Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)
1995-03-29 / 86. szám
1995. március 29., szerda VÁROSAINK Dunántúli Napló 7 Erdélyi táncosok Harkányban Erdélyből, Sepsiszentgyörgy- ről érkező tánccsoportot, Székács Mikó együttesét látja vendégül március 30-án, csütörtökön a Harkányi Művelődési Ház. Az együttes programja 18 órakor kezdődik, csángó, gyi- mesi, székely, mezőségi táncokat fognak előadni kísérőzenével. Fogadóórák Siklóson A siklósi falugazda a városháza melletti ZE Irodaház földszintjén, a Kossuth tér 1. szám alatt, tart fogadóórát minden hétfőn 15 és 17 óra között. Az APEH ugyanitt várja az ügyfeleket fogadóóráján minden kedden 8.30 és 12, valamint 13 és 16 óra között. Ajánló a Mercato Plusz Magazinból — Botos kipakolt — Jöhet a HBO? — Vannak útszéliek... - I. fejezet: Akiknek üzlet — A baklövés rovatban: Pro- letkult Bizottság — Arckrémreklám: mese habbal — Csak sodródunk az árral - Önkormányzati sorsok Dél-Ba- ranyában — Képes riport a harkányi Tavaszi Fesztiválról A Siklós újság következő számából — Előzetes az 1995-ös harkányi szezonról — A polgármester nyilatkozik a Vékom Kft.-ről — Hogyan emlékeztünk március 15-én? — Riport a privatizált erdők ürügyén — Üj vezetők a biztosítók élén Az oldalt összeállította: Szabó Anikó Elszánt vállalkozók Siklóson Divatcipők, népművészeti termékek Kövesdi László (balra) és Kelemen Bálintné FOTÓK: LAUFER-LÖFFLER A Kövesdi-féle cipőüzem mintaboltjában Siklóson ott sorakoznak az új tavaszi modellek. Kövesdi László, a tulajdonos-vezető külön tervezővel dolgozik, több mint egy tucat embernek ad munkát. Öt éves a cipészet. Fél évtizede a haldokló ktsz helyére saját üzemet álmodott a fiatalember, Kövesdi László. Mennyire könnyű Magyarországon vállalkozónak lenni? Ő segítséget nemigen kapott, igaz, nem is keresztezték útját. A szakmában vállalkozni egyébként sem leányálom. A cipősarokért Pestre kell utazniuk, a formatalpért Békéscsabára, Pécsett a bőrt és a kérget kapja meg. Az üzem tavalyelőtt került krízishelyzetbe, mikor elvállaltak egy nagy tételű olasz bérmunkát, amihez nem kapták meg az anyagot. Embereket kellett elküldeni, és újrakezdeni mindent. Ma két hazai nagykereskedőnek szállítanak, és Kövesdi László azt mondja: olyan kollektíva kovácsoló- dott össze végre, amelyre igazán büszke, bár ez is ’’nehéz szülés volt”. Olyan gépparkkal rendelkeznek, mellyel napi 800 pár cipőt tudnának gyártani. Am most még ekkorra bővítést nehezen tud elképzelni. Amúgy szerény, csöndes ember, akinek talán csak a tervei nem hétköznapiak. Egy tájház az álma Kelemen Báliaménak, aki tavaly októberben Harkányban fogott különös vállalkozásba: népművészeti termékeket forgalmazó boltot nyitott. Különösbe, mert a mai világban elég ritka, hogy valaki népi értékeket forgalmaz: jelesül Kesz.ler István fazekait, Danyiné Bedő Anikó cserépedényeit, Gint er József fekete kerámiáit, Kálmán Endréné kézi szőtteseit, a komlói csipkeverő asszonyok munkáit. A vállalkozás a télen veszteséget termelt, így mellette butikot nyitott, sőt, most még egy zöldségesstandon is gondolkodik, a kettő együtt talán behozza az első bolt hiányát. Hogy miért csinálja mégis? Mert népművelő volt, mert meggyőződése, csak a minőséggel szabad foglalkozni. Szeretné, ha a boltablakba tett videón mutathatnák be, hogy készül egy-egy fazék, szőttes, nyárra pedig azt, ha az üzlet előtt készítené termékeit egyik-másik mestere. S ha majd az adósságot is kifizetik egy-két harkányi szezon után, talán már mint a helyi tájház vezetőjét kérjük beszélgetésre a merész vállalkozót. Szociális támogatás Beremenden Tudvalévő, hogy egyre több országunkban a szociális támogatásra, segélyre szorulók száma. Ugyan rendeletek szabályozzák, kik részesülhetnek segélyekben, ám az állami támogatásokon túl az önkormányzatok anyagi helyzetétől is függ, mennyi pénzt tudnak elkülöníteni erre a célra. Mi a helyzet Beremenden? Vörös Miklóst, az önkormányzat szociális bizottságának elnökét kérdeztük.-Az 1995-ös évre a normatív állami támogatásból és a saját költségvetésből összesen 14 millió forint jut szociális kiadásokra. Községünk szerencsés helyzetben van a hasonló nagyságrendű településekhez viszonyítva, hiszen a BCM Rt. munkát biztosít az itt élőknek, és jelentős adózónk is egyben.- Előfordult-e indokolatlan segélykérelem ?- Nem jellemző, de volt rá példa. 99 százalékuk valóban rászorul a segítségre.-A helyi szociális tevékenység új eleme, hogy a bizottság javaslata nélkül is adhat segélyt a polgármester.- Igen, erre a célra 300 ezer forintot különítettünk el, hogy indokolt esetben rendkívüli segélyt adhasson a rászorulóknak. Ilyenkor elsősorban a gyors segítségen van a hangsúly.- Riadalmat keltett a kormány új szociális csomagterve.- Sokak szerint ha megvalósul, diszkriminálja, ingoványba sodorja az amúgy is szegény önkormányzatokat. Nagyon bízom benne, hogy végül nem fogadják el, mert különben egyre inkább Palesztinához fogunk hasonlítani. Bíró Lajos Vadászat külföldiekkel Nyereségre törekszik a Tenkes társaság A több mint félszáz taggal működő Tenkes Vadásztársaság a közelmúltban tartotta meg Siklóson évi második közgyűlését, melyen ezúttal az alap- és a háziszabály elfogadására került sor. Kisebb módosításokat kérve végül mindkét szabályzattal egyetértettel a tagok, akik megválasztották az öt tagú fegyelmi bizottságot is, élén Gut Lászlóval. A gyűlés apropóján kérdeztük meg Zádori Csaba vadászmestert társaságukról, 1995-ös terveikről és gondjaikról. Három hivatásos vadász végzi a napi teendőket, így például az etetők kihelyezését. Ők vezénylik a kollektív vadászatokat is, melyek közül évente 2-3 vadkanra történik, míg a többi a december és február eleje közti hétvégeken fácánra. Mezei nyulat már nem lőhetnek, az nyolc-tíz éve tiltott a tragikus csökkenés miatt. Az őzállomány szintén fogyóban van, ahogy a szarvasok száma is valamelyest csökken, míg a vaddisznó és a róka szaporodik. Minden évben minden társaság vadkilövési tervet készít és teljesít. Hétezer hektár vadászható terület tartozik a Tenkes társasághoz Drávaszabolcs, Harkány, Nagyharsány, Kistapolca határral. 1995-re megduplázódott a területbér, mondja Zádori Csaba. Ezt az anyagi nehézséget ellensúlyozandó külföldi vadászokat hívnak meg szervezőiroda segítségével, akiket a társaság lát vendégül. Idénre elérték, hogy a tavaly náluk vadászott osztrákok, németek valamennyien újra visszajönnek a területre. A földárverések után megjelent új tulajdonosok jelentős vadkárigénnyel lépnek fel a társaságnak, ami szintén szűkíti a „Tenkes” pénztárcáját. Vadütközés esetén ugyancsak jelentős kártérítést kell fizetni az autósoknak, amire viszont a pénzt a biztosítótól kapják, amely idén a tavalyihoz képes már kétszeres díjat szed be tőlük. Mindezen elszomorító számvetés ellenére is az a véleménye a siklósi vadászmesternek, hogy a társaság gazdasági működése 1995-re biztosítottnak tűnik, sőt még a sikeres zárást, a nyereséget is elképzelhetőnek tartja. Helyükre az intézményeket Nagy Pál képviselő, bizottságvezető Számított arra, hogy győzni fog választókörzetében Nagy Pál, a siklósi önkormányzat tagja, mivel ott szerinte neki volt a legtöbb személyes kapcsolata. A képviselőt az ön- kormányzat megválasztotta az intézményeket irányító bizottság vezetőjévé.- Egy képviselői csoport újra akarta tárgyalni az elnökök kijelölése után az egész ügyet, mondván: közalkalmazott ne irányítson bizottságot. Menynyire érezte ezt személye ellen irányuló támadásnak?-Már nem foglalkoztat az ügy. Nem vagyok föladós típus, és bosszúállás sem vezérel. Kampányom során nem tettem felelőtlen ígéretet, és csak az vezetett, hogy ismereteimet a város javára fordítsam.-A siklósi költségvetés több mint 70 százalékát az intézmények viszik el.- A város eleven szervezet, amit komplex módon kell tekinteni: az intézményi problémákat a gazdasági, pénzügyi aspektustól nem lehet leválasztani. Ha a jövőben is vállaljuk összes intézményünk működtetését, valószínűleg hitelfelvételhez kell folyamodnunk. Ám kérdés, hogy adnak-e nekünk hitelt, mikor három intézmény: a gimnázium, a szakmunkásképző és a kollégium önként vállalt feladatunk, azok működtetése már a megyei közgyűlés kötelezettsége. Megoldásnak azt látom, ha ezek az intézmények a helyükre kerülnek, átadjuk őket a megyének. A témát még át kell vizsgálni, de ne feledjük: a tulajdonos azért a város marad. Az iskolák felújításáról, fejlesztéséről a mai működtetési struktúrával szintén nem lehet szó. A képviselő a sportcsarnok szervezője, az ELTE-n végzett, pedagógia szakon, közgazda- sági diplomája van terület- és településfejlesztésből. A siklósi szakmunkásképző Kazinczy-sikere Imádnak olvasni a lányok Horváth Andrea (balra) és Nyavádi Brigitta fotó: löffler Siklósi siker született a nemrég lezajlott megyei Kazinczy-versenyen: az 510. számú Szakmunkásképző Iskola két tanulója az első és a második helyezést vitte el a szakmai iskolák között. Nyavádi Brigitta, a győztes és Horváth Andrea, a második helyezett Kazinczy-s, női ruhakészítő szakon tanulnak az intézményben, ahol az anyanyelvi nevelést Percsy Éva és Nagy Csabáné végzi. A két lány felkészítő tanára ezúttal Nagy Csabáné volt, ő mondja:- Minden évben megrendezzük a Kazinczy-háziver- senyt az iskolában, a legtöbbször elmegyünk a megyei válogatóra is. Ilyen sikert még sohasem értünk el, mint idén. Már most nagyon büszkék vagyunk a lányokra, függetlenül attól, hogy szerepelnek majd az országos versenyen. Brigitta, aki másodéves, a szabadon választható huszadik századi esszék közül egy Babits Mihályról szóló tanulmányt olvasott fel. Nem volt ideges, teljesen lazán beszélt. Ő egyébként a siklósi gimnáziumban is tanul, álma a rendőrtiszti pálya. Amúgy olvasni szeret a legjobban, kedvencei a költők, közülük is József Attila. Sikeréhez hozzájárulhatott, hogy szeret dalolni, énekkari tag templomi kórusban. A varrónői szakmát kívánja otthon folytatni, ha végez a harmadikos Horváth Andrea. Ő is dalos, lakóhelyén, Villányban a Pacsirták énekkar tagja. Olvasásban mindenevő, neki szintén ez a másik hobbija, no és a tévénézés. Mikor a versenyről faggatom, azt állítja: amellett, hogy nem szabad nagyon izgulni, fontos, hogy az előadó beleélje magát az általa felolvasott szövegbe. Ő is így tette a megyei versenyen. A kötelezően kapott prózát különben Andrea sem, Brigitta sem tartotta nehezen értelmezhetőnek. A lányok, akik az iskolai ünnepségek állandó szereplői, április végén máznák a győri országos Kazinczy-versenyre. A három napos eseményre, mely a 30. lesz a versenyek sorában, hamarosan megkezdik a készülést. HIRDETÉSFELVÉTEL az Új Dunántúli Naplóba a Siklósi térség takarékszövetkezeteinél: Siklóson (Felszabadulás utca 42.), Harkányban (Kossuth L. u. 75.) valamint az újpetrei, a szalántai a kozármislenyi, a vókányi és az egerági takarékszövetkezeteknél.
