Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)

1995-03-11 / 69. szám

1995. március 11., szombat A mai nap üj Dunántúli napló 5 Gimnáziumok Országos Szövetsége Beszélgetés Dóba Lászlóval és Csirke Ernővel, egy új szerveződés vezetőivel MDF: a koalíció hatékonysága a nullával egyenlő Néhány hete, február végén Budapesten megalakult a Gim­náziumok Országos Szövetsége. Elnökévé Dóba Lászlói, a buda­pesti Eötvös József Gimnázium igazgatóját választották. Vele beszélgettünk a szövetség létre­jöttének okairól.- Ősszel a budapesti Németh László Gimnáziumban összejöt­tek az ország hat- és nyolcosztá­lyos gimnáziumainak vezetői, és árról beszéltek, hogy ezen isko­latípusnak szakmai érdekképvi­seletet kell létrehozni - mondja Dóba László. - Ez később bő­vült, hiszen egyértelműen az volt az érzésünk, hogy a négyosztá­lyos gimnáziumokat nem lehet kirekeszteni. Novemberben az­tán úgy döntöttünk, hogy létre­hozzuk a nyolc-, hat- és négyosz­tályos gimnáziumok szövetsé­gét. Kimondottan szakmai érde­kek képviseletéről, a gimnáziu­mok történelmi hagyományai­nak figyelembe vételéről van szó.- Miért tartották szükségesnek a szövetség létrehozását?-Úgy érezzük, hogy hosszú ideje elég nagy rendetlenség van a közoktatás terén. Az a segítő szándék vezet bennünket, hogy mi, akik az iskolákban élünk, minél több fórumon, egyeztető összejövetelen el tudjuk mon­dani, mi a gondja magának az is­kolának, mi az ami jól megy, mi az, amin nem szabad, vagy nem kellene változtatni. Mi egyértel­műen a minisztérium mellett működő, vagy azt segítő szerve­zet kívánunk lenni.- Hogyan lett ebből országos szervezet, hiszen, ha jól tudom, jelenleg 140 gimnázium a tagja.-Ez csak a megalakuláskor volt így, azóta már tucatszám je­lezték az iskolák belépési szán­dékukat. Bízom benne, hogy az ország gimnáziumainak igen nagy része meg fogja érteni en­nek szükségességét.- Hány gimnázium van az or­szágban?-Durván négyszáz, és már majdnem elértük az ötven száza­Utazási vásár A hétvégén kellemes és hasznos kikapcsolódást ígér Pé­csett, a POTE-aulában, a Tár­sasutazások ’95 című turisztikai kiállítás és vásár. Huszonnégy idegenforgalmi cég hozta el bő­séges kínálatát, az ajánlott utak között tengerparti nyaralások éppen úgy szerepelnek, mint körutazások, városlátogatások - a vásár ideje alatt kedvezmé­nyes árakon. Érdemes felke­resni a szombaton és vasárnap is 10-18 óra között nyitvatartó rendezvényt azoknak is, akik nem terveznek utazást, mert a szerencsések Malév repülője­gyet, Grand Tours-utakat nyer­hetnek, több iroda ajándékokkal kedveskedik az érdeklődőknek. lékot. Arra törekszünk, hogy stabilitás, rend és nyugalom le­gyen az iskolákban. Egy ország ugyanis nem rendezkedhet be arra, hogy négyévenként, mond­juk a Richter-skála szerinti nyol­cas földrengés rázza meg az ok­tatást. Most pedig ez történik.- Mi az állásfoglalásuk a NAT-tal kapcsolatban?-A NAT-ot nem lehet kie­melten kezelni, csak a közokta­tás tizenkét évét egységben szemlélő szabályozást tartanánk elfogadhatónak. Nincs oktatási törvény, nincs gimnáziumi érett­ségi vizsgaszabályzat, nem tisz­tázott az egyetemi autonómia, tehát hogy mit követelhetnek felvételin és mit nem, nem tisz­tázott a különböző korosztályok kimenetel-követelménye, s erre föl most fölfújtuk a NAT-ot, amely lényegtelen dolog.- Kinek a feladata lenne mindezeket kidolgoznia?-A Művelődési és Közokta­tási Minisztériumnak.-Megvan a minisztériumban ez a szándék?-Úgy érzem igen. Báthory Zoltán államtitkár úrral tárgyal­tam, ők is rájöttek arra, hogy csak egy szeletet emeltek ki az egészből, s keresik a megoldást.-Ha arra gondolok, hogy a NAT kidolgozása milyen hosszú ideig tartott, akkor a közoktatás tizenkét évét egységben szemlélő dokumentum létrehozása igen­csak hosszú folyamatnak tűnik.- Semmi sem sürget bennün­ket, hogy azonnal lépni kellene, hiszen a magyar iskolák jók, ezen belül is a középfokú kép­zés, nagyon jó, legalábbis össze­hasonlítva más országok képzé­sével, ez derül ki. Fontosnak tart­juk még, hogy a közoktatás tar­talmi, szerkezeti modernizálása, amelyet a NAT vetít előre, meg­valósíthatatlan a pedagóguskép­zés és a posztgraduális képzés megújítása nélkül. Elfogadnánk egy differenciált vizsgarend- szert, talán még olyat is, amelyet az érettségi előtt is meg lehetne csinálni, de a jelenlegi alap­vizsga elképzelés elfogadhatat­lan, mert kötelező érvényű, s ez ellen egyhangúlag tiltakozunk. A NAT tartalmi vonatkozásban nagyon sok helyen átdolgozásra szorul: kicsit elhanyagolja az anyanyelvi oktatást, hiányzik a klasszikus kultúra, például a la­tin és a többiek, másfelől pedig borzasztó részletes, mint például a földrajz vagy a gazdasági isme­retek terén. Es végül' semmiféle pénzügyi garanciát nem látunk ennek a bevezetésére.-A NAT, feltehetően szep­tembertől, kivédhetetlenül beve­zetésre kerül.- Nem biztos, hogy kivédhe­tetlen. Horn Gábor úr úgy nyi­latkozott, hogy a szakma elle­nére nem kívánják bevezetni, s úgy veszem észre, hogy a szakma most minden fórumon tiltakozik a NAT jelenlegi for­mája ellen, s nem pusztán a NAT ellen, ez nagyon fontos.- Van-e valamiféle politikai tartalma a szövetségnek? Ez kimondottan szakmai mű­hely, semmiféle politikai indítta­tása nincs.- Milyen a működési formá­juk?- Tizenöttagú választmány működik, hat budapesti és kilenc vidéki iskolaigazgató taggal, ez azt jelenti, hogy minden régió­nak meglesz a felelőse. A leg­főbb szerv a közgyűlés, melyet évente hívunk össze. Az elnök­ség hat tagból áll, három fővá­rosi és három vidéki igazgatóval.- Van a belépésnek valami fel­tétele?-Gyakorlatilag semmi. Min­den gimnázium, amelyik elfo­gadja az alapszabályban foglal­takat, tag lehet, egy kötöttség van csupán, némi tagdíjat kell fi­zetni, hiszen óriásiak a posta- költségeink.- Van-e a vezetőségben pécsi vagy baranyai tag?- Pécsről Csirke Ernő, az Apáczai Gimnázium igazgatója, aki esélyes arra, hogy a dél-du­nántúli régió vezetője legyen. Csirke Ernőt is megkérdeztük a szövetségről és kikértük véle­ményét a NAT-tervezetről.-A NAT olyan módon irrá- tálja a gimnáziumokat és a szak- középiskolákat - mondta Csirke Ernő -, hogy valamiféleképpen a működő iskolák meg akaiják je­leníteni szervezetként a vélemé­nyüket, hiszen az oktatásirányí­tás úgy döntött, hogy nem egyes szakemberekkel tárgyal, hanem szakmai szervezetekkel.- Mi a legnagyobb probléma a NAT-tal kapcsolatban?- Sok a bizonytalansági érzés, és a legtöbb abból származik, hogy a NAT egyik részeleme egy rendszernek, s hiányzik egy csomó dolog. A NAT nem több, mint egy speciális imitáció, kis kavics a cipőben, egészen addig, amíg ki nem derül, hogy ez nem is kavics, nem is tör; ha például értelmezhető lesz a követelmény oldal a vizsgákkal kapcsolatban, hiszen ma még nem tudja a ta­nár, hogy mit kell tudnia mate­matikából a gyereknek, vagy mit kell produkálnia az érettségi vizsgán történelemből, és nem tudni, mi a különbség az egye­tem elvárása és az érettségin produkált jeles között.-Mi az oka annak, hogy a szövetség csak most alakult meg? Nem túl későn?- Addig nem alakulhatott meg, amíg biztonságban érezték az iskolák az érdekeiket. A NAT még nincá készen, s ha a szakma és az ország közvéleménye nem fogadja el, akkor majd csinálnak egy újat, vagy legalábbis alap­vető módosításokat hajtanak végre rajta. Ez most egy folya­mat egyik stációja, s ilyenkor felsejlenek félelmek a jövőtől, kenyérvesztéstől, feleslegessé válástól, mert közben kemény demográfiai jelenségek is mutat­koznak, mintegy egyharmados gyermeklétszám esés közelít a középiskolák felé az ezredfordu­lóra. Ám a szövetség nem pusz­tán az oktatáspolitika ab ovo el­lenzéke szeretne lenni, hanem a szakma érdekképviselete. Cseri László Már a megnyitó után benépesült a kiállítás a POTE aulájában Fotó: Läufer László Szipolylidércek pamutgombolyaggal FUTNAK A KÉPEK Nézem Neil Jordan Interjú egy vámpírral című filmjét, amely Anne Rice ízléstelen fércművéből készült, s az az érzésem, hogy a moziban megállt az idő. Hiszen két évvel ezelőtt már egyszer el­adták nekünk ugyanezt, jobb kia­dásban, jobb színészekkel, de a kificamodott ízlés már akkor ki­villantotta (mit is?) hegyes szem­fogait, hogy tárgyszerűen fogal­mazzak. O volt Coppola Dra- kula-ja, akit, úgy látszik, épp úgy utánoznak, mint Ziegfeldet, a cupringerek királyát Karinthynál. Azóta módunkban állt meg­csodálni Frankenstein legújabb kalandjait, most pedig itt vannak ismét ezek a vérszívó rémségek. Vajon kik jöhetnek még? Kísérte­tek? Zombik? Szilíciumtörpék? Úgy tűnik, szömygyártásra állí­tották be a hollywoodi futószala­got. De ez még hagyján. A horror ősi műfaj. Az otrantói várkastély­ban kétszáz éve huhognak a szel­lemek, sőt már a mesében tüzet okádott a sárkány mind a hét tor­kából. Madárfejű Lajcsikát ne is említsük a vurstliból. Szóval nem a szörnyekkel van bajom. Hanem azzal, hogy újabban ezeket a szo­pórémeket, szipolylidérceket, s más hasonszőrűeket megpróbál­ják művészfilmként tálalni. Mert ez nem megy. Az Interjú a vámpírral nem csupán nevetsé­ges, hanem végtelenül unalmas is. Ez rémek alkonya: ásítozva és ér­tetlenül nézzük őket. Barokkos díszletek, festői világítás, trükkös fényképezés, szélzúgás és zengő haláltánc, lobogó függönyök, ezernyi gyertya, égszínkék kon­taktlencsék ... Ettől kéne oda­lennünk, hogy milyen izgalmas és minő esztétikus. Én pedig csak arra gondolok, szegény Tom Cru- ise-t látva, amint huszonötödször vicsorítja ránk véres fogsorát, mi­közben élvetegen forgatja a sze­meit, hogy azért hollywoodi sztárnak lenni sem könnyű ma­napság. Olyan szereplőt kell ala­kítania, akit többször laposra ver­nek, egyszer elégetnek, továbbá megeszi egy krokodil, s aztán fel­bukkan, mintha mi sem történt volna. Ez még egy rajzfilmben is sok lenne. Hacsak nem tételezzük fel, hogy ő ette meg a krokodilt, aminek azért van hírértéke. De nézzünk még egy jelenetet ötmillió dollárért (az egész potom hatvanmillióba került)! Itt a vám­pírok színielőadást rendeznek, amelyben azt játsszák, hogy ők vámpírok, s kecses balettmozdu­latokkal vetik rá magukat egy gondosan lemeztelenített nőre. Milyen avantgárd! - mondja egyikük, a közönség soraiból pe­dig felugrik egy hölgy, s azt ki­áltja: Vámpír úr, imádom önt! Ez, kérem, rossz paródia. Ezek nem ismerik Polanskit. Még őt sem. A giccsnek, mint látjuk, ko­ronként változó külleme van. Ré­gen őzike oltotta szomját a patak­ból, madarak csiripeltek virágzó ágakon, és cirmoscicák játszadoz­tak színes pamutgombolyaggal. Ma más a világ. Mostanság ször­nyek ülnek ódon termekben, de­nevérek számysuhogása hallik, vámpírok hajolnak alabástrom nyakak és hókeblek fölé, és még a tapéták mögül is vér szivárog. Drakula vagyok, mondja egy ele­gáns úr, s azonnal mindenki sze­relmes lesz belé. Frankensteinnek pedig lelke van. Egyszóval sok­minden változott, ám a dolog lé­nyege ugyanaz maradt. A pamut- gombolyag. A blöff. Nagy Imre A kistelepüléseknek már nincs hová hátrálniuk - hang­zott el tegnap az MDF pécsi székházában tartott sajtótá­jékoztatón, ahol az önkor­mányzatok szociális helyzete volt a téma. Dr. Wéber János, az MDF elnökségének tagja bevezetőjé­ben úgy fogalmazott: a kor­mánykoalíció szociálpolitikájá­nak hatékonysága a nullával egyenlő. Értékelését Harnóczi Csaba, volt komlói alpolgár­mester és Horváth Gézáné, ma- gyarmecskei polgármester tele­pülésük példáival igyekeztek alátámasztani. Mint elhangzott, Magyarmecskén az önkor­mányzat ez évben 13 millió fo­rinttal gazdálkodhat, az alap­vető feladatok elvégzésére el­lenben több, mint 20 millió kel­lene. Horváth Gézáné kilátásta­lannak nevezte a község helyze­tét - egyelőre nem tudják, hon­nan teremtik elő a hiányzó több, mint 7 milliót. Dr. Wéber kijelentette, a na­gyobb települések - vagyonfe­léléssel és hitelek felvételével - egyelőre tartani tudják magu­kat, a kisebbeknek viszont nincs már hová hátrálniuk. Prognó­zisa szerint pedig a Világbank­kal a közeljövőben történő tár­gyalások után a helyzet csak romlani fog. P. Zs. Hagyományok és kezdeményezések A Baranya Megyei Közgyű­lés oktatási-, ifjúsági- és sport- bizottsága pályázatot hirdet a megye oktatási, ifjúsági és sport hagyományainak, valamint új kezdeményezések támogatá­sára. A pályázat keretében segí­teni kívánják: az iskolai kultu­rális élet fejlesztését (irodalmi színpad, tánccsoport, bábszak­kör, stb.) a körzeti és a megyei rendezvények támogatásával, a gyennek és ifjúsági korosztály részére - aktív közreműködé­sükkel - szervezendő megyei szintű szabadidős rendezvénye­ket, ezen belül is kiemelten a nyári táborozásokat, valamint a szabadidősport több települést érintő (körzet), s nagy létszámot mozgósító rendezvényeit. A pályázat tartalmazza: a pályázó nevét, (fenntartóját), számlaszámút. A vezető (képvi­selő) nevét, értesítési módját (cím, telefon), a pályázó közös­ség eddigi tevékenységét, a tá­mogatás segítségével megvaló­sítandó részletes szakmai prog­ramot, a tervezett kiadásokat (saját és külső erőforrások meg­jelölésével). A pályázaton elnyerhető ösz- szeg maximum 50 000 Ft. A rendezvényhez, programhoz szükséges további pénzeszköz biztosítottságát igazolni kell. (Mellékelni kell a pályázathoz.) Az összeg csak arra a célra for­dítható, amit a pályázatban megjelöltek, s amire a pályáza­tot elnyerték. A pályázatokat a bizottság szakértők bevonásá­val bírálja el. A pályázatokat 3 példányban küldjék be a következő címre: Baranya Megyei Közgyűlés Ok­tatási-, Ifjúsági- és Sportbizott­sága, Pécs, Rákóczi u. 34. 7601. vagy Pécs, Pf. 121. Beküldési határidő: 1995 március 30. A pályázatok értékelésének hatá­rideje: 1995 április 20. A dön­tésről minden pályázó értesítést kap 1995 április 30-ig. A kórházak jövője Jelenleg öt-hat olyan kórház van az országban, amely csődbe, vagy csődközeli hely­zetbe jutott. Amennyiben a fek­vőbeteg-ellátás finanszírozására meglévő forrásokat nem csopor­tosítják át, egy éven belül kór­házak egész sora kerülhet ha­sonló helyzetbe. Mindezt Lépes Péter népjóléti helyettes állam­titkár mondta azon a pénteki megbeszélésen, amelyet a kór­házak jövőjéről rendeztek Bu­dapesten a fővárosi és a Pest megyei önkormányzatok képvi­selői, illetve egészségügyi in­tézményvezetők részvételével. Lépes Péter a tárca fő célja­ként egy, a mainál kisebb, de hatékonyabb, jobb színvonalú, gazdaságosabban üzemeltethető egészségügyi intézményhálózat létrehozását jelölte meg. Orszá­gos átlagban a kórházi ágyak 63 százalékán ápolnak betegeket. Ma még nincs konkrét javaslat a kórházi kapacitások átalakítá­sára, viszont a jövőben keve­sebb kórházi osztályra, illetve kórházra lesz szükség. Az egészségbiztosító adatai szerint a kórházi ágyak mai 104 ezres száma akár 37 ezerrel is csök­kenthető, így is csupán 80 szá­zalékos kihasználtsággal mű­ködnének az intézmények. POLGÁRVÉDELEMRŐL - MINDENKINEK (9.) A védelem megszervezése és biztosítása A korábban ismertetett veszé­lyek ellen szervezett védekezés legfontosabb elemei: lakossági felkészítés és tájékoztatás, ri­asztás-tájékoztatás, elzárkózás, óvóhelyi védelem, kitelepítés (kimenekítés), elhelyezés, men­tés és helyreállítás, elsősegély- nyújtás és fertőtlenítés, szükségellátás. Az elmúlt két év folyamán az ország - és benne Baranya me­gye - polgárai közül többen is kaptak a lakóhelyük polgármes­tere által aláírt polgári védelmi szolgálatra kijelölő határozatot. Ezzel kapcsolatban azt kell tudni, hogy a Honvédelemről szóló 1993. évi CX. tv. 132.§. értelmében az állampolgárokat mind béke, mind rendkívüli ál­lapot idején polgári védelmi kö­telezettség terheli. A polgári védelmi kötelezett­ség férfiakra 16-60, nők eseté­ben 18-55 éves korukig terjed ki. A fent említett kijelölés tehát a törvény alapján a korábban ismertetett védekezési feladatok megvalósítására kialakított pol­gári védelmi szervezetek felállí­tása érdekében történt. így azok az állampolgárok, akik ilyen határozatot kaptak polgári védelmi szolgálatukkal teljesítik honvédelmi kötele­zettségüket. A kijelölt állomány felkészí­tése, kiképzése a későbbiekben folyamatosan történik. Igénybevételükre akkor kerül sor, ha a feladat ellátása a hiva­tásos mentőerők (rendőrség, tűzoltóság, mentők, stb.) rendel­tetésszerű tevékenységének le­hetőségeit meghaladja. Alkalmazásukra - végső so­ron - lakóhelyük polgármestere intézkedik. I k é k A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents