Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)
1995-03-25 / 82. szám
8 Dünántúli Napló Riport 1995. március 25., szombat Most a Türr István utcai kollégium épületében tanulnak a fiatalok FOTÓK: Tóth László Kallódó gyerekek voltak és most ismét diákok lettek A munkahelyet is az iskola keresi Tizenegymilliót kaptak a berlini központtól különböző fejlesztésekre Kláriról már most azt mondta a főnővér, hogy ha továbbra is így áll a tennivalókhoz és megszerzi a szakmai képesítést, örömmel alkalmazzák a szemklinikán. Egy másik kislánynak pedig papírja van Hajas Anikótól, a Fagyöngy drogéria vezetőjétől, hogy ha felveszik a kereskedelmi szakmunkásképzőbe, nála lehet tanuló. Pedig meglehetősen szokatlan módon kerültek ezek a gyerekek az említett munkahelyekre. Az iskolájuk járta ki: hetente egy alkalommal foglalkoztassák őket annak érdekében, hogy közelebbről megismerjék azt a területet, ahol dolgozni szeretnének. A „Város, mint Iskola” tanulóiról van szó, akik tulajdonképpen a pécsi Fehérhegyi Általános Iskola és Speciális Szakiskola csoportjának tanulói. Olyan gyerekek ők, akik sok társukhoz hasonlóan nem tudtak mihez kezdeni az általános iskola befejezése után. Egyrészt azért, mert nem voltak elég jó tanulók ahhoz, hogy középiskolába iratkozzanak, másrészt mert nem volt elképzelésük arról, hogy mit szeretnének megtanulni, ami a szakmájuk lehetne. Ennek az iskolatípusnak a gyökerei nagyon távolra nyúlnak: 1972-ben New Yorkban alakult az első ilyen iskolatípus. Tizenöt év múltán került Európába, a németek érdeklődtek iránta. Olyannyira, hogy három év múlva már ők vállalkoztak az európai országokban létrejött ilyen iskolák összefogására. A szervezet neve „Produktív Iskolák Nemzetközi Hálózata”. A központja Berlinben van. Jelenleg 22 országban vannak tagiskolái, így Magyarországon, egyelőre csak Pécsett. A Fehérhegyi Általános Iskola nyúlt a már végzett, de céltalan gyerekei után, létrehozva nekik ezt a speciális tagozatot. Szabolcsfaluban, egy volt pedagógus lakásban kezdtek, de azt nagyon rövid idő alatt kinőtték. A Művészeti Szakközépiskola segített rajtuk, a Türr István utcai kollégiumban biztosított számukra helyet. Hetente A tagozatvezető Kovács Béla négy napon itt tanulnak a fiatalok, csütörtök a gyakorlat napja.- A tanítással is megpróbálunk a gyerekeknek egy sor olyan ismeretet adni, amit a gyakorlatban is kipróbálhatnak, esetleg szakmájuknak választhatnak - mondja Kovács Béla, tagozatvezető. Például, ha egészségügyi ismeretekről beszélünk, akkor több olyan szakmáról is szót ejtünk, amely ehhez kötődik, s ha valakinek megtetszik, akkor igyekszünk neki egy ilyen munkahelyen mentort találni. Olyan szakembert, aki felelősségteljesen vállalja, hogy a csütörtöki gyakorlati napokon foglalkoztatja a tanulónkat és figyelemmel kíséri a tevékenységét, közérzetét. így került a már említett két tanulónk a szemklinikára, illetve a drogériába. A gyakorlati helyeken a mentorral és a pedagógussal együtt fogalmazza meg a tanuló, hogy mi a célja, mit szeretne elérni, de azt is, hogy mit tesz ennek érdekében. Az utóbbiba nem csak az ismeret és szorgalom, hanem a magatartás, az öltözködés, a személyi higiénia is beletartozik. Volt már rá példa, hogy valaki azt mondta: bocsánat, én egészen mást képzeltem erről a munkáról, nem tudnám tartósan csinálni, szeretnék valami máshoz kezdeni. Néhány területen már sikerült jó kapcsolatokat kialakítanunk, a tanulóink megismerkedhetnek a virágkötő, a felszolgáló, a szakács, a vízvezeték-szerelő, a bolti eladó a bőrdíszműves szakmákkal. Nemrég nagy öröm érte a tagozatot: tizenegymillió forint támogatást nyertek a berlini központ által hirdetett pályázaton. A pénzt 1994—97 között használhatják fel, pontosan meghatározva, hogy mire fordíthatják. Két tanműhely felszerelését tervezik. Közülük az egyik konyha lesz, amelybe már nagyrészt megvásárolták a szükséges gépeket. A másikban a fotózást szeretnék megtanítani a fiataloknak. Számítógépeket is vásárolnak, amelyek alkalmasak lesznek arra, hogy a berlini központ rendszeréhez kapcsolódjanak. E pénzből finanszírozzák majd a fiatalok és a pedagógusok tapasztalatcsere látogatásait is. A minden évben más országban esedékes továbbképzéseket viszont a berlini központ fizeti. Az egyhetes programot idén New Yorkban rendezik. T. E. Kinek a számlégára? Legalább 20 törvényt kell módosítani ahhoz, hogy egyáltalán elkezdődhessen a kormány rövidtávú gazdasági programjának végrehajtása. Áz új törvénykezési feladatok késleltetik az összes olyan jogszabály megalkotását - a gazdasági törvényektől a média-törvényig -, amelyekre égető szükség volna. Már most látszik, hogy nyáron rendkívüli ülésszakot kell tartania az Országgyűlésnek, hogy jogalkotói adósságából valamennyit törlesszen. Kisért a múlt? Szó, ami szó, ismerős a helyzet. Az előző ciklusban volt szerencsénk megismerni az állandó időzavarral küzdő parlamentet. Megtapasztalni, hogy a T. Ház nem vette szívére felhalmozott törvényhozói adósságát; és ülések sokaságán marakodásokra, hosszadalmas politikai csatározásokra vesztegette idejét és presztízsét. Most mintha újra a lejárt és lejáratott lemezek forognának a korongon. Öncélú viták vonják el az időt az érdemi döntésektől. Legutóbb, a hétfői tanácskozási időből több, mint másfél óra a napirend előtti szópárbajokkal telt el. Mi a parlamenti munkalassítás ára? Önmagában egy-egy rendkívüli ülésszak is tízmilliókkal tetézi a parlament működési költségeit. De ez semmi ahhoz a kárhoz képest, amit a döntések késedelmessége, a benyújtott törvényjavaslatok túlhordása okoz. Ha forintban kiszámítanánk egy- egy gazdasági jogszabály késői megszületésének az árát, milliárdos összegekre jutnánk. Amitől nem egy-egy cég vagy ágazat, hanem a társadalom egésze esik el. Gondolnak-e erre azok a törvényhozók, akik a napirendi pontokat késleltető vitákban jeleskednek? S ők tudják-e, hogy mi tudjuk: a parlamenti párt- és frakcióközi háborúskodások nem az ő számlájukra mennek, hanem a mienkre? Magyarul magyarán Köszönöm Lengyel autópályák A legfontosabb irányokat felölelő autópályahálózat kiépítését határozta el a lengyel közlekedési minisztérium. A nagyszabású terveket 15 év alatt akarják megvalósítani, s ez azt jelenti, hogy a következő időszakban legalább évi 150 kilométer új autópályaszakasznak kell elkészülnie - jelentette ki az autópályák építésére és üzemeltetésére létrehozott hivatal vezetője. A legfontosabb nyomvonalak között szerepel a Lódz városát és a déli országhatárt összekapcsoló Al-es, valamint a német határtól Poznanon át Varsóig vezető A2-es sztráda. Az építkezés iránt hatalmas nemzetközi érdeklődés tapasztalható, Boguszlaw Liberadzki közlekedési miniszter a napokban 22 autópályaépítő konzorcium képviselőjével folytatott tárgyalásokat. Katasztrófák Természeti és ember előidézte katasztrófákban tavaly 20 500-an vesztették életüket. Ez a szám 32 százalékkal alacsonyabb, mint 1993-ban - közölte egy svájci biztosítótársaság. Az anyagi károk összege ezzel szemben meredeken emelkedik: világszerte elérte a 18,8 milliárd dollárt. Ez 73 százalékkal magasabb az előző évinél. Az anyagi károk tetemes része a földrengésekkel kapcsolatos: a természeti katasztrófákból származó 14,4 milliárd dollárnyi kár 72 százalékát a földrengések idézték elő. Mindenki számára egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a nyelvnek mint a közlőkapcsolat (kommunikáció) eszközének nemcsak grammatikája (nyelvtana) van, amely a nyelv működésének, a nyelv- használat szabályainak ösz- szessége, hanem van stilisztikája, esztétikája, retorikája, sőt etikája (erkölcstana) is. Napjainkban sokat emlegetik a BBC etikai kódexét. Ennek lényege az igazság kimondása csúsztatás, ferdítés, sandaság, sunyiság nélkül. A nyelv etikájának azonban van egy hétköznapibb rétege is, amit etikettnek, illemtannak is szoktak nevezni. Magánéleti és közéleti vonatkozása egyaránt van, és roppant széleskörű a megnyilvánulási lehetősége. Most egyetlen esetét hozom szóba. A tévé esti híradójában szinte mindennap meghívnak egy-egy közéleti embert, rendszerint politikust, mégpedig olyant, aki az aznapi, vagy a közelmúlt nemzetközi vagy hazai politikai eseményeinek főszereplője, kulcsz- személye. A műsorvezető az illemszabályoknak megfelelően köszönti a vendéget, s utána sorjáznak a kérdések. A kérdés-felelet „játékból”, még ha egész rövid is, kihal- lik a résztvevők különvéleménye a. szóban forgó tárgyról és egymásról. Gyakran a néző (hallgató) is sértve érzi magát a műsorvezető makacskodása, rámenőssége, hogy ne mondjam: agresszivitása által, főként, ha a vendég nem az általa várt vagy remélt szája íze szerinti feleleteket adja. A tévé hivatásos dolgozója ilyenkor megfeledkezik arról, hogy ő nem magánember, hanem a nézőket képviseli, közszolgálatban van. A beszélgetés végén az illendőség elemi követelményeinek megfelelően elhangzik a köszönet szava. Személyemlítéssel kezdve: Miniszter Úr, vagy Elnök Úr, vagy Államtitkár Úr. De inkább kételemű személynévvel: X. Y., köszönöm. - A vendégek reagálása nagyon változatos. Van, aki nem mond semmit. Talán így nyilvánítja ki magánvéleményét az éppen lezajlott közszereplésről, s az elhangzottakról. Vagy alig hallhatóan megismétli a műsorvezető szavát: köszönöm - esetleg így: én is köszönöm. Úgy érzem, hogy ez félszeg- ség, kommunikációs zavar, szereptévesztés. Mert nyilvánvaló, hogy aki felkérésre vagy jószántából „befárad” a Híradó stúdiójába, szívességet tesz, amelyért köszönet jár. Ha jól érezte magát az elmúlt néhány percben, s úgy véli, hogy megszólalásával segített tisztázni egy sokakat érdeklő hírt, akkor elfogadható az: én is köszönöm-forma. Ha valahol, főként boltban az eladó vagy az üzletvezető megköszöni a vásárlást, az én nyelvem is rájár az: én isköszönöm- viszonzásra. Egyébként a: kérem - kérem szépen -, vagy az igazán magyaros: szívesen - nagyon szívesen - esetleg: szívesen, rháskor is - változat illenék ide. Tréfás formája bizalmas viszonyban az a kiegészítés: ... ha rá tud szedni még egyszer. - De ezt már a kötelező illemszabályok ellen gyakran vétő tévé sem vállalhatja. Rónai Béla Keresztrejtvény A március 11—i lapban közölt rejtvény megfejtése: „Megmondom, hogy mennyit költöttem, ha előtte beveszed a szívgyógyszereidet.” nos, Magyartelek, Fő u. 21., Szokodi Róbert, Pécs, Uitz B. u. 4. Az utalványokat postán küldjük el.
