Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)
1995-03-28 / 85. szám
8 Dhnántúli Napló Közélet 1995. március 28., kedd Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje Dr. Gátos György Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje Dr. Bertha Pál Maga a kitüntetett Gátos György fogalmazott úgy, hogy az elismerés bizonyára egy élet munkájának szól. Hiszen nehéz is számbavenni a sok sok évet, amit a Baranya Megyei Bíróság polgári kollégiumának vezetője, bírósági főtanácsos a bírói pulpituson töltött. 1953-ban kapta Pécsett a jogi diplomát Munkája az élete. Pedig akkortájt egészen véletlenül került a civilisztika közelébe, s véletlenül lett polgári bíró. Emlékezzünk csak: akkoriban az állam elhalásának elméletét várta a hivatalos ideológia, az össznépi tulajdonra voksolva, s ebben szinte természetes, hogy a vagyon, a magánszféra is kérész-életre ítéltetett. Mindenesetre a régi bírói kar kényszernyugdíjaztatása is hozzájárult ahhoz, hogy a fiatal Gátos György polgári bíró lett. Sok-sok változást megélt. Ma szakmája a jog előterében: a társadalmi-gazdasági átalakulás a civil-szféra legutolsó mentsvára, az „adós fizess” fogalomkörben. Hiszen azon túl, hogy a munkaügyi, családjogi, közigazgatási bíráskodás, a cégbejegyzések köre is a polgári jog szerves része, talán a legtöbb munkát ma a szerződéses viszonyok adják. A perek zöme akkor indul, ha valaki másként nem látja értékeit, pénzét biztonságban. Rendkívül sok a tennivaló, főleg a városi bíróságokon - Komlón például a Tribu többezer ügyet eredményezett -, s az olyan perek, melyek a másodfokot is megjárják, bizony két évig is eltartanak. E munkadömping okán merült fel például az eljárási procedúra egyszerűsítésének óhaja: Gátos György a kodifi- kációs bizottság tagja volt. Az eljárási könnyebbség lényege, hogy többek között a jövőben majd nem a bíróságnak kell nyomoznia a bizonyítékok után, elegendő annyi, amennyit a felek beterjesztenek. A főtanácsos úr nem csak ítél, tanít is a jogi karon. Talán ez az egyik legszebb „munkán kívüli” időtöltése: oktatni a jövő bíráit, ott lenni az igen kritikus fiatalok között. K. F. Hosszantartó, kiemelkedő igazságügyi tevékenysége elismeréseként március 15-én a Parlamentben vette át Göncz Árpádtól a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét dr. Bertha Pál, a Baranya Megyei Bíróság főtanácsosa, a bűntető kollégium vezetője. A „divatkérdést” én is felteszem: a társadalom elvárásainak megfelel-e az ítélkezési gyakorlat? Ha valakitől ezt kérdezni lehet, akkor Bertha Páltól. Csaknem 40 éve bűntetőbíró, s - szerencséjének mondja - mindig abban az ügyszakban dolgozott, amit igazán szeret. Sellyén, Szigetváron - itt már elnökként 16 éven keresztül -, majd a megyei bíróságon. Az itt eltöltött 15 esztendőből 13 éven keresztül csak élet elleni bűncselekményekkel foglalkozott. Elismert szaktekintély, idén tagja lett az országos bírói tanácsnak.- A közfelfogásnak természetesen van egészséges, nem szított, s nem csak a sértettek oldaláról közelítő igénye. A megelőzés - gondolom, az elrettentésre célzott - azonban nem az ítélkezési gyakorlat felelőssége, hanem a bűncselekmények felderítésének eredményességéé. A társadalom letisztulásához a jog csak az egyik eszköz. Mondok egy másikat: a nevelés. Nem is kérdéses: mekkora a felelőssége - ilyen oldalról mégis ritkán fogalmazzák meg. Vegyünk egy harmadik oldalt: jóllehet, az igazságszolgáltatás, az ítélkezési gyakorlat nem dolgozhat patikamérleggel, de a tények megállapításáért mindent megtesz. Ezt az emberek el is várják - amíg mellettük kell tanúskodni. Ám ha rájuk van tanúként szükség, már nem szívesen vállalják a közreműködést a tények felderítésében.- Mégis: van szigorú és kevésbé szigorú bíró?- A bírónak lehet véleménye a törvényről, a jogról, de a törvény ellenében nem ítélkezhet. Úgy is mondhatnám: rezzenéstelen arccal kell dolgoznia. A vádlott nem érezheti, hogy eleve el van ítélve és a jó bíró esetében ez ki is van zárva, mert a vádlottat - közmegvetést kiváltó elkövető esetében is - partnernek kell tekintenie. Mészáros A. Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje Kós Lajos „Munkaügyért” - miniszteri kitüntetés Czuczor József Ybl Miklós-díj Hübner Mátyás Nem az életművét, hanem Kós Lajos idáig végzett munkáját ismerték el akkor, amikor a köz- társasági elnök a Magyar Köz- társasági Érdemrend Kiskeresztje (polgári tagozat) kitüntetést adományozta a pécsi bábművésznek március 15-e alkalmából. Az életmű ugyanis még korántsem lezárt, hiszen a Bóbita bábegyüttes, majd a későbbi, vidéken elsőként létrejövő önálló bábszínház ma már nyugdíjas vezetője most is aktívan dolgozik. Beszélgetésünkkor épp egy kecskeméti bábszínházi fesztiválról volt átutazóban Egerbe, ahol egy másik találkozón két műsorával is fellépnek különböző társulatok. Szombathelyen egy Kipling-mesét rendez, de már készül arra a kiállításra is, mely a pécsi színház százéves évfordulója körüli ünnepségsorozat része lesz. Legendás, az ötleteket, terveket őrző kék borítékja tehát ezúttal sem üres, jut még belőle későbbre is. Az 1924—ben született alkotó a szabómesterséget kitanulva került a képzőművészeti főiskolára, a család úgy gondolta, kell olyan szakma is, amelyből meg tudna élni. Később ez a tudás hasznára vált akkor, amikor bábjait tervezte, készítette. A báb egyébként szerinte egyenlő az ember teremtésével, hiszen a bábjátékos mitikus figura, aki életrekelt valami mozdulatlant, s lelket ad neki addig, míg az a játék végén el nem válik alkotójától. Kós Lajos vezetésével Ki- Mi t-Tud-okon, fesztiválokon, külföldi vendégjátékokon, a televízió képernyőjén bizonyította a társulat, hogy jelen tud lenni a bábművészetet megújítok sorában. A kéz-színház feltűnése korszakot teremtett, de különlegesség volt a vizualitásra helyezett nagyobb hangsúly éppúgy, mint az anyagszerűség. A közös munka 1961-ben kezdődött, 20 évvel később a színház önálló lett. Kós Lajos örül a díjnak. Még mindig érzékeny, dolgozó életet él. Ez a siker nemcsak az övé, de a társulaté is, mely az elmúlt évtizedekben stílusformáló erővé lett, képes volt Európán kívül is ismertté válni, s olyan hírnevet szerezni, melynek talaján más, későbbi tevékenységek is kialakulhattak, például az immár hagyományos nemzetközi felnőttbábfesztivál. H. I. Gy.- Nagyon jó érzés volt átvenni a díjat Kósáné Kovács Magda miniszterasszonytól. Jelenlegi munkámban minden ambíciómat megtalálom, a szakmai tevékenység mellett jut idő a kutatómunkára és publikációra egyaránt - mondta Czuczor József, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ képzési osztályának vezetője a Munkaügyért miniszteri kitüntetés átvétele után. A szakember neve összefonódik a baranyai munkanélküliség kezelésének egyik leghatékonyabb eszközével, a képzéssel.- Villamosmérnök-mérnöktanárként végeztem, és ez a kettősség végigkísérte pályafutásomat. Már a kezdetektől fogva- amikor még Zipemovszky Technikumban tanítottam - nagyon érdekelt a szakképzés, az iskolarendszer és a hozzá kapcsolódó pályaválasztás. Számomra jó iskola volt a Ziper- novszkyban eltöltött 8 év, ahogy a megyei tanulmányi felügyelő munkakör is, ahol már volt alkalmam közelebb kerülni a tervszerű képzés kialakításához. A kiváló szakember munkája a 90-es évek elején - a jelenlegi munkaügyi szervezet kiépülésének kezdetekor - újabb lendületet kapott.- Nagyon érdekes feladat volt nulláról indulva kidolgozni a munkanélküliség kezelésének szakmai elveit, a gyakorlati eljárás módozatait. E munkámban nagyon sokat köszönhetek a szervezet akkori irányítójának, dr. Kamarás Károlynak, akinek szakmai irányítása mellett nagy mozgásteret kaptunk az újszerű projekt kimunkálására. Akkor állt össze a jelenlegi képzési osztály magva, olyan munkatársakkal, akik megalapozták az elmúlt öt évben elért szakmai sikereket, közreműködtek a képzés fontos eszközként való elismertetésében. Büszkék lehetünk eredményeinkre: 1994-ben mintegy 4000 ember képzését vezényeltük le Baranya megyében, és a visz- szajelzések alapján tudjuk, hogy minden százból 71 munkanélküli el tudott helyezkedni a kurzusok elvégzése után. Ahogy mondani szoktuk, a képzés minden esetben egy anyagi és szellemi beruházás, aminek célja, hogy megtérüljön a megye, a térség, az ország számára. K. E. Az építészek hazai legmagasabb elismerését, Ybl Miklós díjat kapott Hübner Mátyás, a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola Épületszerkezettan, Tervezés és Ürbanisztika Tanszékeinek intézetigazgatója. A városfejlesztés mezsgyéin 25 évi munkásság - olyan városok formálása, mint Szeged, Pécs, Nagykanizsa - jelzi Hübner Mátyás eddigi életútját, aki nagymányoki bányászcsaládból indult, s 1979 óta Pécs és a Dél- Dunántúl a munkaterülete. Mindenkor az elmélet és a gyakorlat összhangja jellemezte tevékenységét. Napjainkban is így van ez, a PMMÉ Urbanisztika Tanszék vezetője egyben a Pécsiterv Rt. szakfőmémöke is. A szakemberrel a városfejlesztés általános és Pécs aktuális gondjairól beszélgettünk.-A tervezők, is érzik a nagyberuházások hiányát?- A városrendezés területén ez nem jellemző, léteznek nagy feladatok. Pécs esetében is hozzá kell kezdeni egy új, általános rendezési terv elkészítéséhez, melyben az értékmegőrzésnek, az értékteremtésnek és a minőségnek meghatározó szerepet kell kapnia. Nem véletlenül készült el mostanában Uránváros rehabilitációja és szerintem a Siklósi városrész is napirenden lesz hamarosan.-Milyen lehetőségek kínálkoznak a lakótelepek szebbé tételére?- Az úgynevezett humani- zálási folyamat során igazából a lakásokat kellene megnagyobbítani, összenyitások- kal több generációs családoknak teremtve életteret. Javítható a látvány is, homlokzati motívumok fejlesztésével, loggiák, erkélyek hozzáépítésével, magastetők ráhúzásá- val. Hübner Mátyás pályázatának néhány sora mindent elmond erről a pályáról: „A településtervezőnek hivatalból optimistának kell lennie. Terveim készítése során ez vezérelt: felkutatni és megvédeni a települések sajátosságát, hangulatát jelentő értéket, ugyanakkor hinni abban, hogy a fejlesztés, a növekedés ma is lehet értékteremtő, alkotó feladat. S ami nem dokumentálható: a településtervező munka egy kicsit hittérítő feladat is. M. B. E. Létszámcsökkentés a közalkalmazottaknál Maradnak a diszkontok Néhány nap múlva megjelenik az a 25 oldal terjedelmű kormányhatározat, amely a kormány takarékossági intézkedéseivel kapcsolatban feladatokat ad a minisztereknek, a kormányhivatalok vezetőinek. Nem titok, hogy többek között a közszolgálati dolgozók létszámát is 15 százalékkal csökkenteni kívánják. Kiket, hogyan érint ez az intézkedés? - kérdeztük dr. Kiss Elemér miniszterelnökségi államtitkárt.- Három kört érintenek a létszám leépítési elképzelések. Az elsőbe a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek és a felügyeletük alá tartozó intézmények tartoznak, ahol az 1995 évi költségvetésben engedélyezett létszámot kell átlagosan 15 százalékkal csökkenteni. A második csoportba azokat a szervezeteket soroltuk, amelyeknél a kormánynak nincs közvetlen döntési jogosítványa. Ilyenek például az Alkotmánybíróság, az Országgyűlési Hivatal, az ügyészség. Ézeket a szervezeteket a kormány felkéri, hogy a lehetőségekhez képest a kívánt arányban mérsékeljék a létszámukat. A harmadikba az ön- kormányzatok tartoznak, amelyeket a belügyminiszter kér fel a 15%-os létszámcsökkentésre. Az intézkedés kizárólag a köz- szolgálati dolgozókra vonatkozik.- Hány embert érint a készülő' határozat?-Elméletileg 15 ezer embert, de a hivatalokban van egy sereg be nem töltött státusz, és a nyugdíjazásokkal is automatikusan csökken a foglalkoztatottak létszáma. Folyik a közigazgatás korszerűsítését szolgáló jogszabályok felülvizsgálata, remélhetően ennek eredményeként megszűnnek vagy más szervezetek hatáskörébe kerülnek bizonyos állami feladatok.-Az érintettek megkapják a törvény által előírt végkielégítésüket?-Természetesen! De a takarékossági csomagban az is szerepel, hogy a jövőben megváltoznak a végkielégítési szabályok. — Változik-e a megmaradók bére?- Fel kívánjuk oldani a bérrendszer kötöttségeit, hogy a többet dolgozó közalkalmazottak magasabb bért kaphassanak és ezzel megszűnjön a besorolási kategóriák okozta bér- egyenlősdi. (koós) 1989-ben megszüntették a piac és vásártartásról szóló kormányrendeletet, gondolván, hogy a piacgazdaságban erre nincs szükség. Ennek következtében mára a piacok a fekete- gazdaság szerves részévé váltak. Ezen kíván változtatni egy készülő kormányrendelet, amelyről Köncsöl Tamásné, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője elmondta:- A jövőben csak Magyarországon bejegyzett társaság, vagy vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemély, társadalmi szervezet vagy alapítvány működtethet piacot, ha a vállalkozását a cégbíróság bejegyezte.-Milyen szakhatósági engedélyt kell kérni?- A piacok működtetéséhez tűzoltósági, tisztiorvosi és területfelhasználási engedélyre lesz szükség, de a tulajdonosnak ellenőrző szervezetet is működtetnie kell, amely állandóan vigyázza, hogy az árusok betartják-e az előírt szabályokat. Minden élelmiszert árusító piacon állandó tisztiorvosi és állatorvosi ellenőrzésről is gondoskodni kell.- Milyen termékeket tilos árusítani a piacokon ?- Nemesfémek, gyógyszerek, kábítószerek, mérgező anyagok, szemüveg, fegyver, lőszer, muzeális értékek, tűzveszélyes anyagok, barlangi képződmények és jövedéki áruk szerepelnek a tilalmi listán.- Kik árusíthatnak ezután a piacokon ?- Bejegyzett cégek és vállalkozók mellett engedélyezi a rendelet magánszemélyeknek a maguk által termelt áruk értékesítését is. Ez elsősorban mezőgazdasági termelőkre, népművészekre és iparművészekre vonatkozik. Nem árusíthat mástól vásárolt terméket olyan személy, aki nem rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal.-Ez az úgynevezett KGST piacok megszűnését jelenti?-Gyakorlatilag igen. Elsősorban a lánckereskedőket, a csalókat, az esetleges tolvajokat szeretnénk kiszűrni a piacokról. A városokban egyre több diszkont üzlet működik. Ha a piacon nem, ezekben a boltokban ezután is olcsóbban hozzá lehet jutni a legfontosabb árucikkekhez. (koós)
