden közalkalmazott kap több bért januártól. Azokat nerti érinti az alapszorzó eme­lése, akik besorolási kategóriá­juk megemelt minimumánál is többet keresnek. Számukra az új év nettó bércsökkenéssel kö­szöntött be. U. G. A Pécsi Rádió hétvégi műsoraiból A Pécsi Rádió szombaton reggel 9-kor jelentkező Jó pihe­nést című magazinműsorát ezút­tal Gungl László szerkeszti és ajánlja a hallgatók figyelmébe. Állandó jegyzetírónk a soro­zatos forintleértékelések kap­csán kialakult helyzetet elemzi. Annak is utánajártunk, hogy a magát hatóságnak kinevező - egyesek szerint „fantomszerve­zet” - Iparkamara mi jogon kö­veteli a szervezetbe erőszakkal bekényszerített tagjaitól, hogy komoly üzleti adatokat szolgál­tassanak ki, mint például a be­vételek, anélkül, hogy a titkos­ságot valaki is garantálná? Orvosetikus szakértőnket a betegjogi törvényről kérdezzük, továbbá arról, hogy van-e joga egy szülőnek megtagadni az életmentő beavatkozást gyer­mekétől vallási okok miatt? A cigányság hordoz-e etnikai bombát magával? Ez már egy másik kérdés és a leköszönő ci­gányvezér válaszol. Ennyit kedvcsinálóul és kellemes rá­diózást, a zenei szerkesztő, Ko- szits Attila nevében is. A nagyböjt a magunkba szál­lás, az önvizsgálat időszaka is. Ennek jegyében válogattuk té­máink egy részét - mondja László Lajos a Vasárnapi Ma­gazin szerkesztője. A „világ tetején” járt dr. Bárdi László történész. Kalan­dos, érdekes útjáról számol be: annak a kutatónak a szemével nézett szét Tibetben, aki már nem először jár Kínában. Mégis számára is sok új élményt, kuri­ózumot tartogatott ez a titokza­tos tartomány. E fél 10-ig tartó program zenei szerkesztője Ko­vács Attila, fél 10-től 10 óráig dr. Nádor Tamás színes műsorát sugározza a Pécsi Rádió. Vasárnap délután a telefo­nos-üzenetközvetítő kívánság- műsor szól 3-tól 4-ig a Kovács Zoltán-Tuczai József műsorve­zető-zenei szerkesztő páros szervirozásában. Jutka karácsonyi bélyeget álmodott Gyermekrajz jelent meg már magyar bélyegen, de olyan még nem fordult elő, hogy ki­mondottan bélyegtervek készí­tésére írjanak ki gyermekrajz- pályázatot. Ezt tette a Magyar Posta avval a szándékkal, hogy az 1995-ös karácsonyi bélyeg­sorozatát ily módon terveztesse meg. A kitűnő ötlet nyomán ma, azaz szombaton a székesfővá­rosi Postamúzeumban adják át a pályázat győzteseinek a ju­talmat. Számítógépet, színes televíziót, Hi-Fi-tomyot, egye­bet. Mint azt Kasza Gyulától, a Pécsi Postaigázgatóság titkár­ságának vezetőjétől megtud­tuk, a pályázat teljes régiós si­kert hozott. Több mint tízezer pályázó között első lett a sik­lósi Tóth Judit, második a nagykanizsai Tóth Kinga, a harmadik pedig a pécsi Bucher Evelin. S ami biztos: az idén karácsonyra az első két helye­zett kislány bélyegterve válik valóra. A zsűri - dr. Török András helyettes államtitkár elnökletével - közel két hétig dolgozva, 185 pályamunkát vá­lasztott ki egyébként a Posta­múzeumbeli kiállításra, mely természetesen ma nyílik. A győztes Tóth Judit hatodik osztályos a siklósi katolikus ál­talános iskolába, s tanárnője, Abrahámné Karli Mária sze­rint igen jó rajzos. Bélyegtervét nem láthattuk - hiszen Buda­pesten állítják ki -, de a kislány elmondása szerint a bélyegen a csillagszóróból kipattanó csil­lagok között, a három fő csil­lagban ott egy angyal, egy ka­rácsonyfa meg egy ajándék- csomag. Szép színes. A siklósi iskolából többen is pályáztak: a tanárnő hívta fel a gyerekek figyelmét a lehető­ségre. Jutka győzelmével szá­mítógépet nyert, aminek na­gyon örül az egész család, köz­tük a tanítónő édesanya, a munkanélküli édesapa. K. F. Ábrahámné Karli Mária rajztanár és Tóth Judit, a rajzpá­lyázat győztese Löffler Gábor felvétele Békési kockáztatott és veszítve nyert Rendkívül jó hangulatú beszélgetés színhelye volt a minap a fővárosi Budapest Könyvesház irodalmi kávé­háza. Ex-pénzügyminiszterünk, Békési László, kissé megpihenve bokros teendői után, meglehetősen szűk körben, a sajtó képviselőivel találkozott, s vagy két órá­nyi lehetőséget adott arra, hogy kifaggassuk lemondásá­nak körülményeiről, okairól. Mindjárt szögezzük le: akad­tak nem publikus részei is e kérdezz-felelek estnek, de nem sok, s nem föltétlenül olyan té­mák, melyek alapvetően meg­nehezítenék dolgomat. Azaz, hogy felvillantsam a lemondás­hoz vezető út főbb állomásait. Való igaz: a Hom-kormány szakértő minisztere kemény, restrikciós, költségeket meg­fogó, nadrágszíjszorító prog­ramcsomagot tett az asztalra. Benne a célt: visszafogni a költ­ségvetési fogyasztást, megállí­tani a belső és külső adósságspi­rál növekedését. E drasztikus­nak is mondható program azon­ban nem igen növelte volna a választói körben a szocialisták népszerűségi indexét. Sőt. A - sokak szerint - szakszervezeti ballaszttal is megnehezített szo­cialista frakció hallgatólagosan, de örvendett, hogy nem kell e program mellé teljes mellszé­lességgel kiállni. (Erről egyéb­ként egy belső beszélgetésen, már Pécsett is esett szó. A Man­dátum Klub legutóbbi rendez­vényén a baranyai szocialista képviselők beismerték: a frak­ció hiányzott Békési mögül.) Horn Gyula sem erőltette a dol­got. Talán bízva abban, hogy simább úton is rendbe lehet tenni a magyar gazdaságot. (Békési szerint ha tud ilyenről valaki, szóljon.) Mindenesetre Horn elmulasztotta megvédeni saját miniszterét és saját minisz­terének programját, ha kell a szocialista frakcióval szemben is. Békési pedig nem törekedett a frakción beül a hívek toborzá­sára, mondván, ez nem az ő dolga. Végül is a huzavona, a nem cselekvés vezetett kenyér­törésre: ha tetszik, a szocialista frakció szó nélkül föláldozta miniszterét. Ahogy Békési a kávéházi es­ten résztvevőkkel tudatosította, lemondásával tulajdonképpen Horn helyzetét próbálta meg­könnyíteni. Nem kell egyrészt beismernie a kormányfőnek, hogy eleve Békésinek volt igaza, másrészt az új miniszter, Bokros mellé állva, megkezd­heti a kormány végrehajtani azt a gazdaság-átalakító pénzügyi programot, mely lényegében azonos a Békési-programmal, s megkezdődhet az a ma és hol­nap is még népszerűtlen intéz­kedés-sorozat, melyek hatása­ként 1997-re némi gazdasági fellendülés is bekövetkezhet Magyarországon. Békési tehát pókeijátékos módjára járt el. A lemon- dás-blöff arra volt jó, hogy megmentse saját programját, s áttételesen kimondja: képes fél­reállni igazáért. Kockáztatott és veszítve nyert. Békési szimpatikus ember, alighanem az lesz Bokros is. Nem a pénzügyminisztert kell utálni, ha kellemetlen dolgok érik az embert, inkább némi empátiával drukkolni a sikeré­nek, a kormány sikerének. Párt­hoz való hovatartozás nélkül, hiszen az adott kormány, a mi kormányunk, ha teszik, ha nem. (Ennyit az Antall-kormány is megérdemelt volna.) Nos tehát, a mi kormányunk­ból vált ki Békési. Lemondásá­nak okait értve és megértve, azonban szeretném megje­gyezni: kár volt az elvesztege­tett időért, kár az újabb (Bok­ros) száz napért. S ebben Béké­sinek is megvan a maga felelős­sége. Másrészt e némi sértő­döttséget is kifejező kijelentés­nek - mi szerint Horn Gyula jó­ságos kormányfőként mutatko­zott míg neki a gonosz kincstár­nok szerepe jutott a kívülálló szemében nem sok alapja van. Legföljebb Békési érzékenysé­gének mutatója. Kevesen gon­dolhatták ezt. Legalábbis azok közül, akik saját sorsuk és az ország sorsá­nak jobbrafordulásában némi kapcsolatot látnak, vélnek fel­fedezni. Mert utóbbiak nem te­hetnek mást, szimpátia ide, an- tipátia oda, mint, hogy egyként szorítsanak a jóságos kormány­főnek és az ő gonosz kincstár­nokának. Mindenesetre: minden jót, Békési úr! Kozma Ferenc Privát erőmű épül Salgótarjánban Magyarország első magán­erőművét épiti fel Salgótarján­ban a német és magyar magán- személyekből álló, elsősorban energiahordozók kereskedel­mével foglalkozó Energol Rt. Keszthelyi Péter, az rt. elnöke elmondta, hogy többszáz millió forint beruházással egy legalább 50, a későbbiekben akár 150 megawattosra bővíthető villa­mos erőművet kívánnak létre­hozni. A program kivitelezésére megalakított Thermo 2000 Kft. máris megvásárolta a beruházás színhelyeként szolgáló hajdani salgótarjáni hőerőművet. Az adóbevallás gyakorlati kérdései A személyi jövedelemadózás gyakorlati kérdéseivel ismer­kednek meg a könyvvizsgálók klubja tagjai március 7-én. A 16 órakor a Business Centerben kezdődő rendezvényen dr. Po- zsárkó Istvánná tart előadást, amelyet konzultáció követ. Az előadás és vita után kötetlen összejövetelt szerveztek a klub­tagoknak, éppen ezért az ügy vivő testület kéri, aki ezen is részt akar venni, a 312-191-es telefonon jelentse be szándékát. Bossons MMTimt „rf***■*"- mwa. m KERESKEDELMI CSOPORT-tói. Tel.: 72/310-550 Fax: 72/310-351 Ki tud többet Amerikáról? A polgári védelemről mindenkinek 3. Melyek a PV fő feladatai? Futnak a képek Robert Redford, bár újabban rendezőként is szép sikereket ér el, nevét elsősorban legendás színészi alakításaival tette is­mertté. Az olyan filmekkel, mint a Butch Cassidy és a Sun­dance kölyök, A keselyű három napja vagy a Távol Afrikától. Nagy szerepeit a kaland és a szerelem múzsája ihlette, de úgy vált népszerűvé, hogy azért mindig igényes jellemábrázoló maradt. Ha rágondolunk, egzo­tikus tájak, nagy lovaglások, lö­völdözések s érzelmes históriák jutnak eszünkbe, ám restelked­nünk azért nem kell emiatt. ő azonban alighanem elége­detlen lehet a múltjával, mert most elhatározta, hogy csinál egy olyan filmet, amit megállás nélkül végigbeszélnek, s ami­ben az a legdinamikusabb ak­ció, hogy leülnek meg felállnak, így született a Kvíz-show, ez a szép, kulturált s nagyon de na­gyon vontatott film, amelyről azok a nézők, akik annak idején az iskolában szorgalmasan ol­vasták, de titokban únták a klasszikusokat, alkalmasint majd azt fogják hinni, hogy azért unalmas, mert igényes és jó. Pedig nem azért. A Kvíz-show az ötvenes évek Amerikájában játszódik (kör­nyezetrajz, korfestés: dicsére­tes), s a hírhedt televíziós bot­rányt dolgozza fel Richard Goodwin Amerikára emlékezve című regénye alapján. Egy csa­lódott versenyző feljelentése kiderült, hogy a népszerű tévés vetélkedő szerkesztői manipu­lálták a játékot. A futtatott ver­senyző előre ismerte a kérdése­ket, s mindaddig engedték győzni, amíg a műsor nézettségi indexe nem csökkent, akkor az­tán ejtették, s jött az új „csoda­lény”, aki'pontosan tudta, há­nyas lába volt Lee tábornoknak, s hogy hívták Lincoln elnök ku­tyáját. A nézők el voltak ájulva. Micsoda tudás! No, hiába, ezek vagyunk mi, s ha mégsem, hát ilyenek szeretnénk lenni... A turpisság kiderült, a bíróság azt mondta: ejnye-ejnye, két mű­sorvezetőt elbocsátották (már úgyis milliomosok voltak), az­tán jött az új vetélkedő Lincoln elnök régi kutyájával. És én ezt bizony unom. A te­levízióról (persze az amerikai­ról) nekem ezzel újat mondani nem nagyon lehet, ami pedig a dolog esztétikai vonatkozásait illeti, ezt Fellini mester a Gin­ger és Fed-del elég tisztessé­gesnek „kipipálta”. Ha valaki ehhez hozzá akarmég szólni, annak onnét kéne elindulni. A Kvíz-show témája tehát hi­degen nagy. Ellenben nagyon jók a színészek. Mindenekelőtt a kiváló Shakespeare-alakító, Paul Scofield, ezúttal egy ki­sebb szerepben, amit ő jelen­tőssé tud tenni, de Ralph Fien­nes is remekel az egyik főhős megformálójaként (ő is az angol drámaíró-óriás műveiben isko­lázott, legutóbb pedig a Schind­ler listája SS-tisztjeként talál­kozhattunk vele!), s a többiek is kitesznek magukért. És ez két­ségkívül a rendező szakmai hozzáértését is bizonyítja. Mint ahogy a korrekt, az ötvenes évek látványvilágát megidéző operatőri munka is. Ezért arra biztatnám Robert Redfordot (ha olvasná e hasá­bokat, amit nem tartok nagyon valószínűnek, de rajtam ne múl­jon, én szólok), hogy hagyja a csudába a televíziót, s foglal­kozzon inkább a mozival. Nagy Imre A polgári védelem életvé­delmi feladatai: a. / a lakosság tájékoztatása és felkészítése a támadófegy­verek és a rendkívüli helyze­tek hatásai elleni védekezés esetén követendő magatartási szabályokra; b. / a lakosság és a polgári szervek légi- és rendkívüli helyzet riasztásának, tájékoz­tatásának előkészítése és vég­rehajtása, illetőleg a szükséges riasztó és tájékoztató rendszer kiépítése, működtetése; c. / a lakosság és a polgári szervek veszélyeztetett terüle­tekről történő kitelepítése (kimenekítése), illetőleg a ki­települtek ideiglenes elhelye­zése és ellátása; d. / óvóhelyek létesítése és fenntartása; e. / a lakosság egyéni védő­eszközökkel történő ellátása; f. / a közvilágítás, illetőleg az épületek és az ipari fények elsötétítése (fényálcázás). A nemzetei vagyon védel­mének polgári védelmi felada­tai: a./ a létfenntartáshoz szük­séges anyagi javak védelme; bi a polgári védelmi szer­vezetek közreműködése a kul­turális javak és nagy értékű vagyontárgyak védelmét szol­gáló intézkedések végrehajtá­sában; c./ a jogszabályban megha­tározott termelő berendezések és raktárkészletek védelme. 4 i f

Next

/
Thumbnails
Contents