Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)
1995-03-30 / 87. szám
1995. március 30., csütörtök Politikai Vitafórum Dunántúli !>apló 11 Csendes megemlékezés Menekülés előre! A március 16-i ülésen Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése nemcsak az év költségvetéséről határozott, hanem elfogadott egy programot a város gazdálkodásának, a költségvetés elkövetkező évekre szóló előkészítésének áttekintésére és fejlesztésére. Elfogadta annak ellenére, hogy a javaslat az „ellenzék”, az MSZP frakció részéről érkezett. Elfogadta, mert minden felelősen gondolkodó, a város valódi érdekeit szem előtt tartó képviselő és tisztségviselő világosan látja, hogy strukturális változások nélkül az un. hagyományos bázis- szemléletű gazdálkodás csődhöz vezet. Hat pontban foglaltuk össze koncepciónkat. Ez a hat pont bőven ad feladatokat erre az esztendőre, s túlzás nélkül állítható, hogy a bennük foglalt feladatok megvalósítása meghatározó lesz a Közgyűlés munkájára. 1. Elkészítjük a város középtávúfejlesztési programját. 2. Áttekintjük az intézmények működését, teljeskörü hatásvizsgálatot végzünk annak érdekében, hogy feltárjuk a költségcsökkentési lehetőségeket, hogy a bennük folyó szakmai munka elemzése során meghatározzuk a fejlesztési célkitűzéseket és megalapozott döntéseket hozzunk az esetleges szerkezeti és szervezeti átalakításokra. 3. Felülvizsgáljuk a Polgár- mesteri Hivatal működését is a költségcsökkentési lehetőségek feltárása és a szakmai munka intenzívebbé tétele érdekében. 4. Áttekintjük és átalakítjuk a város vagyonával gazdálkodó társaságok és szervezeti egységek jog és hatáskörét, működésük áttekinthetőbbé tétele érdekében elérjük, hogy:- a Városi Vagyonkezelő Kft. a forgalomképes vagyontárgyak piaci hasznosításának, -a Közműüzemi rt. a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek,-a Vagyonkezelő Iroda pedig az Önkormányzat szociális és más célokat szolgáló, nem piacképes vagyonával való gazdálkodás szervezetévé váljon. 5. A városfejlesztési koncepcióval szorosan összefüggő vagyongazdálkodási és vagyonértékesítési koncepciót is kialakítunk. 6. Felülvizsgáljuk és korszerűbbé tesszük a költségvetés elkészítésének adatbázisait, kialakítjuk a „minőségi információk” új rendszerét és érdemi, tartalmas ellenőrzési, elemzési tevékenységet is létrehozunk. Mindezen feladatokat a III. A kormány 1995. március 12- én bejelentett gazdaságpolitikai intézkedései súlyos gazdasági és szociális következményekkel járnak. Ezekkel kapcsolatban a Kereszténydemorkata Néppárt álláspontja a következő. 1. A bejelentett intézkedések egyensúlyjavító célzattal történnek, valójában azonban egy rendkívüli mértékű inflációs hullámot idéznek elő. A várható inflációs hatásuk ugyanúgy a gazdaság egyensúlyhiányát fogja mutatni, mint a jelenlegi fizetési mérleghiány és költségvetési hiány. Végeredményben tehát nem állítják helyre a gadzaság egyensúlyát, csak annak tüneteit változtatják meg. 2. Az egész évre bejelentett forintleértékelés a gazdaság szereplőinek viselkedését azonnal befolyásolja és így kö- vetkezényeiben ugyanolyan hatású, mint hogyha egyszerre történt volna. Inflációs hatása így lényegesen nagyobb, mint egy fokozatos és szükség szerinti leértékelésnek. A 8%-os vámpótlékemelés ugyancsak inflációs hatásokat okoz, együttesen pedig a már eddigi intézkedésekkel (energiaár-emelés, ÁFA-emelés, mezőgazdasági vámok emelése, stb.) beláthatatlan mértékű inflációs nyomást okoznak. 3. Amellett, hogy a leértékelés kedvezőtlen inflációs hatásokkal jár, egyáltalán nincs garancia arra, hogy a külkereskedelmi mérleget hosszú távra megjavítja, mert az az exportált és az importált áruszerkezet árrugalmasságától függ. Bizonegyedév végéig, több végrehajtási lépcsőben és részhatáridőkkel kell megvalósítanunk. Célkitűzéseink sokszínűségéből látható, hogy az érintettek legszélesebb körű bevonásával és együttműködésével, rendkívül feszített munkatempóban, a polgármester és a tisztségviselők intenzív szervezési munkája révén valósíthatóak meg. Tisztázó vitákat fogunk folytatni és reményeim szerint elérjük közös célunkat, felülemelkedve az egymástól elválasztó különbségeken, kutatva és megtalálva az összekötő kapcsokat, a város és polgárainak hosszabb távú közös érdekeit. Kísérjék munkánkat figyelemmel, kapcsolódjanak be abba, javaslataikkal tegyék gazdagabbá. Dr. Kékes Ferenc frakcióvezető nyos azonban, hogy a jelenlegi termékszerkezetet inkább konzerválja, mint a megváltoztatására ösztönzi és így a verseny- képességet nem javítja. 4. Az infláció ellensúlyozására hozott intézkedések egyrészt nem hatékonyak, és így várhatóan nem elegendőek a keltett inflációs hullám mérséklésére, másrészt olyan szociális következményekkel járnak, amelyek bizonyos jövedelmi rétegek létminimum alá süllyedéséhez vezetnek. A bérkiáramlás megakadályozása és a létszámcsökkentés az állam tulajdonában lévő vállalatoknál és az államháztartás által finanszírozott intézményekben közvetve a munkanélküliséget fogja növelni és gazdasági pangást idéz elő a hazai piacon, ugyanakkor nem lesz elegendő arra, hogy a leértékelések által keltett inflációs spirál létrejöttét megakadályozza. A GYED megszűntetése, a GYES és a családi pótlék korlátozása, valamint a tandíjak bevezetése - aszerint, hogy a „rászorultságot” hogyan fogja definiálni a Kormány - vagy igen széles rétegek lesüllyedését és az esélyegyenlőség megszüntetését fogja eredményezni, vagy pedig a költségvetésre gyakorolt hatása lesz elhanyagolható. Az intézkedések szociális hatása tehát beláthatatlan és a szegény rétegeket elsősorban sújtó inflációs következményekkel együtt bizonyos rétegek teljes elnyomorodásához vezet. Ursprung János KDNP Baranya megyei elnök Ötven éve, hogy iszonyatos vérveszteséggel, megalázva, megfélemlítve, éhesen, rongyosan tántorgott népünk a várva várt béke felé. A megtartó halvány remény mellett nem lehettek különös illúziói. Adózott a hadba vonultak vérével, adózott otthona, családja, vagyona prédára jutásával, megsemmisülésével. A Voronyezs alatti veszteség 148 ezer ember, közel félmillióan pusztultak el a megsemmisítő táborokban, s ki tudja hányán itthon, vagy a menekülés gyötrelmes útjain. Egy kis nép közel 10%-a veszett oda. A szovjet hadsereg fél éves, kemény, véres harcok után, 150 ezer katonájának élete árán, bolgár és román katonai alakulatok támogatásával 1945. április 4-én felszabadította Magyarországot. Ma nem sok szó esik a fel- szabadulásról hazánkban. A szelektív emlékezés nem akar tudni arról, hogy 1945 után a romokból milyen gyorsan épült fel ez az ország, hogy a 60-as években létrejött egy prosperáló ipar s egy virágzó nagyüzemi mezőgazdaság, hogy százezerszám épült lakás, ezerszám bölcsőde, óvoda, iskola. Egyetlen épeszű ember sem tagadja, hogy voltak visszaélések, jogtalanságok, bűnök, hogy az egypártrendszer elbü- rokratizálódott gyakorlata, dogmává merevedett ideológiája torzulásokhoz vezetett, fékezte a jogrendszer fejlődését, a társadalmi demokrácia kiszélesedését. Mindezért nagy árat fizetett a szocialista kísérlet, - a körülmények külső és belső nyomása következtében összeroppant, megbukott. Ä rendszerváltás pillanatától a régi rend a gonoszság birodalma, minden rossz forrása, a bűn és a bűnösség kútfeje, a szélhámosok, csalók, tolvajok, besúgók szülőhazája lett. A „mindenki gyanús” légkörében, az igazságtétel szellemében a „hozzáértők” leváltottak egy „világot”, szinte mindent felszámoltak, amit az elmúlt 45 évben az ország dolgozói kivívtak, elértek, megvettek, felépítettek, kialakítottak a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet területén. Az állampolgárok nagyobbik felének nincsenek kapaszkodói. Alattuk, felettük robbannak a mindennapi történések. Lassan- lassan megértettük, hogy kapitalizmust kell építenünk, ez az ára, hogy Európába juthassunk. De hogy ezen túl és ezen belül mi a cél, milyen állomásokon kell áthaladnunk, erről nem tájékozódhatunk a közszemlére bocsátott programokból. Egyáltalán nem behatárolhatók a távlatok. Most mindennek az „Európába jutás” az indoka: a 170 milliárdos stabilizációs programnak, a növekvő munkanélküliségnek, a gyógyszerárak emelkedésének, az alanyi jogon járó szociális rendszerek megszüntetésének, a létminimum alatti élet rohanó kiszélesedésének, stb. Uramisten! Közben kétes bankügyletek során 100 milli- árdok tűntek el magánosok zsebében, magánalapítványok feneketlen zsákjában. 100 mil- liárdokkal károsították meg az államot (a népet!) az olajszőkítők, az adó- és vámcsalók. Hány stabilizációs programra tellett volna ebből? S az említett ügyletek főszereplőit még elítélni sem lehet, nincs rá idő, bizonyíték, stb. Mi pedig naponta próbáljuk összekotomi a tejre, kenyérre valót, eldöntjük, futja-e krumplira, margarinra, a villany-, víz-, a gázszámla kifizetése után az áprilisi újabb gyógyszer áremelést követően melyik receptet hagyjuk kivál- tatlanul. Néhány száz ember megkezdte Magyarország újrafelosztását. Szótlanul hajtok fejet a felszabadítók emléke előtt, s tovább siratja lelkem a háborúban, meg annak következtében elveszett közel 1 millió honfitársamat. Csorba Tivadar, Munkáspárt Öt törvény vár módosításra Az ellenzéki pártok hevesen tiltakoznak a kormány által előterjesztett gazdasági szigorító intézkedések ellen. Az egyik érvük az, hogy a Bokros-terv megvalósítása mintegy 25 törvény módosítását igényelné. Erről kérdeztük dr. Kiss Elemért, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárát.- Szó sincs 25 törvény módosításáról - kezdi az államtitkár. - A kormány javaslatai alapján mindössze öt törvényen kell változtatni. ' A társadalombiztosítási alapok 1995. évi költségvetéséről szóló, magáról a társadalombiztosításról rendelkező 1975. évi II. számú törvény, valamint a foglalkoztatási törvények átdolgozása elkerülhetetlen, de a közeljövőben hozzá kell nyúlni a Munka Törvény- könyvéhez is. Nyílt levél Kunszt Mártának Bizalmat! Kedves Márta, sajnálom, hogy idén a 48-as téren a március 15-i megemlékezés valamennyiünkben nemcsak az ünnep hangulatához méltó érzéseket keltett. Döbbenten néztünk körül, milyen kevesen vagyunk, alig jöttek el a fiatalok, távol maradt az egyetemi város diáksága - a márciusi ifjak ünnepén. A Himnusz felhangzása előtt néhány perccel kértük fel dr. Andrásfalvy Bertalant az ünnepi beszéd megtartására. Balikó Zoltánt helyettesítendő ugrott be Andrásfalvy úr a 48-as térre. A mondat így tényszerű, Egy ünnep szösz- szenései című cikkedben alkalmazott idézőjel viszont bizalmatlanságot sugall. Mi okod volt rá? Pécs város polgármestere és az ünnepségen jelenlévő alpolgármestere köztudottan más pártállású mint a - rögtönzött döntéssel - felkért szónok, de bíztak benne, hogy nem él vissza a helyzettel Andrásfalvy Bertalan, és nem emlegetett sem tandíjat, sem családi pótlék elvonást, sem gyed megszüntetését, sem forintleértékelést, sem más kényszerintézkedést, nem minősítette a kormány tevékenységét. Jóvoltából nem maradt a város ünnepi beszéd nélkül. így értetlenül és szomorúan olvastam summás ítéletedet a beszédről. Mert így legközelebb már nehezebb lesz. Sajnáltuk, hogy a 48-as téren megjelentek az Árpád-sávos zászlóval felszerelt fiatalok és a hátuk mögött a kissé ijedt szemű rendőrök. Az ünnepség alatt a „kopasz” fiatalok az ünnepi elvárásoknak megfelelően viselkedtek, nem keltettek félelmet, váratlanul ért füttykoncertjük a koszorúzástok alatt. A gyomrom ösz- szeszűkült, mit fognak tenni a Munkáspárt tiszteletadásának idején, majd a Kossuth (!) téren. De nem történt semmi. Incidensük nem több egy maroknyi fiatal elitélendő viselkedésénél, mely nem tudott hatni Pécsett, egy konszolidált, demokratikus légkörű városban. Mert Pécset ilyen városnak lehet tartani, itt olyan pártok vezetői tudnak egymással szót érteni, akik az országos politika megítélésében nem értenek egyet, itt beszélőviszony, munkakapcsolat van a különböző elvet vallók közt, itt bírósági perek, személyiségi jogok megsértése nélkül zajlik a közélet. Itt konszenzust sikerült kialakítani a szűkös anyagi lehetőségek ellenére a költségvetések elfogadására mind a megyében mind a városi közgyűlésben. Itt még/már együtt ünnepeljük március 15-ét; egy helyszínen (nem úgy mint Budapesten) és egy időpontban (nem úgy mint Pécsett 1989-ben). Nehéz időszak előtt állunk valamennyien, és ehhez kölcsönös bizalomra van szükségünk. Baracs Nóra Az elviselhetetlenségig Fellebezzenek! A Hadirokkantak, hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége (HONSZ) elnöksége felhívja a hadirokkantakat, hadiözvegyeket és hadiárvákat, jelentkezzenek a helyi önkormány- zárnál a polgármesteri hivatalban, hogy nyilvántartásba vegyék őket. Ez a feltétele, hogy a törvény által biztosított ellátásban, illetve a kár- pótlás-jellegű egyszeri pénzellátásban részesüljenek. Megkérjük a súlyosan sérült és idős hadirokkantak és hadiözvegyek hozzátartozóit, barátait, ismerőseit, az ön- kormányzatok dolgozóit, hogy a jelentkezésnél nyújtsanak segítséget a rászorulóknak, vállalják el az ezzel kapcsolatos ügyintézés egy részét. A HONSZ elnöksége Politikai kultúra A címben megfogalmazottaknak a Baranya Megyei Közgyűlésben való érvényesülését szeretnénk az elkövetkező időszakban - egyesületünk képviselőinek szemüvegén keresztül - ismertetni Baranya megye választópolgáraival. 1. Áz önkormányzati választásokra vonatkozó törvénymódosítás a korábbinál szűkebb mozgásteret biztosított a klasz- szikus értelemben vett közvetlen választói akarat érvényre juttatásának. Paradoxnak tűnik ez az állítás, hisz tulajdonképpen az 1990. évi választást neveztük „közvetettnek”, mivel az akkori választási rendben úgynevezett „kiskörzetenként” mérettek meg és kerültek kiválasztásra a megyei közgyűlési képviselők. 1994-ben pedig látszólag „közvetlen” akaratérvényesítésre nyílott lehetőség! De lássuk, hogy milyen is volt ez?! Először is csak listákra lehetett voksokat adni, személyekre nem (ez előre vetítette annak veszélyét is, hogy egyes térségek képviselet nélkül maradnak, ami a választási eredmények ismeretében - sajnos beigazolódott). Másrészt a működés során a közvetlen személyes számonkérés lehetősége nem biztosított, az csak négy év múlva adatik meg a választó- polgár számára. Persze az sem igazán számonkérés-jelleggel, mint inkább bizalom-megvonás útján történhet meg. Arra már nem is érdemes részleteiben kitérni, hogy milyen volt a választópolgár tájékoztatása a megyei önkormányzati választásokkal kapcsolatban, hisz azt jelzi többek között a rendkívül magas érvénytelen szavazatok száma is. A választási matematika érdekességére érdemes megemlíteni egy-két adatot: Baranya megyében a szavazók 6107 szavazatot adtak a KDNP listájára, 6204-et a Fi- desz-re és 6223-at kapott a Baranyáért Egyesület. Ennek megfelelően (?) a Baranya Megyei Közgyűlésben 3-3 fő képviseli a KDNP-t és a Fidesz-t, 2 fő a Baranyáért Egyesületet. 2. Mondhatjuk azt is, hogy jogszabály nem tudja tökéletesen szabályozni a társadalmi viszonyokat, de egy demokratikus berendezkedésű ország politikai kultúrája sokat segíthet a társadalmi béke megteremtésében. Az önkormányzati rendszerben, s főként a szinte példa nélkül álló, kizárólag listás választási technika torz hatásának ellensúlyozására politikai igényminimum a konszenzusra törekvés. Álljon itt egy-két tény annak ismertetésére, hogy miképpen érvényesül a konszenzusra törekvő politikai kultúra Baranya megyében. A megyei önkormányzatba a listákra leadott szavazatok alapján 40 képviselő került be. Ideológiájukban „egymáshoz közel álló pártok” a választást követően koalícióra léptek a döntési (hatalmi) helyzet megszerzése érdekében. Á koalíciót alkotó pártok (SZDSZ, FKgP, FIDESZ, MDF, KDNP, Köztársaság Párt) érvényre juttatva a konszenzusra törekvő politikai kultúrát a megyei közgyűlés tisztségviselői posztjait, a 10 bizottság mindegyikének többségi helyeit, valamint a tanácsnoki posztokat, adok-kapok alapon maguk között osztották meg, közben ezzel hozzáértő szakembereket szorítottak ki. Az ellenzéknek juttatott egyetlen bizottsági elnöki poszt mellett e bizottságban is többséget alkot a koah'ció. Ennek a bizottságnak a kompetenciája a pénzügyi ellenőrzés, tehát rendkívül , jól” érvényesül a kontroll. 3. Elmondható, hogy az Országgyűlés, valamint a kormány is több-kevesebb sikerrel működteti az érdekegyeztetés mechanizmusát, sőt építi annak intézményi struktúráját is. Nálunk más a helyzet. A kirekesztő hatalomgyakorlás nem egyeztethető össze az önkormányzatisággal. Magának a szónak a nyelvtani jelentése, főként annak tartalmi meghatározása éles ellentétben áll a mai baranyai valósággal. Van-e érdemi kontrollja a jelenlegi Baranya Megyei Közgyűlésnek? Igen, a nyilvánosság. Nórántné dr. Hajós Klára a Baranyáért Egyesület alelnöke I \ > I
