Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)

1995-03-31 / 88. szám

1995. március 31., péntek Közélet Dünántúli Napló 3 Középiskolás önpusztítók Felmérés készült a baranyai fiatalok káros szenvedélyeiről Az ellenzék ellenez? Nincs abban semmi rendkí­vüli, hogy egy ellenzéki párt elnöke találkozni kíván a köz­társaság és a kormány elnö­kével. Orbán Viktor már vá­laszt is kapott: Göncz Árpád április 7-én fogadja őt, s bizo­nyára hamarosan megérkezik a miniszterelnök időpont­ajánlata is. Miért kezdeményezte a FIDESZ elnöke a találkozót? Miként tőle hallhattuk, az or­szágban kialakult helyzet ér­tékelése, valamint a kormány március 12-én hozott intézke­déseinek megvitatása lenne a fő téma. Ebből azonban nem derül ki, legfeljebb csak re­mélhetjük, hogy az ellenzéki politikus elviszi magával párt­jának az ország mai problé­máinak megoldására vonat­kozó konkrét javaslatait is. Azt ugyanis, hogy a FIDESZ nem ért egyet a kormány el­képzeléseivel, aligha kell négyszemközt az államelnök és a kormányfő tudomására hozni. De azt valóban jó lenne tudni, hogy van-e a költségve­tési hiány 170 milliárd forint­tal való csökkentésére a kor­mány terveinél jobb, szaksze­rűbb, szociálisan kevésbé fáj­dalmas és minden részletében reális számítás? Mert éssze­rűtlenül cselekedne az a kor­mány, amely ne lenne „vevő” egy ilyen tervre. Jogos tehát a kérdés: a fia­tal demokraták megeléged­nek-e a puszta tagadással, vagy - miként az emlékezetes „félfordulat” programjának előterjesztésénél tették - számításokkal alátámasztott alternatívát állítanak szembe a kormány intézkedéseivel. Ebben az esetben a FIDESZ nem lesz „csak” ellenzéki, hanem konstruktív ellenzéki, amivel növelheti a tekintélyét. Egy kérdés persze akkor is nyitva marad: ha van ilyen al­ternatív javaslatuk a fiatal demokratáknak, akkor miért az elnöki dolgozószobák asztalaira teszik le ahelyett, hogy azokat a Parlament elé tárnák? Nem ott kellene ütköztetni a megalapozott számításokat és terveket, ahol a döntés szü­letik? Pálos Tamás Rendőrszemmel a schengeni „határtalanság” Szabad határforgalom - határtalan bűnözés? Terjeszkedés kelet felé A kelet-európai expanzió ré­vén egynegyedével félmilliárd schillingre tervezi növelni idei árbevételét a Kotányi cég, amely 85 százalékos részese­déssel első helyen áll az oszt­rák fűszerpiacon. A Kotányi-cég az 1994-es üzleti évben 410 millió schil­linges forgalmat bonyolított le, s ennek 15 százaléka abban a három kelet-európai országban - Csehországban, Lengyelor­szágban és Magyarországon - realizálódott, ahol már helyi fiókcége működik. A vállalat 1989 és 1993 közötti expanzi­ója idén egy teljesen automati­zált magasraktár építésével folytatódik. Ä cég tovább kíván terjesz­kedni Kelet-Európábán is, ez­úttal Szlovénia és Horvátor­szág felé. A cég két évvel ezelőtt dobta piacra új termékcsalád­ját, a fűszeralapokat, s ezidő alatt máris 15 százalékra sike­rült növelnie piaci részesedé­sét. Teller Teller Ede nézete szerint min­denképpen helyes döntés volt az atombomba bevetése 1945 augusztusában, mert a támadás gyorsan véget vetett a háború­nak, és életek tízezreit mentette meg mindkét oldalon - ugyan­akkor bizonyosan jelentősen csökkentette volna a nukleáris robbantás okozta pusztítást, ha nem Hirosimára (és három nappal később Nagaszakira), hanem a Tokiói-öbölre dobják le a szerkezetet. Egyre több császármetszés Németországban egyre több új­szülött jön császármetszéssel a világra. 1993-ban már minden hatodik csecsemő - 785 200- ból 132 ezer - így született. Mint azt a szövetségi statiszti­kai hivatal közölte: a császár- metszések aránya évről-évre nő. 1991-ben ez az arány csak 15,3, 1992-ben 16,2, 1993-ban pedig már 16,9 százalék volt. Numerus clausus A Himalája térségének kínai hatóságai bejelentették, hogy csökkentik a mélyen hívő buddhisták által lakott terület vallási intézményeinek és egy- egy templom szerzeteseinek számát. A döntést azzal indo­kolták, hogy egyes helyeken a fiatal szerzetesek száma meg­haladja a felsőfokú tanulmá­nyokat folytató diákokét. Sem a rendszeres dohányzás, sem a túlzott alkoholfogyasz­tás, de a drog-kóstolás sem szokatlan jelenség a baranyai középiskolások között. Mind­ezt eddig is tudták azok a szak­emberek, akik a szenvedélybe­tegségekkel, illetve ezek káros következményeivel foglalkoz­nak, de hogy hányán és mi­lyen mértékben érintettek, arról csak becsült adataik voltak. Nemrég befe­jeződött a fel­mérés, amely­nek az volt a célja, hogy az eddiginél jóval pontosabb képet kapjon a 14-18 év közötti fiata­lok káros szen­vedélyeiről, il­letve családi és szociális hátte­rükről, valamint az életmódjuk­ról. A felmérést a Nemzeti Egészségvé­delmi Intézettől nyert pályázati pénzből és az előző ciklus Megyei Köz­gyűlésétől kapott támogatásból végezték dr. Pados Éva főorvos vezetésével. A megye középiskolában ta­nuló csaknem 12 000 fiatal kö­zül több. 5400-at vontak be a névtelen, kérdőíves felmérésbe, vagyis a diákok csaknem felét kérdezték meg. A felmérésbe bevontak 32 százaléka gimna­zista, 27%-a szakközépiskolás, 39%-a szakmunkásképzős 1- 1%-a pedig szakiskolában, il­letve háziasszonyképzőben ta­nul. A nemeket tekintve több­ségben voltak a fiúk. A fiatalok több, mint két­harmada teljes családban, ren­dezett körülmények között él, és ötven százalékuk tanulmányi eredménye a közepes és a jó között volt. Negyven százalékuk azt nyi­latkozta, hogy havonta legalább ötszáz forinttal rendelkezik, amelyről önállóan dönt, de vol­tak, akik ezt az összeget több ezer forintban jelölték meg. Hatvan százalékuknak viszont nincs kizárólag önálló döntés alapján felhasználható zseb­pénze, mindenre kérnie kell. A szórakozásra is, ami megkérde­zettek kilencven százaléka sze­rint heti programot jelent. Egy- harmad - egyharmad arányuk heti egy, illetve három alka­lommal jár szórakozni, valami­vel kevesebben pedig hetente kétszer. E háttérinformációk mellett várták a választ a do­hányzásra, amelyről kiderült, hogy felmérésbe bevont fiata­lok kétharmada már kipróbálta a dohányzást. Rendszeresen ci­garettázik húsz százalékuk. Nagyon szoros az összefüggés a rendszeresen dohányzók és az iskolatípus között: a szakmun­kásképzőkben négyszer, a szak­iskolákban ötször gyakoribb a cigarettázás, mint a gimnáziu­mokban. Ugyancsak egyér­telmű az összefüggés a saját rendelkezésű havi zsebpénz nagysága, a hetente több alka­lommal szórakozók és a do­hányzás között: közülük több, mint negyven százalék dohány­zik rendszeresen. Magas az alkohollal megis­merkedettek aránya is: csak­nem kilencven százalékuk fo­gyasztott már szeszes italt. Majdnem hatvan százalékukkal fordult elő, hogy lerészegedtek. Több, mint 17 százalékuk heti rendszerességgel fogyaszt al­koholt. Gyakoribbnak mutatja a fel­mérés az alkoholfogyasztást azon tanulók körében, ahol a családban előfordul valamilyen deviancia: öngyilkossági kísér­let, sok nyugtató, vagy altató szedése, büntetett előélet. A drogokat tekintve külön vizsgálták az orvosok által is felírható szereket ( nyugtatok, altatók, ópiát tartalmú gyógy­szerek ) és külön a kizárólag visszaélésszerűen fogyasztott ópiátokat, marihuánát, hasist, vadkendert, LSD-t, kokaint, an- fetaminokat, szipuzást. A megkérdezettek 15,1 szá­zaléka fogyasztott már élete so­rán legalább egyszer valami­lyen - orvos által is felírható, de nem orvos által javasolt - visszaélésre alkalmas szert. A korábban jelentős szerepet ját­szó szipuzás a válaszok szerint lefutóban van, leggyakrabban a kender származékokat, illetve az illegitim - azaz kimondottan a visszaélés szán­dékával fogyasz­tott - ópiát szár­mazékokat emlí­tették a fiatalok. Ami a hozzá­férhetőséget illeti: a többség számára nem csak az alko­hol és az altatók, nyugtatok, illetve a szipuzásra al­kalmas szerek, hanem más dro­gok, például ma­rihuana, LSD, ko­kain is elérhetők. Az is kitűnt, hogy a fiatalok egyér­telműen különb­séget tudnak tenni a különböző dro­gok veszélyessége között. Felmérés saj­nos igazolta azt előzetes feltevést, miszerint sokan vannak, akik a ká­ros szenvedélyek valamelyiké­vel - vagy többel is - megis­merkedtek. Az adatok azt is mutatják, hogy vannak, akik rendszeresen dohányoznak, isznak, illetve drogokhoz nyúl­nak. A szakemberek célja, hogy megelőzzék a fiatalok áldozattá válását. A felmérést alapnak tekintik, amelynek elkészítésekor az is­kolák nyitott, támogató maga­tartását érzékelték és azt tapasz­talták, hogy a fiatalok nagyon komolyan vették a válaszadást. Az adatsor, illetve az összefüg­gései azt mutatják, hogy sok is­kolán belüli, illetve az intézmé­nyek falain kívüli teendő vár a felnőttekre annak érdekében, hogy időben elejét vegyék a fia­talok önpusztító magatartásá­nak. A drogfogyasztás megelő­zésére, illetve a helyes életveze­tés kialakítására pályázati pén­zekből tanár tréningeket szer­veznek. Bár tudják, hogy a pedagó­gusoknak, mint általában a fel­nőtt társadalom tagjai többsé­gének számtalan súlyos gond­juk van és egyre kevesebb energiájuk, kedvük és idejük marad a kötelező teendőkön kí­vül mással is foglalkozni, ab­ban reménykednek, hogy a cél­talanná váló fiatalok önpusztí­tásba menekülését talán még­sem fogják hagyni. T. E. Máris kiderült: bajban vannak a nyugat-európai rendőrök, és mindazok, akik a bűn meg a bűnözők üldözésével foglal­koznak. Azáltal ugyanis, hogy már­cius utolsó vasárnapjától a so­kat emlegetett schengeni meg­állapodás értelmében, egyetlen hatalmas belfölddé vált az Eu­rópai Unió népesebbik fele, az „EU-állampolgárságú csibé­szek” (egy észak-raj na-vesztfá­liai főrendőr szóhasználata) akár évekre eltűnhetnek a ható­ságok látóköréből. Belföldinek számítván, szabadon járhatnak - kelhetnek ugyanis „hét határon át”. Vagy mégsem? Német bel- ügyesek már 24 órával a szabad határforgalom életbelépése után a schengeni egyezmény finomítását szorgalmazzák, mondván: más országbeli kol­légáiknak több joguk és lehető­ségük van, mint nekik. A közös biztonság- és menekült-politi­káról éppen tíz évvel ezelőtt aláírt, 1990-ben kiegészített EU-dokumentum ugyanis a szerződő felek rendőreinek megengedi, hogy (miután elmé­letileg belföldről van szó) a másik ország határán túl is nyomozzanak, üldözzék a bű­nözőket. Csakhogy a franciák az őrizetbevétel jogát már ma­guknak tartják fenn; a belgák legföljebb a határátlépést kö­vető fél óráig engedélyezik, hogy „EU-bilincset” (vagyis nem belgát) viseljen a gyanúsí­tott; a hollandok és luxembur­giak pedig 10 kilométeres mélységig engedik be a „nem saját” rendőröket. Bonni, sőt brüsszeli szakem­berek szerint éppen ezt a meg­kötést fogják kihasználni a bű­nözők, és helyezik át „munka­helyüket” a határvidékekre, arra számítva, hogy a fegyel­mezett rendőrök pár kilométer és fél óra múltán fölhagynak az üldözésükkel. S mire a belföldi zsaruk a he­lyükbe lépnek, ők már árkon- bokron túl járnak. A schengeni megállapodás legfőbb „károsultjai” azonban a harmadik világbeliek, meg a délkelet-európaiak lesznek, akik mindeddig több-kevesebb sikerrel átcsúszhattak az Unió­tagországok határán, és ideig- óráig elvegyülhettek az évek, évtizedek óta ott élő külföldiek tömegében. Kitűnően jövedelmező üzle­tággá vált ugyanis az ember- csempészet a kevésbé őrzött olasz határon át Francia- és Németország irányába. A cigarettától „többnek” akarnak látszani ... fotó: Tóth l. Vigyázat! Védett! Rádió, TV világgá röpítette a hírt: rajtaütöttek az ukrán öregasszonyokon, akik a ma­gyar piacon védett növényt árultak (gyökerestől), darabját 10 forintért (Áfa nélkül). Kö­zölték, hogy többévi börtön- büntetéssel is sújthatják a százezer forintokat érő (eszmei érték) növények eladóit, ve­vőit, tépdesőit. Viszonylag szerencse, hogy hazulról hoz­ták, mi meg gyorsan elültettük az elkobzott gyökeres (hagy­más) példányokat, s most őriz­zük és védjük. Amióta ezt meghallottam, se éjjelem, se nappalom. A bör­tön árnyékában érzem magam, ugyanis fogalmam sincs arról, melyik növény védett, s me­lyik nem. A rózsát még nagy- nehezen elkülönítem a tulipán­tól, s aránylag a búzavirágot is felismerem, de az édeskevés. Multkorjában a négyéves uno­kám letépett valamilyen zöld­félét és a nagypapa kezébe adta. Valahol ott maradt az er­dőben, s most attól tartok, hogy hátha védett volt és esz­mei értéke legalább annyi, mint amennyit egy átlagpolgár a kárpótlási jegyen vesztett - gyakorlatilag. Remélem nem találják meg az elhagyott nö­vényszerűséget, vagy ha igen, már nem látszik rajta az ujjle­nyomatom. Legközelebb, ha ilyesmi előfordul, levelenként tépem le és különböző helye­ken hullajtom el, mint a dara- bolós gyilkos. A virágüzletek­ben vásárolt szegfű mellé adott különböző „zöld” díszítésről bizonylatot fogok kérni, hogy vajon védett periplanéta orien- tálisról van-e szó. (Később le­xikonból megtudtam, hogy ez a svábbogár latin neve). Á bi­zonylatot pedig öt évig fogom őrizni. Csak bámulni tudom a görög meg osztrák hegyen le­gelésző kecskéket, teheneket, melyek bizonyára napra ké­szen tudják melyik növény vé­dett, melyik nem és gondosan törvényesen legelnek, nem csak úgy vaktában. Természetsen vannak védett rovarok, madarak, négylábúak, halak is. Már rég lemondtam a Grönlandi bálna vadászatáról, de félő hogy a rombuszhalat összekeverem egy elnyomorí­tott tükörponttyal. S ekkor várhatom, hogy jön a kanadai hadihajó és rám lő! Elismerem, hogy nagyon vegyszerezett, sugárzott, elgá- zosított világunk kipusztuló példányait védeni kell (a reali­tás ésszerű szintjén), de rögtön jön a másik gondolat, hogy ta­lán minket, embereket is vé­deni kellene ettől is, attól is, de főleg egymástól. Talán „esz­mei” értékünk eléri egy ritka galacsinhajtó bogárét. Védeni kellene a kézitáskát kitépők, a darabolok, a robbantok, a nagybani mészárlók ellen. Vé­deni kellene az olyan kisgye­reket, aki négyéves koráig ku­tyaólban nőtt fel és négykézláb szaladgálva ugatott. (A szom­szédok nem vették észre). Vé­deni kellene még ezer más do­logtól. Például eléggé védjük-e országunk lakosságát a kipusz­tulás ellen? Tudatják-e min­denkivel, hogy évente negyve­nezerrel csökken népünk száma, mert többen halnak meg, mint születnek. Valamilyen fontossági sor­rendet kellene felállítani, kit mennyire kell megvédeni mi­től és kitől. Amikor címeres gazemberek szabadon járkál­nak, apagyilkosok, kegyetlen- kedők kiselőadást tarthatnak a TV-ben, hogy ötszörös ember­ölés árán miként valósítják meg önmagukat, valahogy aránytalannak tűnik, hogy tu­datlan virágárus nénikék és naiv vásárlók az előbbiekhez hasonlóan börtöntölteléknek nevezhetők. Bár nehezen hi­szem, hogy ilyesmiért valaha is becsuktak valakit. Akkor meg miért ez az aránytalanul felnagyított foglalkozás a té­mával, ha az idevonatkozó szabályok betartásához nin­csenek meg a feltételek. Visszakanyarodva az első mondatokhoz: a sok rossz kö­zül, - ha lehet választani, - in­kább csipkés receficét árulja­nak az ukrán bárisnyák a pia­con, mint golyószórót. Dr. Szalai István BMW földgázzal A BMW még az idén piacra dob két sorozatgyártású föld- gázüzemű autómodellt, a 3er- compactot és a 5er-touringot - jelentette a dpa. Az olcsóbb gázzal üzemeltethető autók ára 7 ezer márkával fogja megha­ladni a hagyományos modelle­két. Németországban igen hiá­nyos a gáztöltőállomás-hálózat, benzintartállyal is felszerelik az autókat, amelyeket így fel­váltva lehet működtetni ben­zinnel vagy 250 kilométer meg­tételére elegendő gázzal. A né­met autógyár a gázüzemű autót közbenső állomásnak tekinti a kipufogógázmentes hidrogén­motor felé. A hidrogén egye­lőre drágább a hagyományos üzemanyagoknál: egy liter ben­zin energiatartalmának megfe­lelő hidrogén előállítása a jelen­legi legolcsóbb energia-techni­kával is 5 német márkába kerül. I * I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents