Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)

1995-03-11 / 69. szám

1995. március 11., szombat Közélet új Dunántúli napló 3 FELGYORSUL AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS? Újdonság: a peres felekre vár a bizonyítás Nyugdíjasházak Pécsett a Felsővámház utcában Löffler Gábor felvétele GARZONHÁZAK, APARTMANOK - NYUGDÍJASOKNAK Magány ellen van orvosság Az igazságszolgáltatás polgári és a büntető ága egyaránt időzavarban van, az igazságot kereső állam­polgárok csak ésszerűtle­nül hosszú idő után juthat­nak bírói döntéshez. Egy-egy peres eljárás le­zárásáig akár évek is eltel­hetnek. Az Igazságügyi Minisztériumban hónapok óta dolgoztak a szakértők az úgynevezett gyorsítási programon, amelyet végre a múlt héten a kormány is elfogadott. A várható változásokról kérdeztük dr. Csiha Juditot, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkárát.- A bíróságok és az eljáró szervezetek kevesen vannak, nemcsak a sok ügy, hanem egy sereg felesleges szabály és rendelet is lassítja munká­jukat. Időszerű végre ezeket felülvizsgálni - jelentette ki.- Nem azért húzódnak el a peres ügyek, mert egy-egy bíró egymással párhuzamo­san a kelleténél több ügy tárgyalására kényszerül?- Ez is lehet az egyik ok, de a gyors ítélethozatalt az ügyfelek fegyelmezetlen­sége is gátolja: az idézésekre nem jelennek meg, ki sem mentik magukat.- Milyen változásokat hoz az a törvénytervezet, amelyet most a kormány a Parlament elé terjeszt?- Az egyik legjelentősebb, hogy ezután az ügyfeleknek kell az igazukat alátámasztó bizonyítékokat benyújtani, mert a bírók csak a rendel­kezésükre bocsátott anyagok alapján ítélkeznek majd. Utólag, még a másodfokú tárgyaláson sem terjeszthető be újabb bizonyíték.-És ha később jut az ér­dekelt birtokába a perdöntő bizonyíték?- Bizonyítható esetekben természetesen ez is lehet a fellebbezés alapja. A gyor­sítást szolgálja, hogy a Leg­felsőbb Bíróság előtt a jogi képviselet kötelező lesz. El akarjuk érni, hogy itt ne kell­jen élőről tárgyalni az ügye­ket, csak a korábbi ítélkezé­sek szakszerűségét vizsgál­ják majd, ehhez pedig az igazi partnerek a felek jogi képviselői lehetnek.- A büntetőeljárások so­rán is várható gyorsítás?- Eddig csak az egyszerű ügyekben - ha az elkövető beismerte tettét - volt joga a bíróságnak a tárgyalás mel­lőzésével kiszabni pénzbír­ságot. Ezután súlyosabb ese­tekben, felfüggesztett sza­badság vesztés kiszabására is lehetőség lesz tárgyalás nélkül, ha egyszerű ténybeli megítélésű az ügy. A gyorsí­tás célját szolgálja az is, hogy az ülnök betegsége, új ülnök bevonása esetén nem kell elölről kezdeni a tárgya­lást, elegendő lesz az iratok ismertetése a tárgyalás foly­tatásához. Változnak a kéz­besítési szabályok is. Eletbe- lép az úgynevezett kézbesí­tési vélelem: ha az idézés szabályszerű volt, akkor a polgári perekben valamelyik fél távolmaradása esetén is dönthet a bíróság. Megszű­nik az a lehetőség, hogy a felperes kérhesse, távollété­ben is folytassák le az eljá­rást. Ha nincs jelen ő, vagy jogi képviselője, a bíróság elutasítja a keresetét.-A válóperes ügyekben is lesz változás?- Egy év alatt több, mint 30 ezer válópert előzött meg békéltető tárgyalás, de keve­sebb, mint ezer esetben egyeztek ki a felek. Ezekben az esetekben sem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a békéltető tárgyalás nélkül nem állt volna-e helyre a házasság. Ezért dön­töttünk e formalitás meg­szüntetése mellett. E mellett a a mostani törvényjavaslat mellett fenntartjuk a szándé­kunkat, hogy a kormány- program értelmében még 1996-ban új polgári perrend­tartást és büntetőeljárást ter­jesszünk a Parlament elé. Ennek koncepcióján évek óta dolgoznak a szakem­berek, mindkét jogszabályt hozzá kell igazítani a társa­dalmi, gazdasági változá­sokhoz, az Európai Unió szabályaihoz is. Koós Tamás „Ne legyek senki terhére!” - így fogalmazza meg a jövőjére vonatkozó elképzelését egyre több idősebb házaspár, vagy egyedül élő embertársunk. Még azok is ezt szeretnék elérni, akik­nek van családjuk, de nincs több generáció együttélésére alkalmas lakásuk, vagy hiányzik a hajlan­dóság a közös otthonhoz. Sok fej­lett országban ez a fajta konfliktus társadalmi méretekben már régen megoldódott. Erre a célra épültek panziók, apartmanházak, garzo­nokból álló nyugdíjas otthonok, ahol a térítéstől függő, teljes ellá­tásban részesülnek az oda költö­zők, beleértve az állandó orvosi ellátást, nővéri szolgálatot, sőt a gyógykezelés helyben megold­ható formáit is. Hazánkban az utóbbi években, elsősorban magánvállalkozások keretében, szintén van már erre lehetőség. Sok helyen az önkor­mányzatok is „beszállnak” ezekbe a vállalkozásokba, önál­lóan, vagy másokkal közösen.-Már 1989 óta nem állami szervezetek (egyház, alapítvány, egyesület, magánszemély) is mű­ködtetnek és működtethetnek szociális intézményeket, egy ak­kori minisztertanácsi rendelet ér­telmében. - tájékoztat dr. Szegedi Tamásné, a Népjóléti Miniszté­rium szociálpolitikai főosztályá­nak vezetője. - A költségvetés ugyanolyan normatív támogatást ad ezeknek a nem állami, szociá­lis intézményeknek, mint az ön- kormányzatoknak. Az országban összesen mintegy 700 állami, ön­kormányzati és nem állami jel­legű szociális intézmény műkö­dik, amelyekben elsősorban idős emberek állandó otthonra talál­nak. Az itt lakók teljes ellátást kapnak, beleértve a napi legalább háromszori étkezést, az orvosi el­látást, sőt szükség esetén a ruhá­zattal való ellátást. Ám ezeknek a létesítmények az igényeknek csak egy részét képesek kielégíteni. Jelenleg az önkormányzatoktól 5000 olyan várakozóról tudunk, akiknek már a kezében van a beutaló határozat, csak éppen helyet nem tudnak számukra adni. Éppen ezért min­den olyan kezdeményezést, ami enyhíti ezt a feszültséget, öröm­mel fogadunk és a törvények, le­hetőségek határain belül támoga­tunk, akár önkormányzati, akár nem állami jellegű kezdeménye­zésről legyen szó.- A jelenlegi keretek között hány személy részére van lehető­ség a különféle igényeket kielégítő elhelyezésre?- A nem állami és önkormány­zati intézetek mintegy 30 ezer idős embert tudnak befogadni. A létesítmények komfortja eltérő, attól is függ, hogy mikor épültek. Az utóbbi időben létesített intéz­mények már általában az apart­manos ellátást is lehetővé teszik, természetesen annak megfelelő térítés ellenében. Mi is tapasztal­juk, hogy a teljes komfortot je­lentő elhelyezés iránt erőteljesen megnőtt az érdeklődés. Sok eset­ben a hozzátartozók keresik ezt a formát, a szüleik, vagy a rokonaik számára szeretnének ilyen lehető­séget biztosítani. A minisztéri­umnak nincs pontos statisztikája arról, hogy számszerűleg milyen mérvű ez az igény. Azt biztosan tudjuk, hogy a le­hetőségeket messze meghaladó igényről van szó. Ám az ilyen célú beruházásokra, fejleszté­sekre, mind a központi költségve­tésben, mind az önkormányza­toknál kevés pénz áll rendelke­zésre. Éppen ezért van nagy sze­repe a nem állami kezdeménye­zéseknek ezen a területen és te­kintettel arra, hogy valós igények kielégítéséről van szó, intézmé­nyes támogatást érdemelnek.- Van-e kép arról, hogy az or­szág különböző területein hány ilyen, nem állami, az idős embe­rek és egyedül álló személyek be­fogadására alkalmas intézmény működik?- Szinte minden megyében akad már, van ahol több is. Ä leg­többet az egyházak működtetik, de van alapítványi, egyesületi in­tézmény, illetve néhány intéz­ményt magánszemély működtet. Ilyen szempontból Békés megyét kell kiemelni, a második pedig Pest megye, ahol gyors ütemben létesülnek magánjellegű panziók, főleg a főváros közelében - állítja a főosztályvezető. - Az irántuk támasztott igények egyre nőnek, ez várhatóan újabb és újabb ilyen létesítmények építésére sarkallja a vállalkozókat. Szerintem ez a ga­rancia arra, hogy a már megindult folyamat nem törik meg. Maris János Számtanból elégtelen? Az adóbevallások csaknem fele hibás Számol az ország. Össze­adunk, kivonunk, szorzunk, osztunk, azaz készítjük tavalyi adóbevallásunkat. Méghozzá dicséretes igyekezettel, hisz némileg odébb még pénzügyi önvallomásunk beadási határ­ideje, de máris kitöltött szja-ívek százezrei tornyosul­nak az adóhivatal asztalán. Hamar munka ritkán jó? A népi bölcsesség ezt ál­lítja, s valami hasonló követ­keztetésre jutottak az APEH illetékesei is. Mert - ahogy rosszalló fejcsóválással tudat­ták - a bevallásoknak több mint 48 százaléka sajnálatos módon hibás. Ami bizony a tűrési határokat messze túl­lépő hibaszázalék. S több, mint sajnálatos - el­gondolkoztató. Tömegsporttá vált volna az adócsalás? Merjük remélni, hogy ezt talán a legzordabb adóellenő­rök sem feltételezik. Már csak azért sem, mert bizonyos, hogy a rosszul számolók te­kintélyes hányada nem az ál­lamkassza, hanem saját kasz- szája rovására téved. És azok nagy része is nyílván félreve­zető szándék nélkül töltögette ki a rubrikákat, aki a hibás kalkulációval saját pénzügyi mérlegét jobbítja. Matekból elégtelen? Ha az adófizető polgárok fele elvéti az egyszerűnek mondott számtani művelete­ket, akkor vagy az adómorál­lal, vagy a matematikai alap­képzéssel van baj. Van persze egy harmadik magyarázat is: az eredendő hiba az adórendszerben van. Amely túlszabályozott, bo­nyolult, nehezen követhető, mert - sok. más jogszabá­lyunkhoz hasonlóan - eleve abból indul ki, hogy mindenki potenciális jogsértő. Ha pedig így van, akkor a 48 százalékos hibaarányt nem lehet elintézni nekünk, szá­mokkal babrálgató állampol­gároknak címzett megrová­sokkal. Föl kell tenni azt a kérdést is, hogy mikor kerül végre na­pirendre adózási rendszerünk egyszerűbbé, átláthatóbbá té­tele? Bajnok Zsolt A FÖLDMŰVELŐK KEZÉBEN A KULCS Nemzeti program a természet védelméért Az Európa Tanács az 1995-ös esztendőt a Természetvédelem Évének nyilvánította. A mozga­lomhoz hazánk is csatlakozott a Környezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium Természet- védelmi Hivatala által kidolgozott nemzeti programmal. Az átfogó intézkedéssorozat egyik célja, hogy a természet védelmét a táj­védelmi körzeteken és nemzeti parkokon kívül a mezőgazdasági, az ipari, a vadászati, és a horgá­szati területekre, a kedvelt turista­helyekre és üdülőkörzetekre is ki- teijessze. Ennek érdekében az or­szág különböző régióiban termé­szetvédelmi akadémiákat és fó­rumokat rendeznek.- Kinek a dolga természeti kin­cseink megmentése? - kérdeztük dr. Major Istvántól, a Természet- védelmi Hivatal főosztályvezető­jétől.- Egyrészt az önkormányza­toké, hiszen tulajdonukban, il­letve kezelésükben van az ország legértékesebb területeinek nagy része. Ráadásul ők állnak közvet­len kapcsolatban a lakossággal, a földhasználókkal, a gazdálko­dókkal. Ezért a most induló Ter­mészetvédelmi Akadémia előa­dássorozata is elsősorban a pol­gármesteri hivatalok képviselői­hez szól majd. Rajtuk keresztül szeretnénk megnyerni progra­munkhoz a vidék agrárnépességét és lakosságát. De sokat tehetnek a természet megóvása érdekében maguk a gazdálkodók, a földmű­vesek, a halászok, az állattenyész­tők, a farmerek is, ezért az előadá­sok egyik központi témája lesz a környezetvédelemmel összhang­ban lévő hatékony gazdálkodási módszerek ismertetése.- A Természetvédelmi Hivatal országos akciót szervez az iskolá­soknak „Pucoljuk ki az erdőt” címmel. Megrendezik a Föld Napját, a Madarak és Fák Napját, az Állatok Világnapját, a Re­pülés az életért címmel pedig nemzetközi madármegfigyelő napot tartanak. Az országos rendezvénysorozat november­ben ér véget, de a szakemberek számára azt követően is folyta­tódik: a természetvédelem évét egy hosszú távú program nyi­tányának tekintik. U. G. Közép-európai chartahálózat Közép-európai chartahálózat létrehozását tervezi a Demokra­tikus Charta, a térség íróinak, gondolkodóinak, közéleti szemé­lyiségeinek közreműködésével - jelentette be Konrád György író a szervezet pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján. Elmondta: céljuk az, hogy ál­landó párbeszéd alakuljon ki a közép-európai régió értelmiségi csoportjai között, függetlenül az éppen kormányon lévő politikai erőktől és személyektől. Rend­szeres összejöveteleket, úgyne­vezett charta-délutánokat szeret­nének szervezni itthon is. Ezek az események a létrehozók szán­déka szerint szintén a párbeszéd, az érvek ütköztetésének színterei lennének a hazai közéleti szemé­lyiségek számára. A kezdemé­nyezés vidéken akár a helyi tár­sadalom fórumainak szerepét is betöltheti - vélte az író. Hozzá­tette: tevékenységüket a türelem szellemében szeretnék folytatni. - Erre kötelez minket az is, hogy az ENSZ 1995-öt a tolerancia évének nyilvánította - hangoz­tatta Konrád György. Végezetül bejelentette: március 14:én este 6 órától a Batthyány Örökmé­csesnél helyezik el a megemlé­kezés gyertyáit. MÓDOSÍTJÁK A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉT Fokozottan védik a szakszervezeti tisztségviselőket A kormány elfogadta a Munka Törvénykönyvének módosításáról szóló törvény- javaslatot, így már csak az Országgyűlés döntésén mú­lik, hogy mikor lépnek életbe a módosítások. A ma érvényes szabályok több mint két éve vannak életben, ezért a törvény fel­ülvizsgálatakor figyelembe vették a korábbi évek tapasz­talatait és az Érdekegyeztető Tanács vitájában felmerült észrevételeket. Várhatóan módosítják az üzemi tanácsok választásá­nak szabályait. Új előírás lesz, hogy az üzemi tanács és a munkáltató együttműködé­sének alapvető kérdéseit úgynevezett üzemi megálla­podásban kell rögzíteni. A hatékonyabb érdekképviselet érdekében pontosítják a szakszervezeti tisztségvise­lők munkahelyi védelmére vonatkozó rendelkezéseket is. Módosulnak a határozott időre szóló munkaviszony esetén, illetve a rendes fel­mondás alkalmával érvénye­síthető felmondási tilalmak. A javaslat szerint a jövő­ben a rendkívüli felmondást is meg kell indokolni. Ru­galmasabb szabályozásra szorul az úgynevezett mun- kaidő-keret. Szélesednek a megállapodás lehetőségei abban az esetben, ha például egy rendkívüli munkatorló­dás esetén túlórázásra volna szükség. Új szabályok várhatók a munka díjazásának egyes kérdéseiben is. A mai ren­delkezésekből levezethető át­lagkereset-számítás alapján ugyanis jelenleg magasabb díjazást kapnak azok a mun­kavállalók, aki éppen sza­badságukat töltik, vagy más okból nem dolgoznak, mint azok, akik termelnek. Ennek az ellentmondásnak a meg­szüntetésére bevezetik az úgynevezett „távolléti díjat”, amely a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára né­mileg kisebb fizetést biztosít, mintha a munkavállaló tény­legesen dolgozna. A távolléti díj bevezetése a becslések szerint a fizikai dolgozók körében évi 1-2, a szellemieknél 2-3 százalék­kal csökkentené a keresete­ket. A jelenlegi szabályozás mellett egyes gazdálkodó szervezetek vezetői - amennyiben határozott időre szóló munkaszerződésüket munkaadójuk idő előtt fel­bontotta - jelentős és a köz­vélemény által meglehetősen vitatott összegű végkielégí­tést kaptak. Ezt sokan kifo­gásolták is, és igazságtalan­nak tartották, ezért a törvény módosításakor várhatóan korlátozzák majd a vezetők­nek kifizethető járandóságok mértékét. N. Zs. i t k i í I

Next

/
Thumbnails
Contents