Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)

1995-03-18 / 75. szám

1995. március 18., szombat A Hét Témái Dunántúli Napló 3 Vastagh Pál: Növelni kell a jogbiztonságot A sietős jogalkotásról Magyarország sokak sze­rint a joghézagok, a jogi­lag szabályozatlan tevé­kenységek országa. A jog­alkotás a jelek szerint kép­telen volt együtt haladni a gazdasági élet fejlődésével és a politikai változások­kal. Vajon így látja dr. Vastagh Pál igazságügy­miniszter is?- A jogalkotás mindig lema­rad a gazdaság fejlődése mö­gött, furcsa lenne ennek a fordí­tottja. Látni kell azonban azt is, hogy Magyarországon az el­múlt 7-8 esztendőben olyan mélységű gazdasági változások történtek, amelyekkel a jogal­kotás valóban nehezen tudott lépést tartani. Ennek ellenére a gazdasági életet szabályozó nagy kerettörvények jó része 1989 és 1991 között megszüle­tett és most ezek revíziójára is sort kell keríteni.- Mégis, nem túlságosan lassú a jogalkotási és az emlí­tett korrekciós feladatok végre­hajtása? Anomáliák a jogalkalmazásban- Biztosan van olyan, akinek lassúnak tűnik, de még egy fo- lyaniatosan működő Ország gyűlés mellett is nehezen tud­juk azt az ütemet biztosítani a törvények kidolgozásában, amit a társadalom változása megkívánna. Éppen a sietős jogálkotásunk egyik nagy hát­ránya, hogy elmaradtak, illetve elmaradnak az elengedhetetlen hatásvizsgálatok, gazdasági elemzések, a pénzügyi hatások bemutatása, ezek nélkül pedig nagyon nehéz megmondani, hogy egy-egy törvény milyen eredményekre vezet a gazda­sági életben és a jogalkalmazás területén.- Lassú és körülményes a cég-alapítás. Túl könnyen jö­hetnek létre új vállalkozások, fantom cégek is, a fekete gazda­ság báziskövei...- Természetesen látjuk, hogy léteznek a gazdasági jogalkal­mazásban anomáliák és ez ösz- szefüggésben van az igazság­szolgáltatással is. Most fejeztük be egy olyan törvénycsomag összeállítását, amely a bírósági eljárások gyorsítását célozza. Olyan egyszerűsítésekről és ésszerűsítésekről van szó, ame­lyek egyebek közt a fantom cé­gek kiszűrésére is lehetőséget teremtenek.- Van-e a nyugat-európai joggyakorlatban olyan csőd­törvény, amely lehetővé teszi, hogy a csődbe ment vállalkozó akár másnap új vállalkozásba kezdjen.- Bizonyára nincs. Úgy tu­dom, szerepel a Pénzügymi­nisztérium ez évi terveiben a csőd- és felszámolási eljárásról szóló törvény revíziója.- Sokak számára az is érthe­tetlen, hogy a gazdasági jellegű bírsági határozatok végrehajt- hatatlanok. Mikorra szűnik meg ez az állapot?- Bízom benne, hogy rövide­sen. 1994. áprilásban fogadta el az Országgyűlés a bírósági vég­rehajtásról szóló törvényt, amely ez év január elsejével ha­tályba is lépett. Megjegyzem, hogy a törvénynek és alkalma­zásának nagyon sok kritikus pontja van, ami részint az új végrehajtói szervezet kialakítá­sával és működésének megkez­désével kapcsolatos.-A peres ügyek résztvevőit enyhén szólva irritálja a sok­szor hosszú éveken keresztül tartó bírósági herce-hurca. A most beterjesztett törvénymó­dosítási javaslatoktól milyen javulásokat remélhetünk? Elhúzódó ügyek- A polgári eljárásokban - ide tartoznak a gazdasági perek is - az elmúlt 5-6 esztendőben hússzorosára növekedett a pe­rek száma. Ráadásul az ügyek bonyolultabbak, komplikáltab­bak lettek. Az eddigi gyakor­latban a polgári eljárásokban nem a perbeli feleknek kellett előbbre vinni az ügyet, hanem a bírónak. Ez a bűntető perek ese­tében indokolt, a polgári perek­ben viszont nem. A polgári per- rendtartás jelenleg nem szank­cionálja azt, ha valaki nem jó­hiszeműen viselkedik a perben. A jövőben a tárgyalási elvet kí­vánjuk előtérbe helyezni az egész polgári perjogban, ami­nek eredményeképpen olyan esetekben, ha valaki az első fokú eljárás meghatározott sza­kaszában nem terjeszti be a bi­zonyítékait, azt később egy perorvoslatnál már nem tudja megtenni. Vagyis rosszhisze­műen nem lehet elhúzni a pert. A büntetőeljárásokat tekintve 1981-ben az egy évnél hosz- szabb ideig elhúzódó ügyek aránya az összes büntető­ügyekhez viszonyítva 0,7% volt, 1994-ben ez a szám 20,7%-ra növekedett. Gyakori elhúzódást eredményező ok, hogy ha az eljáró tanács össze­tételében a népi ülnökök sze­mélye megváltozik, akkor elöl­ről kell kezdeni a tárgyalást. Ezt a törvényjavaslat kiiktatja.-Sokan vélik úgy, hogy bár a törvény egységes, a büntető­perekben hozott ítéletek mégis kirívóan eltérőek. Mi lehet en­nek az oka? Bűnözési hullám-A bírói gyakorlat, a jog­egység kialakítása a Legfelsőbb Bíróság alkotmányos köteles­sége, neki vannak erre eszkö­zei, elvi döntései, irányelvei, a testület feladata az egységes bí­rói gyakorlat kialakítása.- Hallani azt is, hogy Ma­gyarországon nagyon enyhék az ítéletek más európai orszá­gokhoz viszonyítva. így látja ezt miniszter úr?- Az elmúlt esztendőben két­szer is volt európai szintű talál­kozója az igazságügy-minisz­ternek, belügyminiszternek. Azt tapasztaltuk a megbeszélé­seken, hogy a magyar büntető­jog rendelkezik a megfelelő szankcionáló eszközökkel. A probléma a bűncselekmények üldözésénél és az eszköztár mellőzésénél van. Sokszor el sem jut a büntetőeljárás a vád­emelésig, így lehetőség sem adódik a büntetőjog eszközei­nek alkalmazására.-A bűnözési hullám állan­dóan növekszik, a BV intézetek­ben mégis kevesebb rabot tar­tanak fogva, mint korábban . . .- Magyarországon jelenleg 13 054 fogva tartott személy van. Ez 100 000 lakosra vetítve 130 fölött van, anú gyakorlati­lag kétszerese a legszigorúbb nyugat-európai büntetési gya­korlattal rendelkező ausztriai­nak.-Mennyire súlyosak nálunk a büntetések?- Én nem szívesen nyilvání­tok ebben a kérdésben véle­ményt, mert az igazságügy-mi­niszternek nem dolga, hogy a bíróságok ítélkezési gyakorlatát elemezze. A Legfelsőbb Bíró­ságnak, illetve a bíróságoknak kell elemezniük az ítélkezési gyakorlatukat.- De azt nyilván tudja, hogy a közvélemény rendkívül eny­hének tartja az ítéleteket, külö­nösen a visszaeső és nagyon sú­lyos bűncselekményeket elköve­tők esetében ? Életfogytiglan- Természetesen tudom. Egyébként mi is foglalkozunk ezzel a témával. Szakértők még ebben a félévben átnézik a bün­tető törvénykönyv büntetési rendszerét. Megvizsgáljuk az alternatív büntetéseket. A ha­lálbüntetés megsemmisítése után kialakult helyzet az, ami arra sarkall bennünket, hogy megoldjuk ezeket a feladatokat.- Boross Péter ex-miniszter- elnök éppen most vetette fel, hogy meg kellene fontolni a ha­lálbüntetés visszaállítását.- Hangsúlyozni szeretném, hogy minden olyan döntés, amely Magyarországot - helye­sen - szorosan bevonta abba a kapcsolatrendszerbe, amely a halálbüntetés eltörlésére vonat­kozik, az előző parlament és kormány időszakában történt.-Ha a halálbüntetés vissza­állítására nincs is reális lehető­ség, de a társadalom érdekei­nek és biztonságérzetének növe­lése érdekében Ön szerint be lehetne vezetni a valós életfogy­tiglani büntetést?-Ezen gondolkodunk. Ez is benne van a Btk. büntetési rendszerének áttekintésében. Én a Parlamentben ez év feb­ruár 7-én elmondtam: nem le­het nem tudomásul venni azt, hogy a lakosság jelentős részét nyugtalanítja a brutálisan el­követett bűncselekmények esetében az a tény, hogy nem alkalmazható a halálbüntetés. Ezért olyan megoldást kell ta­lálnunk, amely garanciát ad arra, hogy ezeket a súlyos bűncselekményeket ne követ­hessék el még egyszer. Halász Kálmán Boltról boltra Kohn bácsira gondolva Sok minden mozgat, csak a vásárlói érdek alig Azt hihettük, talán joggal, az állami kereskedelem össze­omlása idején, hogy az újjászülető privátkereskedelem ismét a vevő paradicsoma lesz, vagyis a vevő lehető leg­jobb kiszolgálása válik a legfőbb mozgatóerővé úgy, ahogy azt valaha a legendás Kohn bácsiktól megszoktuk. Sajnos - egyelőre még nem így van. Sok minden mozgat, csak a vásárlói érdek alig. Néhány jellemző tapasztalat­ról lesz szó. Egyirányú utca Az ún. maximált vagy ható­sági áraknak javarészt befelleg­zett, a szabadárak váltak ural­kodóvá. Csakhogy ezek egyirá­nyú utca módra viselkednek, ami mai inflációs korunkban nem is lenne csodálható. Csak­hogy .. . Nemrég egy szombati napon eléggé megkésetten észleltem az étolaj hiányát, amit a legkö­zelebbi boltban igyekeztem ki­küszöbölni. 160 forintnál töb­bet kértek érte - legtöbb helyen ma is 130 körül van az ára! -, meglepett felkiáltásomra „Sza­badáras, és különben sem mu­száj megvenni...” volt a vá­lasz. Az említett Kohn bácsi in­kább a nyelvét harapta volna le, semmint ilyen kereskedőietlen szavakat ejtsen ki. Szóval az úgynevezett szabadár általában a felfelé történő ármozgást je­lenti, holott - infláció ide, inf­láció oda - a vásárló jó érte­lemben vett kiszolgálása „az el­lenirányú forgalmat” is megkí­vánná. Nemcsak az ún. akciók keretében. És persze a környe­zetben „élő” árakra is figyelve. Akció Ez a figyelés nem igazán működhet. Pedig néha nem is kell érte messze menni. így volt vele a nálunk pár éve megje­lent, élelmiszeráruház-lánc egyik egysége (azóta már más a felirat!), amelynek tőszom­szédságában már hetek óta 8 forintért lehet kapni a tojást, ám ott 3-4 forinttal drágábban ad­ják. Mi több, voltak napok, amikor ezt a drágábbat is ak­ciós áruként kínálták. Valamikor, még a legendás Kohn bácsik idejében a keres­kedők árgus szemmel figyelték egymás árait, s nem azért, hogy mit mennyiért drágábban lehet adni, hanem hogy ha csak 1-2 fillérrel is, de olcsóbban adja­nak, mert így lehet becsalogatni és megtartani a megélhetést je­lentő kuncsaftot. Ez a szemlélet ma még mindig hiányzik. Üveg Azt is mondhatnám: az üvegvisszaváltás története az utóbbi évtizedek magyar törté­netének egy jellemző szelete. Az elmondandók apropóját két dolog adta. Az egyik: a mi­nap valahol „árleszállítást” ta­pasztaltam; egy 27 forintos be­tétdíjas szörpösüveg árát szállí­tották le 48 százalékkal. Igaz, ez a vevő számára végered­ményben áremelést jelent, hi­szen az üzleten 12 forint a vesz­tesége. A másik: egy tévériport arról tudósított, hogy Zalaegersze­gen megbukott a szelektív sze­métgyűjtés, annak is az üvegre vonatkozó része. Mivel „nincs rá igény”, ezért a külön gyűjtött üveg ugyanúgy a szeméttelepre vándorolt, mint a válogatatlan szemét. Tehát akár a papír, az üveg sem kell derék iparunknak má­sodlagos nyersanyagként. Eny- nyire gazdagok vagyunk! Az üvegvisszaváltás egyébként is mindig púp volt a kereskede­lem hátán, évek óta pedig ép­penséggel erőteljes visszavonu­lásban van. Nincs hét, hónap, hogy valamely üvegfajta(ka)t ki ne vonnának a visszaváltan- dók köréből, s hovatovább talán még a sörösüveg is erre a sorsra jut. Mivel pedig az üvegipar „nem igényli”, az üvegáru száz- és ezertonnaszám vándorol az ország szemétdombjaira, hogy soha nem minősülő szemétként növeljék e dombok tömegét. Ez is egy megoldás. De hiheti-e valaki is, hogy ennél jobb meg­oldás ne lenne. Csak éppen mint sok egyéb esetben sem tesszük - gondolkodni kellene picit. Egy darab szalonna All a vevő a pultnál, kinéz magának egy szép darab sza­lonnát, s mert neki kicsit nagy, kérné a felét. Az eladó átlósan vágja, így aztán két vevő egy- egy, szalonnaként nem éppen esztétikus háromszögletű dara­bokra tehet szert. Ha pedig nem kell így, háromszögletűen, vagy kaphat másikat, neki nem igazán tetszőt, vagy mehet isten hírével, „ne tessék feltartani a sort, más is akar vásárolni” ala­pon. Megint csak Kohn bácsira kell gondolni: ő ugyan meg- tette-e volna, hogy ilyen „alaki kifogás” miatt ne szolgálja ki a kedves vevőt? Hársfai István Cikkszám: 19069 Méreti j A TAVASZ HÍRNÖKE! „ikkszam: 29095 Méret: 29100 Méret: iks zam: 19044 léret: CikkszJÜh: 59221 Méret: Mjjnefe SZAKÍTSON A TÉLLEL! HAPPY FAMILY RENO CIPOCENTRUM RENO ÁRAK, DIVAT, MINŐSÉG Az áraink '95. március 20-tól érvényesek. Üzleteinkben hetente újabb meglepetésekkel várjuk, ahol sok ezer pár cipő közül biztosan megtalálja az elképzeléseinek megfelelőt. Az itt látható modellekből korlátozott készlettel rendelkezünk! 7601 Pécs, Kossuth tér 5. H-P: 10.00-18.00 óráig, Sz: 9.00-13.00 óráig t i 1 i <

Next

/
Thumbnails
Contents