Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)
1995-03-27 / 84. szám
1995. március 27., hétfő Gazdaság Dunántúli Napló 9 Két szervezet helyett egy A pécsi székhelyű Elektrotechnikai Központi Szövetség és a Budapesten működő Elektromos Magánvállalkozók Országos Kamarája közös szervezetet hoz létre. Azért döntöttek így, mert véleményük szerint a két szervezet párhuzamosan lát el azonos feladatokat. Már egy éve tárgyalnak az egyesítés lehetőségéről. Három hónap alatt szeretnék az elképzeléseiket megvalósítani. Ezt követően közösen képviselnék a szakma érdekeit itthon és külföldön egyaránt. Vita Agricolae ’95 Vita Agricolae ’95 címmel mezőgazdasági szakkiállítást és vásárt rendez hazánk hat városában a szekszárdi Mark-Komm Kft. Az első helyszín április 5-8. között a szekszárdi sportcsarnok lesz. A kiállítás-sorozat kísérlet is egyben. A rendezők arra kíváncsiak, hogy az agrárágazat mennyire szervezhető regionális szinten ilyen jellegű programokra. A négynapos szak- kiállításon nem csak mező- gazdasági üzemek, vállalkozók vesznek részt, hanem a tervek szerint az ágazathoz közvetetten kapcsolódó cégek is. A kiállítás ideje alatt neves szakemberek részvételével konferenciát és agrárfórumot is rendeznek. Az oldalt összeállította: Szalai Kornélia A magyar leányvállalatok termelékenysége 57 százalék Az alacsony bér nem vonzó ÁGAZAT RÉSZLEG MÉRTÉK EGYSÉG MAGYAR ÜZEM =100% KÜLFÖLDI ÜZEM % KÜLÖNBSÉG % Fémipar akatrész gyártás Löket/m.óra 100 145 45 összeszerelés Tény/norma 100 160 60 Cipőipar Teljes termelés Tény/norma 100 155 55 Durvakerámia Teljes termelés Tonna/m.óra 100 290 190 Törött/ép 100 25 75 Papíripar Teljes termelés Leállási órák 100 30 70 Tonna/üzemó. 100 170 70 Fafeldolgozás Teljes termelés rrí /gépóra 100 130 30 Csomagoló anyag gy. Teljes termelés Tonna/m.óra 100 160 60 Építőanyag gyártás Teljes termelés Tonna/m.óra 100 190 90 Átlag 74,5 A nemzetközi cégek magyar leányvállalatainak termelékenysége jóval elmarad az anyavállalatok hasonló mutatói mögött. Egy nemrégiben elkészült elemzésében legalábbis erre a következtetésre jutott az osztrák termelékenységi tanácsadó cég, a Czipin & Partner. Az összehasonlító tanulmány szerint a természetes mértékegységben (pl. tonna/munkaóra) mért termelékenység a magyarországi cégeknél a nemzetközi anyavállalatok hasonló mutatóinak csupán mintegy 57 százaléka. A felmérés alapjául szolgáló külföldi és magyar üzemekben alkalmazott berendezések hasonlóak voltak, illetve a külföldi cégtől leszerelt és Magyarországra hozott berendezések termelékenységi adatait hasonlították össze a két üzemben. A felmérés során a nagy tőkeigényű cégeknél állapították meg a legnagyobb eltéréseket, ami arra utal, hogy a megállapított óriási különbségek elsősorban üzemszervezési okokra és nem a beruházások hiányára vezethetők vissza. A külföldi cégek magyarországi termelésük beindítása során rengeteg azonos hibát követnek el, ezek közül a termelékenységi tanácsadó cég tanulmányában a tíz legfontosabbat sorolják fel. A külföldi cégek a termelést leggyakrabban azért telepítik Magyarországra, hogy a költségeket jelentős mértékben lefaragják. Ezért az előkészítésre általában kevés időt szánnak: a magyar vezetők és dolgozók kiképzése hiányos. Tudatosan alacsony béreket alkalmaznak, mondván, a bérszínvonal emeléséhez a teljesítményeket is javítani kell. Legtöbbször csak leszerelik a nyugati üzemekben működő gépeket, s nem újítják fel őket a magyarországi üzembehelyezés előtt. Az áttelepü- léskor a gépek mellett külföldi technikusok és vezetők is jönnek, ebből sok kommunikációs probléma adódik, nem csak nyelvi értelemben. A külföldi vezetők olyan problémákkal találkoznak, amelyeket otthon nem ismernek, az ottani dolgozók bizonyos helyzetekből a kivezető utat már önállóan megtalálják. Az is a hibalistán szerepel a felmérésben, hogy a külföldi cégek képviselői a dolgozónak nem mondják el világosan, mit is várnak tőlük. Nem különítik el a magyar és a külföldi vezetők feladatait. Erre a magyar vezetők azzal szoktak reagálni, hogy önállóan nem hajlandók érdemi döntéseket hozni. Megfontolatlanul átveszik a nyugati szervezeti felépítést, pedig ennek hiányoznak a személyi feltételei. Bizonytalanság uralkodik a jogi keretfeltételeket illetően, senki sincs tisztában az üzemi tanács, a munkásvédelem és a munkaidő szabályozásával. Túlzottan bíznak a számítógépes rendszerekben, és túl sok a külföldi látogató, mindez növeli a költségeket - állapította meg a felmérés. Mindez azt bizonyítja, a magyarországi gazdasági átalakítás során ugyan számoltak a vegyes vállalatok elszaporodásával, ennek feltételrendszerét azonban nem dolgozták ki, a külföldi cégek pedig kihasználták a joghézagokat. Az 57 százalékos termelékenységi mutató viszont arra figyelmeztet, a külföldi cégeknek is érdekében áll a jogviszonyok rendezése, mert hiszen ezzel javulhat az időegység alatt legyártott termék mennyisége, ami jelentkezik majd a megtérülésben is. B. G. Siemens - PMMF-kézfogás A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán az elmúlt napokban Villamos Szaknapokat tartottak, amelyen több külföldi cég, kutatóintézet és felsőoktatási intézmény mellett részt vettek a Siemens képviselői is. A cég nem csak bemutatta a tevékenységét, hanem az intézmény villamos intézetének igazgatójával egy világszínvonalon álló épületvillamosítási rendszer hazai oktatóközpontjának kialakításáról is tárgyaltak, amit az „European Installation Bus Association” német cégeinek hathatós támogatásával hoznák létre a főiskolán. Ezt a kompatibilis rendszert szeretnék hazánkban is meghonosítani. Az EIBA-nak 76 cég a tagja, mind épületgépészeti termékek, berendezések gyártásával foglalkozik, közös szabvány szerint.- Az ilyen jellegű termék, mint ez az installációs rendszer, csak úgy vezethető be a piacra, ha megtanítjuk a használatát - mondja Hans Ketscher, a Sie- mes-cég kelet-európai képviselője. - Azért kerül éppen Pécsre ez a központ, mert ez a főiskola látott benne fantáziát. Ez nekünk is jó, a főiskola is nyer vele. A centrum ugyanis a szakemberek elméleti és gyakorlati képzését, a termék piacképességének megalapozását tekinti elsődleges feladatának. Közép-Európában ilyen jellegű oktatóközpont csak Pécsett lesz. Sz. K. Eurocard, Mastercard, Cirrus, Visa Közös kártyahasználat Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., valamint a Budapest Bank Rt. megállapodást kötött bankjegykiadó automata (ATM) hálózataik kölcsönös használatáról. A szerződés értelmében az egymás által kibocsátott Euro- card/Mastercard (EC/MC) és Cirrus típusú bankkártyákat kölcsönösen elfogadják két pénzintézet bankjegykiadó automata hálózataiban, az EC/MC emblémával megjelölt bankfiókok pénztárainál, valamint egyes kereskedelmi és szolgáltatói körben. A két legnagyobb hazai ATM-hálózat összekapcsolása révén a két bank EC/MC és Cirrus kártyabirtokosai a nap 24 órájában közel 250 bankjegykiadó automatából juthatnak készpénzhez országszerte. A folyamatos automata-telepítés nyomán a bankjegykiadók száma ez év végéig 400 fölé emelkedik. A szolgáltatás nem ingyenes, ugyanis ha a kártya- birtokos nem számlavezető bankjának automatáját használja, díjat kell fizetnie, de az elfogadóhelyek megnövekedett száma nagyobb kényelmet biztosít. A megállapodás jól megfontolt üzleti érdekből jött létre, az automaták telepítése ugyanis rendkívül költséges beruházás, és csak megfelelően nagy számú tranzakció után térül meg. Mindkét pénzintézetnek érdekei fűződnek ahhoz, hogy az általuk telepített ATM-eken minél több kártyatípus elfogadható legyen. Ezért a jövőben más hazai Europay- és Visa- tagbankok is csatlakoznak az OTP-BB megállapodáshoz. Pezsgőbontás az atomtemetőre Eladhatók a hulladéktároló mellóí származó mezőgazdasági termények? Zömében a védőöltözetekből származik a szennyezőanyag Lehet-e együtt élni egy atomtemető közelségével? Miként változtatja meg a mezőgazda- sági termények eladhatóságát, az emberek veszélyérzetét, ha nap mint nap sugárzóanyagcsomagok érkeznek a lakóhely mellé? Olyan kérdések ezek, melyeken Baranya 19 polgár- mestere rágódhat mostanában, hiszen az általuk irányított települések esélyesek a Paksi Atomerőmű kis és közepes radioaktív hulladékainak a végleges elhelyezésére. De Nyugat-Me- csek falvai, s maga Pécs is hasonló dilemmával küszködhet: vállalja-e a világon az elsők között egy föld alatti atomtemető (hosszú életű hulladékok tárolására) közelségének kétes dicsőségét. A szembenállásnak már helyt adtunk, most az építkezés mellett szóló szakmai érvek következnek. Nos, az égetőbb kérdés, a kis és közepes radioaktív hulladékok elhelyezése, s ilyen tárolóból már jó néhány működik Finnországtól Franciaországig Európában. A franciák 20 atomerőművének efféle szeny- nyesét egy helyen gyűjtik 1992 óta, Párizstól 200 kilométerre, Champagne régióban, az Andra nevű helyen. Ki gondolná, amikor francia pezsgőt iszik, hogy a nemes nedű egy atomtemető közeléből származik? Az erre autózó utasnak fogalma sincs, hogy mi mellett jár, legfeljebb az tűnhet fel, hogy van egy kis falu, ahol az épületek, az út, a vasút, az infrastruktúra kirívóan fejlettebb a környezeténél. A vasútállomáson gépi karok fémhordókat raknak speciális szállítójárművekbe, a hordókat pedig 5 kilométerrel arrébb ismét automata rendszer pakolja be egy betonmedencébe. Számítógép irányít mindent, s az itt dolgozó embereket mindenkor legalább két fal választja el a jól bebugyolált csomagoktól. A pár hektárnyi üzemben, ha betelik egy medence, bebetonozzák, s 6 méteres földréteggel takarják. 2020-ra minden medence tele lesz, az egész telep 6 méteres földréteget kap és növényzetet. Ezt követően még 10 évig vizsgálják rendszeresen a kisugárzást, s további 100 évig ellenőrzik a terepet. Pakson évente 400 hordónyi kis és közepes radioaktivitású hulladék keletkezik (megközelítőleg 300 köbméter), s 3 év termése elfér egy 25 méteres betonteknőbe. Hét medencébe pedig a kiégett fűtőelemeket kivéve bezsúfolható a magyar atomerőmű összes szemete. A külszíni atomtemetőnek - a föld alatti tárolás hatszor költségesebb - otthont adó település nem csak az extra infrastruktúrát köszönheti majd a létesítménynek, de jól fizető munkahelyeket is. Ugyanakkor a jelenlegi szabályok értelmében a hulladék befogadása köbméterenként 25 ezer forintot jövedelmez. S hogy jogosak-e a félelmek az atomtemető közelében termelt mezőgazdasági termények értékesítését illetően, arra a francia pezsgő mellett jó példa, hogy a Paksi Atomerőmű környezetében működik egy konzervgyár is, ahonnan az áru nagy részét nyugatra exportálják. Mészáros B. E. Időutazás Westel 450-es mobiltelefonnal! Mai technológia tegnapi árakon! A 9%-os forintleértékelés és a 8%-os vámpótlék bevezetése ellenére a Westel Rádiótelefon Kft. irodáiban március 20-a és 31-e között 20-31 ezer forintos kedvezménnyel juthat az alábbi készülékekhez: MOTOROLA ASSOCIATE 2000 autótelefon gépkocsi beszereléssel együtt 7^X£ 59.960 Ft MOTOROLA ASSOCIATE 2000 hordozható telefon 85jXjFt 65.960 Ft MAXON CARRY PHONE hordozható telefon 62.960 Ft BENEFON CLASS ULTRA gépkocsi beszereléssel együtt 164^^t 133.960 Ft Minden készülékre 3 év garancia! Kedvező lízingfeltételek, már 20% kezdőrészlettel! Az árak az áfát nem tartalmazzák. (((«)))!)! mvIestel RÁDIÓTELEFON KFT Mozgásban az üzlet Általános tájékoztatással 24 órás telefonos ügyfélszolgálatunk NMT mobiltelefonról a 03-as ingyen hívható számon, vezetékes telefonról a 265-8340 telefonszámon készséggel áll rendelkezésére. WESTEL IRODA: PÉCS, 7621 RÁKÓCZI U, 19.. TEL: (06 72) 225-111, RÁDIÓTELEFON: (60) 327-900 TERÜLETI KÉPVISELŐ: PÉCS, KUNICS GÁBOR TEL: (60) 327-930, RÉTHY ISTVÁN TEL.: (60) 327-920 WESTEL FORGALMAZÓ: • MOHÁCS, SZÉKI BT , 7700 SZABADSÁG U. 36., RÁDIÓTELEFON: (60) 360-625 I i é 4 á
