Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)
1995-03-22 / 79. szám
10 Dlmántúli Napló Oktatás - Kultúra 1995. március 22., szerda Hová tűnnek a szép elvek: átjárhatóság, továbbtanulás, esélyegyenlőség Gondolatok az ötödik NAT-ról Nyilvánosságra került a NAT (Nemzeti Alaptanterv) ötödik tervezete, s hetekig lehet róla vitázni. Reméljük, hogy a különböző véleményeket, észrevételeket jobban figyelembe veszik a készítők, nem úgy mint az előzőeknél. Bár a művelődési minisztérium egyik vezetője a szakmai vitát igényelte, azt, hogy főleg a szakma, a tanterv - és tankönyvkészítők szólaljanak meg, de oka és joga van másnak is véleményt formálni, mivel az iskola dolgai már régen nemcsak a pedagógusoké. Ezért engedjék meg kiemelni néhány kérdést, problémát a közzétett anyagból. A továbbtanulás? A bevezető kiemeli, hogy a NAT anyaga csak átlag felét határozza meg az egyes iskolákban tanítandó tananyagnak. Ezt úgy kell érteni, hogy lesz iskola, ahol a tanítást 100%-ban a NAT határozza meg, máshol a tanítandó anyagnak csak 20%-át teszi ki a Nemzeti Alaptantervben meghatározott anyag, a többit a helyben tantervet készítők döntik el. Tehát az ott tanulók olyan 80% tananyagot tanulnak, mit más iskolában nem ismerhet meg a gyerek. Lehet iskola, hol a tanítás anyagának felét a NAT teszi ki, másik felét döntik el helyben a pedagógusok. Kétségtelen, hogy így a pedagógusok alkotómunkája szinte határtalan lehet, s értékesnek tűnik az a sokszínűség, mely így kialakul az iskolákban. Egyetlen aprócska kérdés: mi lesz így a gyermekekkel, akik teljesen eltérő anyaggal, módszerekkel és követelményekkel dolgozó iskolákba kerülnek. Hogyan alakul sokuk esetében a továbbtanulás, az ehhez a joghoz szükséges esélyegyenlőség - már a középiskolába, de az egyetemre jutás esetében is? A hivatalos válasz a NAT-ban, hogy ezt megoldja a 16 éves korban, a 10 évfolyam elvégzése után teendő záróvizsga, az alapműveltségi vizsga. Tantervkészítés A bevezetőben írtak alapján a másik jelentős változás: az iskola önálló a tantervkészítésben. Ott helyben a pedagógusok döntik el a pedagógiai programot, benne a helyi tantervet. Ők határozzák meg, hogy milyen tantárgyakat tanítanak heti hány órában, azt is, hogy melyik tantárgyat hányadik osztályban tanítják - akár a hagyományos tantárgyakban, akár teljesen új tárgyakat, együtteseket kialakítva. Helyben döntik el á haladás sebességét, a módszereket, szóval lényegében mindent. Ez is óriási előrelépés, a hagyományos pedagógiai gondolkodásmód teljes megszüntetése, a pedagógus alkotómunka lehetőségeinek a biztosítása. Ám két kérdés rögtön felmerül. Egyik: erre az irdatlanul szép és nehéz alkotómunkára felkészültek a pedagógusok, az őket kiképző intézményektől (főiskola, egyetem) mi került a tarsolyukba, és mit tanulhattak meg a maguk gyakorlatában? Fogalmazzak diplomatikusan: nem túl sokat. A másik kérdés, a gyermek érdekében feltett: ebből az így kialakuló nem százszínű, de ezerszínű iskolai világból hogyan alakul a továbbtanulás sorsa, az általánosból a középiskolába és azután tovább? Nem is érintve az egyik iskolatípusból az átlépést a másikba, az ún. átjárhatóságot. S itt nem a jogi lehetőségre gondolunk, hanem reálisan gondolkodva a valóságos iskola változtatásra, akár a tanuló határozná el ezt, akár a szülők helyzetének változása hozná ezt magával. Az olyan apróságokra már ne is gondoljunk, hogy mily közel van egymáshoz mondjuk egy főváros, nagyváros és egy apró település iskolai testületé, pedagógus kollektívája - a tantervkészítési munkában. A harmadik probléma hogyan áll a NAT rendszere és a jelen magyar iskolarendszer, az ún. iskolaszerkezet ügye. A NAT készítői hangsúlyozzák, hogy ez a rendszer nem dönt az iskolatípusok dolgában, csak 3 dolgot ad meg: a tanítás anyagát, melyet minden iskolában tanítani kell, a fejlesztési követelményeket (milyen képességeket, készségeket kell az iskolákban kötelezően kialakítani), és minimális követelményeket, azaz mit kell legalább tudnia minden gyermeknek az adott életkori szakaszban. Tehát nem írja elő, hogy hány osztályos legyen az általános iskola vagy a középiskola! De az egész rendszer két nagy egységből áll: az alapfokú szakaszból, az első hat osztályból és az alsó középfokú szakaszból, a 7-10. osztályból, tehát egy 6+4-es iskolarendszert ír le, és ehhez adja még kétévenként szerkesztve a tanítási anyagot ,a fejlesztést és a követelményeket. (Szemben az eddig uralkodó 8+4-es rendszerrel, azaz a 8 osztályos általános és a 4 osztályos középiskolával.) Sok pedagógus most felveti, dehát a NAT „rendszere” így nem felel meg sem a régi, a hagyományos iskolaszerkezetnek, sem az újnak (lásd pl. a 8 osztályos gimnáziumokat, melyek a 4 általános osztály elvégzése után viszik tovább a gyermeket). Vagy egy másik, főleg pedagógus érv: hogy viszonyul egymáshoz majd a 16 éves korban, á 10 osztály elvégzése utáni alapműveltségi vizsga és a jelen érettségi vizsga, a 18. év utáni. És még három További nagy problémák boncolgatása helyett hadd tegyünk fel három pici kérdést, mit többek felvetettek már a VI. Nevelésügyi Kongresszuson: 1. Ki kerül (marad) az általános iskola 9. és 10. osztályába? 2. Ki, melyik képző intézmény készít fel oda pedagógusokat? 3. Ki megy oda tanítani, abba a 9-10. osztályba? Ha lesz egyáltalán egy településen 9-10. osztály ... Ha az általános iskolából a 4. osztály után elviszi a tanulók egy részét a 9 osztályos gimnázium, a 6. osztály után a 6 osztályos, a 8. elvégzése utána 4 évfolyamos gimi vagy szakközépiskola. Akkor a maradó gyerekekből álló 9-10. osztály feltehetően nem a kitűnőek iskolája lesz! Hová tűnnek végül olyan szép elvek, mint az iskolában az átjárhatóság, hogyan alakul a továbbtanulási esély, az esélyegyenlőség elve. így kik kerülhetnek be a felsőoktatásba, egyetemre, főiskolára? Mind megannyi fontos kérdés, mely benne rejlik ebben a szerény anyagban, a NAT ötödik tervezetében. Dr. Szeléndi Gábor főiskolai tanár Különböző arányban fogja meghatározni a NAT az egyes iskolák tananyagait fotó: Müller Huszonöt éves a Villamos Intézet Március 23-án és 24-én Villamos Szaknapokat rendeznek a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán.- Minden évben megrendezzük a szaknapokat, amikor elbúcsúztatjuk a végzős hallgatókat, és a Villamos Emlékműnél elhelyezzük névsorukat - tájékoztat dr. Ásványi József, a Villamos Intézet igazgatója. - Csaknem hetven cég fogadta el meghívásunkat, akik kiállítással, előadással vesznek részt a rendezvénysorozaton, amelynek szervezéséhez idén bekapcsolódott a magyar Elektrotechnikai Egyesület Pécsi Szervezete, az Elektrotechnikai Központi Szövetség, a Pécsi Ipartestület és a Lenau Reisen Utazási Iroda is. A főiskolai eseményekkel párhuzamosan nemzetközi üzletember találkozóra kerül sor az Iparos Centrumban. Villamosmérnököket a főiskola megalakulása, 1970 óta képeznek. A Villamos Intézet a szak szakmai gazdája. Az intézet húsz főállású oktatója az Automatizálási Tanszéken és a Villamos Hálózatok Tanszéken dolgozik. A hároméves képzés keretén belül a hallgatók három szakirányt választhatnak: villamos-energetika, mérés- és irányítás- technika valamint villamos informatika. Előkészítés alatt van az elektronika szakirány is. A villamosmérnök képzést a Villamos Alapítvány támogatja. A két és félmillió forintos tőke kamatait használhatják fel kuratóriumi döntés alapján a hallgatók külföldi tanulmányútjainak támogatására. Ebből írják ki a szakdolgozatpályázatok, a tudományos diákköri pályázatok díjait is. Az alapítványt a VÍV hozta létre (ma SIEMENS Rt.), és azóta csatlakozott hozzá a BUDAPESTLIFT Rt., a DÉDÁSZ Rt., az ÉDÁSZ Rt., a H.C. Automatika Kft., a Kaposvári Villamossági Gyár Kft., az OTIS Felvonó Kft. és a Schindler Lift Kft. Az intézetben, előre láthatólag szeptemberben, országos oktatási központ nyílik. Az European Installation Bus System-met ismerhetik meg majd itt a hazai szakemberek. Äz EIBS képes arra, hogy közös, programozható informatikai rendszerbe foglalja egy épület minden olyan berendezését, ami villamos energiával működik. Azaz előre be lehet programozni például egy kórház fűtését, világítását, légkondicionálását. Családi ház esetén tévénézés közben a képernyőről kaphatunk információt arról, hol tart a mosással az automata mosógép, vagy a mikrohullámú sütő végzett-e már feladatával. Az intézet az összes hazai villamosmérnök képzésben érintett intézménnyel együttműködik. Nemzetközi kapcsolataik is szerteágazóak. Oktatásfejlesztési kérdésekben, tantervkorszerűsítések- ben, hallgatói cserék megszervezésében, kutatómunkákban működnek velük együtt. Németországban a Würzburg-Schweinfurti Műszaki Főiskolával, Svájcban a Luzerni Főiskolával, Olaszországban a Catániai Egyetemmel, Finnországban a Helsinki Műszaki Egyetemmel, Angliában a Kelet-Londoni Egyetemmel, Hollandiában az amsterdami és az eindho- veni Műszaki Főiskolával tartják a kapcsolatot. Ä Kelet-Londoni Egyetemmel közös képzést szeretnének létrehozni. Ez azért lenne hasznos, mert így a főiskolai szak egyetemi diplomát tudna az angliai programban részt vett hallgatóinak adni. A francia Université de Po- iters Angouléme intézetével újfajta, kísérleti képzést indítanak be, legkésőbb jövő februárban. Ennek lényege, hogy a középiskola elvégzése után két éves szakmai képzést kapnák a diákok. A magyar gazdaság ezáltal hamarabb jut majd a gyakorlat terén jól képzett szakemberekhez. A francia intézet az első, kísérleti évet finanszírozná. A pécsi Orvostudományi Egyetemmel is szoros az együttműködés. Közösen nyertek el egy FEFA pályázatot, melynek keretén belül belgyógyászati minták mikroszkopikus vizsgálatát automatizálják. A mikroszkóp képét digitalizálják, amely így alkalmassá válik arra, hogy számítógépek segítségével értékeljék ki. Ősztől bevezetik az intézetben a moduláris kredit- rendszerű tantervet. Ezzel a kötelező heti óraszám csökken majd. Az új tantervvel a hallgatók szabadsága és felelőssége egyaránt megnő, nem kapnak meg mindent készen, meg kell tanulniuk önállóbban dolgozni. U. G. A világtörténelem nagy alakjai Hallgatni Egy 40 fős kis közösség tagjai harminchárom napon át teljes csöndben élnek majd együtt egy Svédország déli részén lévő kis településen, Hamnedában egy jóga- és transzcendentális meditá- ciós szeminárium keretében. A szilencium alatt nemcsak, hogy egymással nem válthatnak szót, de nem megengedett a televíziózás, a rádiózás, de még a újság- olvasás és a levelezés sem. A rendhagyó szeminárium 17-56 éves korú résztvevői- akik az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából és Skandináviából érkeztek- csak gesztusokkal tarthatnak kapcsolatot a többiekkel. A 33 nap elteltével viszont a résztvevők kedvükre kibeszélhetik majd magukat. A Kossuth Könyvkiadó évek óta tartó, a Világtörténelem nagy alakjai címet viselő sorozatának egyik érdekes színfoltja Benke József könyve a nagy kalifákról. Nem lehetett könnyű a szerző feladata: a sorozat terjedelmi korlátáihoz alkalmazkodva kiválasztani néhány uralkodót. A legjelentősebb első öt uralkodóház - amelyeknek egymás utáni (és melletti) uralma 1200 évet fogott át - több mint száz kalifájából legalább 20-22 volt olyan, akik a politika, a tudomány, a hadművészet, az irodalom és az építészet területén maradandót alkottak. Az a három és negyed évszázad, amely a könyvben szereplő személyiségek uralkodását átfogja (634-961), az arab iszlám civilizáció tündöklőén gyors térhódításának időszaka. Az első kalifa, aki az arab iszlám egyik legnagyobb hódítója, a Próféta legkíméletlenebb ellenfeléből lett annak hűséges társa, évtizedes uralma (634- 644) alatt sok maradandót alkotott. Omar kalifa a mohamedán időszámítás elrendelője (622. július 16-a, a „kivonulás” napja a muszlim időszámítás kezdete), a hatalmas Arab-félsziget egyesítésének befejezője, a termékeny Félhold és Perzsia, a Nílus-völgy és Eszak-Afrika egy részének meghódítója, a „kinyilatkoztatások” összegyűj- tetője. Hatalmas testi erejénél, vitézségénél csak ájtatossága volt nagyobb: nála a legkisebb vétségért is korbácsolás járt, mégpedig a „prófétai” negyven ütés kétszerese. Szigorúsága azonban igazságossággal párosult: „Boszra városában a kormányzónak különösen megtetszett egy telek, és azon akart mecsetet építeni. De a telken egy zsidó háza állt. Azt lerombolta és felépítette a mecsetet. A zsidó elment Medinába panaszt tenni a kalifának. Az éppen a temetőben tartózkodott, s amikor pergament kért, hogy a kormányzónak szánt utasítását ráírja, nem volt kéznél pergamen, ezért egy szamár álkapcsára írva parancsolta meg a kormányzónak: rontsd le tüstént a mecsetet, s építsd fel újra a zsidó házát.” Államférfiúi bölcsessége nem csak az igazhívők tiszteletét érdemli meg, de napjaink választott vagy éppen fel- kent(nek hitt) vezetői is megszívlelhetnék Omamak - a könyv mottójául választott - gondolatát: „Minden hatalommal felruházott ember, ha barátságból vagy rokonságból nevez ki egy tisztségviselőt, megcsalja istent, a Prófétáját és a muzulmánokat.” A gondolkodás szabadságáért még a Prófétával is szembeszállt. A halálos ágyán fekvő Mohamed még egyszer össze akarta foglalni végrendeletét, hogy megkímélje az igazhívőket a tévedésektől. A hagyomány szerint Omar „lebeszélte” erről a Prófétát és környezetét: „Hagyjátok meg a Koránt a maga rejtvényeivel, hadd magyarázza aztán mindenki a maga módja szerint. Ha a Próféta a halálos ágyán még új szabályokat alkot, új tanokat állít fel, ezek aztán ellentmondást nem tűrő tekintéllyel szárnyát szegik az utódok szabadságának. Ne zárassák el a szabad gondolkodás útja.” Benke József könyvében olvashatunk még az Omarhoz hasonló nagyformátumú államférfiról, Aliról (4. kalifa), a Próféta egyetlen utódokat adó lányának, Fatimának férjéről (a család egyik ágát az 1962-es jemeni forradalom űzte el a trónról 1300 év után!), az omajjád Muávijáról és Abdái Malikról. Megismerkedhetünk al-Man- szúrral, Bagdad megépítőjével, Harun ar-Rasíddal, az Ezeregyéjszaka legendás hősével. A színes és fekete-fehér képekkel gazdagon illusztrált könyvnek talán legnagyobb hibája a - nyilván terjedelmi korlátokra visszavezethető - tömörsége. Szívesen olvasnánk többet az arab iszlám számunkra alig ismert gazdag kultúrájáról. Ha másért nem, azért, hogy évszázados előítéleteinket ismeretekre alapozott megértésre cserélhessük. (Benke József: Arab kalifák. Kossuth, 1994. 350 Ft.) Dr. Jakab Tibor I % i k á
