Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)

1995-03-20 / 77. szám

1995. március 20., hétfő Közélet Dünántúli Napló 11 Rendőrség, fegyveres biztonsági őrség, fizetett és ingyenes őrzők Új szereposztás Jubilál a Széchenyi vegyes- és fiúkara A Széchenyi István Gimná­zium és Ipari, Hírközlési Szakközépiskola vegyes kara tizenöt, fiúkar tíz éves fennál­lását ünnepli. A kórust szer­vező és vezető Nagy Ernő ta­nár úr tudása, zeneszeretete és a gyerekek lelkesedése az el­múlt másfél évtized alatt nagyszerű eredményeket pro­dukált. Külföldi - francia, finn, lengyel, bolgár, csehszlovák, osztrák, olasz, romániai fellé­pések hosszú sora, a hazai versenyeken elért arany mi­nősítések, az „Év kórusa” cím, a nemzetközi fiúkari fesztiválokon kapott nívódí­jak, tavaly a belgiumi Neer- peltben rendezett 42. Európai Ifjúsági Zenei Fesztiválon el­nyert, „Summa cum laude”- val emelt első díj, a Magyar Rádió rendszeres felvételei fémjelzik a karnagy és a két kórus kiemelkedő munkáját. A szép évfordulót iskolánk két eseménnyel kívánja ünne­pibbé tenni. Az egyik a két kórus legszebb számait meg­örökítő CD-lemez elkészülte, nagylelkű támogatóink - az OPEL Gergely Kft., a Boda Ipari, Kereskedelmi és Szol­gáltató Bt., a Lagermax Au- totranszport Fuvarozási Kft., az AGROBANK Rt., az ÁB-AEGON Általános Biz­tosító Rt., a Budapest Bank Rt., az ATTIKA Építőipari Kivitelezési Vállalkozási Kft., a Pécsi Építő és Tata­torzó Vállalat, a Computer Technika Kft., a H-CO-PEX, a Forró Drót Kft. - áldozatos segítségével. A másik ese­mény az emlékezetesnek ígérkező jubileumi koncert lesz, március 24-én 18 órakor a Liszt Ferenc Hangverseny- teremben, az iskola mai és ve­terán kórustagjainak részvéte­lével. Az est fényét a Kodály Zoltán Gimnázium vegyes karának közreműködése emeli, Kertész Attila és Dobos László vezényletével. A lemezt és az ünnepi hangvesenyt iskolánk tiszta szívvel ajánlja városunk fia­talságot és ének-zenét szerető közönségének figyelmébe. Zágonyi Ervin El kell kerülni az állam csődjét Szegény országnak szegényes szociálpolitikára telik Prózamondó és szavalóverseny A bólyi Erzsébet Vígadó regi­onális német nyelvű próza­mondó és szavalóversenyt hirdet négy megye, Baranya, Somogy, Tolna, Bács-Kiskun részvételével általános iskolás tanulók számára. A versenyre két kategóriában - vers illetve próza - lehet je­lentkezni. A két korosztályt - alsó illetve felsőtagozat - külön értékelik a zsűrik. A vers kategória követelmé­nyei: Két szabadon választott vers az életkori sajátosságok fi­gyelembe vételével, mindkét korosztály számára. Megkötött­ség: Az egyik vers szerzője ma- gyaroszági német költő legyen. A próza kategória követel­ményei: Egy szabadon válasz­tott próza (mese, elbeszélés, re­gényrészlet, stb.) előadása max. 5 perc terjedelemben. A szöveg kiválasztásánál legyen szem­pont az életkori sajátosságok figyelembe vétele. A verseny helye: Erzsébet Vígadó, Boly. Tel: 69/368-230. Ideje: 1995. április 3. Meg­nyitó: 9 óra. Egy iskola kategóriánként és korosztályonként 1 főt, meg­osztott első helyezés esetéán 2 főt delegálhat. Jelentkezési ha­táridő: március 25. Emelkednek a húsárak A közeljövőben várhatóan 8-10 százalékkal növekednek a hús-nagykereskedelmi árak az importanyagok drágulása, s a 8 százalékos pótvám bevezetése miatt. Mike Imre, a Húsipari Szövetség titkára szerint az áremelkedés csak akkor lenne elkerülhető, ha csökkennének a jelenleg igen magas felvásárlási árak. Ezt a mérséklődést a szakember legalább 8-10 forin­tos - mintegy 5 százaléknyi - mértékben tartaná reálisnak. A Húsipari Szövetség képviselője jelenleg még nem tudja meg­mondani, hogy a nagykereske­delmi árak ténylegesen miként változnak egyes cégeknél. Diftéria Országos oltási akciót kezdtek Ukrajnában a megint terjedő diftéria megfékezése érdeké­ben. Az oltás minden felnőttnek kötelező, először a fővárosban, valamint a legveszélyesebbnek ítélt déli megyékben oltanak. Tavaly 111 -en haltak meg dif- tériában, összesen csaknem 850-en betegedtek meg. Az idén eddig 28 áldozatot köve­telt a diftéria.- Olyan hírek keringenek, hogy miközben a közvéleménykutatá­sok szerint is nő a rendőrség társadalmi elismertsége, a Rendőrtiszti Főiskolára pedig sokszoros a túljelentkezés, ha­vonta 2-3000 rendőr szerel le. Miért? - kérdeztük dr. Nyíri Sándortól, a BM helyettes ál­lamtitkárától.- A valós szám a havi 200 körül van, de ez is sok. A leg­főbb ok, hogy bár a rendőrökre az átlagosnál több kötelezettség hárul, jövedelmük ezzel nincs megfelelő arányban. A mél­tánytalan helyzeten az a szolgá­lati törvény változtathat, amely elismeri majd a mai nehéz kö­rülmények között is elért telje­sítményt, s amely a rendőrsé­gen túl minden rendvédelmi szervre, (így a határőrségre, a polgári védelem állami szerve­ire, a hivatásos tűzoltóságra, a vám- és pénzügyőrség szerve­ire, valamint a büntetés-végre­hajtási testület tagjaira) is vo­natkozik. Ez a törvénytervezet elkészült. Segítségével olyan bér- és előmeneteli rendszert akarunk kialakítani, hogy aki felveszi a mundért, az ki tudja számítani, mit biztosít számára a törvény, ha a meghatározott feltételeket teljesíti. Teljes az egyetértés abban, s ezt a közvé­lemény is támogatja, hogy a rendvédelmi szerveket tisztes­ségesen meg kell fizetni. Min­den azon múlik, mire képes a gazdaság. A megszokottnál na­gyobb fluktuációnak, a lét­számhiánynak más okai is van­nak. Az új rendőrségi törvény lehetővé teszi, hogy 25 éves szolgálat után, az 50. életév be­töltésével a rendőr kérheti nyugdíjazását. Ott, ahol a gene­rációváltás még nem zajlott le, ez bizony külön gondot okoz, de súlya megyénként eltérő. Ugyanez a törvény előírja, hogy tavaly október 1-jétől képzetlen rendőr nem lehet az utcán. Ez azt jelenti, hogy a most beiskolázottakat csak két év múlva lehet kinevezni, tehát 1997-ig előre kalkulálható lét­számhiánnyal kell küzdeni. Ez- bár a törvény ilyen hatásával számolni kellett - ma a vezetés minden szintjén nagy gondot jelent. Olykor bűvészkedni kell, hogy a csődhelyzetet elke­rüljük, ám jóllehet évek óta jö­vendölik a rendőrség közeli működésképtelenségét, a testü­let teljesítménye ma is elfogad­ható. Egy mondatban összefog­lalva: csőd nem lesz, de műkö­dési zavarok lehetségesek.-Mire alapozza ezt a vi­szonylag derülátó véleményt?- A rendőrségi törvényre, amely Magyarország történel­mében az első. A múlt század végén csak Budapest székesfő­város rendőrségének tevékeny­ségét szabályozták. Ez a tör­vény más intézkedésekkel együtt új, munkamegosztást alakít ki a közbiztonság védel­mében. Ennek lényege, hogy bizonyos terheket levesz a rendőrség válláról, lehetővé téve az erők jobb elosztását, más tekintetben - elsősorban bűnmegelőzési céllal - teret ad a vállalkozóknak, harmadrészt támogatja, fejleszti az együtt­működést az állampolgárok meglévő önvédelmi egyesülete­ivel. Rövidesen létrejön a fegy­veres biztonsági őrség, amely­nek megalkotására a rendőrségi törvény adott felhatalmazást. Az állam működése és a lakos­ság ellátása szempontjából ki­emelten fontos objektumok őr­zését nem a drágán kiképzett rendőrre, hanem a fegyveres biztonsági őrségre fogják bízni. Jogszabály teremti meg rövide­sen a személy- és vagyonvéde­lemnek azt a magánszférában jelentkező részét is, amely a piac törvényei szerint működik.- A parlament dönt véglege­sen az őrző-védő szolgálatok és a magánnyomozók ügyében. És addig?- Egy fontos alapelvet le kell szögezni: a nyomozás állami monopólium marad, a magánde­tektív - nevezzük így - nem lesz a rendőr ellenlábasa. A magány­nyomozás tartalma csak a privát szférára tartozó tények és adatok összegyűjtése lehet, de csak olyan jogok alapján, amely min­den állampolgárt megillet. Ezt a jogot az a személy, akinek ezekre az információkra (mert például tőkét akar befektetni) szüksége van, megbízási szer­ződéssel átruházhatja egy olyan vállalkozóra, akinek van szakér­telme, ideje, embere arra, hogy a szükséges információkat besze­rezze. Az őrző-védő szolgálatok jelenlegi dzsungelében pedig a közeljövőben megjelenő kor­mányrendelet, másrészt a piaci hatások teremthetnek rendet. A kormányrendelet miniszteri alá­írásra van felteijesztve. Tavasz- szal megszülethet, nyárra életbe is léphet.- Úgy hírlik, nem is sokára a rendőrség csak anyagi ellen­szolgáltatás fejében vállal bi­zonyos feladatokat. Ez lehetsé­ges?-Igen. A közrend védelmé­ben az új szereposztás a költség- vetési forrásokon túl egyéb be­vételt is biztosíthat a rendőrség­nek, sőt a rendőrnek is. A rend­őrség alkotmányos feladata, hogy közterületeken védje a rendet. Ugyanakkor, ha nem közterületnek minősülő helyen olyan esemény következik be, amely jogellenes, akkor a rendőr köteles intézkedni. Eddig a rendőrség - noha nem közterüle­ten tartották az egyes nagy ver­senyeket, mérkőzéseket, sokezer nézőt vonzó koncerteket - grá­tisz biztosította a rendet, noha erre a törvény nem kötelezi. A rendért pedig elsősorban az esemény rendezője a felelős, akié a haszon is. Készülőben van tehát egy olyan jogszabály, amely az érintettek véleményét is számba véve a nem közterü­letnek számító helyek rendőri biztosításával kapcsolatos. Ha a rendező igényli a rendőrség köz­reműködését, akkor fizesse is meg annak a feladatnak a válla­lását, amelyre a törvény egyéb­ként nem kötelezi. Némethy Gyula „A magyar gazdaság nem bír el egy koraszülött jóléti államot” - mondta első hivatalos sajtótá­jékoztatóján Bokros Lajos pénzügyminiszter. Nagyon komoly válsággal kell szembenéznie a kormányzatnak, hangsúlyozta, majd hozzátette, minden intézkedés hátterében egyetlen törekvés áll: elkerülni az állam csődjét. A pénzügyi kor­mányzat elhatározása azonban önmagában kevés a kitűzött fel­adatok végrehajtásához, meg kell szerezniük a parlament és első­sorban a kormánypártok képvise­lőinek támogatását is. A kormány elszánta magát, hogy a program­ból jottányit sem enged, de nem zárkózik el az elől, hogy a társa­dalmi partnerekkel közösen ke­resse azokat a megoldási módo­kat, amelyek a legkevesebb fáj­dalmat okozzák az érintett társa­dalmi rétegeknek. Legalább 170 milliárd forinttal kell szűkíteni a költségvetés kia­dásait, de ma még a miniszter sem tudja pontosan, hogy mi, mekkora súllyal kerül majd az el­vonások csomagjába. Tárgyalnak a népjóléti és a munkaügyi tárca vezetőivel, közösen keresik a mértékeket, a sarokpontokat, ha­sonló módon szeretnének az ér­dekképviseletekkel is közös ne­vezőre jutni. Sokkal alacsonyabb szintről kell újra építeni az ország szociá­lis rendszerét, végre szembe kell nézni a kegyetlen valósággal: csakis egy szegény ország szegé­nyes szociálpolitikájára futja gazdaságunk erejéből.- Az elmúlt 25 év valamennyi kormánya a külső forrásokat a belső fogyasztásra és nem pedig a növekedés céljaira fordította. A mostani szigorú gazdálkodás egyben magában hordozza a fej­lődés garanciáját is, hiszen a megtakarításokat végsősoron a beruházások, a gazdasági növe­kedés szolgálatába akarják állí­tani. A szélesedő társadalombiz­tosítási alapok kezdetben növelik ugyan a gazdálkodók bérterheit, de már középtávon is a járulékok mértékének csökkenését ígérik.-Ne gondolja senki, hogy a pénzügyi kormányzatban nép- nyúzók ülnek - fogalmazott Bok­ros Lajos. - Nem azért szántuk el erre magunkat, hogy a népszerű­ségi indexünket javítsuk. Ha a szigorúbb gazdálkodás sem hoz eredményt, 1988-ban ismét lesz­nek választások, a kormány fölött ítéletet lehet majd mondani. (somfai) A törvény előírja, hogy tavaly októbertől képzetlen rendőr nem lehet az utcán fotó: löffler Gábor Új feltételek között Egy kezdő vállalkozó tortúrái „Politikai tűzszerészekéhez” hasonlította az alapszerződések kidolgozásán munkálkodó dip­lomaták munkáját egy cseh új­ság kommentátora - s ami a bonyolultságot, felelősséget il­leti, igaza is volt. Szlovákiával igen, Románi­ával viszont nem került sor az alapszerződés aláírására a pári­zsi stabilitási konferencia hétfői nyitányáig. Felemás kimenetel? Félsi­ker? Félkudarc? A szakértők - attól függően, hogy a buda­pesti, a pozsonyi vagy a buka­resti értelmezésből indulnak-e majd ki - nyilván más-más té­nyezőket hangsúlyoznak. Ab­ban azonban talán az érintett politikusok is egyetértenek, hogy sok szempontból megvál­toztak a feltételek. Kedvező irányúak a változá­sok? Igen, mégpedig több szempontból is. Először is pre­cedens született arra, hogy a legkényesebb kérdésben is le­hetséges a megegyezés, ha megvan a politikai akarat. Bebizonyosodott, hogy a kompromisszumok az államér­dekek kölcsönös tiszteletben tartásának talaján is létrehozha- tók.Javítja az országok közötti kapcsolatok fejlesztésének esé­lyeit, hogy az új szerződés - miként a neve is mutatja - ala­pot ad az együttműködés kiszé­lesítésére több területen. Az új okmány növeli a ki­sebbségi jogok érvényesítésé­nek esélyeit. Budapest és Po­zsony megegyezése egyfajta erkölcsi nyomás Bukarestre a megállapodást gátló álláspont­jának felülvizsgálatára. A szer­ződés megfelel az un. „integrá­ciós elvárásoknak”, hisz nem csupán Brüsszelben, de a Fehér Házban is egyértelműen meg­fogalmazták: az alapszerződé­sek megkötését egyfajta „teszt­nek” tekintik. A rendszerváltozás többek kö­zött e két tételt hirdette meg: egyrészt az ország vállalkozó- barát politikát folytat, másrészt a közigazgatás állampolgár-ba­ráttá válik. Hogyan érvényesül­nek ezen meghirdetett elvek? Az állampolgár magánvál­lalkozói igazolványt szeretne kiváltani. Elmegy a polgármes­teri hivatalba - ahol az ügyfél- szolgálati irodán felvilágosít­ják, hogy erkölcsi bizonyítvány beszerzésével illetve az APEH- nél kell kezdeni az ügyintézést. A delikvens az adatlap be­szerzése után az adóhivatal 3. számú ajtajánál megnézi az ügyfélfogadási rendet és le- gyintve lemond arról, hogy 20.- ként beálljón a sorba. Még két­szer próbálkozik más más idő­pontban, de a sor semmivel sem rövidebb. így rászánja magát, ott marad. Itt a többiek felvilá­gosítják, hogy átlagosan két órás a sorbanállás ideje és re­ménytelen új időpontot keresni. Az ügyintéző adószám adása után elsorolja, hogy a pénztár- könyv hitelesítésére újra vissza kell jönni és március elsejétől ugynabban a szobában zajlik az „akció” - tehát újra két óra sor­banállás várható - illetve köte­lező bejelentkezni valamelyik kamarába és utána lehet beadni a kérvényt a polgármesteri hi­vatalba. Sorbanállás a kamará­nál - szerencsés esetben fél óra, ahol persze felvilágosítást arról nem adnak, hogy az egyéni esetleg csak másodállásban te­vékenykedő vállakozónak mit nyújt a kamara 1000 Ft regiszt­rációs díjért, illetve 3000 Ft éves díjért. Legfeljebb bosszú­ságot jelent az, hogy a regiszt­rálás után kap egy újabb re­gisztrációra felszólító levelet, melyet nem ért és betelefonálva a kamarához kiderül, hogy ők az APEH-től megkérik a vál­lalkozók adatait és nem ellen­őrzik a tényleges regisztráció megtörténtét. Ezen a hétfőn vagy szerdán lehet kísérletezni a polgármes­teri hivatalnál, ahol megint át­lagosan 1 óra sorbanállás után beadhatta a kérvényt és 2 hét múlva mehet az állampolgár a vállalkozási számért. Közben sorbanállás a pénztárkönyv hi­telesítésért, majd felszólítanak, hogy a 94102-es adatmódosító lapon jelentsék be a vállalkozói igazolványszámot 5 példány­ban (ár: 181 Ft, ami 7x6 oldalas adatlap, amiből e célra csak egyetlen rubrika kell, de a többi részét már újra felhasználni nem lehet). Az ügyintézés közben óha­tatlanul elmeditálunk azon, hogy miért nem lehet egysze­rűbben megoldani a bejelentke­zéseket! Lehet, hogy azért ál­lunk sorba, hogy megismer­kedve egymással könnyebben mégköthessük első üzletünket? Miért nem megoldható az, ha kevés az ügyintéző és sok az ügyfél, hogy a portán, ahol rendszeresen úgyis ott ül két munkatárs, meghatározott idő­pontra be lehetne jelentkezni - ahogyan ezt a módszert pl. a szakorvosi rendelőkben már régóta működtetik? így esetleg 10-15 perc után bejuthatna és nyugodtabb han­gulatban kezdhetne tevékeny­kedni a „kedves” vállakozó. Persze lehet, hogy ez az egész tortúra a vállalkozókért van. Ha ettől nem ment el a kedve és megedződött, ki fogja bírni az üzleti élet viszontagságait is! T. A. t A » >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents