Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)

1995-03-14 / 72. szám

1995. március 14., kedd A mai nap uj Dunántúli napló 5 Millióknak lesz kevesebb a pénzük Kétségbeestek a kismamák Mit vesznek el a kormány döntései a szociális ellátásból? Minden kisgyermekes csa­ládban óriási megrökönyö­dést és kétségbeesést váltott ki a kormány bejelentése: ez­után rászorultsági alapon kapják a családi pótlékot. Gyed helyett szintén rászo­rultsági alapon jár majd a gyes. Sírás hangú hölgy telefonált tegnap reggel szerkesztősé­günkbe, majd személyesen mondta el panaszát. Tomaláné Horánszky Judit hét hónapos terhes kismama kétségbeesve, zokogva számolgat a vasárnap este óta. Mint meséli, a vendég­látóiparban dolgozott - tavaly volt az esküvőjük - aztán egy komlói cégnél bedolgozói állást vállalt. A terhessége miatt táp­pénzre került, jelenleg a váran­dóssági segélyt, havi 2750 fo­rintot kapja. A férje biztonsági őr egy banknál, 24 ezer forint a keresete. Szülői, nagyszülői, testvéri segítséggel, takarék­szövetkezeti kölcsönnel egy kertvárosi tízemeletes épület legtetején lévő háromszobás la­kás tulajdonosai. A lakásrezsi­jük, a kölcsöntörlesztésük ha­vonta 35 ezer forint úgy, hogy az ifjú házasok kölcsönét már a nagyszülők fizetik. Egy szobát kiadtak albérletbe. A leendő anyuka Németországban élő nővére havi 130 márkával segíti őket, a vidéken élő rokonok a húst, a zöldségféléket adják. A fiatal pár lemondott a moziról, a meccsek látogatásáról, az újsá­gokat a könyvtárban futják át.- Mindent megterveztünk, ki­számoltuk, mennyi pénzünk lesz, ha megkapom öt hónapon át a teljes fizetésem, utána pedig a gyed-et. Most padlóra kerül­tünk. Huszonegyezer forint he­lyett tán valamivel többet kapok mint most az 5 600 forintnyi gyes? Mire futja ebből? Ki dönti el, hogy kinek jár a csa­ládi pótlék? Nem tudjuk majd a rezsit, a részleteket fizetni! A fi­zetési csekkeket is bekérik, hogy ki mennyi kölcsönt fizet? Fel­számolták a bölcsődéket, hova lehet beadni majd a kicsikéket? Én nem akarom idegenre bízni a kisbabámat! Csak sírni tudok az egészen, fogalmam sincs, hogy mit tegyek! Mi lesz azok­kal, aki albérletben élnek? Ne­künk legalább saját fedél van a fejünk felett - sóhajtotta búcsú­zóul könnyes szemmel a fiatal- asszony. Nagy-Mélykúti Ildikó négy hónapos kisfiát, Áront kenguru­ban cipelte a Centrumból jövet.- Most a teljes fizetésem ka­pom, aztán áprilistól július else­jéig leszek csak gyed-en. Erről értesített tegnap a tv-n keresztül a kormány - jegyzi meg keser­nyésen. Nem tudom mi lesz ve­lünk. Szívességből még néhány évig a férjem családjánál lakha­tunk. A szociálpolitikai kedvez­mény miatt belevágtunk az épít­kezésbe. A férjem a CIB-Hun- gária Bankban pénzügyi főelő­adó. Munka mellett tanul, én is tanulok. A munkahelyen, a Pe­tőfi utcai iskola felszámolásra kerül - hol biztosít nekem állást az önkormányzat? Sok gyereket terveztünk - simogatja meg alvó kisfiát - most lehetetlen hely­zetbe sodorták a családokat. Felháborító, hogy átgondolat­lan intézkedéseket hoz a kor­mány. Hol vannak bölcsődék? Miért tanult és dolgozott előtte az ember, ha egységes gyes-t akarnak? Teremtsék meg in­kább a családi adózás rendsze­rét! Gajdos Attiláné és férje Kom­lóról jött Pécsre gyermekholmi­kat venni. Négyhónapos Rená­tájukra a magymama vigyáz. A most gyed-en lévő 29 éves élelmiszer eladónő remény­kedve kérdez vissza: - Ugye csak tervezet a kormány beje­lentése? A komlói postán dol­gozó férj csendesen hozzátette: Ha tiltakoznak ellene az embe­rek, mi is köztük leszünk. Ha el­veszik a családi pótlékot és a feleségem gyed-ét - 12 500 fo­rintot kap - csökkentik, nem tu­dunk megélni. Én nettó 17-18 ezer forintot kapok kézhez a munkahelyemen. Fizetjük a re­zsit, a lakáskölcsön törlesztését még kilenc évig. Nem számítha­tunk pénzbeli támogatásra az özvegy édesanyámtól, anyósom­tól. Sehova nem megyünk, semmi luxusra nem költünk. Nem lehet jobban spórolni, nem tudjuk a hiányzó pénzt kigaz­dálkodni. Adám Erika A kormány döntései a szociá­lis ellátó rendszerekben is vál­tozásokat hoznak. Eszerint a családi pótlék nem járna állam- polgári jogon, csak a rászorul­tak később meghatározandó köre kapná. Ez év július elsejé­vel meg akarják szüntetni a gyedet, és egységes gyest kí­vánnak bevezetni a gyermek há­rom éves koráig, de ez csak azoknak járna, akik családi pót­lékra is jogosultak. Azok, akik most gyeden vannak, ebben az évben még a régi szabályok sze­rint kapnák a pénzt. Meg kíván­ják szüntetni a várandóssági pótlékot is. Ennek helyébe egy­szeri, - 10 000 forintnyi — szü­lési támogatást terveznek, ugyancsak a családi pótlékra jogosultak körének. Hogy kiket tekint majd a kormány rászorultaknak és kik lesznek azok, akik a jövőben is számíthatnak ezekre a támoga­tási formákra, ma még nem tudni. De azt igen, hogy Bara­nyában hozzávetőlegesen hány ezer embert - családot - érint­hetnek ezek a döntések. Rátkai Antaltól és Schmidt Antaltól, az Egészségbiztosítási Pénztár osztályvezetőitől kaptuk az ada­tokat. Eszerint tavaly 18 363-an voltak a megyében gyeden és 20 475-en gyesen. Az előző év­hez képest négy, illetve ötezer­rel többen, amiből arra is lehet következtetni, hogy sokaknak a munkanélküliség előli menedé­ket is jelentette ez a lehetőség. Idén januárban 1468-an, febru­árban 1482-en voltak gyeden. Részükre 14,6, illetve 13,3 mil­lió forintot utaltak ki. A gyed minimuma most 280 Ft/nap (ha van az illetőnek ennyi átlagke­resete), a maximuma pedig a 2500 Ft/nap 65, vagy 75 száza­léka attól függően, hogy két évig folyamatosan biztosított volt-e vagy sem. Ez az a rendszer, ami a beve­zetésekor fél évre szólt, aztán kiterjesztették a gyermek két éves koráig. Egykor arról is szó volt, hogy majd három évig le­het otthon ilyen feltételekkel az anya ... A januárban gyesen lévő 1841 személy összesen 14, a februárban gyesen lévő 1933 fő 14,8 forintot kapott. Családi pótlékot tavaly 250 ezer, várandóssági pótlékot pe­dig 12 769 esetben utaltak. A családi pótlék most egy gyer­mek után 2750, két gyermek után 6500 forint. Egyedülállók­nál magasabb. A várandóssági pótlék - ami a terhesség negye­dik hónapjától jár, hogy ha az anya részt vesz a terhes gondo­záson - havi 2750 forint. Ez vál­totta fel az 1993-ban megszün­tetett anyasági segélyt, ami ak­kor egyszeri 9 000 forint volt! Most a várandóssági pótlék he­lyébe egyszeri 10 000forint szü­lési támogatást terveznek! Hát ezek azok a támogatási formák, amelyektől a jövőben bizonyára nagyon sokan eles­nek, s egy sor egyéb vonzata lesz a kormány döntésének. Például a bölcsődékben.- Arra számítunk, hogy nőni fog a bölcsődékbe jelentkezők száma - mondta dr. Gálfi Ilona főorvos, a Pécsi Kisgyermek Szociális Intézmények igazga­tója. - Jelenleg 839 napközbeni és 30 bentlakásos helyünk van. A felvételt hamarosan meghir­detjük, jó lenne, hogy ez alapján már érzékelhetnénk, hogy az év második felétől hány kisgyer­meket várhatunk. Egy évtizeddel ezelőtt még több, mint 1200 bölcsődei hely volt a városban, de a születés­szám csökkenése, a gyed, és a gyes létezése ezek egy részét kihasználatlanná tette, s az utóbbi tíz évben több bölcsőde más funkciót kapott. A megma­radtak szűkös költségvetésből gazdálkodnak, egy jelentősebb létszámemelkedés ennyi pénz­ből komoly gondokat okozhat. És akkor még nem beszéltünk azokról a falvakról, ahol volt, de megszűnt a bölcsőde. Infor­mációink szerint az egykori 29-ből ma mindössze 8-ban fp- gadnak gyermekeket. T. E. A valós jövedelmek szerint ítélnek a juttatásokról? Fotó: Tóth Tandíj szeptembertől A döntés hátba döfte a hallgatókat Telik vagy ürül a pénztárca A felsőfokú oktatási intéz­ményekben 1995. szeptemberé­től havi kétezer forintos tandíjat vezetnek be, valamint csökken­teni kívánják az oktatók létszá­mát is, hogy a hallgatók és az oktatók aránya jobban megfelel­jen a nemzetközi példáknak, így döntött a kormány. Cseh. Géllért, a POTE Hall­gatói Önkormányzatának veze­tője lapunknak elmondta, várat­lanul érintette a hallgatókat a hír, hiszen alig egy hónappal ezelőtt határozott úgy az ország vezetése, hogy a szociális kom­penzációs rendszer hiánya miatt csak 1996-ban lesz tandíj. A hallgatók sohasem ellenezték a tandíjat, átlátták a belőle szár­mazó előnyöket. Szociális kie­gyenlítő rendszer hiányában azonban nem tudnák bevezeté­sét elfogadni. Úgy gondolják, hogy az a három milliárd forint többletbevétel, ami a tandíjból származhat, elenyésző a felső­fokú oktatás igényeihez képest. Országos érdekvédelmi szerve­zetük az OFESZ várhatóan a hét közepén teszi közzé hivatalos álláspontját. Az április 3-ra ki­tűzött budapesti tüntetést sem ők kezdeményezték. A kompenzációs rendszert, mint ahogy lapunkban erről már szakemberek beszámoltak, azért nehéz bevezetni, mert a hallgatóknak üzleti alapon hitelt adni lehetetlen, nem tudnák visszafizetni. Azt is vitatják, hogy oktatókat kellene elbocsá­tani. Ha valóban a nemzetközi példákat kívánná Magyarország követni, akkor a hallgatói lét­szám megemelésével javítana a hallgatók és az oktatók, „gazda­ságtalan” arányán. Dr. Szilovics Márk, a JPTE gazdasági főigazgatója konkrét tények hiányában annyit tudott mondani, hogy miután az egye­temnek 5000 hallgatója van, havi 2000 forintjával számolva egy tanévben maximum 100 millió forint bevételhez juthat az intézmény (a költségvetésük 2 milliárd forint). Természete­sen a tandíjból származó összeg nem csak egy csepp a tenger­ben, hiszen minden fillérre szükség van, azonban azt ma még nem lehet tudni, hogy a felhasználást illetően a központi előirányzat egyezik-e majd az egyetemével. Égyelőre ugyanis homályos, hogy a befolyó pénz bevonható-e az intézmény fi­nanszírozásába, a hallgatói jut­tatásokba, és a kompenzációs rendszer - mely kell, hogy le­gyen - is kidolgozásra vár. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola részéről még ennyit sem tudtak mondani, az érintett gazdasági vezetőknek még jó­pár napig morfondírozniuk kell az új helyzeten, hiszen a kor­mánydöntés a főiskola egész költségvetését érinti. Ferenci József, a POTE Gaz­dasági Hivatalának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a tandíj - szigorúan gazdasági szempontból nézve - nem jelent bevételt, hiszen a gyakorlat sze­rint ennek a pénznek a megjele­nése szinte automatikusan együtt jár az állami támogatás csökken­tésével. Arról van szó, hogy az állam az egyetemek rendelkezé­sére bocsát egy újabb bevételi forrást, hogy a saját terhein eny­hítsen. M. K. - U. G. A hét végi drasztikus gazda­sági intézkedésektől a kormány azt várja, hogy jelentős mérték­ben csökken az import. Ezzel egy időben a forintleértékelés kedvező hatású lehet a magyar exportra, illetve ugyancsak kedvező hatást fejthet ki a hazai piacon jelentkező magyar áruk versenyképességére. A remélt hatásról a baranyai gazdaság kereskedőit és iparo­sait képviselő Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkárát, dr. Síkfői Tamást kér­deztük:-A hazai megyék sorában sajnos Baranya megye a leg­utolsó helyen áll a kibocsátott export tekintetében, ezért átfogó értelemben nálunk kétséges a várt eredmény. A pozitív remé­nyek azoknál a cégeknél igazo­lódhatnak be - sajnos nagyon kevés ilyen van -, amelyek hazai alapanyagokkal termelnek ex­portra. A korábban ellenőrizet­lenül beözönlő import Bara­nyában jól nyomon követhetően tette tönkre az egyébként ver­senyképes szektorokat. Vélemé­nyem szerint a forintleértékelést és a 8 százalékos vámpótlékot a kereskedők előbb-utóbb kényte­lenek lesznek éreztetni az árak­ban, és a fogyasztókkal el is ér­keztünk a sor végére. A forintleértékelés és a vám­pótlék bevezetése a gazdaság számos pontján érezteti majd hatását. Minden bizonnyal rö­vid időn belül drágulni fognak a devizához kötődő termékek, szolgáltatások. így többek kö­zött a nemzetközi árufuvarozás tarifái, illetve az idegenforgalmi árak. Hogy az árváltozások kit mennyivel érintenek, rövidesen pontosan érezni fogjuk pénztár­cánkon. A Baranya Megyei Iparszö­vetség elnöke, Aparácz Dénes az eddigi információk alapján arra következtetésre jutott, a va­sárnap bejelentett intézkedések jó részét már meg kellett hozni. Vállalkozói szempontból egyér­telműen kedvező a forintleérté­keléssel megtámogatott export- ösztönzés. Horváth Ferencné, a Hunor Kesztyűgyár vezérigazgatója, a Gyáriparosok Országos Szövet­ségének Baranya megyei veze­tője szerint azoknak a vállala­toknak, amelyek termékeik döntő hányadát exportálják - mint például a Hunor, amely 90 százalékos exportőr -, egyér­telműen kedvezőek a döntések. A Munkástanácsok szövet­ségi tanácsa elmúlt hét pénteki közleményében már a levegő­ben érezhette a változásokat, mert ülésükön úgy határoztak,, felmondják az 1994. novemberi érdekegyeztető tanácsi, a kor­mánnyal és a munkáltatókkal létrejött megállapodást. Perényi József, a szövetségi tanács tagja, az egészségügyi ágazat vezetője elmondja, erre a lé­pésre a kormány magatartása kényszerítette az érdekvédelmi szervezetet. S hogy milyen jól döntöttek, azt csak megerősí­tette a vasárnap bejelentett kormányintézkedések tartalma. Minket is váratlanul ért a drasztikus intézkedések beje­lentése - mondta Medveczky Antal, a Magyar Szakszerveze­tek Országos Szövetsége me­gyei elnöke. Egy részével egyet kell értenünk, már ami a például a forintleértékelést illeti. Abban viszont még sok vitánk lesz, hogy a szociálpolitikai támoga­tási rendszerek átalakítása mi­lyen elvek szerint történjen. Az intézkedések első hallásra azt sugallják, ez már nemcsak a létminimum alatt élőket érinti, hanem a középréteg alsó har­mada is lecsúszik a szegénységi küszöb alá, B. G. - K. E. mttfuiM« Ilim m Érdekesség: Műcsecsemő tízmillió dollárért! GYÖNGY - Utazás Amerika Önre vár! Négyhetes nyereményjáték ! Mindenről, ami érdekli a nőket: Dallas-rekordok Sugár Ági ruhatára Az indulat nevetésbe fullasztható Sztárok állig fegyverben Egészséges táplálkozás a szép bőrért Csipkecsodák I Sinkó László étvágygerjesztője Ufóbébit vár a diáklány D GYÖNGY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents