Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)

1995-03-17 / 74. szám

1995. március 17., péntek Gazdaság Dünántúli Napló 9 A fodrászok is szakmai szervezetet alakítanak, így az iparosok jobban hozzájutnak az őket érintő gyors és fontos információkhoz fotó: laufer László A szakmai szervezeteké a jövő A kamarák megalakulásával, amelybe kötelező belépni minden iparosnak, új helyzet elé kerültek a vállalkozók ön­kéntes szerveződésével kiala­kult érdekvédelmi, szakmai szervezetek. Nagy lecke még az ipartestületeknek, a hogyan tovább. A pécsi iparosság kö­rében már új szerveződési forma kezd kialakulni, ami a feladatoknak jobban megfe­lelne. A Pécsi Ipartestület nyílt levélben fordult a megye ipa­rosságához, amelyben az el­képzeléseikről tájékoztatják őket. Az új szerveződési forma alapjai a regionális mé­retű szakosztályok. Ezek al­kalmasabbak a szakmai ér­dekképviselet és érdekvéde­lem hatékonyabb ellátására, valamint a szakmákon belüli utánpótlás képzésében és vizsgáztatásban való részvé­telre, a szakmai továbbfejlő­désük biztosítására. Azonban mindehhez megfelelően nagy taglétszámú szakmai szerveze­tek szükségesek. Elképzel­hető, hogy amennyiben ezek rövid időn belül nem jönnek létre, akkor a szakmák kezéből kicsúszik és más szervezetek érdekkörébe kerül át a képzés és a vizsgáztatás, ráadásul még hatékony érdekképviselet és érdekvédelem nélkül ma­radhatnak. A Pécsi Ipartestület sze­retné megtartani a tagjait, de tudják, többet kell ezért ad­niuk, erősíteniük kell a szak­mai és az általános érdekvé­delmet. Gondot jelent, hogy a már működő szakmai szerve­zetek gyengék, nem rendel­keznek elég megtartó erővel, a kettős tagság e miatt is prob­léma jelenleg. A Pécsi Ipartes­tület elnökségi ülésein is ép­pen ezért elsősorban arról fo­lyik a szó, hogy milyen szak­mai szerveződések alakulja­nak, amelyekben az iparosok minden fontos információt megkapnak a munkájukhoz. Néhány ilyen már működik, például az építő-, vas-, fa- és élelmiszeripar, az elektrotech­nika területén, de a fodrászok szakosztálya is ebbe az irányba megy el. Az Ipartestületek Országos Szövetsége is 1995-ben új tí­pusú tevékenységre, elsősor­ban az érdekvédelmi és a szakosztályi munka erősíté­sére készül. A gazdasági ka­marák létrejöttével megszűn­tek a szervezet közjogi felada­tai, s így most már minden energiáját a legkisebb vállal­kozások érdekképviseletére koncentrálhatja. Meggyorsítja a területi testületeknél a szak­mai csoportok létrehozását, országos szinten pedig a bi­zottsági rendszer megszerve­zését. Sz. K. Elfogyott a pénze a Kereskedelemfejlesztési Alapnak Számadás a kárpótlásról A kárpótlás kezdete óta már mintegy 120,9 milliárd forint értékű kárpótlási jegy kiadásá­ról döntöttek a kárpótlási hiva­talok. A vagyoni kárpótlás ke­retében összesen 1 427 715 kérvény érkezett az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hi­vatalhoz, több mint 1 192 000 ügyben hoztak eddig döntést. A vagyoni igények alapján mint­egy 74 milliárd forintnyi kár­pótlási jegyet adtak ki. Az első és a második va­gyoni kárpótlásra az eredeti ha­táridőben beadott kérelmek kö­zül már csupán néhány száz ügyben húzódik a határozatho­zatal különféle jogi problémák miatt. A póthatáridőre érkezett 531 819 kérelemből már több mint a felénél - 297 162 esetben - megszületett a határozat. Ez mintegy 8,3 milliárd forintnyi kárpótlási jegy kiadását jelenti. Az első vagyoni kárpótlás ese­tében az egy kárpótoltra jutó V áltozó világunk A „Változó Világunk 1994” című tanulmány átfogóan foglal­kozik a hazánkat érintő bizton­ság-, gazdaság- és társadalompo­litikai kérdésekkel. 1994. a világgazdasági fellen­dülés éve volt. A konjunktúra hajtóerejének elsősorban az ex­port és a beruházások növeke­dése bizonyult. Ahhoz, hogy ha­zánk is bekapcsolódhasson ebbe a folyamatba a bedolgozói ipar kiépítésére és új beruházásokat teremtő gazdaságpolitikára van szükség. A magyar gazdaság számára kulcskérdés az 1994-ben elindult, világméretű beruházási boom-ban való aktív részvétel. Hazánkban jelenleg a világ 20 legnagyobb multinacionális vál­lalatából 15 jelen van. Ezek nagy Nagy lehetőség a kukorica? kiadott kárpótlási jegyek értéke mintegy 67 000, a másodiknál 138 000, míg a pótigényeknél pedig egyelőre közel 28 000 fo­rint volt. Személyi kárpótlási kérelmekből több mint 436 000 érkezett a kárpótlási hivatalba, és majdnem 361 000 ügyben döntöttek már. A határidő újra megnyitásakor beadott mintegy 80 000 kérelem többsége még elbírálásra vár. A személyi kár­pótlás keretében mintegy 192 ezer fő jutott 46,7 milliárd fo­rintnyi kárpótlási jegyhez, több mint 50 000 kárpótoltnak ítél­tek meg havi életjáradékot, és 26 647-en részesültek egyösz- szegű kárpótlásban. Nyugdíjki­egészítést politikai jogsérelem alapján 298 510 személynek ítéltek meg. Eddig több mint 1,5 millió ember részesült kár­pótlásban. A majdnem 121 mil­liárd forintnyi kárpótlási jegy­hez 1 384 141 határozatot ho­zott a hivatal. része a magasabban képzett munkaerőszükségletű gépipar, műszeripar és élelmiszeripar terü­letén működik. Éppen ezért a bérmunka nálunk a hagyomá­nyos értelmezéstől eltérően, jóval magasabb színvonalon valósul meg. Ezek a cégek magyaror­szági érdekeltségeiket beépítették világméretű termelési és elosztási hálózatukba, elemi érdekük a technikai fejlesztés. A munka- nélküliség alakulásánál azt is látni kell, hogy Nyugat-Európá- ban a 3 százalékos gazdasági nö­vekedés nem növeli a foglalkoz­tatást, ugyanis a gazdasági kon­junktúrák kezdetekor több lesz a munkanélküli. Kelet-Európábán 1996-ig a munkanélküliek aránya kétszámjegyű marad. Mit kell tudni a vállalkozónak? A Pécsi Ipartestület, a Baranya Megyei Kézműves Kamara és a Pécsi Kisvállalkozásfejlesztési Központ kezdő vállalkozók ré­szére tanfolyamot szervez 1995. április 20-21 -én. Előadások hangzanak el a vállalkozóvá vá­lás első lépéseiről, az érdekképvi­seletek szerepéről. Szó lesz adó­zási, jogi tudnivalókról, társada­lombiztosítási ismeretekről, jog­szabályokról, pénzügyi finanszí­rozásról, a számítástechnika sze­repéről, a kötelező tűz- és mun­kavédelmi előírásokról. Kiemel­ten foglalkoznak majd a hallgatók az üzleti tervvel és a kisvállalkozásokban használt könyvvezetéssel. Bővebb infor­máció a Pécsi Ipartestület ügyfél- szolgálatán kérhető. Gazdálkodás a villamos energiával Az Elektrotechnikai Központi Szövetség, a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola Villamos Intézete, a MEE pécsi szervezete és a Pé­csi Ipartestület, a Lenau Reisen utazási iroda közreműködésével Gazdálkodás a villamos energiá­val a XX. század végén, nyitás a XXI. század felé címmel villa­mos szaknapokat, kiállítást és nemzetközi üzletember találko­zót rendez március 23-24- 25-én Pécsett. A rendezvények két helyszínen, az Iparosház termei­ben, illetve a PMMF-en zajlanak. Bővebb információ az Ipartestü­let ügyfélszolgálatán kérhető. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1995. márc. 16-tól Pénznem vételi közép eladási Angol font 188,73 190,47 192,21 Ausztrál dollár 88,37 89,17 89,97 Belga frank (100) 411,26 414,72 418,18 Dán korona 21,09 21,27 21,45 Finn márka 27,28 27,51 27,74 Francia frank 23,88 24,09 24,30 Gór. drachma (100] 52,05 52,51 52,97 Holland forint 75,67 76,30 76,93 ír font 188,61 190,34 192,07 Japán yen (100) 131,88 132,98 134,08 Kanadai dollár 83,68 84,47 85,26 Kuvaiti dinár 400,85 404,47 408,09 Német márka 84,87 85,58 86,29 Norvég korona 18,97 19,13 19,29 Olasz líra (1000) 69,87 70,57 71,27 Osztrák sch. 12,06 12,16 12,26 Portugál esc. (100) 80,81 81,51 82,21 Spanyol pes. (100) 92,67 93,53 94,39 Svájci frank 102,57 103,42 104,27 Svéd korona 16,42 16,57 16,72 USA dollár 118,37 119,44 120,51 ECU (Közős Piac) 154,93 156,29 157,65 Az oldalt összeállította: Szalai Kornélia Közel 100 vegyes vállalati be­ruházást támogatott mintegy 3,7 milliárd forinttal az .elmúlt év végéig az I99l-ben létreho­zott Befektetésösztönzési Alap, amin keresztül az az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium ta­valy 20 pályázatra 650 millió forint támogatást nyújtott. Je­lentősebb összeget kapott a Mi- relite-Budapest, a Bonduelle- Nagykőrös, a Jung Kft.-Eszter- gom, valamint az ITT-Veszp­rém. A befektetők túlnyomó többsége exportorientált terme­lőkapacitásokat hozott létre. A szintén 1991-tői működő Kereskedelemfejlesztési Alap is a magyar áruk és szolgáltatá­sok külpiacra jutásának elősegí­tését tűzte ki célul. Egyedi kére­lem alapján hét különféle ke­reskedelemfejlesztési akcióhoz nyújtott támogatást. Anyagi se­gítséget adott piackutató ta­nulmányok elkészítéséhez, ki­állítási részvételhez, minőség- biztosítás és -tanúsítás megva­lósításához, külföldi szabadal­maztatáshoz, versenytárgyalá­sokon való részvételhez és kül­földi vállalatalapításhoz. A mi­nisztérium az alap anyagi eszközeivel 1993-tól a frekven­tált piacokra országprogramo­kat, a főbb termékcsoportokra pedig - élelmiszer, bor, gyógy­szer - a tárcákkal közösen ter­mékmarketing programokat in­dított. A Kereskedelemfejlesz­tési Alap finanszírozásai 1991- 1993 között meghaladták a 12 milliárd forintot, 1994 első fél­évében 2,7 milliárd forint ér­tékben nyújtottak támogatást. Tavaly augusztustól finanszíro­zási gondok miatt további ké­relmeket nem fogadott el. Hazánk közeledése, illetve maj­dani csatlakozása az Európai Unióhoz a kukoricatermesztők­nek jó pozíciókat kínál: egyrészt, mert az EU-országok egy részé­ben nem terem meg a kukorica, másrészt éppen ezekben az or­szágokban évről-évre növekszik e termény emberi fogyasztásra való felhasználása is. Az elkö­vetkező években fel kell készülni a piacbővülésre. A kukorica-termelés terén van mit tenni, miután az elmúlt négy esztendő nem éppen felszálló ága volt a magyar mezőgazdaságnak. Az összes szántóterület 25 száza­lékán, 1,1-1,2 miihó hektáron termesztett szemeskukorica ter­mésátlaga 1991-ben még 6,7 tonna volt hektáronként, 1992-ben és ’93-ban viszont 3,6 tonnára esett vissza a hozam, s tavaly is 3,89 tonna volt. Ehhez az aszály, az öntözés hiánya, a kedvezőtlen piaci hatások csak­úgy hozzájárultak, mint a birtok- szerkezet-váltás. Éppen ezért, hogy ne legyen ingadozó a kuko­ricatermés, szárazság- és hideg­tűrő, betegségeknek ellenálló, rö­vid tenyészidejű, s a jelenleginél jobb tápanyaghasznosítású fajták nemesítésére van szükség. Ugyanakkor fel kell újítani az elmúlt években némileg elavult termelési technológiákat is. Saj­nos a hibridkukorica vető­mag-előállításban olyan vállal­kozók is megjelentek, akik meg­sértik annak szigorú technológiá­ját. A kukorica államilag garan­tált felvásárlási ára idén várha­tóan 9-10 000 forint között lesz. Hová lett kétszázezer tonna burgonya? Budapesten, a Blaha Lujza téren két kiló ingyen krumpliért to­longtak nemrégiben az emberek. Egy kiló beszerzése minden ma­gyar nyugdíjas számára gonddá vált. Dr. Lakos László földmű­velésügyi miniszter szerint a burgonya ára az utóbbi hetek­ben csökkent ugyan, de így is magas. Tamás Gábor, az FM sajtóosztályának vezetője an­nak a véleményének adott hangot, hogy a korábbi 20 fo­rintos ár irreálisan alacsony volt, ennyire már nem megy le. Az egyetlen dolog, amiben az FM saját beismerése szerint is elmarasztalható, az, hogy nem tud elszámolni 200 ezer tonna burgonya hollétéről. Külön­böző találgatások láttak napvi­lágot e gumós növénnyel kap­csolatban. Többek között az, hogy egyesek olcsón eladták a krumplit a szerbeknek, most pedig drága pénzen visszavá­sárolhatjuk. Ebből sokan meg­gazdagodtak, de erről sem a minisztérium, sem a rendőrség nem tud információval szol­gálni. Az Agrárinformációs Kutató Intézet becslése szerint tavaly 900 000 tonna burgonya termett hazánkban: ebből 600 000 a belső éves fogyasztás, 100 000 kell vetőgumónak. Volt gombás fertőzés is, bár ez nem volt számottevő. így meg­int csak marad a 200 ezer tonna eltűnt krumpli. Tarján Balázs, az Agrárrendtartási Hivatal ve­zetője szerint 15-20 százalék­kal volt kevesebb tavaly a ter­més, mint 1993-ban. Ha ez igaz, akkor csupán 100 000 tonna vált kámforrá, mert ak­kor csak 800 000 ezer tonna termett. (Hivatalos - KSH - sta­tisztika májusra várható.) Sze­rinte a krumplit nem vitték kül­földre, hiszen a szállítás eleve megdrágítaná, hanem itthon tá­rolják, vagy tárolták, olyan hi­ányt előidézve ezzel, aminek következtében alaposan fel­ment az ára. Az Agrárrendtar­tási Hivatal szerint 50-70 fo­rint között beállt a burgonya ára. Ha netán előkerül ismét egy nagyobb mennyiség, talán 50 forintnál is olcsóbb lehet. Mindenesetre a téli szezonban a nagy burgonyatermelő or­szágok - Csehország, Szlová­kia, Románia, Lengyelország, Hollandia is viszonylagos hi­ánnyal küszködtek. Nyugat- Európa-szerte - valószínűleg az árvíz miatt is - kisebb mennyiséget termeltek, s emi­att duplájára emelkedett a bur­gonya ára. Tehát nem speciáli­san magyar jelenségről van szó. Ez a viszonylagos hiány a jó idő kezdetével amúgy is megszűnik. Mégis hová tűnhe­tett még a 200 000 vagy 100 000 tonna? Az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium Engedé­lyezési Főosztályának munka­társa, Kaufinanné Szirmai Ka­talin szerint Szerbiába semmi­képp sem szállíthattak krump­lit,, legalábbis legálisan nem, hiszen az élelmiszer-embargó miatt ehhez külön ENSZ enge­dély kellett volna. Tavaly sem exportból, sem importból ily nagy mennyiségű krumplira nem kértek és nem adtak ki en­gedélyt, tehát ha a krumpli el­tűnt, akkor valahol kicsírázik. A pécsi Zöldért-telepre érkezik a burgonya FOTÓ: TÓTH L t J É * i 4

Next

/
Thumbnails
Contents