Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)

1995-03-16 / 73. szám

1995. március 16., csütörtök A Mai Nap Dunántúli Napló 5 Mit eszik a nép ? Figyelemre méltó kezdemé­nyezésre szánták el magukat egészségügyi szakemberek. Ekhófarma ’95 címmel gyógyszeripari és orvosi mű­szeripari kiállítást vándorol- tatnak az országban. Kezdték februárban, a ti­szántúli egyetemi város, Deb­recen legtágasabb aulájában, folytatják most, március 16. és 18. között Pécsett, az or­vosi egyetemen, áprilisban pedig Szegedre teszik át székhelyüket. Szakmai fórum a megnövekedett gyógyszer­áruk társadalmi hatásáról, a patikaprivatizációról, előadá­sok a népbetegségekről, első­sorban azok számára, akik közvetlen kapcsolatban állnak az egészségesekkel és a bete­gekkel. Ehhez a rendezvénysoro­zathoz csatlakozott a maga nem csekély szellemi erejével a Táplálkozási Fórum, amelynek alelnökével beszél­getünk. Dr. Zajkás Gábor egyébként az országos Élel­mezés- és Táplálkozástudo­mányi Intézet osztályvezető főorvosa.- Mi tulajdonképpen a Táp­lálkozási Fórum? Néhányon kiülnek a közönség elé és esz­nek? Vagy beszélnek is róla?- Majdnem. Gondolja csak el, hogy naponta eszünk, többször is. Sokan vagyunk, akik többet eszünk, mint amennyit kellene. A táplálé­kunkban pedig sokkal több a zsiradék a megengedettnél. A zsiradékban meg sokkal több az állati eredetű, amelyről tudjuk, hogy nehezen szívó­dik fel. Ráadásul sokkal több sót veszünk magunkhoz, mint amennyit szabadna. A kolesz­terin-veszélyről csak azért nem beszélek, mert ez az is­meretterjesztő cikkek leggya­koribb témája. Soroljam még a táplálkozási gondokat?- Már így is lehangolt. A következtetésre azért kíváncsi volnék.- Készült egy fölmérés Magyarországon. Arra a kér­désre, hogy tudja-e, miként kell helyesen táplálkozni?, a válaszolók hetven százaléka azt mondta: tudom, de nem engedhetem meg magamnak. Aki tehát szegény, az a legol­csóbbat vásárolja. S ami ezzel egyet jelent: a legzsírosabbat, a legsósabbat.- Az önök Táplálkozási Fó­ruma aligha képes több nyug­dijat adni az öregeknek és nagyobb segélyt a munkanél­külieknek.- Ez igaz, valamit mégis tennünk kellett. 1993. köze­pén összejöttünk néhányan, s megállapodtunk abban, hogy elkezdjük a munkát. Tűrhetet­lennek tartottuk ugyanis, hogy a halálozási statisztiká­ban az utolsó helyen állunk, még a volt szocialista orszá­gok között is.- Hogy jön ide a halálozási statisztika? Hiszen evésről beszélgetünk.- A számadatok csak arról tudósítanak, hogy a legtöbb haláleset szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegsé­gekre vezethető vissza. Csak­hogy sok szívbaj és rák mö­gött táplálkozási rendellenes­ség rejlik. Ezt szeretnénk tu­datosítani, minél szélesebb körbe. Eddig szép eredmé­nyeket értünk el Budapesten és környékén, most próbálunk tágabb körben is eljutni az emberekhez. Nemcsak a deb­receni és most a pécsi, majd a szegedi vándorkiállításra gondolok. Arra is, hogy ti­zenöt füzetet jelentettünk meg, csaknem félmillió pél­dányban, elkészült egy tizen­három részes videosoroza- tunk, amelyet a Szív Tévében körülbelül egymillió ember néz meg.- Lehet úgy fogalmazni, hogy offenzívában vannak, ha úgy tetszik: támadásba len­dültek?- Lehet.- Árulja el, főorvos úr, ho­gyan kell spórolni és mégis egészségesen táplálkozni?- Válaszolhatok kérdések­kel?-Persze.- Drága a cukrászsüte­mény?- Drága.- Akkor miért veszi? És drága az alkohol?- Drága.- Akkor miért issza? És tudja, mennyibe kerül egy rúd szalámi?- Némelyik ezerkétszáz fo­rintba.- És azt tudja, hógy negy­ven százaléka zsiradék?- Feladom. Azt kérdezem inkább, hogy kinek igénylik a segítséget ebben a szemlélet- formáló munkában ?-A vándorkiállításon sok körzeti orvosra és patikában kiszolgáló gyógyszerészre számítunk. Ők azok, akik mindennapi kapcsolatban vannak az emberekkel. És még valakikre igyekszünk nagyon nagy figyelmet fordí­tani: a védőnőkre. Vesszőpa­ripám ugyanis, hogy a védőnő az, aki képes elmondani a csa­lád összetartó erejének, az anyának, hogyan kell zsír- és sószegényen főzni. Talán még azt is meg tud­nánk vele taníttatni, hogy mi­ként lehet olcsó és egészséges nyersanyagokból ízletesen főzni. Zöldi László Megszépült épület, rendezett környezet fogadja a betegeket fotó: Müller andrea Megújult a siklósi kórház A folytatásra nincs pénz, pedig lenne még tennivaló Több pénz jut a falusi turizmusra Tovább szélesedik a falusi tu­rizmus céljaira igénybe vehető támogatások köre. Az Országy- gyűlés jóváhagyta azt a módo­sító indítványt, hogy a falusi idegenforgalom fejlesztése ke­rüljön az összevont Mezőgazda- sági Fejlesztési és az Erdészeti Alap által támogatott tevékeny­ségek sorába. Csák'y Csaba, a Magyar Falusi-Tanyai Vendég- fogadók Országos Érdekképvi­seleti Szövetségének elnöke je­lentősnek ítélte, hogy miként a nyugati országokban, hazánk­ban is hathatósan támogatják a falusi turizmust. Két éve már a Területfejlesztési Alapból ka­mattámogatást kaphatnak azok a falusiak is, akik a vidéki vendég­látásban szeretnének tevékeny­kedni. Ebből a forrásból a jövő­ben azok is korszerűsíthetik fa­lusi házukat, akik eddig ezt tőke hiányában nem tehették. Tavaly nyáron kezdődött meg a siklósi kórház központi részé­nek felújítása, melynek mű­szaki átadása március 14-én volt. Az ötmillió forintos beru­házás magába foglalta a hom­lokzat teljes tatarozását, a nyí­lászárók cseréjét, az utcafrontra néző sebészeti és szülészeti be­tegszobák felújítását még a fő­bejárat is pár méterrel odébb került. Az épület 1938-ban ké­szült el, tudtuk meg dr. Faludi Kedd délután koszorúzásokkal vette kezdetét az 5. Pécsi Da­losnap. A rendezvény „kereszt­apja” Dr. Vargha Dezső', aki a Városszépítő és Városvédő Egyesület keretén belül, majd a Pées-Baranyai Kórus és Zene­kari Szövetséggel karöltve tá­masztotta fel a hagyományt. A Pécsi Dalosnap mottója, mint mondta: régi idők pécsi dalosa­ira emlékeznek mai utódaik. A történeti hűség kedvéért: a Pécsi Dalárda 7 taggal 1862. március 20-án mutatkozott be a pécsi közönségnek. A négyszó­lamú (tenor 1-2, basszus 1-2) férfikórus az idők folyamán ér­telmiségiekkel, tisztviselőkkel, iparosokkal gyarapodott, és az egyik leghíresebb dalárdájává nőtte ki magát, melynek tevé­kenységét Ferenc József az ál­tala alapított „király-díjjal” is­merte el. A dalárda majd’ száz évig működött, mikor is 1950- ben feloszlatták. Erre emlékeztek az Apáca utcai emléktábla előtt az egy­begyűltek, majd idén első alka­lommal átsétáltak a közeli Ko- dály-szoborhoz, ahol Nagy Ernő' karnagy mondott beszé­det. A Pécsi Dalosnap fő esemé­Zsigmond igazgató-főorvostól, azóta komolyabb felújítás nem történt. A tervezést ingyen vé­gezte Getto József Ybl-díjas pé­csi építészmérnök-tanár. A munka a kórház vezetője szerint jól sikerült. A felújítás része volt egy 2,5-3 éve kezdő­dött változási folyamatnak, mondja dr. Faludi Zsigmond. Ennek elemei voltak a jelentős műszeres fejlesztések, az új in­tenzív osztály és új klinika-ké­Dallal, koszorúval emlékeztek nye a Liszt-teremben tartott ünnepi hangverseny volt, me­lyen dr. Révész Mária alpol gármester mondott megnyitót, majd a közönség elé lépett a Vasasi Berze Nagy János Kul- túrház Népdalköre és Szalon­miai labor kialakítása. A kórház így megfelel annak az intéz­ményminősítő rendszernek, mely feltétele annak, hogy az Egészségbiztosítási Pénztár ok­tóberében a kórházzal ismét szerződést kössön. A felújítás egyelőre nem folytatódik, holott lenne még tennivaló, így a műtőblokk tel­jes felújítása az új szakmai előí­rásoknak megfelelően, a zsúfolt ambulancia bővítése. Sz. A. zenekara, a Pécsi Mátyás Ki­rály Általános Iskola Kórusa, a Sásdi Vegyeskar, a Pécsi Egye­temi Kórus, a Pécsi Kodály Zoltán Gimnázium Bartók Béla Leánykara és a Pécsi Mecsek Kórus. M. K. A polgári védelemről mindenkinek (11.) 9. Riasztás veszélyhelyzetben - katasztrófariadó I. Veszélyhelyzetben a lakos­ság riasztása történhet:- szirénával,- hangosbemondó segítsé­gével,-rádió, televízió útján,- hirdetményekkel. Amit a szirénával kapcsolat­ban tudni kell! Katasztrófakor minden pol­gárnak szóló rövid, jól hallható, figyelmeztető jelzést ad. Vészhelyzetben a szirénák egyszer két percig váltakozó hangmagassággal szólnak. A szirénák működőképessé­gét folyamatosan ellenőrzik. Úgynevezett „morgató” próbá­val, kis fordulatszámon történő üzembiztonsági ellenőrzéssel Ön is találkozhat. Ez tehát nem jelent veszélyhelyzetet! Ha egy sziréna meghibáso­dik, egyenletes magasságú, fo­lyamatos hangot ad. Ez sem je­lent veszélyt, ne okozzon páni­kot! A szakemberek a hibát rö­vid időn belül elhárítják. A sziréna a lakosság riasztá­sára szolgál! 9. Riasztás veszélyhelyzet­ben - katasztrófariadó II. Veszély esetén a szirénajel­zést követően, illetve olyan he­lyeken, ahol a sziréna hangja nem hallható, hangosbemondó útján tájékoztatjuk a lakosságot a katasztrófahelyzetet kiváltó eseményről, a szükséges tenni­valókról és a követendő maga­tartási szabályokról. A kialakult veszélyhelyzet­nek megfelelően a helyi mű­sorközlő szervek útján tájékoz­tatást adunk a kiváltó okokról, a bevezetett intézkedésekről és a magatartási szabályokról. Emlékezés régi idők dalosaira FOTÓ: MÜLLER ANDREA Képernyő előtt____________________________ jegyzet A miniszter fölemelt feje Felvételi-előkészítő középiskolásoknak A Janus Pannonius Tudomány- egyetem Állam és Jogtudomá­nyi Kara felvételi előkészítő bi­zottsága előkészítő tábort szer­vez végzősöknek és harmadi­kosoknak. Program: napi nyolc óra elő­adás, felvételi tesztírás, írásbeli és szóbeli próbafelvételi. Az előadások témái a középiskolai 3. osztály második félévi és a 4. osztály éves történelem- és ma­gyar anyagát tartalmazzák. A próbafelvételi- és a felvételi­tesztek a középiskola négy évének irodalom- és történelem anyagát ölelik fel. A költségek a jelentkezőket terhelik. Jelentkezési lap és bő­vebb tájékoztatás a Pécs-bara- nyai Értelmiségi Egyesületnél, 7621 Pécs, dr. Váradi Antal u. 7/2. Tel.: 72/236-608. Lehet, most valami soha nem látott következik. Például a miniszterek felemelt feje. Az új pénzügyminiszter, ha a kormány egymásnak ellent­mondó ígéreteihez nem is, de a költségvetés-központú, rest­rikciós politikához hűen tette bejelentését - hozzátéve, a lé­pést fölemelt fővel - teszik meg. Következményekkel számoló felelősséggel. A bol­dogságot hozó aranykoroknak, mondják a bölcsek, már ko­rábban is a dézsma, a tized és új bitók felállítása volt az ára. A Hét természetesen szinte a teljes műsorát a drámai beje­lentésnek szenteli és mi másról írnának a lapok ezekben a na­pokban, mint az ünnepi szoci­álpolitikai csomagról? Részle­tezésével nem is ingerlem az olvasót - a tanulság is régi, mármint hogy így az „oszd meg és uralkodj”-elve is csak annál kiválóbban és mélyreha­tóbban érvényesül, minél ke­vésbé lehet érvényesíteni a családok jövedelem szerinti támogatásának elvét. Az elvek rózsaszín pántlikáival fölmas- nizott szociális csomag a szüle­tendő gyermek alanyi jogú tá­mogatásának eltörlésével a mo­rális alapját is elveszti, nem szólva arról, hogy a javasolt egy főre eső 15 ezer forintos jövede­lemhatár elsősorban arra jó, hogy a szegényedő középréte­gek és a méltó emberi léttől már korábban elszakadok közt is át- hidalhatatlanná váljon a feszült­ség. S mivel prognosztizálható, hogy az adórendszer és a bérek a feketemunka szokásjogát erő­sítik, gondok lehetnek a föl­emelt fejek méltóságával is. De ha a józsefvárosi piac nyomorát nem is felejthetjük, most ne foglalkozzunk fölemelt fejekkel vagy a Hét műsorveze­tőjének illedelmes kérdéseivel. A múlt hét televíziós műsorfo­lyamában ugyanis ismét csak egy szemérmesen eldugott, késő éjszakai dokumentumfilm hozott említésre méltó színt - Rick Nóra és Becsy Zoltán „Leányregénye”. A leányregé­nyek pöttyösek, gyakran sze­relmesek és andalítók. Judit ön- vallomásos regényében a pöty- työket a véna körüli injekciós tűk nyomai jelentik, van benne szerelem és van megfoghatatlan vágyakozás, sőt - egyelőre - heppiend is. Judit - noha szüle­téskor elveszti édesanyját, ké­sőbb apját és fiútestvérét - úgy érzi, kiegyensúlyozott gyer­mekkora volt. Tizenegyéves korától egy kissé spártai és egy csupaszív nagymama, nagyné­nik, gyámkodó rokonok közt dédelget törékeny leánykaál­mokat. Érzékenysége, talajta- lansága, a mindenkihez-tarto- zás és a sehova-se-tartozás na­ivan, szelíden viselt rabsága so­dorja a droggal élők közé. Mi­kor már áldott állapotban van és első szívszerelme egyszercsak bejelenti, hogy most épp egy szőke lány tetszik neki, akit rö­videsen o$ia is hoz a lakásba - mégcsak haragot sem érez. Sze- retete kissé éteri, ahogyan éteri a szerencséje is a focistából be­tegszállítóvá avanzsált Zolival, aki az időközben megszületett kisfiút is szeretettel fogadja. Mellékállásban takarításokat vállalva, havi 25-26 ezer fo­rintból élnek. Demagóg módon úgy is fogalmazhatnék, olya­nok, akikre ilyen bejelentések után is rábízható az ország mindaddig, amíg bele nem rok­kannak. Bóka Róbert * f' A

Next

/
Thumbnails
Contents