Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)

1995-03-14 / 72. szám

1995. március 14., kedd Közélet uj Dunantüii napló 3 A leendő postások most még a pécsi Babits Gimnázium tanműhelyében ismerkednek a szakmával Az idén megszépül a pécsi főposta kiszolgáló csarnoka Postatanoda a Búza téren A postatörvény elfogadása óta sok minden megváltozott a Magyar Posta berkeiben. Talán a legszembeötlőbb az a külső arculatváltozás, ami a postapor­tálok megjelenésében és az új egyenruhákban mérhető, vala­mint az a mögöttes készség, amit az „ügyfél az első és leg­fontosabb ” mottóban fogal­mazható meg. Minderről és az idei esztendő célkitűzéseiről Kőhalmi István, a Magyar Posta Rt. Pécsi Igaz­gatóságának igazgatójával be­szélgettünk, előrebocsátva: nem elhanyagolható az az üzleti szel­lem sem, amire égetően szüksé­ges áthangolni a posta dolgo­zóit. Elfogadtatni a tényt: csak a nyereségből, a bevételekből le­het az alapvető megélhetést, a jövedelmeket biztosítani. Éppen ezért a posta különböző üzlet­ágait önálló gazdálkodási egy­ségekké alakítják át, s megszű­nik a keresztfinanszírozás, a ko­rábban szinte természetesnek vélt veszteséges ágazatok meg­mentése. így már önálló az EMS gyorsposta szolgálat, a biztosí­tásközvetítés, s hasonlóan önál­lóvá lesz a hírlap üzletág, majd bizonyára fokozatosan a levél és csomagforgalom, a pénzfor­galom, egyéb. Ez az önállóság várhatóan kettős hatással jár: egyrészt fontos lesz figyelni a bevételeket, ami növekvő for­galmat feltételez, másrészt kö­zelebb kel kerülni az ügyfélhez, azaz javítani a szolgáltatások színvonalát. Az előbbivel a posta dolgozói járnak jól, az utóbbival vélhetően mi. A Pécsi Igazgatóság köztu­dottan a régió négy megyéjé­ben, Baranya, Zala, Somogy és Tolna megyékben lévő postákat fogja össze, közel 660-at. For­galmuk jelzőszámai: a régióban havonta közel 5 millió levelet és közel 100 000 csomagot továb­bítanak. Igazándiból dömping- hónap nincs is: a hivatalos leve­lezések miatt ma már húsvéti vagy karácsonyi csúcsforga­lomról nem is lehet nagyon be­szélni. Februárban például az technikákkal való ellátása nél­külözhetetlen. A kérdés jogos: vajon milyen újdonságokkal ta­lálkozhatunk az idei évben? Keszthely, Balatonföldvár, Dombóvár és Pécs városa érhet meg lényeges fejlesztéseket a közeljövőben améllett termé­szetesen, hogy a kisposták kor­A tervek szerint megkezdődik a pécsi Jókai utcai főposta felve­vőcsarnokának felújítása is Läufer László felvételei adózó polgár és az adóhivata­lok közötti levélváltás csinált „karácsonyt". Ehhez a posták állandó fejlesztése, a korszerű szerűsítése folyamatos. Keszt­helyen a városi posta bővítése és teljes rekonstrukciója kezdő­dik, Balatonföldváron teljesen új posta épül, Dombóvárott pe­dig az 1-es hivatal rekonstruk­ciója várható, kibővítve posta­tanodával. Pécsett három látványos fel­adat vár a postára. Egyrészt a Jókai utcai főposta belső csar­nokának rendbetétele - a kupola alatti villamos vezetékek cse­réje és belső tatarozás -, melyre a forgalom mellett kerül majd sor. Ennek mozzanatairól az ügyefelek időről-időre informá­ciókat kapnak. A másik igen fontos lépcső a Pécsre vonaton érkező küldemények fogadása, az úgynevezett pályaudvari fel­dolgozó témája. Eddig ezt a hi­hetetlen nagy munkát a régi Pécs 2-es végezte. A jövő: egy új, korszerű feldolgozó üzem építése, ami több százmilliós beruházás, a régió legnagyobb postai beruházása lesz. (Érthető, hiszen modem, minden igényt kielégítő fogadóállomás láthatja el a megye közel 160 postájá­hoz érkező leveleket, csomago­kat.) Mint az Kőhalmi István elmondotta, az idén az állomás melletti - már a posta tulajdo­nában lévő - terület előkészí­tése és szanálása a cél, s a kivi­telezés 1996-ra marad. Hasonlóképpen szép beruhá­zás lesz a Búza téri új posta megépítése is, mely egyben a dombóvárihoz hasonló postata­noda is lesz. Köztudott, hogy Pécsett a Babits Gimnáziumban postaforgalmi szakon is tanul­nak diákok. Az új posta, mely a jelenlegi szűkös, Búza téri 3-as hivatal helyett épül majd, a diá­kok számára életszerű gyakor­lási lehetőségeket biztosít. Kivi­telezése az idén kezdődik, s a lehető legmodernebb felszerelt- ségű lesz. Kozma Ferenc Jobb lesz? A kormány ismételten tudatta a lakossággal: nagy bajban van az ország. Ez persze senkit sem lepett meg, mert ki-ki a saját bő­rén érzi anyagi helyzetének rosszabbodását. Elkerülhetetlenek a kormány által most elhatározott lépések? Az emberek többsége nem vi­tatja, hogy a sok halogatás után végre lépni kellett, mégpedig az állami kiadások radikális csök­kentésének irányába. Ez a gaz­daság mai állapotában szükség- szerű. De az átlagos mai magyar családokra nehezedő terhek megkövetelik az állami gon­doskodás bizonyos - a családi pótlék, a gyes és a gyed eddigi formáiban kifejeződő - jelenlé­tét. Ez pedig a szociális valóság. Ami a mostani intézkedéscso­magban a legfájdalmasabb: a kormány arra a következtetésre jutott, hogy nincs gazdasági rendcsinálás a szociális juttatá­sok lefaragása nélkül. Vajon tényleg nem kínálko­zott más lehetőség? A költség- vetési hiány legfőbb oka a la­kosságnak nyújtott, a gazdaság erejét valóban meghaladó tá­mogatásban rejlett? Nem lehe­tett volna pénzhez jutni az ál­lami-költségvetési intézmények túlköltekezésének erőteljesebb korlátozása révén? Vajon a leg­szegényebbek és a leggazda­gabbak között elhelyezkedő, a társadalom többségét kitevő kö­zépréteg életkörülményeinek ilyen drasztikus romlása nem hat-e vissza kedvezőtlenül a gazdaságra, akár termelőként, akár fogyasztóként gondolunk u erre a rétegre? *­Ezt az árat meg kell fizetni - halljuk gyakran, de végre vilá­gosan meg kellene mondani: miért és milyen árat? A mostani kormánydöntés nagy terheinek elviseléséhez némi erőtöbbletet adna, ha megalapozott számí­tást kapnánk a jövőre nézve. Enélkül mi táplálná a reményt, hogy jobb lesz? Ellenőrzött receptek Többféle módon írhatják fel a gyógyszereket E hónaptól többet kell fizet­nünk számos gyógyszerért, és megváltozik a felírás és a kivál­tás eddigi gyakorlata. A módo­sulás első lépcsője, hogy hama­rosan új formátumú receptekre írják az orvosok a betegeknek rendelt gyógyszereket. Ezek a vények vonalkódosak. Fejré­szük tartalmazza az orvos azo­nosító kódját, a vény sorszámát és az adott év számát. Az is jelö­lendő rajtuk, hogy az adott gyógyszer milyen támogatott- sági kategóriába tartozik. Ezután is lesznek olyan gyógyszerek, amelyekhez egészségügyi rendelkezés alap­ján ingyenesen, illetve a teljes ár 5-10 százalékáért juthatnak hozzá a betegek. Ezek az úgy­nevezett alaplistás gyógyszerek. Ide tartoznak többek között az asztma, a Parkinson-kór, a sok­ízületi gyulladás, a krónikus vastagbél gyulladás, a Lyme-kór, a fekélyterápia, a szív- és keringésrendszer beteg­ségeire ható gyógyszerek. To­vábbi jellemzőjük, hogy ha év közben emelkedik az áruk, a be­tegek számára ez nem jelent több kiadást, a többletet a társa­dalombiztosítás fizeti. Sajnos nem mondható el ugyanez a 70 és 40 százalékos támogatottságú gyógyszerekről - például az antibiotikumokról és a nyugtátokról -, ugyanis ezek évközbeni áremelkedése a betegeket fogja terhelni. Az új formátumú vényeken az orvos többféleképpen írhatja fel a betegeknek rendelt gyógy­szereket. Ha az orvos úgy véli, hogy a betegének kizárólag csak az általa ajánlott gyógyszer adható ki a patikában, akkor ezt a recepten lévő rubrikában meg kell jelölnie. Ez az első változat. A második a vagylagos rende­lés, ami azt jelenti, hogy vannak azonos hatóanyagú, ám eltérő árú készítmények. Ha az orvos nem zárja ki a helyettesíthető­séget, akkor a patikában a gyógyszerész is ajánlhat azonos hatóanyagú, más árkategóriába tartozó készítményeket. Kitétel, hogy csak olcsóbbat. A harma­dik variáció szerint az orvos nemzetközi néven tünteti fel a hatóanyagot és megjelöli a ha­táserősséget. Ez esetben is a gyógyszerész javasolhat gyógy­szert a betegnek. Az új vények folyamatosan kerülnek forgalomba. Az állami ellátás keretében dolgozó orvo­sok a munkáltatójukon keresz­tül kapják meg, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral szerződésben álló háziorvosok­nak pedig - igénylés alapján - postán küldik meg a vényeket. A vények megrendelésére szol­gáló űrlapot a Megyei Egész­ségbiztosítási Pénztár (Pécs, Nagy Lajos király u. 3. sz.) egészségügyi és gyógyszerügyi ^osztályán is át lehet venni, s A vényeket ez év október 31-ig folyamatosan cserélik, vagyis ebben az időszakban mindkét típusú recept használ­ható, a gyógyszertárak mindket­tőt kötelesek elfogadni. Az átál­lás időszakában minden bi­zonnyal hosszabb időt vesz igénybe a gyógyszerek felírása, még inkább a kiváltása. t •• A z ENSZ felkérésére Ma­gyarország és a Magyar Honvédség történetében először egy bő magyar fegyveres szá­zad - 168 fő - hamarosan átlépi az ország határát, hogy béke- fenntartó feladatot lásson el kül­földön. Hogy pontosan hol és melyik hónapban, az egyelőre titok. Ciprus neve lehetőségként elhangzott, de amit előre tudni lehet az az, hogy önkénteseink nem valamelyik környező or­szágba mennek. Mint azt Horváth Zoltán alezredestől, a Békefenntartó Erők Kiképző Központjának parancsnokától megtudtuk, két féle ENSZ missziót lehet kül­földön ellátni: az egyik a fegy­veres szolgálatot ellátók, a má­sika a fegyvertelen megfigye­lők. Mindkét szolgálatot szigo­rúan önkéntes alapon végzik. Míg a fegyveres békefenntartók válogatott legénysége tapasz­talt, kiszolgált katonákból - fő­leg katonai polgári alkalmazot­takból áll - sorozott nincs köz­tük -, addig a fegyvertelen megfigyelők csak tisztek, de in­kább főtisztek lehetnek, mini­mum középfokú angol nyelv­vizsgával. A fegyveres békefenntartásra hatszoros volt a túljelentkezés. Akiket felvettünk, szerződéses továbbszolgáló jogviszonyba kerülnek, ezek a szerződések minimum 2 évre szólnak. Van köztük lövész, írnok, gépjármű- vezető, híradós, stb. Itthon havi 30 ezer bruttó fizetést kapnak, külföldön valutában kapják az ellátmányt. Ez egymillió pár száz ezer forintra jön ki. De bé­kefenntartó feladatot elláthat más kollektív biztonsági szer­vezet is, pl: az EBESZ, vagy az Európa Közösség. A fegyvere­seket fél évente váltjuk, míg a megfigyelőket egyre vezénylik. Az induló készletet Magyar- ország állja: ide tartozik a jármű, felszerelés, eszközkész­let. Ezt az ENSZ utólag megté­ríti. Egyébként pedig átalányt fizet minden katona után Ma­gyarországnak, ami ezer dollár havonta, fejenként. Vinnünk kell 2 havi élelmiszer-készletet, vagyis önellátónak kell lennünk 2 hónapra. Ezután már az ENSZ szerzi be a szükséges ellát­mányt. A békefenntartó katona nem harcolni megy. Akkor küldenek békefenntartókat, ha viszonylag konszolidált a helyzet, ha a küzdő felek ki akarnak békülni. Nehéz fegyverük nincs, csak önvédelmi fegyverük. De azért a jobbik, illetve az újabb önvé­delmi fegyvereket, magyar harci járműveket szoktuk ilyen­kor kivinni.- Visznek speciális fegyve­reket?- Egy pár ilyen eszközt, pl: új típusú gázálarcot - maszkot -, műholdas összeköttetésre al­kalmas telefont, golyóálló mel­lényt - kézi fegyverek ellen -, harci, kis hatótávolságú URH rádiókészüléket, vegyvédelmi ruházatot, valamint különleges, diesel alvázra épített szakjár­művet.- Milyen kiképzést kaptak a katonák?-Július 1-jétől október vé­géig, 4 hónapos intenzív kikép­zést. Ebből egy hónap szakmai kiképzés volt, gép-harcjármű vezetés, híradó, műszaki légvé­delmi, páncéltörő, anyagi-tech­nikai, rendész, kommandósok, egészségügyi, stb. Ezt követte - napi 7 órában - terepen egy egységes kiképzés: testnevelés, alaki, szabályzatok, lövészet, harcászat, nemzetközi hadijogi ismeretek, angol, békefenntar­tás, stb. Majd egy zárógyakorlat következett, ahol az írásbeli di­rektívákat angolul közölték. A 80 angol nyelvóra magában fog­lalta a tipikus katonai szavakat, alapvető kifejezéseket.- A békefenntartás gyakorla­tilag mit ölel fel?- Ez átfedés a karhatalmi és a rendőri feladatok között. Vég­zünk megfigyelést, járőrözést, forgalomellenőrzést, kísérést (konvoj, politikai személy), kö­vetést, őrzést (raktárak, áram­elosztó), kutatást (raktárak, titkolt helyek), stb. Olyan önvé­delmi eszközt, ami támadó esz­köz is lehet egyben, nem alkal­mazunk, pl. nincs gumibot, könnygáz. Kutyát javasolnak ugyan használni, van is „ENSZ kutya”, de mi magyarok nem tartunk ilyet.- Milyen fegyvereket visznek a magyarok magukkal?-Csak könnyű fegyverzetet, orosz, illetve magyar gyártmá­ny úakat. Tehát ágyút, harcko­csit nem. Viszünk gépkarabélyt, pisztolyt, géppuskát, kézi pán­céltörőt, gránátvetőt, nehéz géppuskát, kis hatótávolságú légvédelmi rakétát, irányított páncéltörő rakétát, ezen kívül tehergépkocsit és 11 db. kere­kes, páncélozott szállító harc­járművet. De az ENSZ a felké­résében mindig közli, hogy mi­lyen fegyvereket kell használ­tunk. Ezeket azután eladjuk az ENSZ-nek, de vissza is lehet persze vásárolni. Természete­sen ellenőrzik az eszközök jo­gosultságát. Eddig kb. 20 külföldi delegá­ció járt nálunk, ezek kiképzők, akik a tapasztalataikat elmond­ják a mieinknek. Hozzá kell szoknunk a mássághoz, nyílt­sághoz. Itt nálunk olyan dolgo­kat tanulnak a katonák, amiket kikerülésük után az életben is tudnak alkalmazni. A kiképzés után kezdődik az „éles” helyzet, nem úgy, mint a normál katona­ságnál. December közepétől szabadságon vannak a kiutazók, addig is szinten tartó kiképzés­ben, illetve nyelvi képzésben vesznek részt.- Élelmezés?- A században vannak szaká­csok, ők főznek.- Magyarok is jártak külföldi alakulatoknál?-Hogyne! Speciális béke- fenntartó tanfolyamon, ill. ta­nulmányúton vettünk részt Csehországban, Norvégiában, Svédországban, Hollandiában, Francia- és Németországban.- Hölgy van önök között?- Nincs. A megfigyelőknél van egy őrnagy, Grúziában.- Az egyenruhájuk?- Azonos a megfigyelőkével: magyar egyenruha - új típusú, terep mintás, ejtőernyős gyakor­lóruha -, de a jelvény, karjelzés, sapka, sál, sisak az kék színű. * ENSZ-es. Buda Magdolna Magyar ENSZ-katonák A 4 y K I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents