Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)

1995-03-31 / 88. szám

1995. március 31., péntek A Mai Nap Dunántúli Napló 5 Egy rendőrnyomozó léleknyugtató jelleme Gyilkosságok belső parancsra Fölöttébb etikátlan, ha az új­ságíró anélkül ír recenziót egy könyvről, hogy végig sem ol­vassa. Különösen etikátlan, ha egy kollégája művéről van szó. Peremiczky Attila, az Esti Hírlap munkatársa vil­lámgyors volt: a napokban jelent meg „Gyilkosságok belső parancsra” című ripor- tázsa. A szászhalombattai négy gyilkosság története, dokumentumok és vallomá­sok alapján. Ezt a könyvet nem tudtam végigolvasni. Kifordult a kezemből. Hányingerem lett, elöntötte az agyamat a vér a tehetetlen dühtől, bosszúszomjam támadt - ott voltam megkötözött kézzel, befogott szájjal, amikor Ba­logh Lajosék öltek. Ennyire éles és friss ez a könyv. Néhány hónap alatt négy fiatal lány volt az ál­dozat. Mit mond Balogh?- Egy időben azt kezdtem észrevenni magamon, hogy kezdek kettéválni. Mintha kezdene két énem lenni. Az egyik az, aki otthon volt és elvitte a feleségét színházba, meg a gyerekét. Az egyik énem ez volt, a rendes, aki virágokkal járt haza. A má­sik pedig az volt, aki belül­ről állandóan noszogatott, hogy menj és csináld meg, csináld meg! Nem emberi dolgokat kell csinálnom. Mit mond a pszicholó­gusnő, akinek finom, érzé­keny módszerei egy döbbe­netes vallomás-sorozat elin­dítói voltak?- Egy csendes, feleslege­sen nem beszélő, zárkózott, figyelő ember ült velem szemben . . . Inkább csak éreztem, hogy türelemre és végtelen tapintatra lesz szükségem ahhoz, hogy se­gítsek megnyílni ennek az embernek. Micsoda végletek! Szük­séges tapintat a magyar kri­minalisztika történetében példa nélküli gyilkosságso­rozat árnyékában. Balogh kést, pisztolyt, kö­telet használt. „A kés mindig nálam van, akkor is ha lemegyek az er­dőbe. Amióta volt piszto­lyom, az is mindig nálam volt.” A két, szokásos esti ko­cogását végző lány eseté­ben: leütötte, egy erdőbe kényszerítette, ott összekö­tözte őket, két másodpercen belül mindkettőt fejbe lőtte, utána az egyik bordáit el­törte, a nyakukat, gerincüket taposta, majd többször hátba szúrta mindegyiket. Itt letettem a könyvet. Mit mond Balogh öccse?- Egyszer mondtam neki (Lajosnak), hogy nem bírom tovább, főbe lövöm magam. Erre azt válaszolta: „Nyu­godtan szólj nekem, én szí­vesen átsegítlek a másvi­lágra. ” Az öccs is részes három lány meggyilkolásában. Ebben az iszonyatos tör­ténetben mégis van valami szép. Valami, mi nem vérto­lulással, pattanásig feszülő idegekkel rázza szét hasz­nálhatatlanná az ember agyát, hanem a szívét mele­gíti és a lelkét megnyug­tatja. Tóth András rendőr-alez­redesnek, a nyomozás veze­tőjének a jelleme és gondo­latai. Azt írja a kötet hátsó borítóján a könyvajánlásá­ban:-. .. ajánlom - tiszta szí­vemből - a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Bűn­ügyi Osztály vezetőjének és nyomozóinak, akik előtt ösz- szefolytak a napok és a fá­radtságtól véreres szemek­kel, elképesztő konoksággal mentek előre . . . . . . ajánlom az igazságot azoknak, akik azt sem mond­ták: KÖSZÖNJÜK. . . . . . ajánlom az igazságot azoknak, akik az ügy végén az elhullott morzsákból la­komát csaptak. . . . . . ajánlom ezt a könyvet az olvasónak, aki ebből a néhány oldalból rájön: olyan világban élünk, ahol minden emberi jó tulajdon­ság kezdi elveszíteni értékét, de vannak emberek - egyre kevesebben -, akik hisznek a törvényben és az igazságban * E cikk írásában itt meg­szakított egy telefon, a Ba­ranya Megyei Rendőrkapi­tányságról: nincs egy órája, hogy Siklóson fejbe lőttek egy embert. A helyszínelés most folyik. Ajánlom a kötet olvasói­nak figyelmébe Tóth alezre­des gondolatait. Mészáros Attila Fizetés alóli mentességet kap az egyedül élő 70. évét betöltött nyugdíjas fotó :Löffler 70 évig kell várni a díjmentességre Nemcsak szerkesztőségünkbe, a pécsi postaigazgatóságra is egyre-másra érkeznek az érdek­lődő levelek: az idős, nyugdíjas emberek azt tudakolják, hány éves korukig kötelesek fizetni a TV-előfizetési díjat? Várady Zoltán távközlési csoportvezető kapásból sorolja a 7/1991 (III.2.) Pénzügymi­niszteri rendeletet, mely a TV előfizetési díjáról szól. Fizetés alóli mentességet kap az egye­dül élő, 70. évét betöltött nyug­díjas. Ugyanilyen előnyt élvez­nek azok a nyugdíjas házaspá­rok, akik mindketten betöltöt­ték a 70. évüket. Az is mentes a A közeli jövő igazán nagy kér­dése, hogy a legújabb megszo­rító jellegű szociálpolitikai in­tézkedés-tervek, illetve a meg­alapozott munkahelyféltés együttesen a milyen hatással lesznek a bölcsődék iránti igény alakulására. Pécsett 1992-től két, össze­sen 130 gyermek fogadására alkalmas bölcsőde szűnt meg az akkori és eddigi igények vál­tozásához igazodva - mondja dr. Gálfi Ilona, az önkormány­zat Kisgyermek Szociális In­tézmények Igazgatóságának vezetője. Egyben arra is utal, hogy a legutóbbi időkig az volt tapasztalható, hogy a kisgyer­mekes anyák a GYED idejét ki­töltötték otthon, a GYES-t, vagy annak nagyobb hányadát viszont már nem. A legújabb időszakban új tendenciájaként mutatkozik. Az anyagi szükség és az állás-megőrzés kényszere vagy diplomás anyák esetében a szakmai karrier esélyének megtartása azt eredményezi, hogy a GYED-et is csak a fizetés alól, aki már betöltötte a 70. évét, de 70 év alatti házas­társa önálló nyugdíjjal, kereset­tel, egyéb jövedelemmel nem rendelkezik, netán kiskorú gyermekéről vagy eltartásra szoruló egyéb családtagjáról kell gondoskodnia. Díjmentes­séget élveznek a hadirokkantak, hadiözvegyek, azok a rokkan­tak, akik első és második rok­kantsági csoportba soroltak, va­lamint a súlyos látás-, és hallás- sérültek. Mindezekből következik, ha a férj betöltötte a hetvenedik évét, a felesége még nem, bi­zony fizetniük kell. Aki törthó­gyermekük egy éves koréig ve­szik igénybe. Jelen időszakban jelenleg jóval több kisgyermek van a pécsi bölcsődékben, mint az utóbbi esztendők hasonló év eleji időszakában bármikor. A pécsi bölcsődehálózat most összesen 869 gyermeket képes egy időben fogadni. Idén akár 400 új bölcsődés számára is van hely. Annak felmérésé­hez azonban, hogy valójában mekkora lesz az igény, s az ho­gyan biztosítható, szükség van a szülők jelentkezésére. Április 3-tól április 14-ig le­het Pécsett az 1995. októberé­vel kezdődő gondozási évre vonatkozó bölcsődei elhelyezés iránti kérelmeket személyesen, vagy postán eljuttatni a Böl­csődei Igazgatóságra. (Pécs, Vargha Damján u. 2. Telefon: 314-989.) Az intézményben az ügyfélfogadás munkanapokon 8-15 óráig tart. Bölcsődébe a gyermekek húsz hetes kortól három éves koruk betöltéséig vehetők fel. Illetőleg beírathatok azok is, napban - például március kö­zepén töltötte be a 70. évét - a hónap végéig ki kell hogy fi­zesse az előfizetői díjat. A Magyar Posta Rt. a Ma­gyar Televízió megbízásból végzi az előfizetési díj beszedé­sét. Kéthavonta 920 forintot kell fizetni a műsorok vételi jo­gáért. Az állampolgároknak maguknak kell a változásokat - olyan egyén vett TV-t, akinek nem volt készüléke, más la­kásba költözött - a posta hiva­talokba jelezni. Jó tudni, hogy lakásonként bármennyi készü­lék üzemelhet, a díj változatlan. Adám Erika akik 1995. december 31-ig töl­tik be a harmadik életévüket. Az írásbeli kérelemnek tar­talmazni a kell: a gyermek szü­letési adatait; a pontos lakcí­mét; a kívánt bölcsőde nevét; csatolni kell a házi gyermekor­vos által kiállított orvosi igazo­lást arról, hogy a gyermek egészségi állapota alapján böl­csődében gondozható; mellé­kelni kell a szülők munkáltatói igazolását, illetve az egyedülál­lóság bizonyítását. A lisztérzékeny gyermekek felvételi kérelmét az Ájtósi Dü­rer utcai bölcsőde vezetője fo­gadja. (Varga Jánosné, Pécs, Ajtósi Dürer u. 1. Telefon: 312-399.) Ehhez a kérelemhez az ille­tékes gondozó szakorvos javas­lata is csatolandó - tájékoztat az igazgatónő. S még hozzá­fűzi: a pécsi bölcsődék arányos területi elhelyezkedése lehe­tővé teszi, hogy a szülők a gyermeküket a lakóhelyük, vagy a munkahelyük közelébe eső intézménybe vihessék. D. I. A külterületen építkeznének a szigetváriak Szigetvár lakosságát érintő kérdésekről tárgyalt tegnap a város képviselőtestülete. Egy település rendezési tervét öt évente szükséges felülvizsgálni és igény sze­rint módosítani. Az előző 1990 nyarán született. Há­rom éve az OÉSZ jelentős módosításokat vezetett be a külterületek építési lehető­ségeiről. Ilyen lehetőség a farm- és tanyagazdaság létesítése, a gazdálkodáshoz kapcsoló­dóan most épülhet lakás a külterületen. Ez az igény egyre gyako­ribb a szigetváriak körében: legtöbben a Szilvási csárda környékén építkeznének. Mául József irodavezető felvetette a domolosi tó környékének üdülőövezetté nyilvánítását is. Vitát váltott ki a képvise­lők között, hogy nem sike­rült a középiskolai kollégi­umban lakó gyerekek va- csoráztatását megoldani. Ugyancsak mindenki hoz­zászólt a Városgondnokság előterjesztéséhez. Nehezen fogadták el, hogy eztán a sporttelepen mindenkinek fizetnie kell a zuhany és az öltöző használatáért. Április 1-jétől a duplájára emelik a helypénzt a piacokon és az állatvásárokon. Elfogadták az idei év kul­turális rendezvénytervét is: a Zrínyi Emlékünnepségre szeptember 6-án, 9-10-én kerül sor. Szombattól már a Városi Könyvtárhoz tarto­zik a Művelődési Központ. Az intézmény megbízott vezetője Ravaszdi László lesz. Elhatározta a testület, hogy a város díszpolgárá­nak, Molnár Imrének a tisz­teletére emléktáblát helyez el a Várkastély déli falán. Végezetül a testület igényt jelentett be a Vagyonátadó bizottsághoz a város terüle­tén lévő villamos közmű és közvilágítás tulajdoni jo­gára. Ezt ma, a határidő utolsó napján nyújtják be. Ádám Erika Országos disputa­verseny Pécsett A Soros Alapítvány disputa­versenyt hirdetett, melyet már­cius 31-étől kezdődően tartanak Pécsett, az Apáczai Nevelési Központ Művelődési Házában. A második országos megméret­tetés döntőjére április 2-án, délután kerül sor. Bölcsődei beíratás Pécsett Vajon hogyan kalkulálnak a kisgyermekesek? A Pécsi Rádió hétvégi műsorából A szombat délelőtt 9-kor kez­dődő „Jó pihenést! című zenés magazinműsor szerkesztője, Schweier Rita egyelőre csak egy dologban biztos: műsor lesz! Azt már nem állítja, hogy nem fogja a bolondját járatni önökkel, hiszen jóízű tréfákat már a kőbalta-korszakban sem vetették meg, hát még ÁPRI­LIS ELSEJEN! A hírszerkesztőség fő em­bere ezúttal Baka László tech­nikus kollégánk lesz, őt az adásidő alatt hívhatják a 214-227-es számon, amíg az utca embere a kandi mikrofon előtt hisz, avagy nem hisz ripor­terünknek. és amíg megvitat­juk, vajon a brazíliai orchideák szépsége megtéveszti-e a ta­pasztalt orchidea-tudóst?! Arról is szólunk, milyen egy április elsejei esküvő, s hogy mit tud kezdeni nyers tojással a nadrágjában a vőlegény. Ter­mészetesen a kígyó és ősa­nyánk, Éva sem maradhat ki a kétórás műsorból és persze az állatvilág nagyjai sem: kiderül, hogyan lett a Kis Pál és a Borz­ból Kis Pál és az Állat... A szelídség nem a gyenge­ség, hanem az erő jele. A nagy­böjtben számos lehetőségünk van ennek mélyebb megélésére - mondja László Lajos, a va­sárnapi magazin szerkesztője. A másokért élés gondolatáról elmélkedik Báthor László, a pécsi Szent Ágoston egyházközség plébánosa. Ötven éve kötött házasságot dr. Komlósi Sándor - ma nyu­galmazott főiskolai tanár - és Nagy Piroska népművészeti ku­tató, e jubileum napján beszél­getünk velük. A nemzeti kisebbség nyelvén tartott mise, istentisztelet fel­ívelő reneszánszáról hallunk Franz Valper prelátus, zuglói plébánostól és Mayer Mihály pécsi megyéspüspöktől. Az oktatási reformtörekvé­seket értékeli dr. Kiss Elemér, a Magyar Pedagógus Kamara el­nöke. A műsor első óráját egy felvételi vizsgák közti beszél­getés zárja Garadnay Balázs atyával, a pécsi püspöki ének­iskola igazgatójával. E fél 10-ig tartó program zenei szerkesz­tője Kovács Attila, fél 10-től 10-ig dr. Nádor Tamás színes összeállítását hallhatják a Pécsi Rádióban, ahol délután 3-4-ig a telefonos-üzenetközvetítő kí­vánságműsor szól a Somogy- vári Valéria-Tuczai József mű­sorvezető, zenei szerkesztő pá­ros jóvoltából. Egyeduralom nélkül nem megy? A rendszerváltozás kezdetén sokan úgy gondolták, a magá­nosítás az élelmiszerkereskede­lemben is nagyon széles árukí­nálattal jár együtt. Ezzel szem­ben azt veheti észre az ember, hogy egy-egy áruházlánc sző­kébb termékkörre, vagy szállí­tóra szakosodott. A gazdasá­gosságra való törekvés érthető a kereskedők részéről, csak a vásárló érzi magát időnként kényszerhelyzetben. Például ha egy bolthálózatba, ahová eddig ketten szállították a kenyeret, már csak egy cég termékeit vá­sárolhatja meg, s délután már nem is kapja azt a fajtát, ame­lyet keres. A kenyér- és pékáru-piacon is igen kemény a harc, és az ér­dekeltek sokszor elmennek a törvényesség határáig, sőt azon túl is. A kialakult helyzetet jel­lemezte így dr. Hodina Péter, a Gazdasági Versenyhivatal élelmiszergazdasági irodájának vezetője. A irodához került észrevételek többsége az ún. napi termékek és szolgáltatá­sok köréből származik. A versenytörvény tiltja az erőfölénnyel való visszaélést. Ez azt is jelenti, hogy a vállal­kozó nem kötheti ki, csak ak­kor szállít, ha a konkurense termékeit nem fogadja a bolt. Példaként a Douve Egberts cé­get hozta fel az irodavezető, amelyet már többször megbír­ságoltak emiatt. Ma sokan az eszközökben nem válogatva próbálják a konkurenciát kiszo­rítani. Sok visszaélést nem is jeleznek a versenyhivatalnak, pedig kialakult már az a megfe­lelő technika, amely a bejelen­tőt védi. Igaz, sok fajta kenyér van ma a piacon, mégis sokan sze­retnek hagyományos típusú kenyeret enni, amely nem mor- zsálódik, és rá lehet kenni a va­jat. Igaz, délután már nem lehet olyan választék, mint napköz­ben, a morzsalékos kenyereket nézve az jut az ember eszébe, talán a minőség nem is fontos, csak az, hogy a kereskedő mi­nél olcsóbban kapja meg a ter­méket. A Baranya Megyei Fo­gyasztóvédelmi Felügyelőség vezetője szerint a piac jelenlegi szereplőiből hiányzik a piaci szemlélet. A fogyasztókéból is, mert megveszik azt az árut is, amelynek minőségével nincse­nek megelégedve, vagy drá- gállnak. Porth E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents